kb. 13 perc olvasás
Fiú, legény,
vő, férj, apa –
szerelem, házasság
közmondások, szólások
*
Fiu.
Azt sem tudja, fiu-e vagy leány. (Holtrészeg.) D. –
Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság csak az isten dolga. D. –
A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten választja. E. –
Hol gyáva az apó, anyó nevén hivják a fiukat. E. –
Ijedtében azt sem tudja, fiu-e vagy leány. D. –
Ökölnyi fiu többet ér egy nagy leánynál. E.
*
Fi.
A ki a vesszőt kiméli, fiát nem szereti. KV. –
A koncot a kutya fiának sem adja. E. –
A koncot a kutya fiának sem engedi. D. –
A macskafi egerész. D. –
A macskafi örömest egerész. D. –
A majom is szereti a maga fiát. D. –
A majomnak is szép a maga fia. D. –
A milyen az apja, olyan a fia. KV. –
A milyen az atya, olyan a fia. KV. –
A mint atyák fujják, fiak ugy ropják. (Táncolnak.) B. –
A rossz fiu atyja koporsójának a szege. D. –
Az okosnak fia szeme világa. D. –
Adj innia, megtudod ki fia. S. –
Apja fia. Sz. –
Apja fia, anyja lánya. E. –
Apja tüz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. –
Bagolynak is szép a maga fia. E. –
Bagolyfiu. E. –
Bagoly is azt véli, hogy sólyom az ő fia. E. –
Bár komoran néz is az apa fiára, más van szivében. B. –
Cicukának macuka a fia. (Hitványnak hitvány a fia.) Ny. 2. –
Csizmadia, isten fia. E. –
Csizmadia isten fia, üsse meg az isten nyila. Ny. 9. –
Eb apának kutya fia. B. –
Ebnek eb a fia. KV. –
Ebnek sem jó az első fia. E. –
Elemelte, mint gólya a fiát. E. –
Előre egy lépéssel fiam. D. –
Elvitte, mint gólya a fiát. B. –
Észszel hozzá fiam, ha erőd nem birja. D. –
Farkas fiat magnak ne tarts. D. –
Farkas nem eszi meg a maga fiát. S. –
Farkasnak farkas a fia. B. –
Farkasnak soha sem lesz bárány fia. E. –
Fecskének fecske a fia. D. –
Fejes apának nyakas a fia. D. –
Fekete hollónak fekete a fia. E. –
Fia sem lehet. (Nem is hasonlitható hozzá.) E. –
Fiának szólott, menye is érthet belőle. E. –
Fiát a macska egerészni tanitja. D. –
Fiát az apja kezénfogva viszi akármerre. D. –
Fiu tanitja az apját. D. –
Fösvénynek tékozló a fia. D. –
Gólyának gólya a fia. S. –
Harcsaszáju apának locska a fia. (Nyelves.) D. –
Hazugabb a Kis Ilus fiánál. D. –
Jobb az özvegy, ha fia nincs. D. –
Keserves fia a babukának. B. –
Kevély az atya, ha jó a fia. D. –
Ki apja fia vagy? E. –
Ki lova fia vagy? Sz. –
Kiki akarna a fehér tyuknak fia lenni. (Szép, szerencsés.) D. –
Kiki közülünk Ádám fia. D. –
Kinek apja akasztófán száradott, azt a fia sem kerüli el könnyen. D. –
Kutya apának eb a fia. D. –
Kutya nem eszi meg a maga fiát. Ny. 4. –
Kutyának sem jó az első fia. E. 250–
Kutyának kutyó a fia, kecskének gedő. D. –
Lónak fia is csak ló. K. –
Macskának fia is örömest egerész. E. –
Majom módra ölelgeti a fiát. D. –
Még az ebnek sem jó az első fia. M. –
Máskép csinálta, mint Pörs a fiát. (Jól csinálta; Pörs fia süket volt.) Ny. 2. –
Minden bolondra ráveszi, mint Kulin a fiát. (L. bolond.) E. –
Minden papnak van egy bolond Samu fia. (Gyengéje, hibája.) E. –
Mindenki lova fia. (Mindenkinek bolondja.) KV. –
Mint atyák dudolnak, fiak ugy táncolnak. KV. –
Molnárnak tolvaj a fia. D. –
Nagyrament mint Kandónénak fia.
