Házi sertés/disznó

Írta: Nagy Jenő · 2025. január 19.

kb. 12 perc olvasás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Házi sertés

Koca malacával
Koca malacával
Természetvédelmi státusz
Háziasított
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Artiofabula
Alrend: Disznóalakúak (Suina)
Család: Disznófélék (Suidae)
Alcsalád: Suinae
Nemzetség: Suini
Nem: Sus
Faj: Sus scrofa
Linnaeus, 1758
Tudományos név
Sus scrofa domestica
Erxleben, 1777
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Házi sertés témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Házi sertés témájú médiaállományokat és Házi sertés témájú kategóriát.

A házi sertés, sertés vagy disznó (Sus scrofa domestica) a disznófélék családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) háziasított formája. Eurázsiából származik.[1] A köznyelv gyakran falánk és piszkos állatként említi, azonban a valóság az, hogy csupán bezárva nem képes szabadon élő társaihoz hasonlóan tisztán tartani magát. Igen intelligens állat, igényli az ember társaságát, barátságos és nagyon tanulékony.

Megjelenés és viselkedés

[szerkesztés]

Feje aránylag nagy, orra kissé ormányszerű, túrókarimás, jól mozgatható, és orrkorongban végződik. Farka rövid, középmagasan tűzött, tőben elég vastag, a vége felé fokozatosan elvékonyodó, fölfelé kunkorodó és szőrbojtban végződő.[2] Vaskos teste és rövid lábai vannak. Lábain négy-négy ujja van, melyek közül a középső két nagy ujjának patáin jár, de képes gyorsan szaladni is. Jellegzetes éles visítással jelzi, ha valami nem tetszik neki, még akkor is, ha amúgy semmi bántódás nem éri (például csak megfogják vizsgálatra), a visítása 130 dB is lehet.

A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. Természetközeli élőhelyen tartva táplálékának egy jelentős részét a talajból túrja ki, így fogyaszt pl. rovarlárvákat, férgeket, gumókat és gombákat is. Ha hozzáfér, dögöt is eszik. E szokása azért jelentős, mert döglött vándorpatkányhoz akár zárt térben tartva is hozzájuthat, és ezen keresztül olykor trichinával is fertőződhet. Jó szaglása miatt szarvasgomba keresésére is használható.

44 foga van, zápfogai gumósak.

Elnevezései

[szerkesztés]

A sertés és a disznó szinonim szavak. A szakirodalom általában a sertés szót használja. A „kan” a hím, a „koca” a nőivarú sertés. Az „anyakoca” olyan nőivarú sertés, amelynek már voltak malacai. Az „emse” a fiatalabb, a „göbe” a kifejlődött nőivarú sertés. Tenyésztésre szánt növendék a „magló”. Petefészkétől megfosztott sertés a „miskárolt”. Fiatalon kiherélt sertés az „ártány”, idősebb korban kiherélt sertés pedig a „kanlott”. „Szopós malac” a növendék szopás idején, „választott malac” az elválasztástól 4 hónapos koráig. Ettől kezdve „süldő” -tenyésztésbevételig vagy 1 éves korig. „Előhasi koca” a koca első vemhessége és szoptatása idején, „tenyészkoca” a már bebúgatott koca. „Tenyészkan” a búgatásra használt vagy használható kan. „Hízósertés” a hizlalás alatt levő, „hízott sertés” a már kihizlalt, vágásra érett sertés.

Tartása és tenyésztése

[szerkesztés]

A hagyományos külterjes tartásmód ma már megszűnt hazánkban. Ez a legeltető állattartás egy sajátos típusa volt, mikor a kondás (vagy kanász, csürhés) a disznók csoportját, a kondát (vagy csürhét) őrizte és terelte reggeltől estig. A kondák erdős vidéken is tarthatók voltak, és hasznosították a tölgyerdők makk termését. Konda az éjjel-nappal a legelőn tartózkodó sertéscsapat, a csürhét reggel kihajtják, este hazahajtják (pl. a községi csürhe). Az egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csapat a falka.

A mai sertésállományok már nagyrészt zárt térben élnek, intenzíven tenyésztik őket iparszerű körülmények között.

Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. Egyes fajtáit házikedvencként is tartják.

A sertések ivarzását búgásnak hívják. A koca, 8-18 hónapos kora között válik termékennyé, ekkortól 21 naponta tüzel. A kan 8-10 hónapos korában válik ivaréretté. Egy alomban rendszerint 6-12 kismalac születik.

A legnagyobb tömegű magyarországi sertés 2013 áprilisában 600 kg súllyal a Bélának nevezett lapály kan.

