Magyar népköltési gyűjtemény

MAGYAR
NÉPKÖLTÉSI GYÜJTEMÉNY.

---

II.

MAGYAR
NÉPKÖLTÉSI GYÜJTEMÉNY.

UJ FOLYAM.

A KISFALUDY-TÁRSASÁG MEGBIZÁSÁBÓL

SZERKESZTIK ÉS KIADJÁK

ARANY LÁSZLÓ ÉS GYULAI PÁL.

I. KÖTET.

PEST.

AZ ATHENAEUM TULAJDONA.

1872.

---

III.

ELEGYES
GYÜJTÉSEK
MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY
KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIBŐL.

SZERKESZTETTÉK

ARANY LÁSZLÓ ÉS GYULAI PÁL

PEST,

AZ ATHENAEUM TULAJDONA.

1872.

IV.

Pest, 1872. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában.

---

V.

ELŐSZÓ.

A Kisfaludy-társaság 1861-ben elhatározta, hogy magyar népköltési gyüjteményének uj folyamát inditja meg és szerkesztésével megbizta az inditványozó tagot, Gyulai Pált. Felszólitás bocsáttatott szét a hirlapokban, mely a népköltészet barátjait gyüjtésre buzditotta s némely, a gyüjtöktől eddig elhanyagolt műfajok iránti fogékonyságot igyekezett felkölteni. Számos gyüjtemény érkezett a társasághoz s már 1864-ben kiadható lett volna egy kötet, de kiadó nem találkozott, a társaság pedig csekély pénzereje miatt a kiadás költségeit nem fedezhette. Az anyag mind inkább szaporodván, 1867-ben Arany László tagját választotta a társaság szerkesztőtársnak. A szerkesztők úgy osztották meg egymás között a teendőket, hogy egyik, Gyulai Pál, a mysteriumokat, balladákat és dalokat szerkesztette és kisérte jegyzetekkel, a másik, Arany VI.László pedig a meséket és mondákat, azonban az egészre nézve együttes felelőséget vállaltak. Végre 1871-ben az Athenaeum ajánlkozott két kötet kiadására, melyeket ezennel a közönség elé bocsátunk.

Ennyi röviden e gyüjtemény története, melynek érdeme leginkább a fáradhatlan gyüjtőket illeti, kiknek itt a Kisfaludy-társaság és az irodalom nevében hálás köszönetünket fejezzük ki. Nagy becsü közleményeiken kivül felhasználtunk mindent, a mit a hirlapok-, folyóiratok- és naptárakban elszórva találtunk és hiteles adalékoknak itéltünk. Csak a Kriza közleményeihez nem nyultunk, tudván, hogy azok a »Vadrózsák« II-ik kötetének részei s csak egy pár oly darabot vettünk fel, melyeket ő maga küldött be gyüjteményünk számára.

A gyüjteményt némi tájékozó és felvilágositó jegyzetekkel kisértük, de ezek nem igénylik magoknak a teljességet. Fő dolog volt előttünk a beküldött anyag megválasztása és gondos kiadása; a kritikai magyarázatot úgy nyelvi, mint aesthetikai tekintetben nagy részt mellőztük, csak a legfőbb pontokra szoritkoztunk, VII.s leginkább a változatok összehasonlitásában igyekeztünk a lehető teljességre.

A tájszólások tekintetében az illető vidékek népi kiejtését mindenütt hiven visszaadni se szándékunk nem volt, se módunkban nem állott, mert a gyüjtők többnyire az irodalmi rendes helyes-irással irva küldték be gyüjteményeiket. Némely dalban és balladában itt-ott jelezve van ugyan egy-egy sajátságos kiejtésü szó vagy egy-egy közép e (ė) s mi ezeket a gyüjtők eredeti leirása szerint meg is tartottuk, de a nélkűl, hogy a tájszólást az egész szövegben következetesen vissza akartuk volna adni.

Csak két mysteriumban, egy mesében és néhány balladában alkalmaztunk külön jegyeket a tájszolás hű és következetes kifejezésére. E jegyeket mindenütt hiven az illető közlő leirása szerint tartottuk meg, bár e miatt kénytelenek voltunk lemondani arról, hogy a használt jegyek egész kötetünkben egyformák és egyöntetüek legyenek; de tekintetbe véve azt, hogy az egyes hangokat a különböző vidékeken különböző árnyalattal ejtik ki, legczélszerübbnek VIII.véltük szorosan azon jegyeket használni, melyekkel maga a közlő leghivebben vélte kifejezhetni az eredeti kiejtést.

