Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan emberek életminőségei

Értelmiségiek-elitek árulása  Szellemi-lelki ön/honvédelem – III.

Írta: Nagy Jenő · 2023. január 11.

kb. 19 perc olvasás

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor-pokol

Istenfiú-táltosparipa/ördögfajzat-állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálóm: típuspéldatár magyarán



Értelmiségiek-elitek árulása 

Szellemi-lelki ön/honvédelem – III.

Az „írástudók” ~~dicsérete~~/korholása

A legszebb isteni-emberi hivatások,

vagy a leghitványabb sátáni mesterségek



Küldetés és pokoljárás – vagy árulás

Alkalmatlan, megalkuvó, hitvány, gyáva,

tétlen, kártevő, a pályával járó pokoljárást

ön-kíméletesen elkerülő stb. stb., vagyis

a hatalmát jó helyett semmire, de bűnös

tudatlansággal/szánt szándékkal inkább

a rosszra használó ún. segítő, és szellemi,

kulturális, társadalmi, gazdasági/politikai elit



p Márai Sándor

p Mennyből az angyal

p MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE

p Az üszkös, fagyos Budapestre.

p Oda, ahol az orosz tankok

p Között hallgatnak a harangok.

p Ahol nem csillog a karácsony.

p Nincsen aranydió a fákon,

p Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.

p Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.

p Szólj hangosan az éjszakából:

p Angyal, vigyél hírt a csodáról.

p Csattogtasd szaporán a szárnyad,

p Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.

p Ne beszélj nekik a világról,

p Ahol most gyertyafény világol,

p Meleg házakban terül asztal,

p A pap ékes szóval vigasztal,

p Selyempapír zizeg, ajándék,

p Bölcs szó fontolgat, okos szándék.

p Csillagszóró villog a fákról:

p Angyal, te beszélj a csodáról.

p Mondd el, mert ez világ csodája:

p Egy szegény nép karácsonyfája

p A Csendes Éjben égni kezdett –

p És sokan vetnek most keresztet.

p Földrészek népe nézi, nézi,

p Egyik érti, másik nem érti.

p Fejük csóválják, sok ez, soknak.

p Imádkoznak vagy iszonyodnak,

p Mert más lóg a fán, nem cukorkák:

p Népek Krisztusa, Magyarország.

p És elmegy sok ember előtte:

p A Katona, ki szíven döfte,

p A Farizeus, ki eladta,

p Aki háromszor megtagadta.

p Vele mártott kezet a tálba,

p Harminc ezüstpénzért kínálta

p S amíg gyalázta, verte, szidta:

p Testét ette és vérét itta –

p Most áll és bámul a sok ember,

p De szólni Hozzá senki nem mer.

p Mert Ő sem szól már, nem is vádol,

p Néz, mint Krisztus a keresztfáról.

p Különös ez a karácsonyfa,

p Ördög hozta, vagy Angyal hozta –

p Kik köntösére kockát vetnek,

p Nem tudják, mit is cselekesznek,

p Csak orrontják, nyínak, gyanítják

p Ennek az éjszakának a titkát,

p Mert ez nagyon furcsa karácsony:

p A magyar nép lóg most a fákon.

p És a világ beszél csodáról,

p Papok papolnak bátorságról.

p Az államférfi parentálja,

p Megáldja a szentséges pápa.

p És minden rendű népek, rendek

p Kérdik, hogy ez mivégre kellett.

p Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?

p Mért nem várta csendben a végét?

p Miért, hogy meghasadt az égbolt,

p Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

p Nem érti ezt az a sok ember,

p Mi áradt itt meg, mint a tenger?

p Miért remegtek világrendek?

p Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.

p De most sokan kérdik: mi történt?

p Ki tett itt csontból, húsból törvényt?

p És kérdik, egyre többen kérdik,

p Hebegve, mert végképp nem értik –

p Ők, akik örökségbe kapták –:

p Ilyen nagy dolog a Szabadság?

