kb. 7 perc olvasás
| A három sárkány | |
 |
|
| A darab első közlése | |
| Adatok | |
| Szerző | Hunyady Sándor |
| Műfaj | színdarab |
| Eredeti nyelv | magyar |
|
|
|
| Szereplők |
|
| Cselekmény helyszíne | Csaholyi vidéki kúriája, Budapest |
|
|
|
| Premier dátuma | 1935. február 16. |
| Premier helye | Budapest, Vígszínház |
A három sárkány Hunyady Sándor 1935-ben írt drámája.
A színpadi megjelenések számát tekintve ez a darab a népszerűbb Hunyady-művek közé sorolható: a vígszínházi ősbemutatón kívül többször rendezték meg. Ennek oka a könnyed szórakoztató hangnem és a három idősebb színésznőnek felkínálható szerep lehetett.
Előadások
Az 1935. február 16-i premier szereposztása a következő volt: Rajnai Gábor (Id. Csaholyi Balázs), Jávor Pál (Ifj. Csaholyi Balázs), Titkos Ilona (Anna), Góthné Kertész Ella, Vágóné Margit, Zala Karola (sárkányok).[1]
Az 1936-ban készült, Vajda László által rendezett Három sárkány című film a fentiek közül csak Rajnai Gábort vette át, a két további főszerepet Juhász József és Lázár Anna játszotta.[2][3]
Veszprémben 1984-ben Szakonyi Károly átiratában játszották, az Újpesti Színházban 1993-ban pedig Pécsi Ildikó átdolgozásában. Ez utóbbi előadásban Farkas Bálint (Id. Csaholyi), Tihanyi-Tóth Csaba (Ifj. Csaholyi), Fehér Anna (Anna) és Pécsi Ildikó (egyik sárkány) játszották a főbb szerepeket.
2012. március 23-án a Szigligeti Színház adta elő a darabot Csiszár Imre rendezésében. Az idősebb és ifjabb Csaholyi Balázst Mihályi Győző illetve Dósa Mátyás alakította, Anna szerepében Radó Denise lépett fel, a „sárkányok” Császár Gyöngyi, Lugosi Claudia és Gombos Judit voltak.[4]
Cselekménye
Id. Csaholyi Balázs három nővérével él egy pompás vidéki házban. A férfi igen hajlamos a költekezésre és a felelőtlen életmódra, ezért a három nővér szigorú felügyelet alatt tartja: nagy szeretettel bár, de minden lépését figyelik, s állandóan nevelik. A család nagy bánatára Csaholyi fia, ifj. Csaholyi is apja útjára tért: pesti joghallgatóként hatalmas vagyont vert el, s most öngyilkossággal fenyegetőzik, ha nővérei nem segítik ki. Ijesztő híreket kapnak még egy színésznőről is, aki elcsavarta a fiú fejét. Mivel a három idős asszony nem szívesen vállalkozik a hosszú útra, félve is inkább fivérükre bízzák az ügy elintézését.
Id. Csaholyi felutazván Pestre fia keresésére indul, de nem megmenteni akarja, inkább csatlakozni kíván hozzá, s a szoros pórázt meglazítva tíz év után először mulatni, pénzt szórni, részegeskedni, s ezt a tervét Pesten töltött első féktelen estéjén tökéletesen végrehajtja. Ifj. Csaholyi bevallja apjának, hogy képtelen a pesti életre, jobb szeretne falun élni, álló nap csak a gazdaság fejlesztésén jár az esze, no meg Annán, a színésznőn. Amikor apjának bemutatja a nőt, hamar kiderül, hogy nemcsak ifj. Csaholyi, Anna sem olyan rettenetes teremtés: a színésznő csak falusi származása miatt barátkozik a fiúval, s semmilyen ajándékot vagy pénzt nem fogad el tőle. Az idősebb férfi duhajsága ellenére is igen jó benyomást tesz Annára. Három hét telik el, apa és fia kifogytak a nővérektől kapott pénzből, egymás ruháit adják zaciba, s jóhiszemű falusiaktól kéregetnek az utcán. Mivel id. Csaholyinak két nap után haza kellett volna térnie, retteg nővéreitől, így amikor azok betoppannak a pesti legénylakásba, a két férfi kiugrik a földszinti lakás ablakán. Amikor a nők felbontatlan leveleik mellett a színésznő portréjára találnak, biztosak benne, hogy Anna rontotta meg a drága jámbor férfiakat.