Ehhez képest az első mysteriumban Torkos Sándor eredeti közlése nyomán az ä jegyet használtuk, melyet ő maga következőleg magyaráz (Magyar nyelvészet, szerk. Hunfalvy Pál. Második évfolyam 403. lap) »ä-vel jegyzem a rövid széles hangú s az a alhangúnak megfelelő felhangot p. e szóban keze, käsi, val, vel (val, väl) nak, nek (nak, näk): – e-vel pedig a rövid éles hangú közlő e-t mint p. e szóban: mennek, mennen.«

A harmadik mysteriumban, szintén a közlő helyesirása szerint az egyszerü közép e ė-vel van jelölve, a lapos, nyujtott e ê-vel (például: kend, kê); az l vagy r kihagyása miatt megnyujtott és laposan ejtett hangzók pedig, csak a kihagyott betü helyére tett hiányjel által fejeztetnek ki (p: éjje’, nappa’, jó’ esik, beszé’sz, fő’).

Az ötödik számú mese közlője azonban igyekezett e lapos hangokat is kitüntetni s alkalmazá az â, ê, ô, û jeleket. Főleg azért IX.látta ezt szükségesnek, mert a nagykőrösi tájszólás a mássalhangzókat néha más esetekben is elhagyja, a nélkül, hogy a megelőző hangzót elnyujtaná. Például ezekben: na’ csudálkozás; mö’meritötte; mö’tutta (nagy csudálkozás; mögmeritette; mögtudta) a hangzót épen nem nyujtva, sőt ellenkezőleg pattantva ejtik oly formán, mintha igy mondanák: nacscsudálkozás; mömmeritötte; möttudta.

Egypár balladában (8, 10, 32, 40, 54 számok) szintén a fentebb emlitett jegyeket használtuk s a sajátságos székely à kifejezésére megtartottuk Kriza à jegyét, melylyel ő, mint maga magyarázza: »a következő á által okozott visszaható hang-attractiót« fejezi ki.

Végre még egy pár szavunk van a gyüjtőkhöz s a népköltészet minden barátjához. A Kisfaludy-társaság folyvást központja kiván maradni a gyüjtésnek s gyüjteményének ez uj folyamát mind addig folytatja, a meddig közlésre érdemes anyagot talál. Ezért minden nagyobb és kisebb közleményt szivesen fogad ezután is, sőt, ha lehetséges, a dallamok pontos hangjegyeit is kéri, mert szándéka később X.egy tisztán zenészeti szempontból szerkesztett gyüjteményt is kiadni.

Ismételve felszólitunk mindenkit ez annyira fontos s ugy szólva nemzeti vállalat támogatására. A mi nyugati Európában kezd kivétel lenni, az nálunk még rendes dolog. Minden félrébb eső falu megannyi mese és dalfészek, minden pórfiu egy élő gyüjtemény. Még van idő a gyüjtésre, de nem lesz soká. A mint a könyv és lapirodalom nagyobb-nagyobb hóditást tesz a nép alsóbb rétegeiben, a szerint fog az élő hagyomány, monda, mese, sőt az eredeti népdal is mind gyérebb és apróbb szigetekre szorulni, lenézés és nevetség tárgya lenni. Amazok helyét józan ismeret, de félő, hogy a költészetét bizonyos csinált s az irodalmi hangot affectaló modor foglalja el, épen ugy mint népzenénk már is sokat vesztett eredeti zamatjából. Mentsük meg a mit lehet.

Pest, 1872 febr. 20.

A szerkesztők.

---

XI.

TARTALOM.

• ElőszóV–X
• Karácsoni mysteriumok és vizkereszti játékok1–134
• Balladák és rokonnemüek135–240
• Dalok:241–358
• Szerelmi dalok243–280
• Hazafiúi és katonadalok281–298
• Pusztai és pásztordalok299–308
• Bordalok és tánczszók309–324
• Tréfás és gunydalok325–332
• Vegyes dalok333–340
• Dajkarimek, gyermekdalok s játékok341–358
• Mesék és mondák359–512
• Jegyzetek513–607

Karácsoni mysteriumok és vizkereszti játékok

• Csengeri38
• Csikszéki109
• Csomafáji36
• Csongrádi29
• XII.
• Debreczeni9
• Göcseji3
• Helynélküli102
• Hódmező-vásárhelyi131
• Horgosi50
• Kikindai96
• Mindszenti70
• Nagy-bányai I.58
• Nagy-bányai II.64
• Orosházi (mysterium)76
• Orosházi (vizkereszti játék)128
• Szegedi83
• Székes-fehérvári47

Balladák és rokonnemüek.