(Katona volt; nem avanzsirozott; semmi sem lett belőle.) D. –
Nekiment, mint bolond tehén a fiának. (Hebehurgya.) Ny. 1. –
Nehéz sok sasfinak fészkökben alkudni. (Megférni.) D. –
Nem eszi meg az eb a maga fiát. KV. –
Nem eszi meg a farkas a maga fiát. KV. –
Nem gondol a török császár fiával. (Nem törődik senkivel.) D. –
Nem gyüjthet annyit a fösvény anya,
a mennyit tékozló fia el nem pazarolhat. B. –
Nem gyüjthet annyit a fösvény atya,
mennyit a tékozló fiu elpazarolhat. B. –
Nem gyüjthet annyit a fösvény, hogy korhely fia el ne tékozolja. D. –
Nem jó a farkas fiat magnak tartani. KV. –
Nem jó a kölykes medvének fiát faggatni. Cz. –
Nem lesz a bagolynak soha sólyom fia. KV. –
Nem sok kilenc medvefinak egy vadkörte. D. –
Nincs a bagolynak sólyom fia. D. –
Nincs okosabb fia apádnak? Néma halnak néma a fia. D. –
Nyakas apának fejes a fia. D. –
Nyakas volt apja, hogyne lenne fia. D. –
Nyájas apa, fejes fia. S. –
Az ördög is ugy tartotta fiát: enni adott volt és innia nem. KV. –
Ördög is ugy ölte meg a fiát: enni adott neki, inni nem. E. –
Ördög is szomjusággal ölte meg fiát. S. –
Pálinkás apának boros a fia. D. –
Riska tehén fia. (Szerencsés.) E. –
Rossz apának még rosszabb a fia. D. –
Rossz emse fiait is megveszi. D. –
Rossz fiu apja koporsó szege. E. –
Rókának róka fia. E. –
Rókának róka a fia, farkasnak farkas. D. –
Rút apának ritkán szép a fia. D. –
Saskeselyü holló fiat nemzett. Sz. –
Sasnak sas a fia. E. –
Se felesége, se fia. D. –
Se felesége, se fia, maga se terhes. D. –
Se hall, se lát, csak ugy megy neki,
mint bolond tehén a fiának. (L. fent.) Ny. 6. –
Segiti az ördög a fiát. ME. –
Semmi se lett belőle, mint a tót fiából. D. –
Sirhat az az édes anya, kinek katona a fia. Np. –
Sólyom madárnak nem lesz galamb fia. S. –
Súg a szamár a fiának. (Társaságban illetlen a súgás.) Ny. 8. –
Száma sincs, mint Kis Ilus fiának.
(Kis Ilus fia huszárobsitos, a hazugságban mindenkin kifogott;
hazugságának se szeri, se száma.) –
Szemébe mer nézni akárki fiának. E. –
Szereti a fiát, mint a majom. Sz. –
Szerencse fia. Sz. – S
zép asszonynak akkor szép a fia, ha ráüt. D. –
Szurkos kezü kolompárnak fia. (Tolvaj.) D. –
Te vagy anyádnak a legszebbik fia, a kivel a többit ijesztik. Ny. 7. –
Tolvajnak fia lopó. D. –
Több fia mint csirkéje. D. –
Vargának varga a fia. D. –
Veszett kancának veszett a fia. Ny. 5. –
Világ fia. E. –
Viszi, mint kánya a fiát. Ny. 17. –
Volt az apjának, de nincs a fiának. KV. –
Vőm nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5. –
Zsidó is megverte fiát, mikor először nyert. E. –
Az ostoba fiu anyja méhében is későbbre érik. D. –
Néha az elhányt macskafiak jobbak. D. –
Sipitanak, mint az éhes fecskefiak. E.
*
Legény.
A legjobb legény is csak a gazdával jó a műhelyben. D. –
Csizmadia legénynek, jól van dolga szegénynek:
hat krajcár ját egy hétre, az is kevés csirizre. Ny. 2. –
Erősen borozik a legény. D. –
Gyermekhez játszás, legényhez dolgozás illik. KV. –
Gyöngyélet a legényélet. Np. –
Helyre legény. E. –
Inas se volt, legény akar lenni. D. –
Inasból lett legény. (Kevély.) D. –
Jó legény a bor. BSz. –
Jól van dolga szegénynek, mint a csizmadia legénynek. S. –
Kemény legény lágy időben. B. –
Ki a legény a csárdában? E. –
Ki a legény Kis-Várdában? Np. –
Kicsiny legényt kicsi pallos illet. KV. –
Könnyü legény könnyen ugrik. D. –
Legény a gáton. E. –
Legény kell a gátra. E. –
Legény a talpán. S. –
Megesett mint a szatai legény. Ny. 3. –
Menyecskés legény nem házasodhatnék. D. –
Menyecskés legény nem örömest házasodik. S. –
Milyen a legény, olyan a gatyája. KV. –
Nősző legény nem kiméli a költséget. KV. –
Nősző legény nem kiméli a pénzt. D. –
Nősző legény pénzének nagyobb hire mint summája. K. –
Öreg asszony, rossz vén a karó, szegény legény szomoritó.
