kb. 7 perc olvasás
Bölcs és balga emberi élet ABC
Boldog-boldogtalan, menny és pokol
Napló, önarckép, korrajz – magyar írás
Az értelmiségi előtt két út áll:
az egyik az alkohol, a másik nem járható
Seress Rezső :
Én úgy szeretek részeg lenni
De szép így az élet, az ember, ha részeg
a szíve egy nyíló virág
De jó is így élni, mert nem kell úgy félni,
ha bánt is a csalfa világ.
Én úgy szeretek részeg lenni,
Mert nékem akkor nem fáj semmi
De semmi se fáj
Én kerülöm a józanságot,
Mert keresek egy szebb világot
Egy jobbat, hol csendes a táj.
Nem tudok élni így józanul
Szívemre száz bánat borul
Csalfa itt minden és hazug a szó
Részegnek lenni de jó.
Én úgy szeretek részeg lenni,
Mert nékem akkor nem fáj semmi
De semmi se fáj.
Oly édes a mámor és egy-két pohár bor
Már minket a mennybe repít
Szép álomvilágba, hol minden virágba
Egy Ámorka szerelmet hint.
Én úgy szeretek részeg lenni,
Mert nékem akkor nem fáj semmi
De semmi se fáj
Én kerülöm a józanságot,
Mert keresek egy szebb világot
Egy jobbat, hol csendes a táj.
Nem tudok élni így józanul
Szívemre száz bánat borul
Csalfa itt minden és hazug a szó
Részegnek lenni de jó.
Én úgy szeretek részeg lenni,
Mert nékem akkor nem fáj semmi
De semmi se fáj.
*
Sok mindentől lehet
megrészegedni, megmámorosodni,
a szerelemtől, a játéktól, az alkotástól, a hittől,
a sebességtől, a hegymászástól, a hatalomtól stb.
Aki absztinens, az szegényebb lesz egy életdimenzióval,
de akit elkap a gépszíj, az örökre szenvedélybeteg lehet.
*
Örökérvényű Odüsszeusz példázata,
Amikor a szirének szigete mellett hajózik el,
S a legénység fülét betömi, magát meg kikötözi,
Hogy meghallja a hangjukat, de ne maradjon a rabjuk
(fel is hatalmazza a többieket,
hogy akkor se engedjék el, ha kifejezetten parancsolná!)
*
Bródy – A KUGLI
1. Elmegy a kugli egy este berúgni, mer’
Ő az a kugli, ki nincs fából.
Hej, aki dolgozik, az meg is szomjazik,
Kugli fejében ez így van jól.
Ott a zsebében a munkabére,
És az az úr, akinek van pénze,
Körberajongja az éjszaka lánya
És felszabadítja az öntudatát.
2. Elmegy a kugli egy este berúgni, mer’
Ő az a kugli, ki nincs fából.
Otthon az asszonya sír, mer’ az ostoba
Kuglira nem hat a kérő szó.
Mert akit emberek fellökdösnek,
Annak az élete nem tisztul meg,
Kell az a kis pia bódulata,
Hogy a kuglira jöjjön a boldogság.
*
BOR
A fiatal kornak mulatságai közé tartozik,
hogy összeülnek egynehányan és isznak,
jobban mondva: zabálják a bort.
Tapasztaljátok majd, hogy
az ilyen testi mulatságnak soha jó következménye nincsen,
rossz ellenben annál többször.
A bor az embert bolonddá, gonoszszá, állatta teszi.
A lelki kedvetlenség, amely a nyomában jár, azt mondja:
állat voltam.
(Gárdonyi Géza: Földre néző szem – Égre néző lélek)
*
FONOGRÁF – LÖKD IDE A SÖRT
1. Amíg a munka becsület dolga
Én tisztességgel megszomjazom.
De amíg élek, bár rövid az élet,
Én vizet már nem iszom.
R. Lökd ide a sört, ide a sört, ide a sört,
Lökd ide a sört, ide a sört, ide a sört!
2. Az Arany Ökörben, a haveri körben
A sikereim mind értékelik,
Mer’ az a férfi, aki nem dől ki,
Vigasztal ez a hit.
R.
(Gyere haza Mari, várnak a gyerekek,
Dehogy megyek {…})
R.
