kb. 2 perc olvasás
| Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Varrott keménykötés |
| Oldalszám: | 296 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | 963-221-992-9 |
| Megjegyzés: | Néhány fekete-fehér ábrával. |
FÜLSZÖVEG
„A pénz pótolható, míg az elfecsérelt idő örökre elveszett. És mégis igen sok embert látunk, akik pénzzel kitűnően tudnak bánni, míg egy hozzáértő idő-gazda, aki a legjobban tudja idejét kihasználni olyan ritkaság, hogy valóban pénzért mutogathatná magát… Ha már most igaz, hogy az idő ezüstnél, aranynál, gyémántnál is többre becsülendő, miért nem vezetünk időszámadást…?”
Széchényi kérdése az időre és nem csupán a munkaidőre vonatkozik, amely a fizikai időből kiszakítot és elkülönített sajátos részidő. Mégis, amióta az ipari forradalmat követően az árutermelés az egész világot uralma alá hajtotta, a gyakorlat és a tudomány érdeklődése egyoldalúan a munkaidőre irányul, noha a munkaidő életünknek csupán kis része. A munkaidő csökkenésének történelmi folyamatában kialakult mai „normál munkaidő” a nap 24 órájának csak 1/3-át, a hét 168 órájának alig 1/4-ét, az év 8760 óráján
TARTALOM
| Előszó | 7 |
| A társadalmi idő szerkezete. Az idő eloszlásának folyamata | 17 |
| A munkaidő nem az időt, hanem a munkát méri | 17 |
| A „normál munkaidő” kialakulása | 20 |
| A munkaidő után nem a szabadidő következik | 30 |
| A munkára fordított idő eloszlása a gazdaság és a háztartás között | 34 |
| A munkára fordított idő eloszlása az „első” és a „második” gazdaság között | 46 |
| A munkaidő | 55 |
| A munkaidő hossza és a munkaidő csökkentése | 55 |
| A munkaidő csökkentése a XX. század közepéig | 55 |
| Munkaidő-csökkentés az 1950-1970-es években | 60 |
| Munkaidő-csökkentés a gazdasági válság időszakában | 67 |
| Munkaidő-csökkentés a szocialista országokban | 81 |
| Munkaidőveszteségek; hiányzás a munkahelyről | 90 |
| Mi a hiányzás? | 90 |
| Az egész napos hiányzások | 94 |
| A „törtnapi” hiányzás | 114 |
| Veszteségek a munkaidő kihasználásában | 119 |
| A túlórázás | 129 |
| A túlórázás kialakulása és szabályozása | 129 |
| Túlórázás a tőkés országokban | 134 |
| Túlórázás egyes szocialista országokban; közöttük Magyarországon | 138 |
| A munkaidő flexibilitása | 147 |
| A gazdaság, a foglalkoztatás és a munkaidő rugalmassága | 147 |
| Munkaerő-kölcsönzés és flexibilitás | 152 |
| A rugalmas munkaidőrendszerek | 159 |
| A részmunkaidős foglalkoztatás | 166 |
| Munkaidő-csökkentés Magyarországon és munkaidő a szocialista szektorban | 194 |
| Ideológia, elvek és valóság | 194 |
| Munkaidő a szocialista szektorban | 203 |
| A magyar munkaidő-teljesítmények a fejlett ipari országok teljesítményeinek tükrében | 209 |
| Az életmunkaidő | 214 |
| A szocialista szektor teljes munkaidőalapja Magyarországon | 222 |
| A társadalmi újratermelés időalapja Magyarországon | 229 |
| Időfelhasználás a második gazdaságban | 229 |
| A mérés és az elhatárolás problémái | 229 |
| A nem mezőgazdasági második gazdaság | 230 |
| A mezőgazdasági kistermelés | 238 |
| Az idő allokációja és a munkajövedelmek összefüggései a második gazdaságban | 245 |
| A háztartásgazdaság időfelhasználása | 252 |
| A közlekedési idő | 268 |
| A társadalmi újratermelés teljes időalapja. Következtetések | 274 |
| Melléklet. A munkaidőt szabályozó fontosabb jogszabályok |