MAGYAR KÖZMONDÁSOK – LVIII.

Tacitusból felel. (Hallgat, nem tud felelni.) E.

Tacskó. Mint a tacskók, ugyan felfütyészik. M.

Tafota. Szoknyája rása, köténye tafota. D.

Tagad. Soha barátodért ne tagadd az igazat. KV. – Mi tűrés, tagadás. E.

Takar. Egyik latorságot a másikkal takarja. KV. – Egy vétket a másikkal takargat. KV.

Takarékos. Idővel, pénzzel légy takarékos. E. – Késő a takarékosság, mikor üres az erszény. E. (Mikor üres a szekrény. D.)

Takarodik. Előtted az út, takarodj. D.

Takaros, mint a turi lakatos. Ny. 6.

Takaró. Addig kell nyujtózkodni, a meddig a takaró ér. B. – Ha meghalunk, nem kell takaródzó. Ny. 2. – Hálóval takarózik. (Szegény.) E. – Jeget eszik, vizet iszik, lapuval takarózik. (U. a.) D. – Ökörnyállal takarózik. D. – Szánja a pénzt, felhővel takarózik. D. – Zsákon fekszenek s a madzagával takaróznak. Ny. 1.

Takács. Három nem jó, ha sokat hever: kereskedőnek a ponyvája, fonónak a rokkája, takácsnak a bordája. Ny. 20. – Három takács egy ember. K. – Isten mentse meg az embert kőművestől, ácstól, részeges takácstól. Ny. 18. – Örül mint fiának a szomotori takács, mikor halat fogott. E.

Takony. Mohón kapja, mint éh tyúk a taknyot. D. – Szép a gyermek anyjának, ha taknyos is. E. – Takonypóc. D.

Taksony. Kerüli mint Gálos Taksonyt. Ny. 22.

Talál. A ki keres, az talál. Szentir. – Amit találtál, de vissza nem adtál, olyan mintha loptad volna. KV. – Bűzén keresd, feltalálod. E. – Dolgán találja. (Dologközben.) Ny. 2. – Elcsipi a mire talál. D. – Ha találtam, konditom. B. – Helyén keresd, feltalálod. E. – Hó hátán kincset talál. D. – Igen találta szarva közt a tölgyét. KV. – Könnyü a kepe mellett buzára találni. D. – Ott is talál, a hol senki sem vesztett el semmit. D. – Talál az, a ki keres. E. – Vak is talál garast. (Patkóra. Sz. – Patkót. KV.) – Vak is talált olykor patkóra. E.

Talán. Minden bizonynyal, talán. S.

Talicska. Átesett rajta, mint Nagy István a talicskán. Ny. 22. – Csikorog mint a temesvári sáncon (várban) a talicska. D. – Jó helye van, mint a kutyának a talicskában. Ny. 19.

Taliga. Csikorog mint a taliga-kerék. S. – Félre taliga, jön a kocsi. D. – Kiadott (L. ezt) rajta, mint az eb a taligán. B. – Csikorog mint a koldus taligája. B. – Taligára szorult. D.

Tallér. Három garas nem egy tallér. Ny. 13. – Kerek mint a tallér. D. – Legjobb garas az, melyen tallért válthatni. E. – Mit garason vehetsz, ne adj érte tallért. E. – Ráncos mint a gallér, kerekes mint a tallér. B.

Talp. Az ökröt a talpáról fejik. (L. ezt.) Ny. 6. – Eb a varga talp nélkül. D. – Egy talpat cserzenek. D. – Ember a talpán. E. – Enyv a talpán, tapodást sem teszen. D. – Égett a talpam alatt. E. – Ha szekered nincsen, talpad készen legyen. KV. – Jól lát a macska, noha talpát nyalogatja. K. – Kemény mint a csizmatalp. E. – Kiki maga talpán jár. D. – Legény a talpán. S. – Mihelyt a talpát megütik. (Alvó szolgán egyet rugnak, hogy felébredjen. Nehezen ébred.) E. – Minden szava talpra esik. S. – Nem is éri a talpa a földet. (Ugy siet.) D. – Szűz mint a csizmám talpa a földtől. Ny. 6. – Talpig ember. D. – Talpra esik mint a macska. E. – Tetőtől-talpig becsületes. E. – Többet koptatta (L. ezt) talpát, mint farát. D. – Vastag mint a talp. D. – Viszket a talpa. (Szeretne táncolni.) E.

Talpal. Sokat talpal a gyalog katona (hajdu. E.), mig lóra kap. D. – Uti laput a talpára. B. – Talpalatnyi földje sincs. D. – Ha elfelejtetted, talpalhatsz érte. (Mehetsz érte.) ME.