Állomány

[szerkesztés]

Legnagyobb sertéstartók
2021
(Számok millió darab)
1. Kína 454
2. USA 74
3. Brazília 42
4. Spanyolország 34
5. Oroszország 25
6. Németország 23
7. Vietnám 23
8. Mexikó 18
9. Kanada 14
10. Dánia 13
–
40. Magyarország 2,7
..
Föld összesen 980
Forrás: FAO[3]

A sertéstartás a világ számos részén elterjedt, és az egyik legfontosabb állattenyésztési ágazat. 2021-ben a házi sertésből több mint 170 országban tartottak, és az éves állomány nagysága meghaladta a 980 millió darabot.

A világ legnagyobb házisertés-tartói közé tartozik Kína, az Egyesült Államok, Brazília, Spanyolország és Oroszország. Ezek az országok a 2021-es állományuk alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kínában és az Egyesült Államokban volt az éves világ sertés állományának az 53%-a.

Mangalica disznó
Intenzív tenyésztésű hússertések
Mangalica koca malacával

Fajtái

[szerkesztés]

Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a szalontai, a bakonyi, a lengyel (vagy hegyi-) disznó, a tüskés szőrű erdélyi sertés és a mangalica. A világ sertéshús-termelésének zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják. Egyes fajtáit, pl. a vietnámi csüngőhasú sertést kedvtelésből tenyésztik. Sertések elnevezése a hizlalástól függően:

  1. Pecsenyemalac – 1 hónapos, 6–8 kg súlyú, telthúsú malac.
  2. Pecsenyesüldő – 3 hónapos, 30 kg körül, telt húsformákat mutató választott malac.
  3. Sonkasüldő – 65–70 kg súlyban vágott sertés. Ebből készítették a „prágai sonkát”. Csak a korán kész formákat mutató, ebben a súlyban nem zsíros sertések adtak jó minőséget.
  4. Baconsertés(vagy baconsüldő) – 6–7 hónapos, 90 kg körüli súlyban vágott sertés, amelyből jó minőségű szalonna (bacon) nyerhető.
  5. Sonkasertés – 100–115 kg–os súlyig hizlalt, sok húst szolgáltató hízott sertés. Zömmel dobozolt sonkát (gépsonkát) és konzervhúsokat készítenek belőle. Igen fontos követelmény, hogy ne legyen zsíros.
  6. Tőkesertés – 110–150 kg közötti súlyban vágják le úgy, hogy a szalonnáját „lehúzzák”, ebből zsírt olvasztanak vagy étkezési szalonnát készítenek.
  7. Zsírsertés – 150 kg feletti súlyban vágott, bármilyen fajtájú sertés. Háztartások vágják saját részükre. Ellátja a konyhát jó minőségű főzőzsírral, eltartható húsféleségekkel (füstölt kolbász, sonka, oldalas).
  8. Szalámisertés – szalámigyártásra a legjobb minőségű, nagy szárazanyag–tartalmú, ízanyagokban gazdag húst a tenyészetből kiselejtezett, öreg, jó kondícióban levő sertések adják.

Kulturális és vallási vonatkozások

[szerkesztés]

Anyakoca a malacaival

Egyes vallások, mint pl. a judaizmus és az iszlám tiltják a sertéshús fogyasztását.

A disznónak kulturális jelentősége vagy szimbolikus szerepe van számtalan művészeti alkotásban. Közismert példák erre George Orwell Állatfarmja (1945), William Golding Nobel-díjas angol író A Legyek Ura című regénye (1954) vagy a Kispál és a Borz együttes sok dalszövege, de ide sorolható a Pink Floyd együttes Animals című lemeze is, ami után az együttes kabalaállata a disznó lett.

A disznó, vagy inkább malac a gyerekirodalomban, mesefilmekben is gyakori szereplő, a legismertebb ilyen karakter talán Milne Micimackó című regényében Malacka, filmben pedig például Babe; Magyarországon Mazsola Bálint Ágnes mesesorozatában.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

  • Bakonyi G.: Állattan, Mezőgazda Kiadó, 1995
  • Paládi-Kovács A (szerk.): Magyar Néprajz. II kötet. Gazdálkodás. Sertéstartás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2001 [1]
  • Biológiai lexikon, Akadémiai kiadó, Budapest, 1978, Negyedik kötet S-Z
  • Intelligens disznók – Origo, 2009. február 6.
*

Intelligens disznók

Az állatvédők és a vegetáriánusok egyik legfőbb érve a sertéshús fogyasztása ellen, hogy a házisertés – a vaddisznó háziasított változata – értelmes, tiszta állat. Értelmi képességei hasonlók a kutyáéihoz vagy meg is haladják azokat. Európai kultúrákban pedig nem szokás a társként, házi kedvencként tartott kutyát megenni, akkor miért bánunk olyan kegyetlenül a kutyához hasonlóan megszelídíthető és tanítható disznókkal?

