kb. 14 perc olvasás
Dr. Margalits Ede:
MAGYAR KÖZMONDÁSOK
ÉS
KÖZMONDÁSSZERÜ SZÓLÁSOK
LVII.
Szid. A ki mást szid, maga vétkezik. B. – Akármiként szidják, soha meg nem pirul. D. – Lányomat szidom, menyem is értse. ME. – Ott is emlegetik az embert, a hol szidják. D. – Szidja mint a bokrot. B. – Szidják a leányt, hogy a meny is tanuljon. D. – Ugy megszidták, hogy ugyan füstölgött. Ny. 4. – Ha a szegényt szidalmazod, Istened káromlod. KV.
Szidás. Megszokta, mint rossz szolga a szidást. D.
Szíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény.) D. – Ebszíjjal kötött erszénye van. (U. a.) Sz. – Eloldozott a bocskorszíj. (L. bocskor.) E. – Nehéz az ebet hájas szíjról elszoktatni. KV. – Könnyü más bőréből szíjat hasítani. E. (Széles szíjat. KV.) – Nem méltó sarujának szíját megoldani. E. – Szakadjon a madzag, de kinek szakad a szíj. E. – Szíj az, hadd rágódjék rajta. D. – Szíjat szabtak a háti bőrből. D. – Szíjas mint a telkes bocskor. B. – Szíjat szelhetsz háta bőréből. D. – Szíjat vágna más bőréből. E.
Szikla. Állandó mint a szikla. D. – Erős mint a szikla. D. – Idővel a hangyanyom is kitetszik a sziklán. D. – Idővel a szikla is megreped. D. – Sok véső kopik a sziklában. D.
Szikra. Egy szikra a várat meggyujthatja. D. – Egy szikra esze sem volt soha. D. – Hozzászoktak a cigány gyerekek a szikrához. KV. – Megszokta mint cigány-asszony a szikrát. B. – Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. S. – Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. – Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. – Szeméből bor szikrát hány. D. – Szikrából is nagy tűz lehet. B. – Szikrát hány a szeme. D. – Szikrát tapod, hogy tűze ne támadjon. D. – Tűz szikra a két szeme. D. – Tüzes mint a szikra. D. – Szikrázik a patkó. (Siet.) Np.
Szilaj. Az okos addig óvja magát a szilaj marhától, mig meg nem ökleli. D. – Elszakasztotta a kötelet, mint a szilaj marha. D. – Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. – Kézre szokik a szilaj is. D. – Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. – Pányvát vetettek a nyakába, mint a szilaj lónak. D. – Rugdos mint a szilaj csikó. D. – Ugy megugrándozik, mint a szilaj marha. (Ugrál örömében.) D.
Szilágyi. (Kemény nyaku, szilárd jellemü. Szilágyi Mihályról, Mátyás király nagybátyjáról maradt szólás.) KV.
Szilva. A szilva, ha megérik, a ganéba (L. ezt) is beleesik. Ny. 1. – Csak eleinte válogat az ember a szilvában, aztán a férgese is elkel. D. – Érik neki az aszalt szilva. Ny. 3. – Hét szilvafás nemes ember. E. – Csosz elé, szilvalé, téged is megborzsolnak. (Ha valaki más beszédébe belekotyog.) B. – Koty ide szilvalé, majd megborzsollak. (U. a.) Cz. – Koty belé, szilvalé, téged morzsolnak belé. (U. a.) ME. – Már sok karácsonyi szilvát evett. (Öreg.) D. – Ő benne sincs szilvalé. E.
Szín. A bort nem színéért de ízéért veszik. KV. – A hamis szín ritkán igazul. D. – Bizonytalan színü. E. – Jó színben van, mint Macsa Pál a teritőn. Ny. 1. – Kinek mi szívében, kitetszik színében. D. – Legszebb szín az elpirulás. B. – Pápista szín. (Halavány.) E. – Szép a színe, de szebb a szíve. D. – Urunk színe változása. ME. – Vak a színekről. E.
Szín. Leveles színben nehéz volna telelni. E.
Színes. Ha nem szinte tisztesen, legalább színesen. E. – Nem szives, a mi színes. D. – Színes kendő egy szint sem mutat igazán. D. – Színes szives. E. – Színesnek kell a hazugságnak lenni. KV.
Sziren ének. (Csábitó.) D.
