kb. 14 perc olvasás
1957. január 17. – Bevezetik a lottót Magyarországon.
A sorsjátékok Magyarországon vásárok, búcsúk és ehhez hasonló alkalmakkor a XVI. században tűntek fel. Később egyes városainkban már állandóbb jellegű, a városi hatóságok ellenőrzése alatt működő játékoknak is van nyoma. Az árukisorsolások 1670 körül Magyarországon is elterjedtek. Ezeken a nyeremények porcelán-és tüköráruk, amik főleg osztrák termékek voltak.
Az 5/90-es lottójáték bevezetésére Magyarországon már 1763-ban sor került, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját – mely eredetileg csak az örökös tartományokra szólt – Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. Az első játékokat Budán és Pozsonyban tartották. A számsorsjáték fogadási tétjeinek átvételére az ország különböző helyein gyűjtödéket szerveztek.
Erdély és a Bánát területére 1770-ben egy erdélyi társaságnak adtak koncessziót a „kis lutri” néven elterjedt lottó felállítására. 1895-ben a Millenáris kiállítás költségeinek részbeni előteremtésére a kormány kísérletképpen engedélyt adott egy osztálysorsjáték rendezésére, és e kísérletet 1896-ban megismételte. Miután a kísérlet sikerült, 1897-ben törvényjavaslatot terjesztett a kormány az országgyűlés elé a számsorsjáték megszüntetéséről és az osztálysorsjáték bevezetéséről. A két világháború között elindított államsorsjátékok és osztálysorsjátékok sorozatainak rendszerét csak 1950-ben szüntették meg, miután 1949. szeptember 29-én kibocsátották a Tervkölcsönt és az 1955-ig évente meghirdetett Békekölcsönt, melynek kamatai helyett a szerencsés kisorsoltak a kötvény névértékének sokszorosát nyerték.
AZ ÁLLAMI SZÁMSORSJÁTÉKOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁN
A második világháborút követő első évtizedben az ideológiai hullámzások közepette a kaszinók és egyéb szerencsejátékok betiltása, leállítása, eltitkolása volt napirenden. Az 1947-ben bevezetett Totót sem egy modern, nyereményalap-felosztásos szerencsejátékként kezelték, hanem egy sporthoz kapcsolódó fogadásnak tekintették.
A MAGYAR ÖTÖSLOTTÓ
Az 5/90-es lottójáték majd félezer éves története egy teljes életút históriájának sokszínűségét mutatja. Az évente egy sorsolásból mára heti sorsolásúvá vált a játék. A telitalálatért járó főnyeremény a hosszú évek során 529 ezer forintról egy milliárd forint fölé nőtt. A kombinációs öthetes fogadási formák mellett volt havi lottó, és volt a nyár három hónapjára érvényes játékforma is. 1997 óta telefonon vagy interneten is lehet fogadni. Volt rendszeresen Ötöslottó-sorsolás csütörtökön, pénteken, kedden, szombaton, vasárnap is. Így a lottó hétköznapjaink és ünnepnapjaink részévé is vált.
Mint ahogy az 1946-ban több európai országban bevezetett sportfogadást Magyarországon is hónapokon belül meghonosították, ugyanúgy az 1956-ban megjelent új nemzeti lottók mintájára 1956. december 29-én kormányhatározat született a lottó magyarországi bevezetéséről.
Az 5/90-es lottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után ugyanolyan alapparaméterekkel jelent meg. 1957. február 13-án a Sportfogadás már részleteket közölt a részvételi szabályzatból. „A lottószelvényeken 90 szám közül 5 számot kell a fogadóknak megjelölniük. Ha ezek közül 2 vagy annál több megegyezik a kisorsolt számokkal, akkor nyernek.” A mai játékszabály szerinti nyerőosztályokhoz a következő elméleti esélyek tartoznak: az öttalálatos elméleti esélye: 1:
A lottósorsjegyeket 1957. február 13-tól kezdték árusítani. 1957. február 20-án már több mint százezer szelvény érkezett be. Eldöntötték, hogy a nyertes számokat szerencsegömbben fogják sorsolni minden hét csütörtökén. 1957. február 27-én már, szervezett módon, a budapesti központba érkeztek a kitöltött szelvények és rendezési munkálatait megkezdték.