p Angyal, vidd meg a hírt az égből,

p Mindig új élet lesz a vérből.

p Találkoztak ők már néhányszor

p – A költő, a szamár, s a pásztor –

p Az alomban, a jászol mellett,

p Ha az Élet elevent ellett,

p A Csodát most is ők vigyázzák,

p Leheletükkel állnak strázsát,

p Mert Csillag ég, hasad a hajnal,

p Mondd meg nekik, –

p mennyből az angyal

p x

p Hazaáruló

p kormány/helytartó

p és a szinekúrát, kegydíjat stb.

p tarháló éhenkórász tollforgató…

p Életműve

p döntő része

p önigazoló jelentések/

p életrajzok fabrikálgatása

p Tehetségét

p csak/főleg rosszban,

p pl. a műkincs-hamisításokban,

p de abban igencsak jól kamatoztató

p Koncepciós

p és/vagy törvénytelen pert

p kiötlő, levezénylő, álcázó, elfogadtató

p (és az elfogadó, kussoló, nem tiltakozó…)

p A

p jónépet

p riogató, rettegtető

p Mumust kreáló-kitaláló,

p és az azt jól (elő)játszó stb.

p Az

p abszolút

p sikeredző:

p a kudarc csak

p a játékos negatív érdeme lehet

p Jogot formál

p eldönteni mások helyett

p a viszonyt istenhez s a világhoz,

p és/vagy ő akar közvetíteni, tolmácsolni

p az egy-én és a Jóisten párbeszédében…

p Miután

p meghirdette

p az elvi harcot,

p luxusautón elviharzott

p (az atom-biztos bunkerébe)

p Akinek

p nincsenek elvei,

p csak szaktudása van,

p amivel minden rezsimet kiszolgál,

p akár mint mérnök, vagy tudós,

p akár az államapparátusban is,

p mint szakképzett bürokrata…

p Aki

p mindig

p más farkával

p veri a csalánt,

p soha nem a saját,

p mindig csak más

p bőrét viszi a vásárra…

p Sok

p beszédednek

p nagyon sok az alja:

p aljas vagy elaljasodó:

p seprő, söpredék ember…

p Rém-

p hírgyártó

p és terjesztő –

p tömegpánik keltő,

p szavakkal gyújtogató

p A

p képviselő,

p aki megszavazza

p a saját fizetésemelését,

p és törvényben tiltja meg

p a visszahívhatságát…

p Nagyon

p rosszul tudja,

p mert így tanulta,

p de azt igen jól csinálja

p (pl. sugár- és kemoterápia)

p amivel a hanyag, műhibás

p orvosnál is többet árthat…

p Vak

p vezet

p világtalan –

p vagy pedig félszemmel

p a vakok közt királykodó

p Mintha

p szükségállapot lenne,

p úgy folytatja szellemi működését:

p statárium, rögtönítélőszék ítélet/kritika

p Sírig

p tartsd a pofád:

p ő nem becsületből

p nem „árulkodik”, de

p a maga bőrét féltve

p nem tesz tanúvallomást…

p Aki

p csak

p a mondvacsinált,

p figyelemelterelő ál-

p ügyekben oly túlbuzgó

p Egyszerűsítésnek

p mondja még az oly durva

p szimplifikálást/leegyszerűsítést is

p Nem

p akarja,

p hogy rájöjjél,

p mily egyszerű ez –

p ezért a végletekig

p komplikáló, bonyolító

p Szak-

p zsargonban,

p bonyolultan fogalmaz,

p hogy ne tudd ellenőrizni

p az állításnak tűnő mondatai

p igazságértékét, hamisságát…

p Nagy

p felhajtással,

p hókuszpókusz között

p adja elő vagy el a semmit…

p Vagy a színpadon felkent

p gyógyítóként állít talpra rokkantat

p (igaz: minden alkalommal ugyanazt)

p A

p példakép

p élsportoló

p pályacsúcsról

p agyondoppingolva

p zuhan rokkant-kocsiba…

p (vagy drog/alkohol elvonókúrába)