Szita. Annyian vannak, mint szitában a korpa. Ny. 3. – Átlát a szitán. E. – Átlát ő nemcsak a rostán, hanem a szitán is. B. – Ki szitával, ki rostával. S. – Mintha sűrű szitán látnám. E. – Sűrü rosta, ritka szita. (Takarékos.) Ny. 3. – Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. – Uj szita szegen függ. M. (De végre a pad alatt leszen helye. Pázm. – Uj szita függ szögön, az ó hever a földön. KV. – Van itt minden: nagy szita, kis szita. D.
Szitálás. Pénteki (L. ezt.) szapulás, vasárnapi szitálás. E.
Szitok. Köböllel méri a szitkot. D. – Lé tartja a gazdát, átok, szitok a szolgát. D. – Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát. (L. ezt.) Ny. 14. – Szekér szitok nyakadba. D.
Szít. Egy fazék mellett (mellé. S.) szítanak. D. – Fazék mellé szító barát. KV.
Szivárvány. Hamar eltünt, mint a szivárvány. D. – Iszik (L. ezt) mint a szivárvány. E. – Változik mint a szivárvány. D. – Tarka mint a szivárvány. ME.
Szives. Nem szives, ami színes. D. – Színes szives. E.
Sziv. Szívják a zsirját. E. – Szívja tőle a fogát. (Fél tőle.) Ny. 2.
Szoba. Egy a pitvar (L. ezt) a szobával. Ny. 2. – Egy a szoba a kemencével. M. – Egy szoba nem ház. D. – Hátán háza, kebelen szobája. M. – Ritka szoba kemence (L. ezt) nélkül. D. – Ritka szoba szemét nélkül. D. – Te szobád sem csinosabb a másénál. D. – Válik olyas, ki egeret sem hajt ki a szobából. D.
Szoboszló. Hallgat mint a kassi malom Szoboszlón. Ny. 5.
Szobránc. Illik mint aranyrojt a szobránci gubához. E.
Szokatlan. Nem minden rossz, ami szokatlan. D.
Szoktat. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. – Ez még csak a szoktató kása. E. – Jó a gyermeket jóra szoktatni. D. – Könnyü a macskát a szérdékre szoktatni. D. – Könnyü a macskát egérre szoktatni. D. – Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. – Szoktatni kell a cselédet, ha hasznát akarod venni. D. – Szoktató kása. (L. ezt.) E. – Szóra kell szoktatni a gyermeket. E. – Tyúk is szóra szoktatja csirkéit. D.
Szoknya. Hosszu mint az uri szoknya. D. – Hiába, szoknya (asszony) kell mindenhez. Ny. 6. – Kurta mint a szegedi szoknya. D. – Megszárad mint a Béziné szoknyáján a kast. (L. ezt.) Ny. 11. – Szoknyája rása, köténye tafota. D. – Szoknyahős. ME.
Szolgál. Egy ördögöt szolgálnak. D. – Egy urat szolgálnak. D. – Két úrnak szolgál. KV. – Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. – Ki községnek szolgál, egynek se szolgál. D. – Ki ördögnek szolgál, kín a fizetése. E. – Nehéz két úrnak szolgálni. D. – Senki nem tartozik ingyen szolgálni. KV. – Senki sem szolgálhat két úrnak egyformán. Szentir. – Szolgál a gyertya, de magát emészti. D.
Szolgálat. Ajándékevés, szolgálatba esés. KV. – Se arany, se bárány, de szolgálat. KV. – Urak szolgálata nem állandó. KV.
Szolgáló. A milyen az asszony, olyan a szolgálója. KV. – A milyen a szolgáló, olyan az asszony. Ny. 2. – Hol a szolgálók cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. – Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója. D. – Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D.
Szombat. Gyakorta fordul, mint a péntek, szombat. E. – Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. – Hamar előkerül, mint a péntek, szombat. D. – Hosszabb (L. ezt) a péntek, mint a szombat. D. – Jó szél szombaton is megáll. B. – Meglesz az disznónyíró szombaton. D. – Sok szombatot élt. D. – Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np.
Szomjan. Másnak szür, maga szomjan marad. D. – Rossz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. – Tele pincéből szomjan jön. D. – Vizre visz, szomjan hagy. D.
Szomjas. Ihatnék mint a szomjas kert. D. – Mindig szomjas, mint a szivacs. S. – Nemcsak az szomjas, ki a kútba néz. Ny. 1. – Örül mint a szomjas szarvas a forrásnak. D. – Szomju ökörnek zavaros viz is jó. M. – Szomjunak a viz is íz. D. – Szomjunak kezibe illik a pintes korsó. D. – Szomjasnak kevés vigasztalás az üres korsó. E.