• A fonóban214
• A gerlicze213
• A gulyás szeretője206
• A halott vőlegény207
• A három árva185
• A hegyekhez elmegyek237
• A hegyi tolvaj223
• A honvédtüzér temetése217
• A kék inges huszár234
• A királyfi I–II.153–157
• Albert Jóska238
• A legszebb virág182
• A lovas legény219
• A menyasszony217
• A molnár inasa185
• Amott látod190
• XIII.
• Anyám, anyám239
• Anyám, édes anyám240
• A párjavesztett gerlicze179
• A pozsonyi kisasszony232
• A rab I–V.191–194
• A zsivány felesége195
• Az anya és leánya I–II.198–199
• Az áspis kigyó189
• Az ispánné leánya I–II.203–204

• Barcsai I–II.149–151
• Bács Jancsi201
• Bándi urfi188
• Beh sok falut227
• Bekő Ambrus225
• Bereg Náni222
• Biró szép Anna176
• Bogár Imre221
• Boriska148
• Búcsu216

• Csehó Pista231
• Czifra Jancsi206

• Este van már234
• Édes anyám kiment236

• Hajnal hasad237
• Halasi226

• Igács Ruzsi196

• Jár a korsó213
• Jó estét, édesem205
• XIV.

• Katonának vagyok235
• Kántor Teri215
• Kisebb töredékek I–II.239–240
• Kis Julia183
• Kőmives Kelemenné174
• Kuris Pista I–II.208–210

• Landorvári Dorka I–V.162–172

• Molnár Anna I–V.137–148
• Molnár Ferkó220
• Monusi Jánosné233
• Mózes és Julcsa211

• Nemes Sári199

• Pálbeli szép Antal I–II.172–174
• Perzsi235
• Petrás ur214
• Sárga ló233
• Sári Mári210
• Sebők Jani236
• Siroki erdőben195
• Sorozáskor215
• Szász Ferencz224
• Szép menyecske238
• Szilágyi és Hagymási I–II.158–161
• Szőcs Marcsa212

• Tamás Rózsi200
• Török Zsuzsi205

• Ugron János I–II.186–188

• Váradi nótája218
• Világszép Erzsók180

XV.

Dalok.

• A bakancsom el akarnám cserélni284
• A Csap-utczán végig, végig, végig267
• A csók titkos portéka257
• Addig iszom én egyedül311
• A deáknak a temploma a pincze310
• A ki ételt, italt adott349
• Alelujah344
• A mi cziczánk férjhez akar menni335
• Amott a hegyek lábánál262
• Amott látszik egy szép kerek erdő275
• A panyiti halastaóba331
• A pusztában fuj a szél257
• Arra alá a sikságon252
• Attól fél az édes anyám328
• Az én csizmám csikorgós268
• Az én galambomnak273
• Az én lovam pejkó304
• Az én rózsám fehér háza270
• Azért, hogy én olyan szegény vagyok289
• Az ökör a földet I–II.333–334
• Ágas- bogas a diófa levele249
• Áll áll isten babája343

• Bánom, hogy megházasodtam338
• Biró fia vagyok335
• Bizserére, bizserére350
• Boldog az ember nyilván331
• Borul a káposzta, hajlik a levele259
• Bús az idő, bús vagyok én magam is246
• XVI.
• Búza, búza tiszta búzakalász260
• Bőrrel khereskedik a vén Áron328

• Csicsija babája341
• Csiga-biga nyujtsd ki szarvad357
• Csipi csóka350
• Csöng, csöng gyürü347
• Czángó magyar, czángó magyar298
• Czifra szűröm szegre van akasztva250
• Czinege-góga hol voltál357
• Cziróka343