Talpas. Tenyeres talpas. E.

Tamás. A mi másé, nem Tamásé. E. – Én abban Tamás vagyok. (Nem hiszem.) ML. – Hitetlen Tamás. E. – Nem mindig fú (L. ezt) a vak Tamás. D. – Tamás, nem olyan mint más. S. – Tamás vagyok benne. D.

Tamási. Ilyen négy ló elhuzza a tamási templomot is helyéről. Ny. 5.

Tamburás. Hárman vannak, mint a csonoplyai tamburások. S. – Iszik mint a csonoplyai tamburás. (Egy magában.) ME.

Tanács. Beillene a tanácsba. (Okos.) D. – Ebrúdon kivetették a tanácsból. D. – Kupak tanács. E. – Megőgyeledett mint a ványai tanács. Ny. 1. – Mikor az urak a tanácsból felkelnek, mindenkor okosabbak. KV. – Parasztból lett tanácsnok. D.

Tanit. A ki tanit, tanul. E. – A macskát egerészni tanitja. D. – A rákot egyenes járásra tanitja. D. – A tyúkot tojni ne tanitsd, ha csirke vagy. D. – Az tanitson másokat, a ki maga is tanult. KV. – Apádat ne tanitsd. D. – Fejére tanitotta, mint bojtárját (L. ezt.) Guba. D. – Fiu tanitja az apját. D. – Halat úszni tanit. – Késő az agg ebet táncra tanitani. D. – Maga is tanul, ki mást tanit. B. – Mást fejedre ne tanits. D. – Mesteredet tanitod. KV. – Ne tanitsd a récét úszni. Ny. 2. – Ne tanitsd apádat gyereket csinálni. E. – Ne tanitsd ángyodat ágyba szállni. KV. – Nehéz a szamarat kutyaságra tanitani. D. – Nem kell cigányt lopásra tanitani. KV. – Nyomorult gazda az, a kit a szolga tanit. KV. – Papot tanit a mester vecsernyét mondani. D. – Sast tanit repülni. KV. – Szó és korbács hamar tanit. D.

Tanitás. Jobb a példa a tanitásnál. S. – Tanitásnak szárnya a jó példa. B.

Tanitó. Két tanitómester szükséges a házhoz: a korbács és a vessző. Ny. 20. – Rossz tanitótól tanulhatod, mit kelljen kerülnöd. E. – Semmirevaló tanitód volt. Ny. 4. – Serény tanitónak kenyér a neve. D.

Tanitvány. A jó tanitvány se mindjárt mester. D. – Bolond mesternek eszelős tanitványa. D. – Eb a mester tanitvány nélkül. D. – Egyik nap a másiknak tanitványa. KV. – Milyen a mester, olyan a tanitvány. D. – Nem feljebb való a tanitvány a mesternél. KV. – Nyomorult mester, ki tanitvány nem volt. D. – Ritka mint a háladatos tanitvány. D. – Tanitvány sem volt, mégis tanit. D.

Tankó. Ne légy Tankó (buta,) ha eszeddel élhetsz. D.

Tanu. Cigány (L. ezt) is hozott tanukat. E. – Egy tanuvallásra fel is akasztanak. E. – A jó lelkiismeret ezer tanu. (Latin.) B. – Senki sem lehet tanu maga ügyében. E.

Tanya. Egy tanyán dolgoznak. D. – Egy tanyán két sáfár. D.

Tanult. Előrelát mint a tanult ember. D. – Könyve sincs, mégis tanultnak mondja magát. D. – Nem mind okos, a ki tanult. D. – Tanult ember holta után hires. D.

Tanulatlan ifju még ifjuságában koldustarisznyát viszi nyakában. D.

Tanulás. Abroncsold be fejét, mert a tanulásban megreped. D. – Eb a pap tanulás nélkül. E. – Hosszu a tanulás, de rövid az élet. KV. – Nem szégyen nem tudni, de tanulást futni. KV. – Tele hasnak nem sok kedve vagyon a tanuláshoz. KV.

Tanuló. Ritka tanuló vessző nélkül. D.

Tapasz. Azt kapod (L. ezt), mit Bugyi a tapasztásért. Ny. 1. – Kinek mesze nincs, sárral tapaszt. D.

Tapasztalás. Legjobb iskola a tapasztalás. E.

Tapint. Csak annyira lát, a mennyire tapint. D. – Elevenére tapint. E. – Erére tapint. E.

