Október – Mindszent hava – Őszhó – Magvető hava

Október

Október – Mindszent hava – Őszhó – Magvető hava

A régi római év 31 napból álló, nyolcadik hónapja a latin „octo” (nyolc) szóból kapta nevét, és csak Julius Caesar óta – a január és február hónapok beszúrását követően – lett a tizedik a hónapok sorában. Mivel – a szökőévek kivételével – október elseje az év 274. napja, e hónap a hét ugyanazon napján kezdődik, mint a január.

Az európai népek körében az október – hasonlóan a szeptemberhez – elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka, de számos egyéb mezőgazdasági tevékenységre is ilyenkor kerítenek sort. Az angolok például a következő év bő termése érdekében a földek alapos megtrágyázását javasolják, és – hogy elegendő sörük legyen – októberben az árpát megszárítják. Ekkor van az őszi vetés ideje is, nálunk erre Gál napját (16-át) tartják a legalkalmasabbnak. A hónap régi holland neve, a Wynmaand, vagy az ősi angol elnevezése, a Winmonath (Wine-month, azaz bor hónap), azt az időszakot jelentik, amikor egykoron a szőlőből a taposókádakban préselték a mustot. Ugyancsak a szürettel kapcsolatos a francia forradalmi naptárban Vendémiaire névvel jelölt szeptember 22-e és október 22-e közötti időszak. Hagyományosan ez a hónap volt a sör a bor és az almabor készítésének az ideje, a viszonylag egyenletes hőmérséklet miatt.

Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Az évnek ebben a szakában a Csízió meglehetősen engedékeny volt: elődeink szabadon ehettek, ihattak minden kedvükre valót, különösen sülteket, borokat, mustot, kecsketejet és juhtejet. Gyógymódként pedig az érvágást és a hashajtást ajánlották.

Az októberi időjárás és egyéb jelek megfigyelése alapján az évszázadok során számos népi regula alakult ki. Az angolszász népek szerint, ha októberben sokat esik az eső, szeles és ugyancsak esős december várható; a meleg október, hideg februárt, a fagyos, szeles viszont enyhe januárt és februárt jelez. Ha az októberi telihold fagymentes, a következő holdtöltéig sem várható fagy. A következő év márciusának időjárása pont olyan lesz, mint amilyen az októberi volt. Ám nemcsak az októberi időjárás, hanem egyes vadon termő bogyók megfigyelése is segíthet az előrejelzésben. Minél fényesebben pirosló galagonyát és hecsedlit látni a sövényeken, annál több fagy és hó lesz az elkövetkező télen. A mi népi időjósaink az októberi kövér nyulakból hosszú télre, nagy hóra számítottak, a fákról nehezen lehulló falevelekből kemény hideget, s a következő évben sok hernyót és kevés gyümölcsöt jövendöltek.

ÉVFORDULÓK – JELES NAPOK OKTÓBERBEN

Űrkutási világhét

Az ENSZ Közgyűlése az október 4-10. közötti időszakot űrkutatási világhétté (World Space Week) nyilvánította. Az erre vonatkozó javaslat az ENSZ 1999. július 19-31. között Bécsben tartott UNISPACE III. Űrkutatási Világkonferenciáján merült fel. Az űrkutatási világhét az ENSZ hasonló, tematikus világnapjai és világhetei sorában az 50. Az űrkutatási világhét két fontos évfordulóra emlékeztet. 1957. október 4-én állították Föld körüli pályára a Szputnyik 1-et, a Föld első mesterséges holdját. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét az űrkorszak. Kevésbé ismert, hogy csaknem pontosan tíz évvel később, 1967. október 10-én lépett hatályba a világűr békés célú hasznosításának alapelveit rögzítő nemzetközi szerződés, az ENSZ által kidolgozott öt jelentős űrkutatási szerződés közül az első és legfontosabb, a világűrjog alapokmányát képező, 1967. január 27-én aláírt Alapelvszerződés. Az Alapelvszerződéshez eddig a világ 93 országa csatlakozott, Magyarország az 1967. évi 41. törvényerejű rendelettel.

október 5.

Pedagógus jogok világnapja

Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1996-ban ezen a napon fogadta el a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot.

Aradi vértanúk napja – nemzeti gyásznap

Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Így a nemzet vértanúja lett: Aulich Lajos, Damjanich János, Des-sewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Pesten ezen a napon végezték ki Batthyány Lajos miniszterelnököt, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással mauzóleumában. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. A kormány 2001-ben 237/2001.(XII.10.) Korm. rendelete alapján ezt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánította.

október 6.

