Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító Unitárius lelkész, erdélyi unitárius püspök 1861-től haláláig.

Írta: Nagy Jenő · 2025. július 8.

kb. 5 perc olvasás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kriza János
Az erdélyi unitáriusok püspöke

Született 1811. június 28.
Nagyajta
Elhunyt 1875. március 26. (63 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Nemzetiség magyar
Felekezet unitarianizmus
Püspökségi ideje
1861. július 1. – 1875. március 26.
Előző püspök
Következő püspök
Székely Sándor
Ferencz József
A Wikimédia Commons tartalmaz Kriza János témájú médiaállományokat.
Emlékplakett Nagyajtán

Kriza János (Nagyajta, 1811. június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1841), a Kisfaludy Társaság rendes (1863) tagja. Unitárius lelkész, erdélyi unitárius püspök 1861-től haláláig.

Életútja

[szerkesztés]

Tanulmányait 1820-ban a torockói algimnáziumban kezdte. A felsőbb osztályokat 1825-től Székelykeresztúron, majd 1829-től Kolozsváron végezte, ahol 1833-ban bölcseletet és teológiát hallgatott. 1833-tól 1835-ig a kor szokása szerint jogi stúdiumokra is járt. Megtanult németül, angolul és franciául. aaktív résztvevője volt az 1830-as években alakult kollégiumi olvasótársaságnak, és Szentiváni Mihállyal közösen elindította a Viola, majd később a Remény című folyóiratot.

1835-ben a kolozsvári unitárius egyház lelkészévé választották, de hittudományi képzettségének elmélyítése végett két évre külföldi egyetemekre küldték. Berlinben főleg bölcseleti és hitoktatói tanulmányait folytatta, de emellett a nyelvészettel is előszeretettel foglalkozott. 1837 nyarán tért vissza, ám egészségi állapota, máj- és lépbetegsége miatt csak a borszéki fürdőn töltött két hónap után foglalhatta el papi hivatalát, egyúttal a főiskola tanára volt. Az 1840. évi bölöni zsinaton szentelték fel, majd 1861. július 1-jén a tordai zsinaton püspöknek választották.

Munkássága

[szerkesztés]

Első versei az Athenaeum és a Remény (1839) című zsebkönyvben jelentek meg. Költeményeiben többnyire a vidéki nép életét és mindennapjait énekelte meg, több szerelmes verse szinte népdalként vált ismertté, míg katonadalai a székely nép melankolikus érzésvilágát tükrözték. Egyházi hivatala azonban egyre inkább elvonta a költészettől, 1843-tól szabad idejében a székely népköltészet gyűjtésével foglalkozott. Gyűjteményes kötete kiadására 1843-ban előfizetést is hirdetett, de nem talált pártolókra, így Erdélyi János népköltési gyűjteményéé lett az elsőbbség. Kriza munkája csak 1863-ban látott napvilágot Vadrózsák címmel, gróf Mikó Imre költségén. Gyűjteménye az első modern szemléletű magyar népköltészeti kiadvány, korszakalkotó jelentőségű a magyar népköltészet feltárásában.

A Keresztyén Magvető című folyóirat alapító szerkesztője volt 1861-től.

A Magyar Tudományos Akadémia 1841. szeptember 3-án levelező tagjának választotta. 1863-ban a Kisfaludy Társaság rendes tagja lett.

Művei

[szerkesztés]

Kriza János sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben
  • Erőhatósság a keresztény vallástanító főtulajdona. Zsinati beszéd, melyet az unitáriusoknak a nemes Sepsi- és Miklósvárszéki egyházvidékben Bölönben összesereglett zsinati közgyűlése előtt tartott 1840. augusztus 28-án a papi kerületek megvizsgálására kirendelt akkori elnök … Kolozsvár, 1841
  • Ima H.-Szentmárton Gedő József koporsója mellett Kolozsvárott Kolozsvár, 1855. augusztus 30.
  • Vadrózsák Székely népköltési gyűjtemény I. kötet. Kolozsvár, 1863 (Balladák, dalok és rokonneműek 588, Tánczszók, Találós mesék, Népsajátságok, Népmesék 20., Tájszótár, Jegyzetek Néhány szó a székely nyelvjárásról) A munka gróf Mikó Imre áldozatkészségével jelent meg és a Magyar Tudományos Akadémia 1863-ban a Sámuel-díjjal jutalmazta. Ism. Egyet. Philol. Közlönyv XVII. 197., 202. 1., Pester Lloyd 1863. 43. sz., Nyelvtudom. Közlemények V. 475. 1. Angolul a 20 népmese: Henry Jones és Lewis Kropf, Te Volks-Tales of the Magyars. London, 1889)
  • Zsinati beszéd Szént-Gericzén… 1865, Uo.
  • Egyházi beszéd és ima az abrudbányai templom felavatásakor, Uo. 1865
  • Egyházi beszéd a verespataki templom felavatásakor, Uo. 1866
  • Zsinati beszéd. Tordán 1868, Uo.
  • Magyar népköltési gyűjtemény. Szerkeszti és kiadja Arany László és Gyulai Pál. Budapest, 1882. (III. kötet. Székelyföldi gyűjtés. Gyűjtötték: Kriza János: Balladák s rokonneműek 29; dalok 32., a többi Orbán Balázs, Benedek Elek és Sebesi Jób)
  • Kriza költeményei. Összegyűjtötte Kovács János. Kiadja a Kisfaludy Társaság. Uo. 1894 (ism. Budapesti Szemle LXXVIII., M. Szemle 8. sz., Vasárnapi Ujság 6. sz., Élet 556. 1., Kisfaludy Társaság évlapjai XXVIII.)
  • A keresztény vallás elemei kérdésekben és feleletekben. Kolozsvár, 1891 (5. kiadás)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]