kb. 7 perc olvasás
Bölcs és balga emberi élet ABC
Boldog-boldogtalan, menny és pokol
Napló, önarckép, korrajz – magyar írás
Babits Mihály: Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja szét,
oly szeliden, mint ágtól ág
vagy halkan elvál öt barát,
kik váltan is segitgetik
egymást egy messze életig.
Még egyre látom csöpp kezét:
ugy dolgozott mint csöppke gép
a himzőtűvel vánkosán:
tündérfogócska – igazán –
s hogy gyenge ujját meg ne szurja,
arany gyüszüt viselt az ujja.
Ó álmodom már csöpp kezét
kerek a halma, völgye szép:
a völgye selyem, halma bársony:
ó gyönyörű táj! ó csodás hon!
Ott jártak szomjas ajkaim:
arany homokon beduin!
Nem vágy, nem álom, nem emlék:
jaj milyen rég volt az a nemrég!
Tiz gyenge ága nyult felém
és én izenkint tördelém:
ó arany ágnak arany íze,
arany fa arany ízü méze!
Hát a köröm, a kis köröm!
Mennyi szépség, mily öröm:
üveges kép selyemkeretbe,
melyre a hajnal van lefestve
vagy piros ablak méla esten
vagy rózsaarc egy gyenge testen.
Mert tündértest a pici kéz
mely rózsás-meztelen igéz
bús a hely hol összeömlik ága
mint csöpp csipő hajlása drága
vagy ujja láb és íze térd
s akkor hogy arca hol? ne kérdd
mert tündértest a kicsi kéz
mely arca nélkül is egész.
Még egyre álmodom vele:
ó hogy oly messze közele
s hogy minden e világon itt
furcsa szirtekbe ütközik!
Csak egyszer lenne még enyém
s kedvemre csókkal önteném
szivesen halnék azután
nagyobb örömmel ontanám
kis ujjáért a csobogó vért,
mint száz királyért, lobogóért!
*
Sziámi ikrek
Amikor már annyira össze vagytok nőve,
S tényleg annyira egy test és egy lélek vagytok,
Hogy ha a társad, elhagy, vagy meghal, akkor véged
*
Biztosra menni
1.
Ha ágyúval lősz a verébre, akkor biztos megsemmisül
De valószínűleg az a ház is, aminek az ereszén illeg-billeg
2.
Ha előtted jár egy kisfiú, aki kővel betöri az ablakokat,
Akkor nem kell félned attól, hogy nem lesz mit üvegezni
*
Mi visz rá embereket
Rendkívüli, hősi tettekre,
Vagy akár egy életen át tartó önfeláldozásra?
Az istenhit, a szerelem, a család- és hazaszeretet stb.
Mit meg nem tesz Rómeó, hogy elnyerje Júlia kezét!
Életösztöne a sarokba szorított nyulat is oroszlánná teszi?
Miért vállalja az elhivatott igazságkereső a pokoljárásokat?
*
A józan ész az a dolog,
amely a legjobban oszlik meg az emberek között:
mert mindenki azt hiszi, hogy annyit kapott belőle,
hogy még azok sem szoktak maguknak többet kívánni,
mint amennyiük van,
akiket minden más dologban csak igen nehéz kielégíteni.
(René Descartes)
*
Nem elég…,
hogy valakinek jó esze legyen;
a fő dolog az, hogy azt jól alkalmazza.
A legnagyobb lelkek
éppúgy képesek a legnagyobb vétkekre,
mint a legnagyobb erényekre;
s akik csak lassan haladnak,
de mindig az egyenes úton maradnak,
sokkal tovább érhetnek,
mint azok, akik szaladnak,
de eltávolodnak az egyenes úttól.
(René Descartes)
*
Légy merész, oroszlánszívű és okos
A szív és az ész együtt mindenre kész,
De a célokat nem a logikus gondolkodás választja,
Ahogy azt sem, hogy kibe esel bele, leszel szerelmes:
Ez még el is veszi az eszed, mint az alkoholmámor,
Hogy ne akadj fenn zavaró apróságokon,
Ne riadj vissza leküzdhetetlennek látszó akadályoktól
*
Frivol játékok
Milyen unaloműző lehet egy kis hazugság,
Hisz ez nem megy rutinból, oda kell figyelni,
Hihetőnek kell lennie, s jól észben kell tartani,
Nem szabad lebukni, ellentmondásba keveredni,
Nem árulhatod el magad, nem eshetsz ki a szerepből,
Mint amikor mondjuk fogadásból szerelmet színlelsz
(csak a nagy nevetésednek nagy sírás lesz a vége)
*
A csillagokat lehozná az égről,
A rablótámadást önfeláldozva visszaverné,
De olyan semmiségekre, mint pl a bevásárlás,
Na olyanra ő nem vesztegetheti a drága idejét?
*
Milyen rossz lenne,
Ha a sors, a jótündér, a Jóisten
Egyik vágyad sem teljesítené be –
Annál csak az lenne még rosszabb,
Ha mindegyik azon minutában teljesülne
(és pl. minden csokivá vagy kolbásszá válna)
*
Több nap, mint kolbász
Nincs kolbászból a kerítés
*
Poszt – pozícióvállaló
Nem azért vállalom el, hogy a focikapuba áljak,
Mert én vagyok a világon a legjobb tíz kapus egyike,
Hanem mert nincs közöttünk jobb, alkalmasabb,
S ha én nem állok be, akkor a csatárunknak kéne,
Aki jóval gyengébben véd, s ráadásul onnan gólt se lő…
*
Szép dolog a maximalizmus,
De ön- és közveszélyes a perfekcionizmus
Ez biztos módja annak, hogy sose légy elégedett
Se a főztöddel, se az alakoddal, se a ruháddal stb.