Régi társai az embernek

A vadon élő sertések (Sus scrofa) körülbelül tízezer évvel ezelőtt csatlakoztak az emberhez. A háziasítás valószínűleg Délkelet-Európában, a Fekete-tenger partvidékén történt. A halásznépek halhulladéka csalogathatta oda a területen népes populációban élő vaddisznókat. A Fekete-tengertől délre, Délnyugat-Anatóliában Cayönüben, illetőleg Kurdisztánban 9 ezer éves sertéscsontok kerültek elő. Közép-Európában az első nyomok csak az időszámításunk előtti 6. és az 5. évezredben jelentek meg.

A házisertést (Sus scrofa domestica) sokan hajlamosak piszkos (az iszlám és a zsidó vallás szerint a disznó tisztátalan állat, ezért tiltja a fogyasztását), buta állatnak tartani. Ha az ólban tartott sertéseket nézzük (a nagyüzemi tenyésztelepekről nem is beszélve), akkor a vályú körül tülekedő, sárban, saját ürülékében fetrengő disznókról nem is nagyon alakulhat ki más kép. Pedig a látszat csal.

A sertések „disznó” viselkedéséről elsősorban az ember tehet. Azzal, hogy kis helyre zsúfolva tart sok állatot, elveszi tőlük a lehetőséget, hogy a természetben megszokott módon viselkedjenek. Márpedig a tágas helyen, nagy kifutóban tartott disznók rendkívül ügyelnek a tisztaságra. Nem végzik a dolgukat az evő- vagy az alvóhelyükön, hanem távolabb vonulnak egy erre a célra kialakított vagy maguk az állatok által „kijelölt” helyen. Az ilyen körülmények között tartott disznók éppen ezért nem is büdösek, mint szerencsétlenebb sorsú társaik. Nem is izzadnak, hiszen a bőrükben nincsenek izzadságmirigyek.

Együttműködő, tanulékony állatok

A sertések értelmi és egyéb képességeivel kapcsolatos legalaposabb vizsgálatokat Kenn Kephart, a Penn State (Pennsylvania Állami Egyetem) állattan professzora és munkatársai végezték. Kephart professzor több mint 20 évet töltött a házisertések tanulmányozásával, a következőkben az ő és társai kutatási eredményeiből emelünk ki példákat.

Mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy a házisertések vitathatatlanul intelligens jószágok. Képesek például párban együttműködve addig ügyeskedni óljuk vagy kifutójuk ajtajának kallantyújával, amíg ki nem nyitják. Ha ez sikerül, akkor a mutatványt már bármikor képesek megismételni. A legokosabb disznó még a többiek ólajtaját is kinyithatja, és kiengedheti a társait, meséli Kephart professzor. Előfordult már és bármikor előfordulhat, hogy egy gazda reggel arra érkezik a telepére, hogy disznai megszöktek.

Idomított malac

A disznók rendkívül tanulékonyak, számtalan dologra beidomíthatók. E feladatok végrehajtásának jó részét ugyan más állatok is képesek elsajátítani, de az egyes állatok képességei korlátozottabbak, mint a disznókéi, azaz egy-egy állat önmagában kevesebb feladat betanulására képes, mint egy sertés. Néhány ilyen feladat a disznók ösztönös viselkedésmódjából következik. Az emberek régóta használnak például idomított sertéseket – különösen Franciaországban -, hogy kiszagolják a föld alatt rejtőző kincset, a szarvasgombát. A szarvasgomba a tölgyfa gyökerei között él, és az értékesebb fajtáinak kilójáért akár több ezer dollárt is megadnak az ínyencek.

Disznó és videójáték

Más viselkedések azt szemléltetik, hogy a disznók új viselkedésformákat is képesek megtanulni. Stanley Curtis 1996 és 1998 között végzett kísérleteket sertésekkel a Pennsylvania Állami Egyetemen. Könnyedén be tudták tanítani az állatokat arra, hogy érzékeny orrukkal és egy módosított botkormány segítségével egy kurzort mozgassanak a számítógép képernyőjén. A disznók különböző jutalomfalatokat (csokidrazsét, kekszet) kaptak, ha egy adott célra irányították a kurzort. Curtis ezután nehezítette a feladatot. Curtis unokája több rajzot készített, az idomított sertéseknek először egyetlen rajzot mutattak, majd pár másodperccel később ugyanezt a rajzot mutatták az állatoknak egy másik rajz társaságában. A disznóknak a botkormány és a kurzor segítségével ki kellett választaniuk a korábban látott rajzot. A sertések megdöbbentően gyorsan, 5-10 próbálkozás után megtanulták helyesen megoldani a feladatot. Ilyen gyors tanulásra a csimpánzok képesek – mondja Curtis.s

Tényleg okosabbak a disznók, mint a kutyák?