(Ha szegény fiatal legény gazdag özvegyet vesz el.) Ny. 8. –
Öregszik a legény. D. –
Rongyos dolmány, okos legény. D. –
Rongyos dolmányban is van okos legény. E. –
Sok érdemes legény, mert értéke szegény fogja az eke szarvát. Sz. –
Szegény legény. (Munkakerülő.) E. –
Szegény legény nem nagy ur. D. –
Szép a legény, kár hogy esze nincs. D. –
Szép a legény ideig, 34 esztendeig. D. –
Szalma legény széna leányt kap. Ny. 9. –
Ugy játszik a leány a legénynyel, mint macska az egérrel. Arany. –
Ugy van, mint szegény legény a gazdag városban. D. –
Szegény legény gazdag városban. (L. gazdag.) E. –
Vén legényből fiatal házas. E.
*
Férfi.
A férfiak, ha rosszak is, de nem szünetlen. D. –
Asszonyszemély ne ártsa magát férfiak dolgába. B. –
Bajusz és szakál férfi embert illet. KV. –
Elég szép a férfi, csak azért, hogy férfi. D. –
Férfi, ha szebb az ördögnél, már elég szép. E. –
Ha férfi vagy, légy férfi. S. –
Jó férfi hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. E. –
Katuska férfi. S. –
Kitör rajta a férfiszellet. B. –
Légy férfi. E. –
Minél jobban sír az asszony, annál jobban akarja a férfit megcsalni. D. –
Nem illik férfinak magát csimogatni. KV. –
Nincs rút férfi. E. –
Szalmaférfi is arany asszonyt érdemel. D.
*
Szerelem.
A szerelem a bölcset is vakká teszi. KV. –
A szerelem és esztelenség csak névvel különböznek egymástól. D. –
A szerelem nagy bajt okoz. Ny. 2. –
A szerelem vak. B. – A szerelem sötét verem. Np. –
A szerelem veszedelem. E. –
A szerelemben több a keserű, mint az édes. KV. –
Álomban, szerelemben nincs lehetetlenség. D. –
Bor, pecsenye nélkül meghül a szerelem. ME. –
Bölcset is megvakit a szerelem. B. –
Elsoványodott a szerelembe. D. –
Harag és szerelem két rossz tanácsadó. KV. –
Fölöttébbvaló szerelem nem sokban különbözik a bolondságtól. B. –
Hideg kéz, meleg szerelem. Ny. 6. –
Hideg ruha a szerelem. Ny. 20. 676–
Hirtelen szerelem nem állandó. D. –
Kenyér és bor nélkül meghül a szerelem. KV. –
Ki csókot vet, szerelmet arat. S. –
Kocka, bor és szerelem üritik az erszényt. B. –
Legjobb strázsa (virrasztó) a szerelem. KV. –
Nagy nyavalya a szerelem. E. –
Nem igen jut annak a szerelem eszébe, kinek sok a dolga. KV. –
Nem jó a felettébb való szerelem. KV. –
Nem lát a szerelem, nincs nála értelem. KV. –
Nem mindenben édes gyökér a szerelem. KV. (Nem mindenkor stb. D.) –
Ravasz a szerelem, arany békóval jár. K. –
Ritka az a buza, kiben konkoly nincsen,
ritka a szerelem, kiben hiba nincsen. Np. –
Ritka leány szerelem nélkül. D. –
Soha szerelem sóhajtás nélkül édes nem lehet. Bessenyei Philos. –
Szerelem, bor, kocka, mindenből kifoszta. KV. –
Szerelem búra visz. E. –
Szerelem és harag semmi jót nem farag. KV. (Nem igaz birák. E.) –
Szerelem és uraság nem szenvednek társat. KV. –
Szerelem, éj és bor, sok gonoszságot forr. KV. –
Szerelem gyötrelem. E. –
Szerelem, méltóság egy székbe nem férnek. F. –
Szerelem sem jó, ha felettébb való. ME. –
Szerelmet és hurutot nehéz eltitkolni. Sz. –
Szerelmet, hurutot, szegénységet nehéz eltitkolni. D.
