kb. 8 perc olvasás
Láttam, olvastam, hallgattam
Link ajánló 3.
Babits Mihály
Szent király városa
Esztergom, Előhegy.
Az első szent király itt született, s azóta
szent város ez: szent és gyámoltalan.
Paphercegek, néha paraszti, néha
királyi vér, akkomodálta vén csuzos
lába alá, faragott tarka zsámolyul.
.
S némelyik oly dicső zsámolyról álmodott,
mint a pápának Róma; s agg tanárok
eszét, s rossz talján piktorok kezét
bérelte: jó öreg papok játéka volt ez;
tán olykor balkezes; de hagyján: mert az Istent
.
szolgálták ők is, és az életet! Nekik
köszönöd e látványt; balról a kerek
templommal, melyet, mondják, ama nagy Dóm
legelső álmodója épített, kicsiny
próba gyanánt, hogy élve lássa még csodás
.
álmát: a fő Magyar Templomot! Én is, én is
nekik köszönhetem ma ezt az órát:
templomot látok én is, és talán
elmondom most, vén álmok s játékok között,
ami oly rég ül nyelvemen. Sötét kor ez,
.
barátaim! Szörnyű rabságból ébredünk
s átallunk szabadságért küzdeni.
Templomokat romboltunk, s rá nem érünk
építni; jó ha még saját ledőlt falunkat
fölrakhatjuk, hogy elbújhassunk szégyenünkkel!
.
Küzdeni? Más korok küzdtek könyvért, keresztért,
ostyáért és zászlóért: ez nekünk már
mind semmi volt. Mi már a Semmiért
harcoltunk, mint üres gép, barbár századok
harcánál szörnyebb harcot. Egymást vontuk az
.
ágyúk elé. Óh, szent István király! a te
csatáid jobbak voltak. Karddal a
kard ellen! hogy a magyar ölyv galambként
üljön a szentek vállán, s hordja tőlük az
Isten póstáját! Hol az Isten? S hol a harc,
.
mely még békét igér? Ma minden harc eretnek
sárkány gyanánt kölykezne… Hol a pápa,
koronát adni? Templom kellene,
magasság, mint e Dóm, mélyen a közös égbe
emelni vak fejét a bolond, vert magyarnak!
.
Hol vagy, István király? Bölcs vessződ kellene!
Balgán mentünk el és csonkán jövünk meg,
gyászmagyarok! Mit álmodoztok a
Botond bárdjáról? – »Nincs idő ma falakat
rakni, se nézni«?!… »Agg papok játéka«?!… Jobb
.
játék volt az, nem ártott senkinek! S talán
nem árt e vers sem! Bárcsak játszanánk
örökké, mint e gyermekek, kik ostort
kötöznek odalenn magukból, kéz a kézbe
fogózva, és egymást lendítve diadallal!
*
Szántai Lajos –
Koppány vezér és Szent István király
http://www.youtube.com/watch?v=ZFehRAZFJ8U
*
Áldott kenyér
áldott a kéz, mely a
kenyérért dolgozik,
áldott, ha trágyát szór,
áldott, ha földet szánt,
áldott, ha gazt irt, permetez,
ha gépeit
az életért vezényli éj-nap
hét határt;
.
áldott a kéz,
kötélt ha hurkol harmaton,
s ha szór szét rend közt
hajnalon és vak napon,
áldott, ha rendet vág,
ha markot ver, ha köt,
kévét keresztel, rak kocsit,
majd asztagot,
áldott, ha csépel, s lesz mag,
szalma, pelyva és törek,
áldott, ha gépeivel – magát kímélve –
megrövidíti ugyanezt;
áldott, ha lisztet őröl,
korpát és darát,
kovászol és dagaszt,
keleszt, szakajt, formáz,
.
kenyér, pogácsa, lángos, kifli, kiscipó,
kuglóf, fánk, béles, rétes, torta – mind de jó!,
áldott a kéz, ha a lángot vezényli, hogy
finomra süljön, s kézbe foghatod;
.
legyen, ki szeg,
legyen, ki szel,
s mindig legyen mit osztani…
legyen kenyér,
legyen elég kenyér,
legyen mindig elég kenyér,
jusson mindenkinek mindig elég kenyér,
.