Az első sorsolás 1957. március 7-én rendben lezajlott. Az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett játékba. Telitalálat nem volt, heten értek el négy találatot. A MEDOSZ kultúrotthonba délután fél ötre hirdetett eseményen ünnepi műsor vezette be az első lottósorsolást. Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály között. A nyereményalap ilyen felosztása két évtizeden keresztül változatlan maradt.
1993-ig a lottósorsjegyek értékpapírként funkcionáltak, így azok minden változatának megjelentetésére különös gonddal odafigyeltek. Az 1957. április 11-i (a 6.) játékhéten kerültek forgalomba olyan lottósorsjegyek, amelyeken több alapjátékot is megjátszhattak a fogadók. Ezen első alkalommal úgynevezett „hatos lottó” formátumban kínáltak többszörös játéklehetőséget. Valójában egy biankó szelvényről volt szó, amelyen a játékos nem beikszelte az előrenyomtatott számokat, hanem a hat sorba rendezett 5-5 üres rubrikákba maga írta be a tippjeit. Ez a számtábla nélküli nyomtatvány feldolgozási nehézségeket és reklamálási lehetőségeket is magában hordozott. Az 1957. május 2-i (9.) játékhéten megjelent a hármas lottó, ami ugyanúgy „működött”, mint az előbb említett hatos. Sem a több alapjáték megjátszására szolgáló lottósorsjegyeket, sem az időközben bevezetett jutalomsorsolások kezdeti formái nem váltak be. Az 1961. július 14-ei játékhéten került forgalomba az úgynevezett ikerlottószelvény, amely a Totó mintájára két játékra alkalmas számtáblás szelvényt jelentett. Az ikerlottó a forgalomban viszonylag szerény részt vállalt, de több mint két évtizeden keresztül változatlan formában együtt élt a lottóval.
1958. február 7-én vezették be az úgynevezett előfizetéses (EL) lottósorsjegyet. Az előfizetéses szelvény számtáblás nyomtatvány úgy tette lehetővé több játék megjátszását, hogy a szelvényen beikszelt öt szám több héten át kínált játéklehetőséget. Az előfizetéses lottósorsjegy sikere már 59-ben érezhető volt, a forgalom 5 százaléka ilyen nyomtatványon érkezett be. Ez a részarány a hetvenes években 30-36 százalék között mozgott. Ez azt jelenti például, hogy az 1976-ban megjátszott 551 millió lottó alapjátékból 197 millió volt előfizetéses, úgynevezett havi lottó. Ez a játékmód a fogadóknak kényelmes volt, mert biztosította a játékban való folyamatos részvételt, a szervező számára pedig költségeket kímélt meg a nyomtatási, terjesztési, feldolgozási munkák során.
1957. július 12-én, pénteken délelőtt került sor az első vidéki sorsolásra, amikor Szekszárdon húzták ki a 19. lottóhét nyerőszámait. Ezen alkalommal is, mint az összes többi vidéki sorsoláson, a helyszínen ezrek, a rádióközvetítésen keresztül százezrek kapcsolódtak a sorsolás ceremóniájához.
A SZELVÉNY
A legelső lottószelvény a 90 számot hat sorban, soronként 15 számot tartalmazták. Egy lottósorsjegy három számtáblát tartalmazott. Az első számtábla igazoló szelvényként a fogadónál maradt, a második, az ellenőrző szelvény és a harmadik úgynevezett fogadási szelvény egybefüggően került a szerencsejáték-szervezőhöz feldolgozásra. Az első nyomtatványok az akkori négylevelű lóherét ábrázoló lottó lógó mellett a szervező nevét (Sportfogadási és Lottóigazgatóság), a nyomtatvány érvényességének időpontját, a fogadási hét sorszámát, az alapjáték árát és ezen kívül egy vázlatos játékismertetést tartalmaztak. A nyomtatvány előoldalán egy téglalapban a feldolgozásnál felhasznált találat jelölésére alkalmas területet különítettek el. Rendkívüli jubileumi számsorsolás először 1966-ban, az 500. lottósorsolás alkalmával volt. 1967-ben a tízéves évforduló alkalmával, később 1969-ben extra lottószelvényt bocsátottak ki. 1970-ben „Emléklottószelvényt” bocsátottak ki az Ausztria-Magyarország területén, Budán 1770. szeptember 2-án indult lottó játék tiszteletére.
Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is. Általában havi egy nyereménysorsolás volt, de például 1968-ban ezt öt rendkívüli sorsolás egészítette ki, és évi egy-három rendkívüli sorsolásra ezt követően is sor került. A mintegy 250 alkalom keretében több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára. Egyebek között 505 db öröklakás, 590 db gépkocsi, 224 darab családi ház és üdülő. A legtöbb öröklakást, 60-at, 1958-ban sorsoltak ki, a legtöbb gépkocsit, 56-ot, 1964-ben és a legtöbb családi házat, 43-at, 1974-ben. Úgy tudni, hogy e tárgyak jelentős része 1-2 éven belül új gazdára találtak, gyakran értékük töredékéért. A nagy nyereményeken kívül az első húsz esztendő alatt még 2112 motorkerékpárt, 5531 mosógépet, 19 045 televíziókészüléket, valamint bútorutalványok és egyéb vásárlási utalványok ezreit sorsolták ki.
1957-ben a Sportfogadási és Lottóigazgatóság külön figyelmet fordított arra, hogy az újságokban megjelenjenek a sorsolások körüli érdekességek tényei. A lottóban az első ötöst 1957-ben a 6. héten érte el özvegy Ring Sándorné, amely 855 ezer forintot ért. Az újság még azt is megírta, hogy a nyertes Budapesten, a XI. kerületben lakott, a szelvény kitöltése előtt sorba vette gyermekei életéveit: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. S ez volt az öt nyertes szám is, és ezzel Ring Sándorné divatba hozta a családi számokat.
A lottósorsjegyek árusítását 1957-ben még csak 59 szakbolt, úgynevezett Totózó végezte, 1982-ben már 163 ilyen speciális iroda szolgálta ki a játékosokat. Az a „sebesség”, ami a szelvények begyűjtéstől a nyeremény kifizetésig tartott, Európa élvonalába sorolta a magyarokat, hiszen a pénteki sorsolást követően már kedd reggeltől fizették a nyereményeket az úgynevezett nyereményjegyzékek alapján.
A lottó az első 25 évében sem lényeges áremelést, sem jelentős szabálymódosítást nem kellett hogy átéljen. A játékszervező 1985-ben 680 millió lottószelvényt, 442 millió Totó alapjátékot és 50 millió borítékos sorsjegyet értékesített. Az értékesítéssel ekkor 171 Totózó, 400 OTP fiók, 7500 bizományos, 3200 postahivatal, 8500 postai kézbesítő és 1500 hírlapárus foglalkozott.
1957. március 7-től június 6-ig csütörtök esténként, június 14-től 1987. február 27-ig péntek délelőtt, majd 1987. március 5-től 1991. február 28-ig csütörtök este, majd 1991. március 8-tól újból péntekenként volt a lottósorsolás. A szervező tehát gyakran változtatta a lottósorsolások időpontját, sőt egy évre a televízió nyilvánosságától vissza is vonult, s ez a játékosokban gyanakvást keltett.
1991. 10. játékhetétől vezették be a teljes halmozódást. Ha egy sorsolás alkalmával nem volt telitalálatos, akkor annak teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növelte. A halmozódás bevezetésekor mind a két lottó, mind a S alapára 20-20 forint volt. Már halmozódás első idejében, 1990. 21. játékhetén 21 148 405 alapjátékra nőtt a heti forgalom. Ez a hét sok egyéb érdekességet is hozott. Már a sorsolás pillanatában – a 9-es és 21-es számpáros gyakori megjátszása miatt – várható volt, hogy a 17 heti telitalálat-mentes sorozat megszakad. No de 13 ötösre azért senki sem számított. Rekord számú, 612 ezer 747 nyertest regisztráltak a kettesek között, sok volt a hármas és a négyes is. A 13 telitalálatos közül 10 nyertes szelvény ugyanazon játékosé volt.
1991. 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat. (Az áruhiány a 90-es évekre már megszűnt, így a tárgysorsjátékok vonzereje is csökkent. A játékosok egyre gyakrabban a tárgyak árát kérték, és mivel a szerencsejáték-szervező erre nem lehetett felkészülve, azokat nekik kellett eladniuk. Természetesen jelentős veszteséget könyvelhettek el a vadonatúj termék eladásakor.)
A halmozódások eredményeként szinte minden évben megdőltek a csúcsok. 1999 szeptemberében már 1 milliárd forint feletti volt a főnyeremény, 2003 november 29-én pedig az Ötöslottó történetének eddigi legnagyobb nyereményével: 5 milliárd 92 millió 890 ezer 758 forinttal lett gazdagabb egy játékos.