3. Szabad időmben a törvényes nőmmel
Jogok alapján rendelkezem. (Jól megverem.)
S ne mondja senki, hogy mit kéne tenni,
Amikor én fizetek.
R.
(Úgy berúgunk!)
*
Aki a szesztestvérünk csak,
Az esetleg addig itat, amíg te is fizetsz neki,
S ha már elveszíted az önkontrollod, akkor se állít le,
Nem vállalja fel a konfliktust, s nem „rontja a hangulatot”,
S pláne nem folyamodik se cselhez, se erőszakhoz,
Hogy hazaküldjön, hazakísérjen…
*
Egy alkoholista mindig az marad,
Hiába színjózan akár sokezer napja?
*
MR ALKOHOL
Óh Mr. Alkohol, hát itt vagy már megint!
Hisz érthetően megmondtam már, köztünk semmi nincs!
Nekem már ne ígérd, hogy megváltozol.
Bánatomra, szépfiú, ismerlek már jól.
Mert néha jó veled, ezt nem tagadhatom!
De addig-addig hízelegsz, míg nem tudom, hogy mit teszek!
Óh Mr. Alkohol, neked hinni nem tudok,
Csak néha-néha lesz az úgy, hogy rád gondolok!
Óh Mr. Alkohol, emlékszel arra még?
Hogy karjaidban tartottál és mégsem szerettél?
Rossz útra vezetted az életem!
Édes csókkal lezártad mind a két szemem!
Óh, nagyon szerettelek és hallgattam terád!
Minden mesét elhittem és mit tettél velem!
Óh, Mr. Alkohol a bajban elhagytál!
S rájöttem szépfiú mennyit hazudtál!
Óh, Mr. Alkohol mindig hazudtál!
(Szörényi Szabolcs – Bródy János)
*
Anonim alkoholisták
Az önsegítő csoportok mintája,
Amikor senki sem nagymellényű Okos Kata,
Mindenki egyszerre orvos is és beteg is.
S azt mondják egymásnak,
Amit anno a rabszolga a diadalmenetben
A győztes hadvezérnek:
Vigyázz, aki állsz, el ne essél!
*
Bunkócska (Dubinuska) – dalszöveg
Sose hallok olyan gyönyörű nótaszót,
Amilyent sihedernyi koromban.
A szívembe nyilall, ez a bús, régi dal,
Kicsordulnak a könnyeim nyomban!
Hej, te bunkócska, te drága,
Hej, te eleven fa gircses-görcsös ága,
Te drága…! Segíts most!
Nagyapákról e dal unokákra maradt,
Unokákra maradt ez a szerszám.
Ha nagy baj van veled, soha el ne feledd,
Hogy van bunkócska, van még ezerszám!
Hej, te bunkócska, te drága,
Hej, te eleven fa gircses-görcsös ága,
Te drága…! Segíts most!
De ha eljő a nap, mikor ébred a rab,
S lekötött kezét, lábát kinyújtja,
Aki ellene volt, az a fűbe harap,
Mert a bunkó a földre lesújtja!
Hej, te bunkócska, te drága,
Hej, te elven fa gircses-görcsös ága,
Te drága…! Segíts most!
*
Okoska botocska
(rúd, karó, pálcika, vessző, léc stb.)
Amivel lehet mutatni, jelezni
Ami gerendaként tartja a tetőt
Aminek a végén sül a szalonna
Amire kifeszíthető a sátor
Amin nyújtógyakorlatozni lehet
Amire kiteregethető a ruha
Amire fel lehet mászni
Ami kitámasztja a szőlőt
Ami emelőkarként szolgálhat
Amivel kivédhető egy ökölcsapás
Amivel szúrni, ütni lehet
Amivel a fog piszkálható
Amivel átugorható a patak
Ami leveri a diót
Ami megméri a víz mélységét
Amire mankóként támaszkodhatsz
Amivel a karod meghosszabbítható
*
ARANY JÁNOS: TOLDI, 1846
(részlet)
9
„Hé, paraszt! melyik út megyen itt Budára?”
Kérdi Laczfi hetykén, csak amúgy félvállra;
De Toldinak a szó szívébe nyilallik,
És olyat döbben rá, hogy kivűl is hallik.
„Hm, paraszt én!” emígy füstölög magában,
„Hát ki volna úr más széles e határban?
