kb. 2 perc olvasás
Ne a gyógyszeripar kasszáját gyarapítsd! Ismerd meg és hasznld a növényekbe kódolt ŐSI tudást!
Hólyagos csűdfű, avagy népies nevén héjaköröm
Latin neve: Astragalus cicer. Kúszó szára a földön heverve akár egy méterre is elnyúlik. A hajtásvég finoman szőrös. Levelei páratlanul szárnyaltak, a 27-63 számú levélkék ép szélűek, hegyes csúcsúak. A levél a száron ülő. Virágai zöldessárgák, a szár végén hosszú kocsányon, megnyúlt fürtben virágoznak. A kocsányok a levelek hónaljából indulnak. Termése sarló alakú hüvely, mely érett, száraz állapotban is jól azonosítható. Erdőszéleken, réteken, kaszálókon virágzik június és szeptember között.
Rendkívül alkalmazkodó növény, az északi-sarki területektől a belső-ázsiai sós területekig szinte mindenhol megtalálható.
Erdőszéleken, irtásokon, száraz réteken fordul elő, a méhek nektárjáért és virágporáért is elég jól járják.
A növény gyökeréből készült szárítmányt több betegség kezelésében is alkalmazzák, azonban összetevőinek köszönhetően leginkább immunaktiváló tulajdonsága ismert, vagyis növeli a szervezet természetes védekezőképességét a betegségekkel szemben. A kutatók szerint az Astragalus hosszú időre erősíti az immunrendszert, emiatt jobban ajánlható ilyen célra, mint egyéb gyógynövény társai.
Az Astragalus ilyen módon esetleg megakadályozhatja, vagy legalábbis gátolhatja a rosszindulatú daganatok szétterjedését, áttétek képződését. Újjáépíti a T-sejteket (olyan sejtek, melyek szerepe felismerni a szervezetünk számára idegen anyagokat, kórokozókat), ezáltal a daganatos betegségek egyik ellenszere lehet.
A houstoni Texas Egyetem egyik kutatójának megfigyelése alapján a növényből készült kivonat segítette egy elégtelen immunitású rákos betegnél a normális immunműködés helyreállítását. Egyes herbalisták rendszeresen adnak Astragalust a kemoterápiában és sugárkezelésben részesült betegeknek. (Mielőtt ezt Ön is megtenné, mindenképpen kérje ki a kezelőorvosa véleményét.)
Megfázásos, légúti betegségek kezelésében előszeretettel alkalmazza a hagyományos kínai orvoslás, a betegségek utáni felépülésben is kedvező szerepet játszhat, enyhén serkentő hatású.
A vizelethajtó hatása következtében csökkentheti a magas vérnyomást.
A CzF szótárban (1862) nincs benne, ellenben a „csűd” igen:
„CSŰD
(rokon csög gyökkel) fn. tt. csűd-öt. Általán apró, gömbölyü csont a kezeken és lábakon. Különösen 1) Szökcsont, bokacsont. 2) Első ujjíz (phalanx prima). 3) Lábtő (tarsus). V. ö. CSŰG.”
A növény levélhónalji fejecskevirágzatból fejlődött érett állapotban fekete, gömbalakú, felületén szőrös hüvelytermések rendezetlen kusza csoportokban találhatók. A klasszikus hüvelytermésektől eltérően az egymagvú termés gyakran egyetlen hasítékkal nyílik.
Ezért nevezik csűdnek. A szerk.