Hospice és palliatív ellátás világnapja

A hospice ellátás évszázadok óta létezik. A World Hospice and Palliative Care Day azért jött létre, hogy az egész világon felhívja a figyelmet a hospice ellátás fontosságára, anyagi és szellemi támogatást szerezzen ennek az ellátási formának. Hazánkban Polcz Alaine vezetésével 1991-ben megalakult a Magyar Hospice Alapítvány, amely elindított egy új szemléletű ellátást. A haldoklók gondozásában jelenleg Magyarországon 27 hospice szervezet vesz részt.

október 6.

Építészek Világnapja

Október 4-én, Assisi Szent Ferenc halálának napján ünnepeljük, de világszerte, így 1991 óta Magyarországon is minden év október első vasárnapján tartják. A vadon élő állatok védelmére figyelmeztetnek, és pusztításuk ellen tiltakoznak.

Habitat világnap

A Habitat világnapot 1986. október 6-án rendezték meg először világszerte, az ENSZ Emberi Települések Bizottságára, a Habitatra utalva. A Habitat 1976-ban alakult, fő célkitűzése a települések életkörülményeinek minőségi javítása. A Habitat világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a világon minden ember számára biztosítani lehessen a legelemibb jogot, a kellemes otthont és lakáskörülményeket.

Postai világnap

1874. október 9-én alapították az Általános Postaegyesületet. A 22 alapító ország között volt Magyarország is. 1948 óta az ENSZ szakosított intézménye.

Halálbüntetés elleni harc világnapja

A Lelki Egészség Világszervezete október 10-ét a lelki egészség világnapjává nyilvánította. Magyarországon 1994 óta ünneplik.

Természeti katasztrófák világnapja

Az ENSZ 1987. évi határozata alapján minden év október második szerdája a természeti katasztrófák világnapja. A világszervezet dokumentuma azt ajánlja a világ kormányainak, hogy ösztönözzék az olyan intézkedéseket és szakmai segítségnyújtási programokat, amelyek a természeti katasztrófák becslésével, előrejelzésével, megakadályozásával és enyhítésével foglalkoznak.

Október második csütörtökje:

A Látás Világnapja

A látás világnapját 2000 óta rendezik meg október második csütörtökjén. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy a vakság 80%-a megelőzhető, illetve gyógyítható, és hogy a kormányokat és különböző szervezeteket bíztassák az egységes megelőzési beruházásokra. 2000-ben kezdeményezték a „Látás 2020” programot is, amelynek célja, hogy 2020-ra megszűnjék a megelőzhető vakság előfordulása.

Tojás világnapja

A tojás koleszterinszint növelő hatása miatt csökkent a tojásfogyasztás. A koleszterinbombának titulált étek hamis mítoszának ellensúlyozása miatt nyilvánította a Nemzetközi Tojásszövetség október második péntekjét a tojás világnapjává.

október 14.

Szabványosítási világnap

Célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése. Annak emlékére ünnepeljük, hogy 1946. október 14-én alakult meg az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet.

Fehér bot napja

Célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit.

Nemzetközi gyalogló nap

Az első magyarországi gyaloglónap alapjául egy tudományos kutatás szolgált, amelyet az Egyesült Államokban tettek közzé. Rájöttek, hogy egy kis séta sokkal kevésbé megterhelő a szervezetnek, és sokkal könnyebb rávenni magunkat is, mint a kocogásra. Ráadásul rendszeresen alkalmazva, főleg jó társaságban, akár családi környezetben, sokkal hatékonyabb lehet, mint az ötletszerűen végzett sporttevékenység.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar javaslatra október 16-át élelmezési világnapnak nyilvánította. Az éhínség elleni harc napja egybeesik a FAO megalakulásának évfordulójával.

A Pékek Világszövetsége 2001. évi kongresszusa döntött arról, hogy minden év október 16-án megünneplik a kenyér világnapját azzal a céllal, hogy bemutassák a világ legfontosabb élelmezési cikkének jelentőségét. Ennek a napnak karitatív jellege bontakozik ki. A Magyar Pékszövetség az ország minden régiójában és megyéjében kiválaszt intézményeket, akiket megajándékoznak termékeikkel, és ezzel hozzájárulnak a napi gondok enyhítéséhez. Magyarországon 1994 óta ünnepeljük.

Szegénység elleni küzdelem világnapja

1992-ben nyilvánította az ENSZ ezt a napot a szegénység elleni küzdelem világnapjává. A világnap gondolata Joseph Wresinszky atyától, a Segítség Mindenfajta Nyomorúság Elleni Negyedik Világmozgalom (ATD) alapítójától származik. Magyarországon 1996-tól emlékeznek meg a világnapról.

Magyar festészet napja

A Duna Art Művészeti Társaság 2002-ben hirdette meg a magyar festészet napját, amelyet október 18-án, Szent Lukács napján ünnepelnek, aki nemcsak mint evangélista vált híressé, hanem mint a festők védőszentje is.