Toldi György talán, a rókalelkü bátya,
Ki Lajos királynál fenn a tányért váltja?
10
„Én paraszt? én?” – Amit még e szóhoz gondolt,
Toldi Györgyre szörnyü nagy káromkodás volt.
Azzal a nehéz fát könnyedén forgatja,
Mint csekély botocskát, véginél ragadja;
Hosszan, egyenesen tartja félkezével,
Mutatván az utat, hol Budára tér el,
S mintha vassá volna karja, maga válva,
Még csak meg se rezzen a kinyujtott szálfa.
11
Nádorispán látja Toldit a nagy fával,
És elámul rajta mind egész hadával.
„Ember ez magáért” Laczfi mond „akárki;
Nos fiúk, birokra, hadd lássuk, ki áll ki?
Vagy ki tartja úgy fel azt a hitvány rúdat,
Amellyel mutatja e suhanc az útat?”
Szégyen és gyalázat: zúg, morog mindenki,
Egy paraszt fiúval még sem áll ki senki!
*
Jó mondások – bon mots
Ezeket németül bon mot-knak hívják, de jó nekünk így is.
A magyar nemigen bővölködik bennök,
mert nyelve nemigen sok szóhasonlatot tűr el,
amiken a jó mondások leginkább alapulnak.
Legjelesebb ezek között a székely juhász feleselése a gazdájával,
mikor az kérdezi tőle:
– Öttél-e ma, te juhász?
– Hej, öt tél után egy nyár.
– Ittál-e ma, te juhász?
– Itt állok, uram.
– Jártak-e itt farkasok?
– Hej, nem is angyalok.
– Vittek-e el báránykát?
– Hej, nem is hoztak ám.
– Folyott-e el a vére?
– Hej, nem is a teje.
– Futottál-e utána?
– Hej, nem is előtte.
(közzé tette: Jókai Mór )
*
A poflé
Két fickó veszekedett egymással.
– Elhallgass, mert úgy nyakon váglak, hogy – mond az egyik.
– Próbáld meg hát, ha mered – szól a másik.
Az jól pofon ütötte.
– No de még egyszer próbáld meg, ha van lelked, no még egyszer.
Az megint pofon ütötte.
– No már azt nem hittem volna felőled!
*
DESCARTES (1596-1650)
1.
Minden dologról csak egy igazság van, s aki azt megtalálja,
annyit tud a dologról, amennyit egyáltalán tudni lehet róla …
2.
Már az iskolában megtanultam,
hogy nem gondolhatok olyan furcsa és hihetetlen dolgot,
amelyet valamely filozófus már előbb ne állított volna.
3.
amit józan értelemnek vagy észnek nevezünk –
természettől fogva egyenlő minden emberben;
úgyhogy véleményeink nem azért különböznek,
mert egyesek okosabbak másoknál,
hanem azért, mert gondolataink különböző utakon járnak…
*
Az egyik a maga bőrét viszi a vásárra,
A násik meg a más farkával veri a csalánt
*
A háborúban az ellenséget el kell pusztítani,
A földjét felperzselni, a földjét sóval behinteni,
az asszonyokat megbecsteleníteni, megerőszakolni,
lehetőleg a szerettei szeme láttára és minél többen…
*
Mire elég bölcs leszel az élethez,
Addigra vége is van és nincs javított kiadás?
Eltékozoljuk az ifjú éveinket,
S mire öregen ismét „bölcs-ő” leszünk,
Addigra már se férfi-, se alkotóerőnk, se merészségünk?
*
A súgó haragja
Elkergették a súgót, mert nagyon részeges volt.
A szomszéd városban új truppra találván, közibök elegyül.
– Hát te hol jársz itten? – kérdi tőle egy ismerőse,
kinél rögtön otthon tette magát.
– Megharagított a társaság – szól ez leeresztve tokáját –,
s elcsaptam őket magamtól.
(J.M.)
*
Furcsa végrendelet
Végrendeletet tett az öregember, melyben az volt megírva:
„A Riska tehenemet pedig, mely a múlt héten elveszett,
azon esetben, ha megkerül, hagyom a Pista fiamnak,
ha pedig meg nem kerül, hagyom a szürke barátoknak.”
(J.M.)