Emberélet-lényeg ABC II.

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan ember

Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok

Életminőség vizsgáló: magyar mondattár

MIND EGY – Emberélet-lényeg ABC II.

Ön- és társismereti/szereteti tesztkönyvem

(Amit közvetlen-közvetve magamnak árthatok)



József Attila

VIGASZ

Ne hadd el magad, öregem,

bőröd ne bízd kereskedőre,

ki elád felhőt az egen

s a földön telket vesz belőle.

Inkább segít a kutya szőre

a teríthető betegen,

semhogy magát miértünk törje,

aki sorsunktól idegen.

Magának rág mind, aki rág,

a fogacskák azért fogannak.

S mert éhes rongy vagy, a fogát

elkoldulhatod-e a kannak?

Fázol. Hát mondd, hihetsz-e annak,

ki fűtve lakik öt szobát,

falain havas tájak vannak,

meztelen nők meg almafák?

Hihetsz-e? Szagos kis dorong

édes szivarja s míg mi morgunk,

ő langyos vízben ül s borong,

hogy óh, mi mennyire nyomorgunk!

Ha pincéjébe szenet hordunk,

egy pakli „balkánt” is kibont!

Szivére veszi terhünk, gondunk.

Vállára venni nem bolond…

Bús jószág, ne vetéld magad!

Együtt vágunk a jeges télnek.

A jégből csak lucsok fakad,

de hű társ – éhezők kísérnek.

S ha most a tyúkszemünkre lépnek,

hogy lábunk cipőnkbe dagad,

rajtad is mult. Lásd, harc az élet,

ne tékozold bizalmadat.

1933. október 19.



A szegény ránéz a gazdagra,

s ezt gondolja: „Jaj, de gazdag vagy te”.

A gazdag ránéz a szegényre, s ezt gondolja:

„Jaj, de szegény vagy te”.

A szegény belül, a lelke mélyén

így kiált a gazdag felé, teljes meggyőződéssel:

„Adj pénzt, adj pénzt”.

A gazdag belül, a lelke mélyén,

így kiált a szegény felé, éppoly meggyőződéssel:

„Nem adok, nem adok”.

Minthogy erről nem beszélhetnek,

társalgásuk folyton elakad.

(KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: KÍNAI KANCSÓ – 1931.)

*

A

lottóra

költöd pénzed,

mert ott mindenkinek egyenlő esélye van,

nem kell tudás, protekció, szorgalom stb.,

s még a legszegényebb ember is játszhat,

és fizetheti önként a hülyék adóját…

*

Hibernálva

Mintha téli álmot

aludnál, s nincs ébresztőd

Vészcsengő hiányos koporsó –

egy lelki tetszhalott vagy,

egy virtuális faládába szögezve,

akire ráadásul már hull a föld is…

*

Sírpalotára

gyűjtögető koldus,

aki maga alkotja meg

a saját gigantikus emlékművét,

nagyzási hóbortjának/önleértékelésének

kövekből kirakott, felépített bizonyságát…

*

Patchwork család

Elfogulatlanul, vagyis

részrehajlás nélkül igazságot tenni:

ha az én gyerekem, meg a tied

veri a mi közös utódunkat

Az egyikhez mostoha,

a másikkal kényeztető,

de a harmadikkal

irgalmasan igazságos vagy…

*

Lelkiismeret

Mesterségesen elaltatott,

tetszhalott állapotba nyugtatózott,

vagy nyílt cinizmussal ideig-óráig,

de így többnyire örökre bérbe adott

*

Egyáltalán

nem érdekel

mások megítélése –

kivonod magad minden

társadalmi kontroll alól

(vagy minden elvárásnak

görcsösen igyekszel megfelelni)

*

Az

áldott

magánosság hiány

Félsz hosszabb ideig elvonulni,

csendes magányban szemlélődni,

semmitől sem zavartatva meditálni,

ülepíteni, kiüresedni és feltöltődni…

*

Nincs,

nem lehet

magánkuckód –

a nyilvánosságba vagy vetve!

Tilos félrevonulni, elbújni, bezárkózni,

ablakot befüggönyözni, ajtót bezárni…

*

Mindig

a többséggel,

mindig az árral úszva,

vagy ellenkezőleg: mindig ellene –

dafke, csak azértis, különcködve,

ha a fene fenét eszik is!?

*

Nem ismered

a szabadon választott,

csak és kizárólag a kötelező gyakorlatokat.