Tapló. Főzi a taplót. E. – Körmére égett a tapló. D. – Kvitt (L. ezt) a tapló. E. – Pénz ez, nem tapló. Np. – Tüzmentes, mint Manódli taplója. (Háza égett, a tapló a padláson nem égett meg.) Ny. 1.

Tapod. Féreg is meggyűri magát, ha tapodják. B. – Tapodásnyira sem lehet vele elmenni. (Nyakas.) D.

Tapolcai. Meggondolta mint a tapolcai ember lova. Ny. 1.

Tapogat. A kinek hol fáj, ott tapogatja. M. – Egy kézzel tapogatnak. D. – Jó helyen tapogat. D. – Jól tapogat. E. – Nálunk is, kinek hol fáj, ott tapogatja, a hol viszket, ott vakarja. Pázm. – Nem csekély vizben tapogat. Pázm. – Ott is tapogatja, a hol nem fáj. (Ravasz.) D. – Tapogatva jár. (Óvatos.) D. – Tapogatja mint banya a hajnalt (B.); mint tót a hajnalt (Ny. 3.); mint vak a hajnalt (Ny. 8.) – Sötétben tapogatózni. E.

Tapossa körülte a földet. (Udvarol.) E.

Tappog mint a tojó galamb. Ny. 5.

Tapsol. Nem kell a győzelem előtt tapsolni. KV.

Tar (Kopasz). Karón (L. ezt) mutatja a tar-varjat. D. – Tar-fej. ME.

Tarackos és vadóc föld egy hasznu. D.

Taraj. Föláll a taraja. D. – Tarajos kakas. (Kurvás.) D. – Tarajosan beszél. (Kevély.) – Taréjt emel. E. – Ugyan megnőtt a taréja. E.

Tarhonya. Nehéz a meleg tarhonyát fuvatlan enni. D.

Tarhó. A kit a tej megéget, az a tarhót is fujja. M. – Épen bizony Orondinak tarhót. (Ki mindenbe beleüti orrát, arra semmit sem biznak.) D.

Tarisznya. Baranyai tarisznyás, somogyi bicskás, bácskai bugris. S. – Egy avit zsákból két uj tarisznya. E. – Él-hal érte, mint a baranyai gyerek a tarisznyáért. Ny. 5. – Ki nagy urral pöröl, könnyen (L. ezt) tarisznyát löl. D. – Koldustól elveszi a tarisznyát. KV. – Nem hordozza tarisznyában eszét. B. – Nincs nehezebb a könnyü úti tarisznyánál. K. – Nyakába tették a mindenes (koldus) tarisznyát. Ny. 4. – Nyakában az abrakos tarisznya. ME. – Nyáron gunyádat, télen tarisznyádat el ne hagyd. B. – Se kutyája, se macskája, mégis üres a tarisznyája. ME. – Soha sem telik meg, mint a koldus tarisznyája. S. – Szemérmes diáknak (koldusnak. B.) üres a tarisznyája. ME. – Üres tarisznya nehezebb mint a teli. Ny. 6. – Zörög mint a fa- (L. ezt) tarisznya. D.

Tarka. Annyi mint a tarka kutya. D. – Derzsen (L. ezt) csinálják a tarka borjut. Ny. 7. – Fekete kutya, tarka eb, mind egy kutya. D. – Ha mindnyájunk jó volna, nem lenne tarka a világ. D. – Járja mint a tarka macska a ház héjját. Ny. 2. – Koca (L. ezt) koca tarka, se füle, se farka. ME. – Nemcsak egy tarka kutya van a világon. E. – Nem fehér (L. ezt) hattyu az, kinek tarka tolla. E. – Nem tarka kendő a házasság. (L. ezt.) E. – Szajha farára tarka-barka ruha. KV. – Tarka hitü. (L. ezt.) E. – Tarka lótól (L. ezt), vemhes szamártól nem vesznek vámot. D. – Tarka mint a babuka (D.), mint a Baki lova (Ny. 14.), mint a bárányfelhő (D.), mint a kakuktojás (S.), mint a pulykatojás (D.), mint a szarka (D.), mint a szárcsamony (M.), mint a szárcsatojás (D.), mint a vércsetojás (D.), mint világ (D.).

Tarka-barka mint a szarka. Sz. – Tarka-barka mint a szarka farka. B. – Tarka-barka ruha illik a szajha farára. E.

Tarló. Fürj is megszokja a tarlót. D. – Más tarlójáról él. S.

Tarsoly. Ha jó pogácsa van tarsolyodban, közöld barátiddal. Sz.

Tartomány. Milyen a tartomány, olyan a szokása. KV.