Szomjuság. Elmult a szomjuság, nem barátja a kút. D. – Ördög is szomjusággal ölte meg fiát. B. – Szomjuság ellen ital az orvosság. E. – Szomjuság orvossága a kancsó. D.
Szomorit. Ne szomorits. E. – Vén apádat meg ne szomoritsd. D.
Szomorkodik. A jó lelkiismeret nem szokot szomorkodni. D. – Ne szomorkodj, légy vig, nem lesz ez mindég igy. Np. – Néha a lator is szomorkodik. D. – Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolodnság. D.
Szomoruan. A ki mástól vár, az szomoruan jár. Ny. 1. – Ha a juh szomoruan legel, dögrováson van. Cz. – Szomoruan néz, mint a dézsmabárány. Ny. 5. – Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV.
Szomoruság. A játék hiányossága, gyermek szomorusága. D. – A szomoruságban nem kell kétségbeesni. D. – Akarat ellen is kitetszik a szomoruság. D. – Asszonysirásnak, ebszomoruságnak sohasem kell hinni. KV. – Belül öröm, kivül szomoruság. KV. – Boldog, ki nem tudja, mi a szomoruság. D. – Egy jó barát a szomoruságban, felér százzal a vigasságban. D. – Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D. – Nagy szomoruság a rossz asszony. B. – Nagy szomoruság kurvás vénet látni. D. – Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. – Néha egy szomoruság felér egy halállal. D. – Nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. – Öröm nyomán jár a szomoruság. B. – Örömnek szomoruság a vége. E. – Szomoruság is hasznos, ha nem tartós. D. – Szomorusággal jár az öröm. KV. – Szomorusággal telik az emberi élet. D. – Több okunk van szomoruságra, mint vigasságra. D. – Tűrhetetlen szomoruság a kebeles háború. D.
Szomszédság. Rossz szomszédság, török átka. Sz.
Szopik. Az ujjából szopta. Sz. – Csalárdi rókát szopott. (Ravasz.) D. – Jó tehén alatt szopott. (Gazdag családból való.) D. – Ki tehene alatt szoptál? (Ki vagy, mi vagy?) E. – Maga szopta az anyját. Ny. 2. – Magyar tejet szopott. S. – Nem szoptam az ujjamból. E. – Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. (Vén.) D. – Sárkánytejet szopott. E. – Szép a borju, nyilván kövér tehén alatt szopott. B. – Szopni a vérit. E. – Tudjuk, micsoda tehén alatt szopott. Sz. – Ugy beszél, mint anyja tejével beszopta. E. – Teleszopta magát. (Részeg.) ME. – Vad oroszlánok alatt szopott. D.
Szoptatóra ne tekints, hogyha annak teje nincs. D.
Szidás. Megszokta, mint rossz szolga a szidást. D.
Szíj. Disznószíjjal kötötte az erszényét. (Fösvény.) D. – Ebszíjjal kötött erszénye van. (U. a.) Sz. – Eloldozott a bocskorszíj. (L. bocskor.) E. – Nehéz az ebet hájas szíjról elszoktatni. KV. – Könnyü más bőréből szíjat hasítani. E. (Széles szíjat. KV.) – Nem méltó sarujának szíját megoldani. E. – Szakadjon a madzag, de kinek szakad a szíj. E. – Szíj az, hadd rágódjék rajta. D. – Szíjat szabtak a háti bőrből. D. – Szíjas mint a telkes bocskor. B. – Szíjat szelhetsz háta bőréből. D. – Szíjat vágna más bőréből. E.
Szikla. Állandó mint a szikla. D. – Erős mint a szikla. D. – Idővel a hangyanyom is kitetszik a sziklán. D. – Idővel a szikla is megreped. D. – Sok véső kopik a sziklában. D.
Szikra. Egy szikra a várat meggyujthatja. D. – Egy szikra esze sem volt soha. D. – Hozzászoktak a cigány gyerekek a szikrához. KV. – Megszokta mint cigány-asszony a szikrát. B. – Ne fujj a tűzbe, mert szemedbe ugrik a szikra. S. – Puskapor gyujtásra elég egy szikra. D. – Sokszor kis szikrából nagy tűz támad. KV. – Szeméből bor szikrát hány. D. – Szikrából is nagy tűz lehet. B. – Szikrát hány a szeme. D. – Szikrát tapod, hogy tűze ne támadjon. D. – Tűz szikra a két szeme. D. – Tüzes mint a szikra. D. – Szikrázik a patkó. (Siet.) Np.