1993. november 1-jétől a gépesítés megkezdésétől, majd 1993. december 6-tól a világszínvonalú on-line rendszer üzembeállításától kezdve megnyílt a lehetőség több új számsorsjáték bevezetésére is.
*
Tényleg egy év alatt elverik a nagy nyereményt a lottónyertesek?
Ványik Dóra
VÁNYIK DÓRA
2024. március 30.
Nincs olyan ember, aki ne játszott volna el a gondolattal, hogy mit tenne, ha óriási nyeremény ütné a markát. Az viszont talán kevesebbeknek fordul meg a fejében, hogy a vágyott gazdagság feladatokkal is jár.
Ha biztosra akarnál menni, közel 44 millió szelvényt kellene kitöltened, és tiéd lehetne a főnyeremény. Aki azonban február 24-én eltalálta a kihúzott öt számot, annak minden idők legnagyobb nyereménye, több mint hat és fél milliárd forint ütötte a markát.
Négygyermekes özvegy volt az első nyertes
Magyarországon 1957. március 7-én, vagyis 67 évvel ezelőtt jelent meg az ötös lottó. Az első telitalálatos szelvény a bevezetést követő hatodik héten érkezett meg, amikor is egy 66 éves özvegyasszony saját és 4 gyermeke korát megjátszva vitte el az ötös lottó jackpotját – írta meg a Szerencsejáték Zrt. sajtóosztálya. Akkori nyereménye 850 ezer forint volt. Az ötös lottó történetében közel 3500 sorsolás volt mostanáig. A jackpot összege 1999-ben lépte át az egymilliárdos határt, 5 milliárd forintot meghaladó főnyereményt pedig mindössze kétszer, 2003-ban (5,092 milliárd forint) és 2015-ben (5,049 milliárd forint) lehetett nyerni. 6 milliárd forint feletti összeg (6, 431 milliárd forint) először 2020-ban volt, 39 hét halmozódás után, majd most a február 24-i telitalálatért járó rekord főnyeremény.
A pénzen kívül a 60-as, 70-es években rengeteg tárgynyereményt is lehetett nyerni az ötös lottón. A tárgynyeremény sorsológömbjét legelőször 1957. április 5-én pörgették meg, amely több mint hétmillió szelvényt tartalmazott.
A tárgynyeremények között zongora, étkészlet, zeneszekrény vagy éppen személygépkocsi is volt.
1957-től egészen a hetvenes évek közepéig a tárgynyeremény-sorsolás legértékesebb tételei az ingatlanok voltak. Ebben az időszakban 505 lakás, 224 családi ház és üdülő talált gazdára az ötös lottó játékosai között, akik 3 forint 30 filléres szelvényükkel lettek az öröklakások tulajdonosai. Az első lottóház a budapesti Margit körúton épült, a társasház minden lakásába lottónyertesek költöztek. A hatvanas évek során tucatjával épültek meg a vidéki lottóházak is. A játék 67 éve alatt a 3-as számot húzták ki a legtöbbször, összesen 233-szor. Szorosan ott van a nyomában a 75-ös szám, mely 224 alkalommal pörgött ki. A dobogó harmadik fokán az 15-ös szám van 223 alkalommal.
A Kádár-korban még lakást is lehetett nyerni a lottón
Kedélyjavító intézkedésnek indult az ’56-os forradalom leverése után, hamar össznépi mániává lett a lottózás a Kádár-korszakban.
Ingatlanra, utazásra, a családra költik a lottónyereményt
Az ötös lottó bevezetését követően az újabb számsorsjáték indulásáig mintegy 30 évet kellett várni, 1988 októberében a hatos lottóval gazdagodott a hazai játékkínálat, amely már az első sorsoláson csúcsot állított fel a 10 millió játékba küldött szelvénnyel. 1996-ban megérkezett a Kenó, 1999-ben a Skandináv lottó, majd 2005-ben a Puttó is. 2014-ben az európai számsorsjátékot, az Eurojackpotot vezette be a Szerencsejáték Zrt. Magyarországon.
Biztosan sokan emlékeznek rá, hogy a régi lottószelvényt még a helyi postásnál is ki lehetett tölteni – a szelvény egyik része a fogadónál maradt, a másik ment a sorsolásra –, a számokat pedig kézzel ellenőrizték. A gépesített totó-lottót 1993-ban vezették be, több száz helyen egyszerre az országban.