Tartós. A mi szép, nem tartós. KV. – Erős fonálból tartós az ing. D. – Fóttal tartós a ruha. D. – Későre válik a tölgy, de annál tartósabb. D. – Nem tartós cövek a kutyafark. D. – Tartós mint a barátok olvasója. Ny. 9. – Tartós mint az őszi virág. D. – Uj cserépbe avult szag tartós szokott lenni. BSz.

Tartozunk mi egymásnak valamivel. E.

Tassi. Faj fajra üt, mint a Tassi disznó. Ny. 22.

Taszit. Félre bicsak, hadd taszitsak. E. – Ha taszitják, tovább áll. D. – Jégre taszit s ott hágy. D. – Kit a dombon nem örömest látunk, olyat a völgybe taszigálunk. D.

Tata. Feszit mint a tatai kutya a jégen. Ny. 5. – Lévát (L. ezt), Tatát felvagdalta. Sz. – Összeugrik mint a tatai szűrposztó. S. – Skarlát, gránát (L. ezt) nyuszt: Léva, Tata csuszt. Cz.

Tatár. Becsöngetett (L. ezt) neki, mint Derecskének a tatár. D. – Eb vagy kutya, mindegy tatár. D. – Éles mint a tatárkard. D. – Hajtson el a tatár. E. – Krimi (L. ezt) tatár. ML. – Mi a tatár! E. – Mind egy tatár. D. – Nagy a hire, mint a tatárjárásnak. E. – Nem értem, törökül beszél-e vagy tatárul. D. – Nem hajt a tatár. E. – Olyan a hire, mint a tatárjárásnak. Sz. – Szalad, mintha a tatár hajtaná. E. – Szegény tatár! E. – Tatárral határos. D.

Tavaly. Alkalmas (L. ezt) tavalyiban. M. – Elmult mint a tavalyi hó. E. – Majd tavaly. E. – Nem tavalyi bablé. Ny. 2. – Tavaly, tavaly, az idén. (Soha.) Np. – Tavalyi asztag nem szerez szükséget. B.

Tavasz. A szép tavasz is hamar elmulik. D. – Egy fecske tavaszt nem szerez. M. – Egy virág nem tavasz. D. – Egy virág nem hozza meg a tavaszt. K. – Félhet a téltől, ki tavaszkor nem gyüjtött. D. – Fuj, esik, havaz, ugy lesz tavasz. Ny. 6. – Hirmondó fecske tavaszt énekel. BSz. – Szép mint a tavasz. D. – Tavaszkor minden bokor szállást ád. D. – Tél után tavasz lesz. ME.

Tavaszi. Elmult mint a tavaszi hó. D. – Hiba van a tavasziba. E. – Őszi macska (L. ezt), tavaszi menyecske. D. – Szép mint a tavaszi reggel. D. – Tavaszi eső aranyat ér. ME. – Tavaszi hó térdig ér. D. – Tavaszi szél utat szárazt, őszivel vizet áraszt. Ny. 1. – Van itt mind őszi, mind tavaszi. E.

Tábla. Nincs a táblára irva. Ny. 3.

Tábor. Fej nélkül a tábor lelketlen sokaság. E. – Kuckója vára, tetűje tábora. D.

Tág. Elég tág a világ, elférünk benne. E. – Kivül tágasabb, belül (L. ezt) nyájasabb. Ny. 3. – Tágas mint az országút. (D.) – Tágas út a pokol útja. E. – Tágasabb odakint. (L. ezt.) E.

Tályog. Elfutotta az epe (L. ezt), mint juhot a tályog. D.

Támasz. Néha a támasz is megdől. D.

Támaszkodik. Dülő falhoz ne támaszkodjál. D. – Két istáphoz jó támaszkodni. KV. – Ki emberben bízik, nádra támaszkodik. K. – Ki szegényben bízik, nádra támaszkodik. D.

Táncos. A jó táncos lányból ritkán válik jámbor. D. – Jó táncos, rossz dolgos. E. – Szent-Gellérthegyi táncos. (Boszorkány.) D. – Táncos anyának táncos a leánya. D.

Tántorog. Egyik részeg, a másik tántorog. D. – Nem előre, hanem hátra (L. ezt) tántorog. D. – Szédeleg a lába, tántorog a feje. D. – Tántorog, még sem esik. D. – Téren is tántorog gyakran a méltóság. KV. – Ugyan tántorog ám Mohoray uram. D.

Tányér. Egy tányért nyalnak. D. – Cseresznyét az úrnak, magvát a tányérnak. K. – Cseréptányér, fakanál. (Szegény pár.) Ny. 7.