Szilaj. Az okos addig óvja magát a szilaj marhától, mig meg nem ökleli. D. – Elszakasztotta a kötelet, mint a szilaj marha. D. – Elvágták az inát, mint a szilaj tehénnek. D. – Kézre szokik a szilaj is. D. – Mindent megtámad, mint a szilaj komondor. D. – Pányvát vetettek a nyakába, mint a szilaj lónak. D. – Rugdos mint a szilaj csikó. D. – Ugy megugrándozik, mint a szilaj marha. (Ugrál örömében.) D.
Szilágyi. (Kemény nyaku, szilárd jellemü. Szilágyi Mihályról, Mátyás király nagybátyjáról maradt szólás.) KV.
Szilva. A szilva, ha megérik, a ganéba (L. ezt) is beleesik. Ny. 1. – Csak eleinte válogat az ember a szilvában, aztán a férgese is elkel. D. – Érik neki az aszalt szilva. Ny. 3. – Hét szilvafás nemes ember. E. – Csosz elé, szilvalé, téged is megborzsolnak. (Ha valaki más beszédébe belekotyog.) B. – Koty ide szilvalé, majd megborzsollak. (U. a.) Cz. – Koty belé, szilvalé, téged morzsolnak belé. (U. a.) ME. – Már sok karácsonyi szilvát evett. (Öreg.) D. – Ő benne sincs szilvalé. E.
Szín. A bort nem színéért de ízéért veszik. KV. – A hamis szín ritkán igazul. D. – Bizonytalan színü. E. – Jó színben van, mint Macsa Pál a teritőn. Ny. 1. – Kinek mi szívében, kitetszik színében. D. – Legszebb szín az elpirulás. B. – Pápista szín. (Halavány.) E. – Szép a színe, de szebb a szíve. D. – Urunk színe változása. ME. – Vak a színekről. E.
Szín. Leveles színben nehéz volna telelni. E.
Színes. Ha nem szinte tisztesen, legalább színesen. E. – Nem szives, a mi színes. D. – Színes kendő egy szint sem mutat igazán. D. – Színes szives. E. – Színesnek kell a hazugságnak lenni. KV.
Sziren ének. (Csábitó.) D.
Szita. Annyian vannak, mint szitában a korpa. Ny. 3. – Átlát a szitán. E. – Átlát ő nemcsak a rostán, hanem a szitán is. B. – Ki szitával, ki rostával. S. – Mintha sűrű szitán látnám. E. – Sűrü rosta, ritka szita. (Takarékos.) Ny. 3. – Szitán látott sok aranynak, délutáni kézfogásnak róvás a dija. E. – Uj szita szegen függ. M. (De végre a pad alatt leszen helye. Pázm. – Uj szita függ szögön, az ó hever a földön. KV. – Van itt minden: nagy szita, kis szita. D.
Szitálás. Pénteki (L. ezt.) szapulás, vasárnapi szitálás. E.
Szitok. Köböllel méri a szitkot. D. – Lé tartja a gazdát, átok, szitok a szolgát. D. – Lé tartja a szolgát, átok, szitok a gazdát. (L. ezt.) Ny. 14. – Szekér szitok nyakadba. D.
Szít. Egy fazék mellett (mellé. S.) szítanak. D. – Fazék mellé szító barát. KV.
Szivárvány. Hamar eltünt, mint a szivárvány. D. – Iszik (L. ezt) mint a szivárvány. E. – Változik mint a szivárvány. D. – Tarka mint a szivárvány. ME.
Szives. Nem szives, ami színes. D. – Színes szives. E.
Sziv. Szívják a zsirját. E. – Szívja tőle a fogát. (Fél tőle.) Ny. 2.
Szoba. Egy a pitvar (L. ezt) a szobával. Ny. 2. – Egy a szoba a kemencével. M. – Egy szoba nem ház. D. – Hátán háza, kebelen szobája. M. – Ritka szoba kemence (L. ezt) nélkül. D. – Ritka szoba szemét nélkül. D. – Te szobád sem csinosabb a másénál. D. – Válik olyas, ki egeret sem hajt ki a szobából. D.