A sertések és a kutyák egyaránt meglehetősen értelmesek, mondja Brenda Coe, a kutyák viselkedésének jó ismerője és oktatója, Curtis munkatársa. Az „intelligenciát” állatok esetében azonban meglehetősen nehéz definiálni. A szakemberek többsége állati intelligencián azt a képességet érti, hogy a vizsgált állat mennyire tudja elsajátítani és végrehajtani azokat a feladatokat, amelyeket az ember tanít neki. Nem létezik olyan, hogy állati IQ vagy az állati intelligencia valamilyen hasonló standard mércéje, amely lehetővé tenné a közvetlen összehasonlítást. Két disznó vagy két kutya teljesítményét össze tudjuk hasonlítani egymással, de egyik fajt a másikkal nem, mutat rá Coe. Éppen ezért nehéz lenne eldönteni, hogy a disznó vagy a kutya intelligensebb állat.

Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a disznók és a kutyák egyaránt jól teljesítenek a különböző feladatokban, motivációjuktól és erejüktől függően. A sertések számára az ennivaló a fő motiváció, a kutyáknál viszont a hűség és a megfelelni akarás az elsődleges ösztönző erő.

A sertések is lehetnek hűségesek, de nem olyan mértékig, mint a kutyák, ért egyet Kephart is az előbbiekkel. A kutyák tényleg örömet akarnak okozni azoknak az embereknek, akikkel együtt dolgoznak, a disznók gondolkodásmódja ennél sokkal függetlenebb. A két állatnak eltérőek a fizikai adottságai is. A disznók általában rövidlátók, elsősorban a szaglásukra és a hallásukra támaszkodnak. A kutyáknak szintén jó a szimatuk, de jobban kihasználják a látásukat. A disznókat a feladatok teljesítésében egy további fizikai korlát is hátráltatja: kevésbé ügyesen kezelik a tárgyakat szájukkal, míg a kutyák könnyen kapnak a szájukba bármit.

Összegezve, bizonyos feladatokat a kutya tanul meg gyorsabban, míg másokat a disznó – attól függ, melyiknek mi „testhezállóbb”.

Disznót házi kedvencnek?

Ha a leírtak után arra gondolnánk, milyen jó lenne otthonra egy „házidisznó”, azért kétszer is gondoljuk meg a dolgot. A disznók ugyanis – éppen intelligenciájuk miatt – rendkívül kíváncsiak, fölfedező útjaikon rengeteg kárt okozhatnak. Ráadásul nagy a helyigényük. A vágásra tenyésztett sertéseket nagyjából 125 kilogrammosan adják le, de a disznók tömege elérheti a 300-350 kilogrammot is. Noha sokan tartanak a házuknál kedvtelésből vietnámi csüngőhasú disznót (például az ismert színésznek, George Clooney-nak is volt ilyen kedvence), ezek a kisebb termetű disznók néha igen agresszívak lehetnek. „Nem hiszem, hogy egy disznó mindenkinek jó hobbiállat lehetne” – figyelmeztet Brenda Coe. „Talán túl okosak ehhez.”

Sertés mint szervdonor?

A szervátültetések egyik legfőbb akadálya a kevés donorszerv. Sertésből viszont annyi szervet lehetne kivenni, amennyi csak szükséges. A sertések azért használhatók emberi transzplantációhoz, mert az ember és a sertés sejtjei között sok a hasonlóság, ezt már a szívbillentyű-beültetések is bizonyították. Ráadásul az átültethető sertésszervek (máj, vese) mérete is megfelelő lenne. Teljes sertésszervek emberbe átültetésére (ún. xenotranszplantációra) azonban eddig még nem került sor. Ennek legfőbb oka, hogy még nem sikerült megoldani a sertésszervek kilökődésének problémáját.

Brit kutatók azonban már „készítettek” genetikailag módosított sertéseket azzal a céllal, hogy szerveiket emberi szervátültetésekre használják fel. 2001-ben a világ elso klónozott bárányát, Dollyt 1997-ben „megalkotó” edinburgh-i PPL Therapeutics tudósai öt malac egyetlen génjét „iktatták ki” annak érdekében, hogy az emberi szervezet ne lökje ki az állatok szerveit, ha emberi szerv pótlására használják azokat. A kutatások azóta előrehaladtak, és Lord Robert Winston, a londoni Imperial College professzora, valamint munkatársa, Carol Readhead, a pasadenai Californiai Műszaki Egyetem kutatója jelentős előrehaladásról számolt be 2008 végén. Lord Winston szerint az első átültethető sertésszerv minden valószínűség szerint vese lesz. Az első kísérleti átültetéseket három éven belül megkezdhetik, és 2018-ra akár már rutinszerűen alkalmazhatják az orvosi gyakorlatban. Az ellenzők többek közt attól tartanak, hogy a sertésszervekkel különféle állati kórokozók is átkerülhetnek az emberekbe, de eddigi vizsgálatok ezt cáfolták.