Társ. Ebet szőréről, madarat tolláról, embert társáról. KV. – Embert társáról. KV. – Fanos ebnek gubás a társa. E. – Jobb magában, mint rossz társsal lenni. D. – Kinek társa van, ura is van. D. – Lasnakosnak pokrócosa a társa. – Ne játszál szolgáddal, mert társul fogad. KV. – Nem jó társ, ki mindent maga hörpent fel. KV. – Nincs oly erős, kinek társa nem akadna. M. – Szerelem és uraság nem szenvednek társat. KV. – Ritka mint a jó társ. D.

Társaság. Rossz társaság rosszra vezet. S.

Táska. Álom táska. D. – Két táskára szerződött. (Koldus.) M. – Koldustól kérsz táskát. KV. – Ripsz-rapsz, csak legyen az én táskámban. KV. – Rongyos táskából esik néha vajas pogácsa. E. – Soha nem telik be a koldus táskája. KV. – Szemérmes diáknak hiu (üres) a táskája. M. – Szemérmes koldusnak üres a táskája. KV.

Tátika. Léva, Tátika lejtőt jár, de Csicsó (L. ezt) is vendéget vár. Sz. – Tátika és Rezivár dolgát ebre bizták, ebül vették hasznát. B.

Tátogat mint a harcsa. D.

Tátos. Gebéből (L. ezt) lesz a tátos. E. – Megvivtak a tátosok. (Nagy szél van.) Ny. 3. – Tátos volt az apja. E. – Tüzet okád, mint a tátos. E. – Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.

Távol. A ki tűztől távol fütőzik, befagy a segge. Ny. 4. – Jobb távol (távolról. KV.) szeretni egymást. M. – Könnyü kérkedni, hol távol az ellenség. KV. – Oly távol esik, mint ég a földtől. D. – Távollevőt, holtat nem kell rágalmazni. B. – Távolról jó hazudni. KV.

Tedd-ide, tedd oda ember. D.

Tegez. Bot (L. ezt) a tegezhez. Pázm. – Igen illik, mint bot a tegzibe. KV.

Tegnap. Ettél tegnap, egyél holnap. E. – Tegnapi sár a csizmáján. (Rest.) D.

Teher. Ágyterhe. D. – Eb anya terhe. D. – Egy anya terhe. D. – Egy terhet vállalnak. D. – Föld terhe. D. – Halad mint terhével a szarbogár. D. – Kénytelen teher nehezebbet nyom. D. – Kinek mi kedvére, nincs az terhére. B. – Minden szamár maga terhét érzi. D. – Nagy teher is könnyü, ha sokan emelik. E. – Nagy terhet is megkönnyit a türelem. S. – Nagy terhet vállalt, megszakad. D. – Sok kéz könnyebbiti a terhet. KV. – Sok ökör terhet mozdit. D. – Szegénység és öregség két nagy teher. B. – Utas embernek nem teher a kenyér. E.

Tehetetlen. Magával tehetetlen, mást akar segiteni. B.

Tehetség. Apányi a böndője. (L. ezt), de nincs hozzá tehetsége. Ny. 2. – Kinek Isten ad tisztséget, menten ad hozzá tehetséget. E.

Tejes. Még tejes a szája. E. – Tejes fazék mellé macska-őr. D. – Tejes fazéknál hűtelen szolga a macska. D. – Tejes mint a szunyog. (Sovány.) D.

Tejfel. Azt gondolja, fenékig tejfel. E. – Bajor már az aludttejből tejfölt csinálni. Ny. 15. – Falubeli tudja minden háznál meddig tejföl. Ny. 9. – Ha a tejnek fölit szereted, edd meg a szérdéket is. D. – Hallja kend, nem egész fenékig tejfel. D. – Leszedte a tejfelt, nekem csak a savó maradt. E. – Mikor a tejfel ikrázik, rajta a köpüvel. D. – Nyárson süti a tejfölt. D. – Se nem árt, se nem használ, mint a födémesi tejfel. Ny. 22. – Szereti a tejnek fölit. (Szűzet.) D. – Tejfeles száju. S.

Tekintet. Kinek mi szivében, az a tekintetében. KV.

Teknő. Egy teknőben gyúrnak. D. – Olyan mint a teknőben ingó viz. B. (Zugó viz. E.) – Tempózik mint a hasadt teknyő. Ny. 6.

Teknősbéka agár hozzá képest. D. – Behúzza fejét, mint a teknősbéka. E. – Friss mint a teknős béka. D. – Hamarabb elszalad a teknősbéka. D.