Ami könnyen elvezethet pl. a kóros nem evéshez…
*
Egy ló bemegy a vaskereskedésbe:
– Kérek egy kiló kenyeret.
– Csak rózsaszín van.
– Nem baj, biciklivel vagyok.
*
Elég, ha csak egy kicsit térítenek el a céltól,
Hogy minél gyorsabban haladsz, annál messzebb távolodj
*
Hasonlatok a házasságról
A házasság
Ég, melyen balcsillagzatok ragyognak.
Kert, melyben keserűfű és oroszlánszáj terem.
Vadászat, melyben bakot lőnek.
Város, melynek neve Tűrje.
Kovácsműhely, melyben békók készülnek.
Gyümölcsfa, melyen a viszály almája terem.
Ország, melyben az uralkodás nőágra szállt.
Kártyajáték, melyben a dáma legtöbbet számít.
Tarokk, melyben mindig skartolnak, s a honeurt is félre-.
Kereskedő, ki a szerelmet kihozza a divatból.
Politikus, ki a szív-kamarák bezárását sürgeti.
Sírásó, ki a nyugalmat és békét temeti el.
Vallás, melynek szimbóluma a kereszt.
(Jókai: Az önkényuralom adomái)
*
Jézus így beszél tanítványaihoz második eljöveteléről
„Mint ahogy Noé korában történt,
úgy lesz az Emberfia napjaiban is.
Ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek addig a napig,
amíg Noé be nem szállt a bárkába.
Akkor jött a vízözön, és elpusztította valamennyit.
Ugyanígy történt Lót napjaiban is.
Ettek és ittak, adtak és vettek, ültettek és építettek.
De amelyik napon Lót elhagyta Szodomát,
kénköves tűzeső hullott az égből, és elpusztította valamennyit.
Ugyanígy lesz azon a napon is,
amikor az Emberfia megjelenik.
Aki abban az órában a háztetőn tartózkodik,
és holmija van lenn a házban,
le ne jöjjön érte, hogy elvigye!
Aki a mezőn lesz, haza ne jöjjön!
Emlékezzetek Lót feleségére!
Aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt;
aki pedig elveszíti, megmenti azt az (örök) életre.
Mondom nektek:
azon az éjszakán ketten lesznek egy fekvőhelyen;
az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.
Két asszony együtt őröl;
az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.
Ketten lesznek a mezőn;
az egyiket felveszik, a másikat otthagyják.”
A tanítványok megkérdezték:
„Hol lesz ez, Uram?”
Azt felelte:
„Ahol a holttest van, odagyűlnek a sasok.”
Lk 17,26-37
*
Aquinói Szent Tamás imája
Uram, tégy ellentmondás nélkül engedelmessé,
a szív kisszerűsége nélkül lelki szegénnyé,
foltok nélkül tisztává,
zúgolódás nélkül türelmessé,
színlelés nélkül alázatossá,
szertelenségre való hajlam nélkül vidámmá,
kislelkűség nélkül szomorúvá,
fennhéjázás nélkül komollyá,
könnyelműség nélkül vonzóvá,
hamisság nélkül igaz lelkűvé!
*
Ady Endre
A grófi szérün
Nyár-éjszakán a grófi szérün
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.
Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.
Koldus, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.
Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
„Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked?”
„Mért fáj neked az égő élet?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora.”
„Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar.”
S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérün ott zokog
Egy egész koldus-sereg.
Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.
*
„A megyénkben tanyát vert sok zsidó,
valamint az iparkodással egybeköttetett erkölcsiségnek
valóságos mételye,
úgy a földművelő népnél,
amellyel legszorosabb egybenköttetésben él,
súlyos ostora, a bővelkedésnek telhetetlen sírja,
iparkodásának rothasztó nyavalyája…
(Ezen néptípus) …kit vallásának különössége,
nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta …
századok óta megtartott anélkül, hogy
azon nemzetekkel
— kiknek közepette
— mint a növény tápláló nedvét elszívó gomba —
él,
egybeolvadott,
vagy a nationalismushoz
tsak egy gondolattal is közelített volna…
Egész helységeket tudok,
hol a szegény földművelő nép
nem magának, de a kortsmáros zsidónak szánt, vet és arat…
Creditum ígéretével bétudja tsalni küszöbén
s ha egy lépést tett a szegény paraszt, menthetetlen oda van…
Nints azon törvény, melynek célját, végét
a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná —
valamint nints egy tsalás, nints egy tolvajlás,
amely zsidó orgazdára, biztatóra, titkolóra ne találna…”
(Kossuth Lajos„Éhségmentő intézetek.”)
*
Pistike és a haverja elmennek jósoltatni.
Először bemennek egy tenyérjóshoz.
Az nézegeti a tenyerüket,
de Pistikéék meg sem várva az eredményt,
hangosan röhögve távoznak.
Másodikként egy kártyajóshoz mennek.
Az éppen csak elkezdi kirakni a kártyákat az asztalra,
de a két srác ismét röhögve távozik.
Majd egy üveggömbből jósolóhoz térnek be.
Megy a nagy hókuszpókusz, feketemacska, füst meg minden,
de a vendégek ismételten röhögéstől fuldokolva hagyják el a jósdát.
Odakint Pistike odafordul a barátjához, és azt mondja:
– Na, ma megint jósokat nevettünk…