Szoboszló. Hallgat mint a kassi malom Szoboszlón. Ny. 5.
Szobránc. Illik mint aranyrojt a szobránci gubához. E.
Szokatlan. Nem minden rossz, ami szokatlan. D.
Szoktat. Cigány is addig szoktatta lovát a koplaláshoz, mig beledöglött. E. – Ez még csak a szoktató kása. E. – Jó a gyermeket jóra szoktatni. D. – Könnyü a macskát a szérdékre szoktatni. D. – Könnyü a macskát egérre szoktatni. D. – Lófarkat is lehet felfelé szoktatni. D. – Szoktatni kell a cselédet, ha hasznát akarod venni. D. – Szoktató kása. (L. ezt.) E. – Szóra kell szoktatni a gyermeket. E. – Tyúk is szóra szoktatja csirkéit. D.
Szoknya. Hosszu mint az uri szoknya. D. – Hiába, szoknya (asszony) kell mindenhez. Ny. 6. – Kurta mint a szegedi szoknya. D. – Megszárad mint a Béziné szoknyáján a kast. (L. ezt.) Ny. 11. – Szoknyája rása, köténye tafota. D. – Szoknyahős. ME.
Szolgál. Egy ördögöt szolgálnak. D. – Egy urat szolgálnak. D. – Két úrnak szolgál. KV. – Ki kocsmában szolgál, ritkán jóravaló. S. – Ki községnek szolgál, egynek se szolgál. D. – Ki ördögnek szolgál, kín a fizetése. E. – Nehéz két úrnak szolgálni. D. – Senki nem tartozik ingyen szolgálni. KV. – Senki sem szolgálhat két úrnak egyformán. Szentir. – Szolgál a gyertya, de magát emészti. D.
Szolgálat. Ajándékevés, szolgálatba esés. KV. – Se arany, se bárány, de szolgálat. KV. – Urak szolgálata nem állandó. KV.
Szolgáló. A milyen az asszony, olyan a szolgálója. KV. – A milyen a szolgáló, olyan az asszony. Ny. 2. – Hol a szolgálók cifrák, dologtalan a gazdasszony. D. – Lusta gazdasszonynak lusta szolgálója. D. – Lusta szolgáló nem farán ül, hanem fülén. D.
Szombat. Gyakorta fordul, mint a péntek, szombat. E. – Ha szombatot akarsz érni, láss hozzá a dologhoz. – Hamar előkerül, mint a péntek, szombat. D. – Hosszabb (L. ezt) a péntek, mint a szombat. D. – Jó szél szombaton is megáll. B. – Meglesz az disznónyíró szombaton. D. – Sok szombatot élt. D. – Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanyozni. Np.
Szomjan. Másnak szür, maga szomjan marad. D. – Rossz boros kulcsár az, ki szomjan meghal. KV. – Tele pincéből szomjan jön. D. – Vizre visz, szomjan hagy. D.
Szomjas. Ihatnék mint a szomjas kert. D. – Mindig szomjas, mint a szivacs. S. – Nemcsak az szomjas, ki a kútba néz. Ny. 1. – Örül mint a szomjas szarvas a forrásnak. D. – Szomju ökörnek zavaros viz is jó. M. – Szomjunak a viz is íz. D. – Szomjunak kezibe illik a pintes korsó. D. – Szomjasnak kevés vigasztalás az üres korsó. E.
Szomjuság. Elmult a szomjuság, nem barátja a kút. D. – Ördög is szomjusággal ölte meg fiát. B. – Szomjuság ellen ital az orvosság. E. – Szomjuság orvossága a kancsó. D.
Szomorit. Ne szomorits. E. – Vén apádat meg ne szomoritsd. D.
Szomorkodik. A jó lelkiismeret nem szokot szomorkodni. D. – Ne szomorkodj, légy vig, nem lesz ez mindég igy. Np. – Néha a lator is szomorkodik. D. – Szomorkodni gyarlóság, kétségbeesni bolodnság. D.
Szomoruan. A ki mástól vár, az szomoruan jár. Ny. 1. – Ha a juh szomoruan legel, dögrováson van. Cz. – Szomoruan néz, mint a dézsmabárány. Ny. 5. – Vigan kezdett, szomoruan végzett. KV.