Korábban azonban a számhúzásokat is óriási tömeg figyelte, megtöltötték az emberek az utcákat, és a szelvényekre rá kellett írni a feladó nevét is, így az, hogy ki nyerte az ötös lottót, gyakorlatilag nyilvános volt.
Ma már az úgynevezett nagynyertes anonim maradhat, akinek a sorsoláshoz képest 90 nap áll rendelkezésre, hogy jelentkezzen nyereményéért a nagynyertesvonalon.
A szelvényen lévő információk alapján győződnek meg róla, hogy valóban a nyertes van a vonal túloldalán. Az azonosítás során derül ki az is, hogy mikor és hol adta fel a nyertes a lottószelvényt. Ezután kerülhet sor a személyes találkozásra, amikor leadják az eredeti szelvényt, és megvizsgálják annak érvényességét. Amennyiben a beazonosítás sikeres, a személyes adatok egyeztetését követően megkezdődhet a kifizetési eljárás. A nyertesnek Magyarországon nyitott folyószámlával kell rendelkeznie, mivel a nagy összegű nyeremények kifizetése minden esetben banki átutalással történik. A nyerteseket mindig megkérik egy anonim kérdőív önkéntes kitöltésére, de többnyire csak általános válaszokat adnak meg. Általánosságban elmondható, hogy a válaszadók főleg ingatlanra, utazásra és a családjukra költik a megnyert összeget.
500 milliárd forint feletti összegre nő a főnyeremény a következő lottóhúzásra
Ennél magasabb lottófőnyeremény még Amerikában is csak kétszer fordult elő.
Köddé vált a vagyon
Sokszor azonban a nagy nyeremény óriási teherrel is jár. Míg sok országban a nyerteseknek a nyilvánosság elé kell állni – és ezt szívesen teszik –, Magyarországon, ha megkérdeznéd néhány ismerősöd, biztosan jó páran azt válaszolnák, hogy talán még a legközelebbi barátaiknak sem mondanák el, hogy milyen szerencse érte őket. Gyakran javasolják, hogy a nyertes konzultáljon befektetési tanácsadóval, hiszen ha ügyesen forgatja a hirtelen támadt gazdagságot, azzal generációkra megteremtheti a saját maga és családja jövőjét.
De előfordul az is, hogy néhány év alatt a vagyon köddé válik. Így történt ez az Andraschek házaspárral, Anikóval és Lászlóval, akiket a szegénységből mentett ki a nyertes szelvény 2013-ban, amikor 636 millió forinttal lettek gazdagabbak. Ingatlanokat vásároltak, valóra váltották az asszony régi álmát, és kávézót nyitottak – amely aztán nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket –, és vettek egy luxusautót, illetve sofőrt is vettek fel, hiszen egyiküknek sem volt jogosítványa.
Alig egy éve már azt nyilatkozták, hogy felélték a teljes vagyont, és néhány ingatlanuktól biztosan meg kell válniuk, mert nem tudják fenntartani azokat.
Az idő tájt a házuk alsó szintjén már albérlők laktak, de tervezték, hogy kisebb lakásba költöznek a megemelkedett rezsiszámla miatt.
Egy szegedi házaspár 2016-ban találta el a nyertes öt számot. Később a kapcsolatuk megromlott, ám amikor az asszony kérte az őt megillető vagyonrészt, a férfi arra hivatkozott, hogy már csak háromszázmillió forint maradt, miközben a valóság nyolcszázmillió forint volt. A férfit később jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték csalás miatt.
A brit Callie Rogers mindössze 16 éves volt, amikor 2003-ban 1,8 millió fontot nyert. A lány nevelőszülőknél nevelkedett, és azóta többször is felemelte a szavát, hogy a játékosok korhatárát emeljék fel 18 évre. Ő ugyanis – ma már látja – egyáltalán nem tudta helyén kezelni az ölébe hullott gazdagságot. Luxustermékekre, plasztikai műtétekre, bulikra és káros szenvedélyekre költötte a pénzt. A ma 37 éves, négygyermekes anya nővérkurzusra jár, és próbálja saját erejéből felépíteni az életét.
Ha kíváncsi vagy a lottónyertesek életére, olvasd el ezt a cikkünket is.