Mint egy műkorcsolyázó, aki vezeti a versenyt,

amíg olyan kűrt is futni kell, amit már ő kreált…

*

Hadtáp

Túl sok a konzerv,

a túlfőtt, az agyonmelegített,

az elpépesített, az adalékokkal mérgezett,

a jéghideg/tűzforró, sótlan és elsózott stb.,

a sebtében elfogyasztott/betömködött „étel”

*

Kényszer-torkos

Sohasem tudhatod,

hogy legközelebb mikor ehetsz,

ezért, ha egyszer a fazékhoz jutsz,

torkig zabálsz, egészen a rosszullétig…

*

Vagy,

vagy nem vagy?

Levegőnek nézve,

átnézve rajtad:

hallgatás, semmibevétel:

mintha te nem is lennél…

*

Patthelyzet

Mint amikor

a sakkjátékban

senki sem tud lépni,

de sakkot sem kapott a király

*

Civilizált,

de nem kulturált:

vita, érvelés helyett

a net csúcstechnikán

a másik személyének,

és még a felemenőinek

a bántása, sértése folyik

egészen a karaktergyilkosságig…

*

A

győzelmedben

is csak vesztes vagy

Megnyerted a világot,

de lelkedben kárt vallottál

*

Csak azért

csepülöd magad, hogy

a másikból kiprovokáld

az azonnali cáfolatot,

s így még egyszer halljad,

ahogy szembe dicsérnek…

*

Egyszer élsz

és nem tudod, meddig!

Mégis fölösleges, sőt káros

dolgokra pazarolod drága időd

(vagy hagyod pofátlanul rabolni)

*

Áldozat?

Te szenvedted

el a nemi erőszakot,   

mégis rád néznek úgy,

mint cinkos társ-tettesre…

*

Biztosra menni

Mint Chaplin Kölyök c. filmjében,

ahol az üvegező előtt megy az üvegtörő –

Mint amikor a meglevő depresszió elleni szerhez

„gyártanak” milliós nagyságrendben „betegeket” …

*

A balgák

a megszólástól,

és nem attól félnek,

hogy a lelkiismeretük

non stop kínpadra vonja őket

*

Tűz van!

Az kiabál,

akinek a háza ég

(mintha nem ő lenne bajban)

Akinek – még – nem ég a háza,

az meg közönyösen szemlélődik,

hisz ő csak a szomszéd ház lakója…

*

Az

ember

védekezhet

a sors csapásai ellen,

de tehetetlen a saját

szenvedélyei által idézett

szerencsétlenségekkel szemben…

*

Az igazságot

mindenki tudni véli,

de mindenki csak a magáét.

A sok fény viszálya – sötétség,

és csak ahol egyetlen nap süt,

ott van egyedül világosság.

*

A

szálkát

kipécézed

a más szemében,

a sajátodéban még

a gerendát sem veszed észre.

*

Aki

nagyon,

túl sokat ír/beszél,

hogy valószínűbb legyen:

talán igazság is lesz benne

(a sok hamis elfedi kevés igazát)

*

Későn

ébredsz, kelsz,

későn zártad estéd,

és indulsz el dolgodra,

és csak rohansz magad

és az események után,

de soha utol nem éred…

*

„Lesz,

ami lesz”

alapon elindul,

de mire már akarna,

addigra már nem tud

megállni a meredek lejtőn:

ahol egyre sebesebben száguld,

csak kár, hogy lefelé, a semmibe…

*

Örökre

gyerek maradsz,

mintegy gyámság alatt:

mindig mások döntenek arról,

mi – nem – szolgálja a te javadat…

*

Hiába

kívánhattál hármat –

még jó, ha nem lett rosszabb,

s nem maradt a kolbász az orrodon…

(de holtig nyomaszthat a kimaradt esély)

*

Nem

engedi

levágni a kisujját,

inkább odaadja életét…

Mindent vagy semmit elvű –

nem fogad el kisebb rosszat!

*

Csak

azért ölel

oly hevesen

és szorosan a „jóbarát”,

hogy gyengéid kipuhatolja,

s majd oda döfi tesi/lelki tőrét

*

Úgy

éheztetnek,

hogy ők eközben

szemed-szád-orrod előtt

épp a kedvenc ételeid falják…

(tantaluszi kín)

*

A

téged

kifosztóknál

kell alamizsnáért pitizned,

és minden fillérért hálálkodnod…

*

Gúny-

nevet kapsz,

ami fájó pontod éri,

amit rád ragasztanak,

és társaid kórusban szavalják…

*

Kifürkészik

hálószobatitkaid,

vagy te fecseged ki

a szesztestvéreknek,

és aztán azzal zsarolnak…

*

A

bókot

szexuális

zaklatásnak veszik

és rögtön beperelnek,

könnyen állásodba kerülhet…

*

A

„férfiak”

megcsonkítják magukat,

vagy buzit „játszanak” stb.,

hogy így mentesítsék magukat,

és ne ők védjék meg a hont…

*

A

Hatalom

bármikor megtilthatja

némely halott eltemetését…

(Antigoné, polgári engedetlenség)

*

Mindig

valami vicceset,

vagy blaszfémiát

kéne már mondani,

hogy végre rád figyeljenek!?

