Életminőség vizsgálódások – XIII.

Írta: Nagy Jenő · 2025. április 30.

kb. 20 perc olvasás

MÁJUS- olajfestmény- Meska.hu

Eugéniusz:

Életminőség vizsgálódások – XIII.

pppppppppppp

Emberélet mennyiség/minőség

Szabad ötletek szorgos gyűjtése

A létjavítás/romlás Jenciklopédiája

pár magyar mondatos előmunkálatai

pppppppppppppppp

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások: típus-példatár

ppppppppppppppppp

Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)

ppppppppppppppppppp

Szinyei Merse Pál · Bernáth Mária · Könyv · Moly

Jókai Mór

Első május

Óh be szép vagy első Május!

Zöld a mező, a fű között

Ezer millió pimpimpáré

S rajta ezer millió bogár.

.

Óh be szép vagy első Május!

Fák belepve virághóval,

Piros hóval a baraczkfák,

Az orgonafák lilával.

.

Óh be szép vagy első Május!

Lánykák szednek gyöngyvirágot

S osztogatják az ifjaknak,

Egy-egy csomót tiz krajczárért.

.

Óh be szép vagy első Május!

Gazda alkuszik zsidóval

Repczéjére, mely virágzik,

S gyapjujára, mely legel még.

.

Óh be szép vagy első Május!

Csattogány zeng minden ágon,

Dallal, illattal dús a lég.

– De nem ott ám, hol én ülök.

*

Ambrozovics Dezső

Május

Itt a bűvös május,

Gyöngyvirág hónapja,

Amikor a madár

Puha fészkét rakja.

Fülemüle csattog

Holdsugaras éjben,

S párját hívogatja

Künn az erdőszélen…

Tavaszt és virágot

Soha nem ismerve,

Boldogság fantomját

Hasztalan kergetve,

Fáradtan, átázva

Csügg alá a szárnyunk,

Amint a záporban

Dideregve járunk.

Megismernéd Szinyei Merse Pál Majálisát? - Cultura.hu

*

SUMÉR ÚTRAVALÓ – 1.

Régi példaszó mondja:

Neked is át kell menned az alvilág folyóján.

Mikor a fazekas kutyája az égető kemencébe szabadult,

mind megugatta az edényeket.

Félrelépett asszony szavát

férje a törvény kapujában hallja meg.

Hogy nyugodt alvásod legyen,

pontosan végezd a dolgodat!

Cifrán öltözik, a köszöntést se fogadja –

nagyon jól mehet a sora!

Az erős munkája bérét ;

a gyenge gyermekei árát eszi meg.

Kőből és szurokból épített házban ülök:

s egyszerre csak marék agyag hull a fejemre.

Elmégy és elveszed az ellenség földjét –

eljön az ellenség és elveszi a te földedet.

A szamár önmaga alól eszi az almot.

Akit szeretsz; annak igáját is húzod.

Gyürkőzz neki, Isten is megsegít

Ha rosszat teszel barátoddal,

mit cselekszel majd ellenségeddel?

Nem dárda, nem fal, nem zár, nem vagyon

csak Isten óv meg a veszedelemtől.

Az okos egyszerű vászonnal födi be magát,

az ostoba pompázó köpenybe öltözik.

Halálos beteg vagyok: „Mindent fölélek!”

Meggyógyultam: „Takarékoskodom újra!”

A legmagasabb fal se tartóztatja fel

az éltes gyomor vakmerését!

Nép király nélkül: nyáj pásztor nélkül.

Legyen urad; legyen királyod, de a főnöködtől féljél!

Elhagyta a várost, hogy megtekintse az országot.

Szavam megkülönböztet az emberektől

szavam az emberek közé sorol.

Ember – az Isten árnyéka.

Szolga – az ember árnyéka.

De a király az Isten tüköre!

Ragyogó arccal járni-kelni

vagy épp borús homlokkal,

magunkba süppedten kóborolni

nem emberi, méltatlan hozzánk!

A barátság fölbomlik, az üzlet örökre szól.

(Agyagtáblák 124-126.