p A

p csonkoló sebész,

p aki előbb vág, azután mér:

p ő egy irreverzibilis károkozó

p (vagy előbb felméri a kiadást,

p és gazdaságossági szempontból dönt…)

p A

p profi

p szülész-nógyágyász,

p aki már rég nem csak

p végszükségben alkalmazza

p az ún. császármetszést, de

p a maga túlbiztosítása érdekében

p az anya és a gyermek ellenében…

p Arra

p tanító tanerő:

p senkiben ne bízz,

p csak magadra számíts,

p magadat húzd ki a mocsárból is,

p hisz ez Münchhausen bárónak is sikerült…

p Perfekcionista,

p és így óhatatlanul

p bűntudatos, kiégett szülő,

p aki így önmagával elégedetlenül

p nagyon jó eséllyel kényeztető is lesz

p A

p döglött

p oroszlánt

p oly bőszen rugdosó,

p de az oroszlánbarlangot

p jó messzire elkerülő száj-

p hős „híres”oroszlánvadász…

p Aki

p azzal büszkélkedik,

p amiben neki semmi érdeme sincsen:

p a mások fényében sütkérező élősködő

p Aki

p bagatellizálja

p a saját/klikkje bűnét,

p de dramatizálja a riválisét –

p ott főleg vagy csak a jót,

p itt meg csak a rosszat

p látja és láttaja…

p Aki

p csak ál-

p névvel/arc nélkül

p mer nyilatkozni, kommentálni

p (és anonim feljelentéseket írni…)

p Aki

p csak azt

p tartja/tartatja

p komoly értéknek,

p ami pénzben kvantifikálható

p „A mennyiség uralma” kor hangadója…

p Aki

p csak egy

p átutazó turista,

p vagy rossz idegenvezető

p a hazájában, a szülőföldjén –

p se nem ismeri, se nem szereti azt

p Aki

p csak

p látszólag beszélget,

p nem kíváncsi, hogy értik-e,

p csak utólag nézi: reagáltak-e,

p kerüli az élő adás kínos kihívásait…

p Aki

p alákérdez,

p vagy csak olyat kérdez,

p amire tanára biztosan tud válaszolni

p (vagy csak ún. költői kérdései vannak)

p Már

p nem támogatja,

p hogy működjenek

p az ún. becsületbíróságok –

p az az érdeke, hogy a becsület-

p sértési ügyek is bíróságra kerüljenek…

p Elavultnak tartja

p a helyi szokásokat ismerő

p és közmegbecsülésnek örvendő

p falubíró funkciót, szerepkört –

p menjen mindenki a messzi és

p idegen városba a peres ügyeivel

p Aki

p „nagy”

p és főleg

p nyilvános adakozó:

p csak olyat ajándékoz

p az extraprofit morzsáiból,

p ami naponta az ő (cége)

p nagy jóságát hirdeti…

p A

p farizeusok,

p akik elviselhetetlenül

p nehéz terheket hordanak össze

p és raknak az emberek vállára,

p de maguk ujjal sem hajlandók mozdítani rajta

p Az

p idegen

p tollakkal ékeskedő,

p jobban mondva éktelenkedő,

p a diadal-lóvét érdemtelenül besöprő

p (a csatában hátul álló, megfutamodó,

p de a meghalt helyett hősként előálló)

p Aki

p csak

p operettet

p nézet veled,

p ahol fix a happy end

p és biztos nincs katarzis

p (vagy ellenkezőleg: kidobja,

p kidobatja ezt a maga helyén

p nagy és jó magyar hagyományú,

p sok értékes művet termő műfajt…

p „Salto

p mortale”

p Halálugrás:

p egy világszám!?

p De csak a kevés beavatott

p tudj, hogy rejtett védőhálók felett…

p Minden

p új évben

p magát érdekessé

p és jól keresővé téve

p újabb világvéget hirdet,

p – hamarosan jön a vízözön! -,

p és arra biztat, hogy élj a mának!