• De szeretnék a Kossuth-tal beszélni288
• Disznó a mezőben annyit nem turkál271

• Eczem peczem pityfalára348
• Egész napon szépen legel a marhám304
• Egyedelem begyedelem345
• Egyedem begyedem345
• Egyetem begyetem bütymöcske355
• Egyetem begyetem bütymőjáró355
• Egy megérett a megy344
• Egy se betyár ki gyalog jár303
• Egyszer egy időben349
• Egyszer volt egy ember344
• Egyszer volt egy ember, felmászott a fára348
• Elbusulom én magamat253
• Elég nekünk egy csónak261
• Elindulék a hazámból293
• Elmennék én te hozzátok egy este264
• Elment az én uram Pestre330
• Elmentem én a vásárra331
• Első, első, legelső290
• Elvirult má’ az én kincsem279
• XVII.
• Ennek a kis lánynak263
• Erdő, erdő de magas vagy I–II.244–245
• Esik eső a fenyvesen244
• Esik eső nagy sár van az utczán292
• Esküvőre kéne menni Szegedre307
• Este este este akar lenni289
• Este későn ne járj hozzám270
• Estve jött a parancsolat294
• Ez a kis lány, ez a kis lány327
• Ez az én szeretőm272
• Ez elment nyulászni352
• Ez elment vadászni342
• Édes anyám, adjon isten jó estét266
• Édes anyám, édes anyám283
• Éjszak felől fujdogál a szellő301
• Éni-péni jupiténi355
• Én lefekszem én ágyamba349

• Fakó lovam föl van kantározva275
• Fakó paripámon járok301
• Falu végén egy kis ház345
• Fehér liliomszál352
• Fekete szem, piros orcza269
• Felmotóláltam a279
• Fene ember a hevesi viczispán338
• Félre bánat bú313
• Fényes csillag van az égen273
• Fogtam én egy szúnyogot347
• Fölteszem a csákómat a fejemre287

• Galicziát kiseperték339
• Gara megyen garafára355
• Gyertek haza ludjaim346
• XVIII.
• Gyorsan menjünk a faluban341
• Gyüjtik a csordákat307

• Ha bort iszom, jó kedvem van tőle311
• Ha felülök szürke paripámra294
• Haj a német levágja a hajamat283
• Haj istenem, add megérnem277
• Haragszik a gazda311
• Hazudsz, haza futsz348
• Három alma meg egy fél249
• Három csillag van az égen egy sorba261
• Három fehér kendőt veszek250
• Hej édes magyarom, magyarom281
• Hej ha nekem száz forintom volna256
• Hinna barinna341
• Hol jártál báránkám356
• Hova tegyem a sapkát343
• Hova visz ez az ut259
• Hová hová barna legény329
• Hull immár a fa levele276
• Huzd ki czigány azt a nótát312

• Igyunk a ki angyala van312
• Itt van már a kolera315

• Jaj de szennyes a kendője254
• Jere hozzám kincsem, galambom266
• Jobb a papné, mint a pap348
• Jövel Jézus349
• Juhász vagyok, busan őrzöm a nyájat300

• Kerek ez a zsemlye271
• Kering kering orsó351
• Kezemben van már az uti levelem310
• XIX.
• Kék a kötőm kerületi256
• Két petrencze, három kalangya309
• Kidűlt a fa mandulástól248
• Kimegyünk exerczirozni285
• Kinek nincsen krinolinos szoknyája325
• Kis szekeres, nagy szekeres313
• Kisütött a nap sugára296
• Kiverem a lovam a rétre305
• Kossuth Lajos a Bakonyban292
• Kossuth Lajos azt izente289
• Kossuth Lajos édes apám296
• Kossuth Lajos hires komendáns292
• Kossuth Lajos iródeák296
• Könyeimnek záporából tenger lett282
• Könnyü a németnek283
• Kukoriczának állott a muszka326

• Lassan lassan édes lovam, ne nagyon302
• Látom az életem303
• Leányom, leányom336
• Levele jött egy asszonynak330