Szomoruság. A játék hiányossága, gyermek szomorusága. D. – A szomoruságban nem kell kétségbeesni. D. – Akarat ellen is kitetszik a szomoruság. D. – Asszonysirásnak, ebszomoruságnak sohasem kell hinni. KV. – Belül öröm, kivül szomoruság. KV. – Boldog, ki nem tudja, mi a szomoruság. D. – Egy jó barát a szomoruságban, felér százzal a vigasságban. D. – Kelletlen vigasság a szomoruságban, közös izetlenség minden társaságban. D. – Nagy szomoruság a rossz asszony. B. – Nagy szomoruság kurvás vénet látni. D. – Nehéz a bánatot és szomoruságot eltitkolni. KV. – Néha egy szomoruság felér egy halállal. D. – Nyomoruságot és szomoruságot öröm szokta követni. KV. – Öröm nyomán jár a szomoruság. B. – Örömnek szomoruság a vége. E. – Szomoruság is hasznos, ha nem tartós. D. – Szomorusággal jár az öröm. KV. – Szomorusággal telik az emberi élet. D. – Több okunk van szomoruságra, mint vigasságra. D. – Tűrhetetlen szomoruság a kebeles háború. D.
Szomszédság. Rossz szomszédság, török átka. Sz.
Szopik. Az ujjából szopta. Sz. – Csalárdi rókát szopott. (Ravasz.) D. – Jó tehén alatt szopott. (Gazdag családból való.) D. – Ki tehene alatt szoptál? (Ki vagy, mi vagy?) E. – Maga szopta az anyját. Ny. 2. – Magyar tejet szopott. S. – Nem szoptam az ujjamból. E. – Régen volt az, mikor az anyja emlőjét szopta. (Vén.) D. – Sárkánytejet szopott. E. – Szép a borju, nyilván kövér tehén alatt szopott. B. – Szopni a vérit. E. – Tudjuk, micsoda tehén alatt szopott. Sz. – Ugy beszél, mint anyja tejével beszopta. E. – Teleszopta magát. (Részeg.) ME. – Vad oroszlánok alatt szopott. D.
Szoptatóra ne tekints, hogyha annak teje nincs. D.
Szorgalmas. A figyelmes hallgató teszi a papot szorgalmatossá. KV. – Az Isten a szorgalmasokat segiti. KV. – Szorgalmas ember mindig talál munkát. KV. – Szorgalmas ember nem mutat holnapra. E. – Szorgalmas mint a méh. E. – Szorgalmas munka felejteti a bujaságot. E.
Szorgalom. Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz. S. – Serényt int szorgalomra. KV. – Szorgalom gazdagság, henyélés szegénység. D.
Szorgos. Sok a dolog, mind szorgos, sok a gyerek, mind rongyos. Ny. 3.
Szorit. Dióhéjba szorítva. (Röviden.) E. – Ki mindent szorit, semmit sem szorit. D. – Kiki legjobban tudja, hol szorit csizmája. E. (Hol szoritja bocskora. D.) – Ne fészkelődj, ha szorit a csizmád. Ny. 13. – Szorit az uj csizma. (L. ezt.) E. – Szoritja, mint Jakab a tehenet. Ny. 6. – Szoritják a tökit. E.
Szoros. Bezzeg szoros most a kapca. KV. – Kint tágasabb, bent (L. ezt.) szorosabb. S. – Szoros a gatya. K. – Szoros a kapca. D.
Szorul. Fazékba (L. ezt.) szorult a feje. Ny. 2. – Senkire sem szorult. D. – Szorul a kapca. (L. ezt.) E. – Szorul mint Jézus Krisztus a hidon. (L. ezt.) Ny. 22. – Taligára szorult. (Elszegényedett.) D.
Szováti. Nyugszik az urban, mint a szováti káposzta a rektorban. S.
Szótfogad. A ki szót nem fogad, könnyü azzal bánni. D. – Sok a parancsoló, kevés a szófogadó. D.
Szós. (Sokbeszédü.) Nem szóstól kéri a tanácsot. D. – Tűrhetetlen, midőn az esztelen szós is. D.
Szólás. Fazekat kongásán, madarat szólásán. E. – Ki magát a szólásban erőlteti, széllé válik a szava. D. – Titoktartás néha többet ér a szólásnál. E.
Szótalan. Néha a szótalan hal (L. ezt) is mondhat igazat. D. – Szótlan mint a hal. D. – Szótlan mint a föld. E. – Szótlan mint a néma. D.