*

Aki

nem nevet

elég hangosan

a főnök ismételt

bugyuta-blőd viccein,

az megnézheti magát…

*

Falujukból

turisztikai látványosság,

otthonukból vendégfogadó,

a szűz lányukból kurva lesz…

*

Nem

szoktatnak

szobatisztaságra,

vagy felnőttkorban

hagyod elveszíteni azt,

és így végleg be is zárkózol…

*

Az

alkohol-

tilalom idején

még a gyalogosokat

is megszondáztatják,

csak józanul sétálhatsz

(feketén, a maffia pultja alól

amúgy is méregdrága az ital…)

*

Csak

semmi

három lépés távolság,

ő a gyerek/diák barátja:

egy bratyizó szülő/tanár…!?

*

Csak

semmi

erősebb színdinamika,

soha semmi vadítóbb-

felpörgető, bolondító zene?

*

Csak

semmi

spontaneitás

vagy „elragadtatás”:

szolid és józan mulatás,

„bulizás”, szerelmeskedés…

*

Sokat

akar a szarka,

de nem bírja a farka –

a kevesebb több lett volna…

(a mohóság miatt semmi se jut)

*

Sokat

markol,

de keveset fog –

mindenhez konyít,

de semmihez sem ért…

*

Az

életet

csak játéknak,

a játékot vérre menő

élethalálharcnak veszik…

*

Sosem

tudható, hogy

a vacsorájukért

mennyit kell fizetni –

gyomorgörccsel várják a fizető pincért,

vagy kutatják a menekülő útvonalakat…!

*

Akik

elnyerik

„jutalmul”

a halhatatlanságot,

hamar kétségbeesnek:

sehol a kegyelemdöfés!

*

Egy hét

dínom-dánom,

majd sok év szánom-bánom –

világraszóló lakodalmat csapsz,

hogy bekerülj a rekordok könyvébe,

majd hamarosan az adósok börtönébe

*

Ócsó mán a pásztor,

Nincsen becsületi!

A nagy gazdák előtt

Mind huncut a nevi.

Ha valamije van

Azt mondják, hogy lopta,

Ha semmije sincsen,

Hogy elkorhelkodta.

Hát a szegény pásztor,

Hogyne szomorkodna:

Kicsinke a kenyér,

Kevés a szalonna.

http://www.youtube.com/watch?v=NmPE5t1Ujjs

* * *

Mind egy,

de nagyon nem mindegy

A baj felismerése a gyógyulás kezdete –

egy ilyen jó kezdés már egy fél siker,

a mese rólunk szól, ismerjünk magunkra,

és jó szellemben lélek-bátran változtassunk:

sokkal, de sokkal több múlik mirajtunk,

mint azt gyáva önigazolásból hinni szeretnénk…

*

Mások akár meg is ölhetnek, de ártani nem tudnak?

A barátaimtól – és önmagamtól – védjen meg isten,

– jó szándékkal kövezem/kövezik az utam a pokolba -,

a nyílt ellenségeimmel majd csak elbánok magam is…

Aki leginkább javam szolgálhatná, az árthat legtöbbet.

Hozzávetőleges fontossági sorrendben

pamit, legtöbbet önmagamnak

pamit, rengeteget, előszeretteim

pamit a születési körülményeim

pamit én a családomnak, barátaimnak

pamit én hatalmamtól függően másnak

pamit az álbarátok, vagy nyílt ellenségek

pamit a társadalmi intézmények, szokások

pamit a mesterek, szolgáltatók stb.

pamit a jó-rossz hivatásos segítők

pamit az írástudók, szellemi stb. elit

pamit az állam, hivatal, bürokrácia

pamit a globális – rejtett – hatalom

pamit az ún. jó-balszerencse

Hamupipőkéből is lehet királylány,

és a legkisebb szegény fiúból is király –

a teljes élet végső soron csak az egyes emberen múlik,

ha az aranyait megbecsüli és gyarapítja, nem hagyja veszni,

az aranyból nem csinál sarat, a sarat nem mondja aranynak,

de a sárból próbál aranyat, vaskorból aranykort csinálni…