A csontritkulás, az osteoporosis világnapját korábban június 24-én, 1999 óta október 20-án tartják az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak az indítványára. Magyarországon 1996-ban rendezték meg először. A betegség Magyarországon is komoly népegészségügyi gond, ezért gyógyítására és megelőzésére országos program készült, s ennek alapján 1995 végére kialakult az országos ellátó hálózat.

Földünkért világnap

Október harmadik vasárnapja

Misszionáriusok világnapja 1968 óta – Oscar Romero San Salvador-i érsek meggyilkolásának évfordulója, a vértanú misszionáriusok világnapja. A Katolikus Egyház 1926 óta minden év október harmadik vasárnapján megtartja a világmisszió napját. De újabban összekötötték a vegetáriánus életmód propagálásával is, ugyanis olyan híres misszionáriusok, mint Albert Schweizer, és kalkuttai Teréz anya maguk is egyszerű vegetáriánus életmódot folytattak.

Iskolai könyvtárosok világnapja

Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe

Az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a köztársaság 1989. október 23-i kikiáltásának emlékére ezt a napot az 1990. május 2-án összeült szabadon választott országgyűlés Magyarország nemzeti ünnepévé nyilvánította.

1945. október 24-én ünnepélyesen ratifikálták az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1945. január 26-án San Franciscóban aláírt Alapokmányát. A szervezetnek Magyarország 1955 óta tagja.

Magyar operett napja

2002 óta ünnepeljük, a két nagy magyar operett szerző: Kálmán Imre születésének és halálának, valamint Lehár Ferenc halálának emlékére.

október 24.

Az origami világnapja

Ezen a napon született Lillian Oppenheimer, az Angol Origami Szövetség (BOS) és az Amerikai Origami Szövetség (OrigamiUSA) alapítója, aki világszerte népszerűsítette az origamit. Az Origami világnapok honlapját az OrigamiUSA működteti. Itt gyűjtik az ünnephez kapcsolódó rendezvényeket, ötleteket, és kérik, hogy minél többen kapcsolódjanak be a megemlékezésbe akár egy ünnepi esemény szervezésével világszerte. Nem kell nagy dolog az ünnepléshez. Ha ezeken a napokon egy origami kitűzőt viselünk, vagy egy origamival készített ékszert, esetleg az asztalunkra helyezünk egy origami figurát, vagy ismerőseinknek készítünk néhány aprócska modellt, ezzel már nagyon sokat teszünk azért, hogy ezeket a napokat népszerűsítsük, vagy akár csak egyszerűen megünnepeljük. Ha pedig lehetőségünk van egy foglalkozás megtartására vagy kiállítás szervezésére ezzel kapcsolatban, akkor ne késlekedjünk, hanem próbáljuk meg átadni az origami szellemiségét embertársainknak.

október 31.

A Reformáció Emléknapja

1517. október 31-én függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára Luther Márton német ágostonrendi szerzetes a téziseit, amelyeket a katolikus egyház megreformálása érdekében tett közzé. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála radikálisabb, Jean Calvin genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

Takarékossági világnap

A világ takarékpénztárai 1924-ben tartott kongresszusán hozott határozat alapján minden év utolsó munkanapján tartják.

Népszokások, egyházi ünnepek októberben:

október 4.

Assisi Szent Ferenc napja
A ferences rend magalapítója (1181-ben született Assisiben), aki a szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. Több helyen a Ferenc-hetet tartották a vetésre legmegfelelőbb időszaknak. A gonosz, rossz szellemek elűzésére a vetés időszakában kanászostorral durrogtattak.

A kotlók fészke köré rakott nyírfaág megvédte azokat az elpusztulástól.

Több helyen a szüret kezdete és az őszi vetés ideje.

október 15.

Teréz napja
A női szentek közül Szent Teréz a legnagyobb, a 16. században élt. Talán épp ezért nem véletlen, hogy ezen a napon több helyen asszonyi dologtiltó nap is.
Tilos volt nekik mosni és kenyeret sem süthettek. Sok helyen ilyenkor kezdenek szüretelni. Egerben, a híres borvidéken Teréz-szedés a neve.

október 16.

Gál napja
Már a jövő nyári időjárásra mutat. (Talán azért is, mert az idén már nem okoz időjárási gondot a mezőgazdálkodás.)

október 20.

Vendel napja

A jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegődött, annak nyáját ellenőrizni.

E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.

Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.

A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: ,,Vendelke a juhászok pártfogója, őrzi a határt.” A falu szélén vagy a legelők közelében állították fel a szobrát. Vendel a pásztorok ünnepe a Csallóközben is. Dudaszó mellett mulatoztak ezen a napon. A Hortobágy vidékén a pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel név.

október 21.

Orsolya napja

,,Orsolya napja megjeleníti a téli időjárást” – tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idő ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idő van ekkor, így marad egészen Karácsonyig). Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen időjárás következik (pl. a sok esőtől kirepedeznek a szép káposztafejek). Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kőszeg környékén és a Somló-vidéken.