Sző. Azon bordában (L. ezt) szőttek. M. – Egy bordában szőttek. KV. – Jobb a nőtt (L. ezt) mint a szőtt. E.
Szöglet. (L. szeglet.) Illik (szájára a csók. Ny. 1.) mint szögletbe a pók. E.
Szökdécsel. Csuda féreg az a bolha, addig szökdécsel, hogy vagy a vizbe esik, vagy a tűzbe. Pázm.
Szőke. Ez is a szőke tehén borja. (L. ezt) D. – Ő is a szőke borja. (Szerencsés.) D.
Szökevény. Agyba-főbe a szökevény katonát. D. – Semmi hire, mint a szökevénynek. E. (Semmi hite.) D.
Szökés. Ritka kecske szökés nélkül. D.
Szökött katona. D. – Szökött katonának nincsen bére. Cz. – Szökött szolgának bot a fizetése. D. – (Kevés a bére. Ny. 5. – Nincsen bére. E.)
Szőrös a medve, de erős is. D. – Szőrös erszény, üres kéz. D. – Szőrös mellü, nagyerejü. D. – Szőrös mint a magyar bajusz (D.); mint a majom (S.); mint az erős ember (D.); mint juhászkutyának a farka (D.); mint a juhászbunda (S.); mint a kulacs (S.); mint a medve (D.).
Szörnyü szél, ha meg nem áll. (Civakodás.) Ny. 13.
Szösz. A szöszt is pösznek mondja. (Vén.) D. – Az abrosz is végre szöszszé válik. D. – Belekap mint kis leány a szöszbe. Ny. 2. – Elég szöszt szereztem neki, csak fonhassa. E. – Fellobban mint a szösz. D. – Ismerem az abroszt, szöszből fonták. D. – Lesz szösze, csak fonja. E. – Sok szöszből kevés a vászon. D. – Ugy van, mint a szösz fonatlan. E. – Vagy mi a szösz. E. – Viselt abrosz szöszszé vált. D.
Szuhai. Áldja (L. ezt) meg az Isten, mint a szuhai malmot. D. – Boldogul (L. ezt) mint a szuhai malom. Ny. 1. – Szuhai malom az esze. (L. ezt.) D.
Szunyad. Ha a macska szunyad, egerek táncolnak. KV. – Macska mikor szunyad stb. S.
Szurok. A ki szurkot forgat, megmocskolja a kezét. Pázm. – Egye meg a szurkot. E. – Kezén marad, a ki szurkot forgat. D. – Ki a szurkot fogja, kezét megmocskolja. KV. – Ki szurkot forgat, megszurkosodik. D. – Megeheti a szurkot. E. – Ragadós mint a szurok. D. – Szurok a markodba. E.
Szurkos. Nem tolvaj, csak szurkos kezü. E. – Szurkos a keze. S. – Szurkos kezü kolompárnak fia. (Tolvaj.) D.
Szurtos kovács, fényes garas. Ny. 6.
Szusz. Kifogyott a szuszból. S. – Mig benne van a szusz. E. – Ne higyj neki, mig benne van a szusz. E. – Nem birja (győzi) szuszszal. E.
Szuszog. Mit szuszogsz, mint a tót. E. – Mit szuszogsz, mintha polyvát ettél volna. E. – Mit szuszogsz vele? E. – Mondd meg, ne szuszogj, hadd tudjuk mi is. E. – Szuszog mint a tót a hajnalban. (S.); mint a tótbocskor (Ny. 2.); mint tót a p… (Sz.); mint a tót orgona (S.); mint az oláh disznó a buzában (D.); mintha polyvát evett volna. E.
Szú. Az embert emészti a bú, mint fát a szú. D. – Alábbvaló a fa szúnál. D. – Emészti mint fát a szú. D. – Kicsiny a szú, de elég kárt teszen. D. – Száraz fában terem a szú. E.
Szúr. Egy villával szúrnak. D. – Nem mind úr, a ki oldalba szúr. D. – Nem szúr meg a rózsa, hanem a tövise. E. – Zab szúrja az alfelét. D.
Szurkál. Darázst ne szurkálj. M. – Gombostűvel szurkál, inkább bottal ütne. ME.
Szűk. A mi bőben büdös, szűkben jóillatu. D. – Bőben büdös, szűkben édes. KV. – Ha szűk a konyha, minden falat jóizű. D. – Sovány mint a hét szűk esztendő. S. – Szűk szüret, szűk aratás, egész házbomlás. D.
