kb. 2 perc olvasás
18:20, Kedd (augusztus 30.), Duna II. Autonómia
Magyar történelmi arcképcsarnok
Kempelen Farkas
magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 29 perc, 2002
rendező: Csonka Erzsébet, Kovács Béla, Erdőss Pál, Bakos Katalin, Czigány Zoltán
forgatókönyvíró: Rainer M. János, Csonka Erzsébet
operatőr: Kovács Béla
vágó: Prim Ádám, P. Kovács Gyula, Kovács Béla
„…hogy egy bizonytalan álorcát a késő világ ne csudáljon.”
Az aktuális rész ismertetője: 200 éve halt meg Kempelen Farkas.
Idő szerint | Hely szerint
Vetítik: DUNA II. AUTONÓMIA: Kedd (Augusztus 30.) 18:20
Szerda (Augusztus 31.) 18:20
Csütörtök (Szeptember 1.) 18:15
Péntek (Szeptember 2.) 18:20
Szombat (Szeptember 3.) 17:35
Vasárnap (Szeptember 4.) 17:10
Hétfő (Szeptember 5.) 18:20
Kedd (Szeptember 6.) 18:10
Szerda (Szeptember 7.) 18:15
Csütörtök (Szeptember 8.) 18:20
Péntek (Szeptember 9.) 18:20
Szombat (Szeptember 10.) 17:50
Vasárnap (Szeptember 11.) 17:20
DUNA TELEVÍZIÓ: Hétfő (Szeptember 5.) 15:30
Csütörtök (Szeptember 8.) 2:15
+
Kempelen Farkas
(Pozsony, 1734. jan. 23. – Bécs, 1804. márc. 26.): kancelláriai tanácsos, mechanikus, tudós, feltaláló. Győrben és Bécsben tanult bölcsészetet és jogot. Mária Terézia törvénykönyvének sikeres németre fordítása után a királyi kamarához került, ahol titkár, 1770-ben tanácsos és főügyig. lett. Ig.-ja volt a budai kir. palota építésének, 1786-tól az egyesült m. és erdélyi kancelláriánál tanácsos, 1798-ban nyugalomba vonult. Rendkívül sokoldalú tehetség volt, különösen találmányai és mechanikai alkotásai révén vált híressé. Vízemelő gépe látta el a schönbrunni szökőkutakat. Tökéletesítette a gőzgépet és megszerkesztette a gőzturbina ősét, beszédutánzó gépet épített (1778) és írógépet vakok részére. Ő vezette a budai Várszínház építési munkálatait. Legismertebbé sakkozó gépe tette (1769), holott az csak Mária Terézia parancsára készített szellemes játékszer volt. Leírása a Leipziger Magazin für Naturkunde, Mathematik und Oekonomie c. folyóirat 1784. évf.-ában jelent meg. Szerkezete, mivel a gép 1854-ben Philadelphiában állítólag elégett, máig sincs tisztázva. Nagy nyelvtehetség volt, nyolc nyelven írt, beszélt és olvasott. Az emberi beszéd szerkezetéről írt tanulmánya az újabb fonetika alapja. Színdarabokat, zeneműveket és verseket is írt, melyeket korában sikerrel adtak elő. – F. m. Mechanismus der menschlichen Sprache (Wien, 1791). –
Irod. Szily Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt (Term. Tud. Közl. 1888); Tarnóczy Tamás: K. F. beszélőgépe (Term. Tud., 1946); Hegedűs Lajos: K. F. (Magy. Nyelvőr 1950. 2–3. sz.); Kőszegi Imre–Papp János: K. F. (Bp., 1955). Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók (Bp., 1958, részletes bibliográfia). – Szi. Szalatnai Rezső: Kempelen a varázsló (r., Bp., 1957
+