• Majd elmegyünk messzire291
• Már Izsákon sok az ifiasszony327
• Már minálunk kis kalapot viselnek339
• Már minálunk megismerni ugy lehet325
• Megégett a nagy-abonyi kis bolt260
• Megirták a guzsalyomat278
• Meg van irva historjába336
• Megy a hal lefelé265
• Megy honvédnek, megy huszárnak282
• Még azt mondja az anyám262
• Még azt mondja az osztrák295
• Mi az oka, hogy a Tisza befagyott272
• XX.
• Mi az oka, hogy megvettél252
• Miért ragyog a sok csillag az égen258
• Mi fehérlik ott a sikon távolba333
• Mikor megyek az oltárhoz esküdni335
• Mikor visznek Olmücz felé297
• Minden felől harczi nótát fuj a szél294
• Mindig hordják a regrutát291
• Mit ás kend353
• Mit játszunk lányok351
• Mi zörög az úton357
• Monostori határon268
• Most jöttem a tetétleni pusztáról299

• Nagy-Abonyban csak két torony látszik284
• Nagy-Abonyban dobos vagyok286
• Nagy-Váradra kén menni328
• Nem bánom én kedves rózsám253
• Ne menj el idegen földre276
• Ne menj el rózsám egy hétig277
• Ne menj el szivem Szilágyba274
• Nem hitted, hogy katona vagyok én293
• Nem szánt vét az égi madár291
• Nem szeretek én már ezután259
• Ne szeresd galambom245
• Nem vagy legény, nem vagy248
• Nem vagyok én adós247
• Nem vagyok én kapitán300
• Nézz rózsám a szemembe251
• Nincsen feleségem, de majd lesz251
• Nincsen olyan csárda mint a nánai265
• Nincs jobb élet a juhásznál306
• Nincs szebb virág a leánynál337
• Nyárban esik nyárban246
• XXI.

• Oh ne mondj engem rózsádnak255
• Önkénytesen álltam a zászló alá288
• Öt harang356
• Özvegy asszony lánya vagyok339

• Pad alatt, pad alatt egy kis ház354
• Pajtás mig lever313
• Panni néni soh’sem ett olyan jót302
• Pap vagyok346
• Prága alatt van egy szép uj temető284

• Répa retek mogyoró347
• Rongyos a kend háza vége329

• Sárga csikó sárga csikó sárga263
• Sárga csikóm réz patkóra265
• Seregek ura347
• Sétáljunk sétáljunk350
• Sirhat az az édes anya288
• Süss fel nap356
• Süti süti pogácsát342
• Szabad a madárnak ágról ágra szállni269
• Szag szag szag337
• Szárnya szárnya szárnya a madárnak286
• Száz szónak is egy a vége309
• Szennyes az én ingem297
• Szeretőmet vettem én meg243
• Széles az én kedvem ma315
• Széna széna széna terem264
• Szép állat az őz a gyors futásban337
• Szita szita szűrő szita350
• Szolnok alatt folyik el a Tisza262
• Szól az ágyu jön a halál290
• Szól a világ mit hajtok rá243
• XXII.
• Szomoru az állapotom247
• Szomszéd asszony szép leánya253

• Tánczszók316–321
• Táni baba táni343
• Téli nyári piros alma258
• Tizet ütött már az óra340
• Túl a Tiszán a Dunán meg innen299
• Tulsó soron megy egy legény336

• Uj hirt hallék356

• Van-e kendnek szép lyánya353
• Van már kis szék326
• Verje meg az isten255
• Világos az én kis kötőm257

• Zavaros a Tisza vize, nem tiszta306
• Zug az erdő, zug a mező282

Mesék és mondák.

• A béka komája. VII.429
• A czigány az égben és pokolban. III.383
• Adj isten egészségére. XVII.480
• A halhatatlanságra vágyó királyfi. I.361
• A három arkangyal. XIX.490
• A kaczor király. VIII.433
• A kalász eredete. XXI.493
• A kis kakas gyémánt félkrajczárja. X.443
• A kis kakas kiturta a fövényt. IX.438
• A róka, a medve és a szegény ember. XIV.470
• A szegény asszony szive. XVIII.488
• A szürke ló. XV.474
• A teins ur, és Jancsi kocsis. XI.447
• XXIII.
• A Tisza eredete. XXII.494
• A vadgalamb, és a szarka. XX.492
• Az angyalbárányok. II.376
• Az aranyszakálu ember. V.404
• Az egyszeri gyerek. XIII. (1–4)459
• Az okos leány. XVI.478
• Félig nyuzott bakkecske. XII.453
• Hová lett a bárány mája? IV.397
• Ilók és Mihók. VI.422
• Krisztus mondák. XXIV–XXXIV.496
• Miért lett szamár, a szamár. XXIII.495