áldott, ki szeg,
áldott, ki szel,
áldott, ki ad
(ha tettet szemrehányás nem kísér),
áldott, ki kér
s ki elfogad,
s nem fintorogva válogat, és nem fecsérel,
áldott, mi úgy lesz részünk, mint a vér,
áldott kenyér,
mely ezredekre értünk lett a kincs,
kenyér, kenyér,
legyen fekete, barna vagy fehér,
halál, ha nincs,
s csak akkor döbbenünk rá, mennyit ér,
s áldott a száj, ha megköszönni kész
morzsáit is…
Pataki Edit
*
Kenyér
„Jó kenyérnek azt tartjuk, mely domború, héja se nem igen lágy, se nem felette kemény; sárga vagy barna, de nem fekete égett; nincs elválva a bélétől; a béle szívós, és nem morzsolódik; ha bélét benyomják, ismét felduzzad magától; inkább apró sűrű, mint igen lyukacsos; jó ízű, s még több napok múlva sem savanyú; a tejet felissza, mint a spongya; ha fenekét megütik ököllel, az egész kenyér egyaránt megrendül.” (A jó kenyér ismérvei a 19. századból – Czifray István)
Nehéz dolog a kenyérről írni. Évszázadok, különféle kultúrák nem foglalhatók csak úgy össze egy blogbejegyzésben. Valahogy mégis meg kell tennem bevezetőként, a teljesség igénye nélkül, hogy aztán megmutathassam a kenyér magyarországi múltját.
http://csombor.blog.hu/2011/08/20/kenyer_40
*
Kányádi Sándor
Bajor Andor kései elsiratása
Homéroszba kapaszkodva
ki elsirattam annyi jó barátot
téged elsiratni nincsen már erőm
csak illendőségből klapanciázok
helyezek néhány szál előre-gyártott
hervadni-se-tudó nájlon-virágot
sírhalmodra tisztességtevőn
miért tagadnám becsapottnak érzem
magamat de magunkat legkivált
bár sejtettük nem hittük volna mégsem
hogy megszökhetsz az első résnyi résen
hová nekem is készül érkezésem
s hová megálljt hiába kiált
földi lakó kinek meg-nemszületni
lett volna eszményi állapot
a vén vak is emlékszel ezt kesergi
boldognak magát nem mondhatja senki
míg a ladik vele az odalenti
jól-őrzött kapun átal nem jutott
jó negyven évig együtt féldegéltünk
magunkba bízón tudva kik vagyunk
s bár parádékon nem döngött a léptünk
félvén se félve egyre csak reméltünk
akkor is ha évekre elsötétült
jövendőbe vezérlő csillagunk
lassan aztán megfogyva meg is törve
s görnyedezve egy átoksúly alatt
prófétánk lett a hét város szülöttje
s jöhetett már megkésve-sündörögve
a szabadság már csak a bölcs görögre
gondoltunk s neki adtunk igazat
de mióta a házsongárd göröngye
reáddübörgött minden kis rigó
kora tavasztól késő őszig egyre
kitartóan egymással versenyezve
azt fütyüli hogy élni volna jó
miért mentél el bandi bandikó
Kolozsvár, 1991-2001.
*
„Előrenyújtom orrom zászlórúdját”.
Bajor Andor korai szatírái
(Részlet egy hosszabb tanulmányból,
amely a Sapientia Kutatási Programok Intézete
támogatásával íródott.)
http://epa.oszk.hu/00300/00384/00043/494.html
*
BAJOR ANDOR
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bajor_Andor
*
Elhunyt Gore Vidal
http://ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=7114
+
http://hu.wikipedia.org/wiki/Gore_Vidal
*
A lejtőről a szakadékba
A Szegedi-ügy a rabbilátogatással mondhatni végére ért. Külön már foglalkozni sem érdemes a Jobbik körüli történésekkel, a párt önmaga karikatúrájává vált. Azonban korántsem szabad azt hinni, hogy ezzel a történetnek vége. Nem azért, mert nem Szegedi volt ott az egyetlen sánta kutya (sőt!) – bár ez sem utolsó szempont, a párt teljes vezetése rohad. A Szegedi-ügy azonban önmagában a végzetet jelenti. Ahogy elindította a pártot a lejtőn, úgy lökheti végül szakadékba.
http://www.jovonk.info/2012/08/18/lejtorol-szakadekba
*
A kommunista Keresztapa
http://kkbk.blog.hu/2012/04/21/a_keresztapa_9
*
„A kompromisszum magyarul megalkuvás”
Kunszabó: Beszélgetés Pongrátz Gergellyel
http://kkbk.blog.hu/2012/07/08/kunszabo_beszelgetes_pongratz_gergellyel
*
”Csurka vérlázító összeesküvés-elmélete”
http://hunhir.info/index.php?pid=hirek&id=56662
*
Gyorsul a magyarság „porladása”
Minél alacsonyabb volt egy adott településen a magyar nemzetiségűek aránya Romániában, annál nagyobb volt a számbeli csökkenés – állapította meg Kiss Tamás és Barna Gergő, akik a 2011-es népszámlálás magyar vonatkozásait összegezték. Arra is fölhívták a figyelmet, hogy az erdélyi magyarságon belül egyre dominánsabb szerepet játszanak a Székelyföldön élők.
http://erdely.ma/hatranyban.php?id=124741&cim=gyorsul_a_magyarsag_porladasa
*
A jövő építőköve a család
TEOL/Hanol E.-Ihárosi I.