Szűköl mint a sarokba szoritott kutya. E.
Szűkölködik. A fösvény a nélkül is szűkölködik, a mije van, a nélkül is, a mije nincs. D.
Szűkös. Kinek szűkös elesége, annak van jó egészsége. Np. – Kinek szűkös bora, elesége, annak jó az egészsége. ME.
Szükséges. Az asszony szükséges rossz a házban. ME. – Étel, ital, álom, szükséges e három. KV. – Mikor szükséges, elő tudja venni eszét. B.
Születik. A ki született, meg is kell halnia. E. – Ártatlan mint a ma született gyermek. E. – Biborban született. E. – Burokban született (E.), akasztófán hal meg. (Ki mindenben nagyon szerencsés.) ME. – Bú között született, gond között vénhedett. D. – Jobb lett volna neki vakon születni. E. – Jól fogant gondolat okosan születik. D. – Ki egyszer született, kétszer meg nem halhat. E. – Madár repülésre, ember munkára született. E. – Minden gyermek sirással születik. KV. – Nem egyszerre születtünk, nem is egyszerre halunk meg. Ny. 6. – Szerencsés órában született. D. – Szerencsétlen órában született. B. – Vajudik a hegy, egeret szül. (Latin.) E. – Aki urnak született, csak ur az. ME.
Szülő. Jaj, kinek szülője van és kenyere nincsen. E. – Jámbor szülőknek is gyakran feslett a fiúk. B. – Jobb a gyermek sirjon, mintsem a szülői. KV. – Ki megveti szülői oktatását, hóhérkézre kerül. E. – Nehezen jó a gyermek, ha szülői rosszak. D. – Szüleidnek átka ostort fonhat nyakadra. E. – Tiszteld a szüléket. E. – Volt szüléjök is: tátos volt és szemfényvesztő. Pázm.
Szülés. Ritka szülés bába nélkül. D.
Szűr. Másnak szűr, maga szomjan marad. D. – Sokat szűrt a foga közt. (Iszákos.) D.
Szüret. Bús mint szüret után a szőlő. D. – Elkölt a szüret. E. – Fohászkodik mint anyámasszony szüretkor. Ny. 23. – Jókor jösz, elkelt a szüret. KV. – Megadja módját, mint a luteránus (L. ezt.) pap a szüretnek. Ny. 5. – Olyan a szád, mint a segg szüretkor. Ny. 12. – Sok szüret volt azóta. D. – Szük szüret, szük aratás, egész házbomlás. D. – Szüret, ha egy csep bor sincs! S. – Ugy áll a szád, mint szüret után a kunyhó. Ny. 13.
Szürke. Elválik, mint a szürke a fakótól. S. – Hi szürke! Hi fakó! itt semmit sem adnak. E. – Nem paripa, ha nem szürke. E.
Szűz. A megesett szűzet csak feddeni lehet. (Segitni rajta nem.) KV. – Ártatlan mint a szűz. D. – Átesett a bajon, mint az egyszeri szűz a gyermekszülésen. Ny. 17. – Komáromi szűz. D. – Megérdemli, mint szűzlány a koszorút. E. – Mezitlábos (L. ezt) szűz. D. – Nem mind szűz, a ki pártát tűz. D. – Rózsáé az illat, szűzé a szemérem. K. – Szemérmes mint a szűz. D. – Szűz, mint a csizmám talpa a földtől. Ny. 6. – Ugy néz ki, mint egy pócsi (L. ezt) szűz. Ny. 11. – Tiszta mint a szűzlány. D. – Vén szűz. D. – Agg szűz. ME.
Szűzesség. Házasság, rabság; özvegység, mentség; szűzesség, nemesség. B. – Nem sokat tehetni fel oly lány szűzességére, ki mindig katonákkal jár. K. – Szükség, megvesztett szűzesség. KV. – Szűzesség, ékesség. E. – Szűzességnek csak egy a prédája. E.
Szűzmária. Meginná a Szűzmária cipőcsattját is. Ny. 2. – Részeg ember, ha elesik, Szűzmária ölébe esik. S.
Szvatopluk. Fehér mint a Szvatopluk lova. D.
Sváb. Annyi van mint a svábgyerek. ME. – Nekiszokott, mint sváb a főtt krumplinak. Ny. 4. – Sváb, kalaráb. ME. – Svábnak negyvenéves korában érik meg az esze. ME.
+