p Másokban

p fölösleges,

p sőt káros bűntudatot,

p és ezzel még betegséget

p is gyártó-fenntartó lelki atya,

p mentális gondozó, spirituális mentor stb.

p A

p jó-rossz kategóriát

p elimináló, eltüntető,

p abszolút értékeket tagadó,

p mindent viszonylagossá tevő,

p így a bűnt is egyéni megítélésre bízó…

p x

p Marschalkó Lajos:

p Új bibliát!

p Szentírás lett Nyugaton a csekkönyv,

p Hamis próféták írtak bibliát

p De Hóreb hegyén csipkebokor gyúlt ki,

p Szólította az embernek fiát.

p Össze kell törni mind a kőtáblákat,

p Át kell írni az öreg Bibliát,

p Különbet írt, mint Máté az apostol

p Vérével annyi sok magyar diák.

p Az új Heródes hiába parancsolt,

p Hiába küldött gyilkos sereget,

p Bőgő bárányként nem akartak halni

p E csillag-lelkű magyar gyerekek.

p Itt Nyugaton csak tehetetlen álltak,

p A katonák s a sápadt férfiak,

p Harcolni, halni senki sem akart itt

p E vérző, árva gyerekek miatt.

p Bábel mocsarán lángolt a neon-fény,

p Kamasz-lányt ölelt a kölyök kamasz,

p S tul hős halált halt egy kis iskoláslány,

p Hogy fénybe gyúljon a magyar tavasz.

p Itt elvet árult néptribün s a kalmár

p A templom előtt mérte aranyát,

p S ott szabadságért szent halálba küldték

p Fiaikat mind az édesanyák!

p És meghaltak a tízéves kis hősök,

p Niobé még se siratta fiát.

p Itt szét kell zúzni mind a kőtáblákat,

p Át kell írni az öreg Bibliát.

p Hősi temető van-e a világon,

p Hol együtt nyugszik ezer kis-gyerek?

p S a hant alól is azt sikoltja vérük:

p Segítsetek, ti népek, emberek!

p Fáklyát gyújtott testéből a kisleány,

p Jézus! Az égből Te láttad magad,

p Száz kis Szent György és ezer kicsi Jeanne D’ Arc

p Halt ott érted a rom-falak alatt.

p Pilátus-Nyugat hókezeit mosta,

p A farizeus rádión beszélt,

p S ezer gyerek-hős szállt a temetőbe

p Szabadság Ura! — ki csak érted élt.

p Szabadságot! — üvöltött a börze,

p Míg kavargott a véres, vadtusa,

p De szabadságért egyedül vérzett el

p Magyarország, a népek Krisztusa.

p Ám föld alól s temető árkából

p Felsírnak halott magyar gyerekek:

p Kis csont kezük a dúlt égen dörömböl:

p Áruló Nyugat százszor jaj neked!

p Kialszik fényed szabadság Júdása,

p Összedőlsz gyáva, nyomorult világ

p Mert szét kell zúzni mind a kőtáblákat

p Újjá kell írni minden Bibliát.

p /1956 november 5/

p x

p A

p házasság-

p törő nőre tüntetően

p az első követ dobó kegyetlen,

p méltányosságot, bűnbocsánatot

p nem ismerő, zéró tolarenciás rabbi

p A

p Jézust

p lejáratni kívánó:

p lám, az ő követei között

p még adószedő, sőt még

p parázna perszóna is van…

p Hamis

p illúziókba ringat,

p még mindig zenél,

p a már rég süllyedő,

p és menthetetlen hajón

p (Titanic szindróma)

p A

p műkincs-

p rejtő/rabló régész,

p illetve a vele feketéző,

p seftelő műkincskereskedő

p A

p kegyelet-

p sértő, sírrabló,

p hullagyalázó és kincskereső

p amatőr/kontár/profi régészek

p Licitáló

p A cinkos

p bűnpártoló:

p pl. a műtárgy-

p árverésen a kikiáltási árak

p beépített magasra felverője

p Ügyel ő,

p nehogy a tanítványa

p túlszárnyalja Őt, a Mesterét:

p jó sameszt, epigont, rajongót képez…

p A

p vad-

p csikó

p szilaj ifjúság

p hatékony betörése,

p idomítása, mint fizetős

p szakma, sőt: „hivatás” …

p De-

p szakrális kiürítő:

p a halál kultúráját

p hirdető, terjesztő stb.