A két Csaholyi így Annánál sem lehet biztonságban, éppen csak bevallják a nővérekkel szemben elkövetett bűneiket a színésznőnek, amikor a sárkányok ide is megérkeznek. A reszkető férfiak helyett Anna beszél a nővérekkel, s a fortyogó indulatokat hamar lehűti kedves, egyszerű modorával, szimpatikus, falusi elveivel. Meggyőzi a nővéreket, hogy csak hagyni kell a férfiakat érvényesülni, dolgozni a gazdaságban, amire úgyis vágynak, s már rögtön nem fog lumpoláson járni az eszük. Ifj. Csaholyi még tesz egy utolsó menekülési kísérletet: megkéri Anna kezét, ám az büszkén visszautasítja, s a felelőtlen költekezésről kemény igazságokat vág a fiú fejéhez. A nővéreknek titkon bevallja, hogy a valódi visszautasítás oka nem ez volt, hanem az igazi szerelem hiánya, amit csak az id. Csaholyi felől érez.
A nővérek nem sokkal később estély rendeznek Anna tiszteletére, ahol a színésznő a falusi társaságot is elbűvöli közvetlenségével. Ezen az estén Anna nagy elhatározásra jut: életét immár itt, falun szeretné folytatni, s a nővérek gazdálkodásába beszállva egy modern tehenészet létrehozásáról ábrándozik. A nővérek örülnek a tervnek, bár nem cégtársként, hanem családtagként szeretnék inkább látni Annát. A nő megkéri id. Csaholyi kezét a nővérektől, akik örömmel adják. A férfi boldogan jegyzi el „negyedik sárkányát”, s ifj. Csaholyi is rátalál párjára unokahúga személyében.
Jegyzetek
- ↑ Beck Tamás: Magyar színháztörténet Archiválva 2012. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Három sárkány, imdb.com
- ↑ Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók. Nyugat, III. évf. (1935)
- ↑ A három sárkány, port.hu
Források
- Hunyady Sándor: Lovagias ügy: Válogatott drámák. Budapest: Európa. 2003. ISBN 9633798396
*
Három sárkány
fekete-fehér, magyar vígjáték, 71 perc, 1936
rendező: Ladislao Vajda
író: Hunyady Sándor
forgatókönyvíró: Nóti Károly
zeneszerző: Szlatinay Sándor
operatőr: Kurzmayer Károly
vágó: Feld György
szereplő(k):
Rajnay Gábor (Id. Csaholyi Balázs)
Juhász József (Ifj. Csaholyi Balázs)
Lázár Mária (Tatár Anna)
Kabos Gyula (Dr. Kempelen József)
Gózon Gyula (Vörösvári)
Berky Lili (Harmadik sárkány)
Márkus Emília
Sziklay Szeréna
Pethes Sándor (Dr. Balogh)
Hunyadi Sándor szatirikus színdarabját Nóti Károly írta filmre. A címbeli három sárkány nem más, mint három jóságos nagynéni, akiket a dzsentri unokaöcs „pénzt, vagy öngyilkos leszek” tömörségű távirattal hajszol a kétségbeesésbe. Nem kellene a fiút kiházasítani? A filmben Magyary Imre zenekara is közreműködött.
A kávási birtokon él a rendkívül könnyelmű id. Csaholyi Balázs, akit nővérei emiatt valóságos gondnokság alatt tartanak. Balázs fia, az ugyancsak apai jó tulajdonságokat öröklő ifjabb Csaholyi Budapesten mulatozik, a szép Tatár Anna színésznőnek udvarolgat, s adósságainak fedezetére pénzt kér nagynénjeitől. A család ügyvédjének tanácsára a pénzt az apa viszi fel Budapestre. Miután jó ideig semmi hír a két Csaholyiról, no és a pénzről, felkerekedik és Budapestre utazik rendet teremteni a három „sárkány”.