Az Orsolya név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal.

Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínűleg totemnév lehetett.

október 26.

Dömötör napja

A keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ő volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát.

Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, ,,dömötörözést” rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást főztek, a juhásznék bélest sütöttek.

A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják.

október 28.

Simon – Júdás napja

Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követő bál. A szüret időpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötődött.

Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Horgoson, Zentán a juhászok elszámoltatásának napja volt.

Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

A hónap utolsó harmadában (23-án) a Nap a Skorpió jegyébe lép. Az indiai szikhek hiedelme szerint a Skorpió uralkodása alatt, vagyis a nyolcadik holdhónapjukban született csecsemőt élete során rengeteg szerencsétlenség éri, ám ha a gyermek kora hajnalban jön a világra, ennek épp az ellenkezője várható. Az októberrel kapcsolatban felemás a magyar néphit megítélése is, hiszen aki ekkor lép házasságra, sok szeretetre számíthat, azonban a meggazdagodásra várnia kell. A románok pedig a horgászástól óvnak a hónap első holdtöltéjén, mivel ekkor nem hal, hanem egy vízbefúlt ember akad a horogra.

Október születési köve a reményt szimbolizáló opál, de csak azoknak, akik ebben a hónapban születtek, mások számára viselése balszerencsét hoz. Az angolok szerint az októberi gyerek szomorúságra született, és megismeri az élet viszontagságait, ám eloszlanak a gondjai, bajai, ha opált visel a mellén.

Forrás: http://www.erzsebetrosta.hu/Hiedelmek-babonak-nepszokasok/oktober.html

Októberi népszokások, hiedelmek

OKTÓBER 4. (Ferenc napja)
Ebben az időszakban történt a tavaszi búza elvetése. Hívták ezért sokfelé ferenchétnek, vagy búzahétnek is ezt a hetet, Szokás volt ekkor kotlóst ültetni. A kotló tyúk fészkébe egy nyírfaágat tettek, hogy az ártó szellemektől megvédjék a kiscsirkéket.

OKTÓBER 15. (Teréz napja)
Hagyományosan a szüret megkezdésének a napja. (Egerben Teréz-szedésnek mondják a szüret megkezdését.)

OKTÓBER 20. (Vendel napja)
A pásztorok védőszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A faluszéleken, közel a legelőkhöz szobrot állítottak tiszteletére, melyeken saját magukhoz hasonlóan, a szentet pásztorruhában ábrázolták, lábánál kutyával, báránnyal. Ha járvány ütött ki az állatok közt, az a mondás járta, hogy „viszi Vendel az állatokat”. Állattartó vidékeken ünnep ez a nap. Nem dolgoztatták az igásállatokat, a gazdák meg zeneszóval mulattak egész nap. A pásztorcsaládokban gyakori volt a Vendel keresztnév.

OKTÓBER 21. (Orsolya napja)
E nap időjárásából jósoltak a tél időjárására. Ha szép, napos idő volt, úgy tartották, akkor karácsonyig szép marad az idő.

OKTÓBER 26. (Dömötör napja) Az ország keleti felén a pásztorok Szent Dömötört tartották patrónusuknak. A napot juhászújévnek is nevezték, mert ekkor számoltak el a juhászok az állatok gazdáival. Ezután mulatsággal ünnepeltek, olykor több napon keresztül. Mulatságukat nevezték juhásztornak, juhtornak, dömötörözésnek is. Számtalan szólásunk kapcsolódik a Dömötör naphoz: „Neki minden nap Dömötör napja vagyon” mondták a tartósan részeg emberre, illetve arra, akinek még nincs munkája, nem szerződött még el. „Dömötör juhászt táncoltat” szólás arra utal, hogy már hideg van ekkor, nem jó szabadban tartózkodni, csak, ha mozog az ember, akkor nem fázik.

SZÜRET
Az őszi munkák legkellemesebbje a szüret. A tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, majd a szőlőből, mustból mindenki vihet kóstolót haza. A szüreti szokáshoz hozzátartozik az ének, tánc, vigadalom, maskarás felvonulás, bál. Tokaj-Hegyalján megrendezett szüreti mulatság ma is élő hagyomány, idegenforgalmi látványosság.

KUKORICAFOSZTÓ
Nevezték még tengerihántónak, máléfejtőnek, bontónak. A betakarított és hazahordott kukorica őszi, közösségi munkája, melyet a falu legényei, lányai végeztek együtt, sok móka, játék, vigadalom mellett. A tehetősebb gazda zenészt is fogadott, így még többen jöttek a házhoz dolgozni. A kukoricafosztókat a háziak megvendégelték étellel-itallal, olykor még a kukoricából is kaptak részt.

Forrás: fszek.hu