p ördögi-démoni apostol…

p Jó minél korábban halni,

p de a legjobb meg sem születni…

p Ő

p az,

p aki pontosan

p azt „tanítja”, amit

p még ő maga sem tud,

p esetleg egy leckével van előrébb,

p ezért pikkelni fog a kérdező diákra…

p Ő

p önmagával

p maximálisan elégedett,

p csak éppen a protekciója kevés,

p és csak ezért nem vitte semmire,

p ezért nem alkotta meg az életművét…

p Aki

p az obszcén

p viselkedésével

p megbotránkoztatja a kisdedeket

p Aki

p annyira

p vallási törvénytisztelő,

p hogy szombaton nem gyógyít

p Aki

p még a sírodban

p sem hagy nyugton,

p ő még ott is meg-megforgat

p Aki

p visszaél vele,

p hogy a halott már

p nem tudja megvédeni magát/ügyét

p Aki

p annyira

p titokban áll ellen, hogy

p – csak megtévesztésből –

p fényes karriert csinál…

p Aki

p arra bazíroz,

p hogy kilakoltatásod

p után olcsóbb lesz a házad

p Aki

p az a vádalkus,

p aki árulásért cserébe

p kér mentességet, büntetlenséget…

p Ha

p neked

p éppen rossz a kedved,

p akkor rád-süti a depressziós stigmát,

p és szakmai tekintélyével nyomás alá helyez,

p hogy szokjál rá az ő kedélyjavító kotyvasz kínálatára…

p Aki

p non stop

p életunt ásításával,

p életkedvtelenségével

p és „bölcs” cinizmusával

p demoralizálja a rá bízott ifjakat

p Szellemi

p ereje csúcsán

p „bebizonyítja”, hogy

p nincs/nem lehet ezen

p a Földön boldog ember,

p pláne nem, ha valaki épp

p szellemi hivatást választ…

p Boldogtalannak mond,

p ha lemondasz az álmaidról –

p amin azokat a hamis illúziókat érti,

p amiket a fogyasztói társadalom gerjeszt

p Te

p a világhálón

p teljesen kiadod magad,

p ő meg ebből kiókumlálja,

p hogy lehet téged kísértésbe vinni…

p A jó

p ember-

p ismerő csábító,

p aki arra vesz rá, hogy

p nyújtózkodj tovább a takaródnál

p Aki

p átlép

p az összeesetten,

p nem ad elsősegélyt,

p ő nem veszi el a profik,

p a mentősök szakmunkáját

p Aki

p önhibájából,

p nyegleségéből stb.,

p az a leggyengébb szem,

p ahol elszakad az egész lánc,

p akinél megszakad a hírlánc stb.

p Aki

p a célokat,

p a hátrányokat

p és a veszélyeket

p mélyen elhallgatva,

p a kiszemelteket leitatva

p toboroz zsoldos katonákat,

p netán akár idegenlégiósokat…

p Aki

p szédelgőn feldicséri

p dilettantizmusod, hogy

p sokáig/örökre pályát tévesszél…

p Aki

p tekintélyével

p melegen ajánlottá,

p a hatalmánál fogva

p már-már kötelezővé teszi

p az úgynevezett védőoltást,

p ami használni nem használ,

p de legalább árthat (és árt is…)

p Globálisan

p gondolkodik,

p és lokálisan cselekszik:

p beszélje mindenki az eszperantót,

p járjon farmerba, hallgasson jazzt,

p egyen hamburgert és igyon kólát…

p A

p figyelem-

p elterelő tolvaj,

p aki a piaci tömegben

p ő maga kiált „Tolvaj!” -t,

p hogy rá senki ne gyanakodjon…

p A hírvivő/

p parlamenter,

p vagy diplomata,

p aki menet közben

p az elfogadható békeajánlatot

p elfogadhatatlanra, tkp. egy

p újabb hadüzenetre cseréli

p A

p csíny, sőt bűntett

p értelmi szerzője, a felbujtó,

p de aki a lebukáskor tagad és rád keni

p Ahogy

p csak lehet,

p folyamatosan

p akár a bányászbéka

p feneke alá nyomná le

p az amúgy is meglehetősen

p labilis, ingatag önbecsülésed

p Az

p ördöggel

p egy „kicsit” szóba álló,

p a vele tárgyaló, alkudozó

p és egyezkedő „kompromisszumkész” stb.

p A

p várat

p ostromlókkal

p jutalmat remélve és

p a saját bőrét mentendő

p titokban feladásról tárgyaló…

p Soha

p nem hozza

p tanítványát helyzetbe,

p sosem derült ki, mi lehetett volna,

p ha képességeihez és szorgalmához

p méltó feladatokkal bízta volna őt meg…

p Üldözöttsége

p látszatát kelti,

p vagy mártírkodó:

p így igyekszik javítani

p a rossz/eső eladási mutatóin

p Úgy tesz,

p mintha máris

p itt sajtószabadság lenne:

p de jól, nagyon pontosan tudja ő,

p hogy mi mindenről nem szól(hat)

p Ráuszítja

p a feltüzelt ifjakat

p az apák és a nagyapák

p „maradi” és a jó helyeket

p foglaló-bitorló nemzedékére

p Szabad-

p verseny párti,

p de neki amúgy fix,

p zsíros állami megrendelése van,

p ami politikai megbízhatósága jutalma…

p Betegeit

p gondatlanul elkezelő,

p életrövidítő, műhibahalmozó

p pályatévesztett, de ott maradó

p belgyógyász, sebész, szülész stb.

p Egy embert

p egy életre rokkanttá,

p nyomorékká tevő szülész/sebész,

p aki mossa kezeit, mert tudhatja, hogy

p a mundér becsülete védelmében

p nem fogják őt „meghurcolni”,

p ügyét eltussolják…

p A

p korrupt

p és konfliktuskerülő

p ún. betegjogi képviselő,

p aki úgymond a saját érdekükben

p lebeszéli a panaszos betegeket

p ügyük jogi útra tereléséről…

p A

p hullagyalázó,

p kegyeletsértő, vég-

p tisztességtelen, slendrián

p ún. temetkezési vállalkozó

p Az

p ún. Grasham törvényt

p ismerő és ki is használó:

p a rosszabb lehúzza a jobbat

p Aki

p kibicként

p mások rovására

p kéretlenül tukmálja

p a „jobbnál jobb” hülye

p ötleteit, és nem fogy ki belőlük

p A

p bölcsőt

p ringató mocskos kéz:

p a magát jól álcázó pedofil,

p vagy a bosszúálló pesztonka

p A

p fő riválisait

p elüldöző, kitiltó,

p negatívan diszkrimináló,

p lejárató, ellehetetlenítő stb.

p kormánypárt-erős pályatárs…

p x

p Marschalkó Lajos:

p A Sodródóknak

p Te vagy a bűnös, nemcsak a zsarnok,

p Te kis sodródó, te rongy akarnok.

p Nem lenne rajtunk semmi hatalma,

p Éhen pusztúlna, útfélen halna

p De te vagy és csak te vagy a pártja

p Joga, hatalma, hóhéri bárdja

p Kinyujtott karja, felemelt ökle

p Te szállítod a tapsot dörögve

p Te, ki a szolgák himnuszát zengi,

p Te vagy a bűnös, névtelen senki.