*
Szerelmes.
Csunya a vén szerelmes. S. –
Szerelmes mint a macska. (Német.) S. –
Szerelmes a szakácsné. E. (Elsózta az ételt. B.) –
Szerelmesek esküvése. (Haszontalan.) D. –
Hárman csendesen, ketten szerelmesen. D. –
Szerelmeskedés henyélőknek dolga. D.
*
Vő.
Beházasodott vő olcsóbb a korpánál. ME. –
Kijárta (L. ezt) az utját, mint Szikra bácsi a vejének. Ny. 1. –
Kinek kurva a leánya, sok a veje annak. B. –
Lányomnak szólok, vejem uram is értsen belőle. S. –
Vőm nem fiam, menyem nem lányom. Ny. 5. –
Vőnek, ha mézből való is, nem kedves anyósa. S.
*
Férj.
Falu tudja és a férj nem tudja.
(Hogy felesége hütlen, azt legkésőbb a férj tudja meg.) S. –
Jó férj hóna alól ugrik ki a kövér menyecske. Cz. –
Szomoru, mint a jó hitvesét vesztette férj. D. –
Jó férj mellett van jó feleség. Ny. 2.
*
Apa.
A koldusnak még maga az apja sem barátja. D. – A milyen az apja, olyan a fia. KV. – Annyira hajit apád, mint a sütőlapát. (Ha rossz vagy.) Ny. 2. – Apád, anyád ide jőjjön. E. – Apád se látott olyat. E. – Apád sem volt jó. D. – Apádat ne tanitsd. D. – Apádnak is fekete a koponyája. (Rossz ember.) D. – Apám akárhol járt, a vizben nem tett kárt, evett, ivott, sok kinálást nem várt. (Élte világát vigan.) D. – Apánk evett almát, a mi fogunk zsibbad. D. – Apánk evett almát, a mi fogunk vásik. E. – Apák ettek egrest, fiak foga vásik. ME. – Apát, anyát lehet venni, ha fog elég pénzed lenni. Sz. – Apja fia. Sz. – Apja fia, anyja lánya. E. – Apja is ember volt, vasvillával ette a szerdéket. D. – Apja sem mondott igazat. D. – Apja sem töltötte bocskorába a bort. (Megitta.) D. – Apja sem volt harangöntő. (Okos. Harangöntés nehéz mesterség.) E. – Apja szabta csizmában jár. (Mezitláb.) E. – Apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng. D. – Apjáról is maradt, maga is szerzett. D. – Apjáról semmi sem maradt, maga sem keresett semmit, mégis dúsgazdag. (Tolvaj.) E. – Csak innia adj, apját is eltagadja. D. – Eb apának kutya a fia. B. – Egyetek tótok, meghalt apátok. (Csak torban lakik jól.) E. – Előbb apád anyádnál. D. – Ennek az apja is ember volt. (Bátor.) D. – Fejes apának nyakas a fia. D. – Fiát az apja kezénfogva viszi akármerre is. D. – Fiu tanitja az apját. D. – Gazdag ember gyermeke ritkán sir igazán apja halálán. E. – Ha nincs, teremjen; apja is ezzel kereste, a mi nincs. (Mindenét elette-itta.) BSz. – Harcsaszáju apának locska a fia. (Nagyszáju, fecsegő.) D. – Hattyu apától, galamb anyától 19származott. D. – Ki apja fia vagy? E. – Ki az apja-anyja oktatását megveti, hóhérra talál. B. – Kikapta az apait anyait. (Just; megérdemelt büntetést.) E. – Kinek apja akasztófán száradott, azt a fia sem kerüli el egykönnyen. D. – Könnyü annak dudolni, kinek apja énekelt. (Szerzett.) D. – Könnyü annak táncolni, kinek apja hegedült. (Szerzett.) D. – Könnyü annak osztani, kinek apja keresett. (U. a.) D. – Kut, kut, de nem apád csinálta. (Kutat ásató német, dicsérte a munkát: gut, gut.) E. – Kutya apának eb a fia. D. – Különb ember légy apádnál. E. – Légy különb apádnál. ME. – Maga sem keresett, apjáról sem maradt semmi. (Szegény.) D. – Magyar apának fia. (Erős.) D. – Megfogta az apját. (Gazdag apát, ipát választott.) Ny. 10. – Mintha pénzt