Nem divat a házasságkötés, de a társadalom egyre inkább felismeri, a társadalom alapsejtje, a család jelentőségét.
: http://www.teol.hu/tolna/kozelet/a-jovo-epitokove-a-csalad-456701
*
BOROS LAJOS A KOMMUNISTA SPICLI
http://kkbk.blog.hu/2012/03/28/boros_lajos_a_kommunista_spicli
*
„Mi soha nem protestáltunk semmi ellen”
http://media.mandiner.hu/cikk/20120307_dobay_andras_muszty_bea_mi_soha_nem_protestaltunk_semmi_ellen
+
*
Demszky
szabadlábon – nagylábon…
http://radicalpuzzle.blogspot.de/2011/03/tengodik.html
*
Checkpoint –
every day life in Israel – Documentary
http://www.youtube.com/watch?v=e7lLluBf0xs&feature=related
*
Generációk harca jellemzi a japán újjáépítést
Kitekintő
Generációk harca jellemzi Japánt a tavaly márciusi természeti csapások és atombaleset után. Az eltérő korosztályok nemcsak a katasztrófa sújtotta területek újjáépítésének módjáról nem tudnak megegyezni, de az egész gazdaságot érintő kérdésekben is eltérő állásponton vannak. A nemzedékek közti ellentét a japán élet egyre több területén köszön vissza.
http://kitekinto.hu/kelet-azsia/2012/08/18/generaciok_harca_jellemzi_a_japan_ujjaepitest/
*
Kérlek,
ne fogadj el ajándék mobiltelefon készüléket!
http://erdely.ma/publicisztika.php?id=125067&cim=kerlek_ne_fogadj_el_ajandek_mobiltelefon_keszuleket
*
X. zsonglőrtalálkozó
http://index.hu/video/2012/08/18/toppless_legtornasz_es_golyofogo_gnom_a_x._zsonglortalalkozon/
*
A háborús vereség miatt elmaradt budapesti olimpia
http://nagyhaboru.blog.hu/2012/08/16/a_haborus_vespan style=reseg_miatt_elmaradt_budapesti_olimpia
*
Bethlen–Peyer-paktum
A paktum értelmében az MSZDP lemondott a közalkalmazottak, vasutasok és postások pártjukba való beszervezésétől és a földmunkások körében is korlátozták propagandatevékenységüket, felhagynak a tömegsztrájkok és a köztársasági propaganda szervezésével, illetve felhagynak Bethlen külpolitikájának bírálatával. Ezekért cserébe a pártot újra legalizálták, törvényes működésüket biztosították, szakszervezeteiket ha korlátozott mértékben és formában is (pl politikával ezek nem foglalkozhattak), de újraszervezhették. Az MSZDP újra indulhatott a választásokon (országgyűlésin és önkormányzatin egyaránt), helyi pártszervezetei lehettek, választási és egyéb poltikai gyűléseket szervezhettek, kiadványokat jelentethettek meg, igaz a Szociáldemokrata Párt tagjai által betölthető parlamenti képviselői helyek számát 24 főben (az akkori parlament 10%-a) maximálták, illetve leállították a baloldaliakkal szembeni retorziókat, csak a valóban közveszélyt jelentőkre és a kommunistákra korlátozva az intézkedéseket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen–Peyer-paktum
*
Bethlen-Peyer paktum
http://www.aszabadsag.hu/cikkek/2010/17/tortenelem_szocdemek_kiegyeznek.htm
*
A lánchídi csata
Dékány István közelmúltban készült filmjében a negyedszázaddal ezelőtti események, az azóta csak lánchídi csataként emlegett események elevenednek meg. 1986 március 15-én a rendőrség – az azt megelőző évekhez képest – brutálisan támadt a ’48-as forradalomra emlékező, illegális demostráció résztvevőire. A filmben az akkori politika még élő irányítói, a megemlékezés résztvevői, és a tüntetés szétverését követő adminisztratív intézkedések elszenvedői szólalnak meg.