p Te vagy a bűnös, ki sugva mondod

p Hogy szolgálod csak a gaz bolondot

p S óh, bár a bicskád testvérbe mártod

p Azért teszed, hogy megbontsd a pártot,

p Ölni tudnék — mondod — ha látom

p De a kenyerem, de a családom…!

p Farizeusként nyögöd kereszted

p S te vagy ki néped sírjába veszted

p Mert mit neked a más vére, dolga

p Te vagy a bűnös, picinyke szolga!

p Te vagy a bűnös, te porszem ember

p Ki szent eszméért lázadni nem mer

p Kinek csak a hasa a hazája,

p Ki a korbácsot kutyaként állja

p És követ raksz, hogy nőjjön a gula

p Mindegy ha egy nép jajong alula

p S tagadva Istent, hitet, vagy elvet

p A fáraót ha csucsra emelted

p Kapj egy mosolyt, mely suhan feletted:

p Porszem! A gulát Te épitetted.

p A börtönt, bitót mind te csináltad!

p Gazoknak létra meggörbedt hátad

p Koporsót, rácsot, acél bilincset

p Te alkottál, mert rothadt gerincet

p Nyaldosó nyelved minden úrt szolgál

p Kicsi sodródó rossz szolga voltál!

p Elvtelen tollnok, bőrödet mentő

p Csinovnik, bíró, öncélú bendő

p Névtelen párttag, száz jelvényt hordó,

p Te vagy a bűnös, kis napraforgó!

p Te vagy a bűnös! Itt az ítélet!

p Büntetésed a szép, szabad élet:

p Mikor magadra hagy a diktátor

p Melyben versenyre kelhet a bátor,

p Mikor már nem lesz hol, kinek nyalni

p Kicsi sodródó! — éhen fogsz halni.

p Kidob minden párt, megvet a szabad

p S hiába sírod hízelgő szavad

p Szeméten nyúlsz el számkivetetten

p Hiába jajgatsz: Uram! Mit tettem.

p Szabadúlt néped betölti rajtad.

p Itt az ítélet! Magad akartad!

p https://tarisznyasok.hu/hu/videok/marschalko-lajos-a-sodrodoknak/

p x



„Értelmiségiek”

A hivatás magaslata

és a pokoljárás helyett

az alkalmatlan, hitvány,

áruló elit arcképcsarnoka

és a korholó számonkérése,

tükörbe néző megtérésre hívása…

A nemhogy javító-segítő,

de passzívan, sőt aktívan ártó elit?

A lelki-szellemi, segítő, társadalmi,

és gazdasági/politikai vezetők árulásai

Egy szellemi pálya szépségei/nehézségei, kísértései,

avagy mitől óvom a sok ifjú titánt, milyen ne legyen,

akkor se, ha másként nélkülözés, izolálás, szilencium,

Berufsverboten, sőt akár még börtön stb. is várhat rá…

Ahogy bölcsen mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:

legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség

Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.

Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.

Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,

akiknek az átlagosnál jelentősen nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,

hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.

Tanítók és nevelők, szülők és edzők,

patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,

tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,

törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,

és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.

A fejétől bűzlik a hal: jaj annak a társadalomnak,

ahol az erre alkalmasak nem kerülnek a pályájukra,

nem, illetve nem jól gyakorol(hat)ják a hivatásukat,

és megalkuvásból megúsznák a pokoljáró dudás sorsot…

Ráadásul tudjuk: jószándékkal kövezett az út a pokolba.

A gonosz mostohánál többet árthat a majomszerető anya,

a sarlatánnál többet a protokollt jól alkalmazó profi orvos,

ha az rossz, és így csak beteg(ség)et gyárt, áltat, súlyosbít, öl…

Végül, de nem utolsósorban vannak olyan ún. értelmiségiek,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi – méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.

nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.

hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,

de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,

az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,

és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról…