ásott volna az apja. (Gazdag.) D. – Mit használ a vaknak, hogy az apja látott. D. – Nagyapja varga volt, mégis azt mondja, hogy Árpádtól származik. B. – Ne légy jobb apádnál. (Te is házasodj meg.) E. – Ne tanitsd apádat gyermeket csinálni. D. – Nyakas apának fejes a fia. D. – Nyakas volt az apja, hogy ne volna fia? D. – Nyul volt az apja. D. – Öregapánk is élne, ha meg nem halt volna. (Ha a ha nem volna.) Ny. 2. – Pálinkás apának boros a fia. D. – Rossz apának még rosszabb a fia. D. – Rossz fiu apja koporsó-szege. E. – Rut apának ritkán szép a fia. D. – Sárkányt ölt az apja. (Régi nemes.) Sz. – Szerencsés gyermek kinek az apja elkárhozott. (Gonosz szerez gazdagságot.) Sz. – Szomoru, mint kinek apját-anyját megölték. Ny. 6. – Tátos volt az aja. E. – Tölts kocsmáros, nem apádról maradt. D. – Ugy félek én apátul, mint a sütő lapáttul. (Veri a rosszat.) Ny. 3. – Ugy néz rám, mintha apját-anyját megöltem volna. Sz. – Vak apád. (Nem igaz.) E. – Van anyja, de ki tudja ki az apja? KV. – Vén apádat ne szomoritsd. D. – Vig apjára ütött. D. – Volt az apjának, de nincs a fiának. (Elverte.) KV. – Zab gyereknek az egész világ apja. (Törvénytelen, bitang.) Ny. 9.
*

Házasság.
A hadi szerencsét, fiu magzatot, jó házasságot isten választja. E. –
A házassági esküvést nem oly könnyen lehet felbontani,
mint a rossz varrást. D. –
Egyenetlen házasságnak ritka jó a vége. E. –
Egyenetlen házasságnak ritkán van jó kimenetele. ME. –
Észszel, ne szemmel fogj a házassághoz. E. –
Fiatalnak a házasság hamar, az öregnek későre esik. D. –
Fiu magzat, hadi szerencse, jó házasság, csak az isten dolga. D. –
Házasság, hadverés, királyválasztás isten dolga. E. –
Házasság, rabság. E. –
Házasság, rabság; özvegység, mentség; szüzesség nemesség. B. –
Házasságról való beszélgetésnek nincs vége. E. –
Hét tél, hét nyár választja meg a házasságot. D. –
Hosszu alku a házasság. E. –
Nem kölcsönkenyér a házasság. (Hamar vissza lehet adni.) S. –
Könnyebb a házasság, mint a gyermektartás. D. –
Nem jó a kényszeritett házasság. KV. –
Nem tarka kendő a házasság. (Melyet meg lehet cserélni.) E. –
Nincs nagyobb szerencse, mint a jó házasság. D. –
Utnak, szónak, házasságról való tanácskozásnak nincs vége. E. –
Sok együttlételnek házasság a vége. Ny. 6.
*
Házasodik.
Ez mindig házasodik, mint a küllő, még sincs felesége. Ny. 3. –
Fösvénységből nem házasodik. ME. –
Ha házasodni akarsz, végy magadhoz hasonlót. KV. –
Ha korán házasodol, korán bánod meg. D. –
Ha nincs búgondod, házasodjál meg. D. –
Későn házasodott. (Bolondot tett.) D. –
Ki későre házasodik, későre bánja meg. D. –
Ki korán házasodik, korán bánja meg. D. –
Ki vén korában házasodik, dajkát keres magának. E. –
Megházasodott lapát, elvette a piszkafát. (Összeillő pár.) E. –
Menyecskés legény nem házasodhatnék. D. –
Menyecskés legény nem örömest házasodik. KV. –
Nem jó messziről házasodni. S. –
Sok van, ki éhezik és megházasodik. E. –
Szokásból is lehet házasodni. D. –
Utcu bizony lakodalom, magam is megházasodom. E.
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Tapolyai Emőke: Önszeretet, szerelem, szexualitás és házasság2025.02.21.
- Önsors-javítás/rontás ABC – IV.2025.02.21.
- Én voltam – film, 1938.2025.02.21.