*

Ha

nem megy valami

hivatalból/erkölcsi tekintélyből,

akkor a lovak közé dobod a gyeplőt:

laissez-faire, laissez passer…

*

Mintha

űrhajón lenne:

nehéz/időrabló főzni:

finom étel helyett inkább

tablettát, pasztillát kapkod be be

*

Aki

egy permanens

ön-lekicsinyítő, önleértékelő –

ez a hiedelem-érzésvilága azután

túlságosan is jó táptalaj a „testi bajokra”

*

Aki

levetkőzik

akár meztelenre is,

és bármire kész, kínzó vizsgálatra/terápiára,

de azt már nem engedi, hogy az orvos a lelkébe is lásson

*

Mintha

egy városban élő

hajótörött Robinzon lenne:

palackpostán elküldi a „panaszait”,

és várja rá a csodaszert, az orvosságot

*

Bármit,

csak változni ne kelljen:

aki egy aktív-passzív partner

az élethosszig tartó orvos-beteg

öngyilkos medikalizációs játszmában.

*

Aki

hagyja, hogy

rendszeresen

hülyét csináljanak belőle,

amit azután ő így is él meg,

így jöhet akár még egy agyvérzés is

*

Önlebecsülő:

a maga teremtette

ún. zöldszemű szörnye,

az átkozott féltékenysége

gyötri non stop, éjjel-nappal

*

Szertelenül

szerettél volna élni,

de mióta nagy eszedet tudod –

mégis nyugtatók, altatószerek/

serkentők a napi betevő falatjaid

Aki

beléphetne

már az oázisba,

hisz mindjárt szomjan hal

ha előbb vesz egy, az előtte

levő sivatagi helyzetben teljesen

feleslegesnek látszó nyakkendőt –

de nem vett és így szomjan is hal…

(mese a létfontos „feleslegesről”)

*

Aki

magát

Isten előtt

nem alázza meg,

ott oly kevély és gőgös,

mint aki önmagát kisistennek képzeli,

de hogy ezt más tegye, azt megengedi –

sőt ezzel a mentalitással bőven el is éri…

*

Aki

nem kérdi

és nem azt kutatja,

nyomozza: kinek állt érdekében,

így szinte tűt keres a szalmakazalban –

ezért soha nem is deríti így ki a bűnöst

És így magát is mindig ártatlannak véli…

*

Az

érzelmi

fogyatékos,

aki kikacagja a temetésen sírókat

és még ő csodálkozik, és háborog, hogy

erre fel alaposan el is agyabugyálják őt…

*

Aki

olyan könnyelmű,

mintha minden ismételhető,

és így bármikor jóvá-tehető lenne,

mintha az élet egy bármikor nulláról,

tiszta lappal újrakezdhető nagy játék lenne…

*

S.O.S.

Aki még

a süllyedő hajóról is

rejtjelezve, vagy találós

kérdésben küld vészjelzést…

*

Akinek

az eddigi legjobb,

legígéretesebb gazdasági,

tisztes hasznot remélő vállalkozása:

a sivatagban homokot/eszkimónak jeget árult…

*

Akinek

az őszintesége

csak szalonképes szadizmus,

aki nem tudja, mi a tapintat,

és mikor kell kegyesen csalni…

*

Aki

semmilyen se…

Se nem hideg,

se nem meleg –

csak az Úr által

kiköpött langyos

*

Vég-

kiárusító

Minden értékét

elkótyavetyélő,

kis, apró pénzzé tevő

Még a lelkiismeretét is bérbe adó

*

Ön-

kritikátlan

A véges szellemi-lelki erőit

a fölös-káros önigazolásra fecsérlő

A neki nem hízelgő barátaitól eltávolodó….

*

A MAJOM ÉS A MACSKA

A furfangos majom, Bertrand,

rábeszéli gazdája macskáját, Ratont,

kaparjon ki a tűzből néhány szem gesztenyét.

Raton enged a kérésnek,

és három szem gesztenyét kiszed,

melyek azonban Bertrand hasába kerülnek.

Jön a szolga, és mindkettőjüknek odébb kell állnia.

Szegény macskának, aki megdolgozott a gesztenyéért – üres hassal.

Ez a történet felidézi az egész Európában ismert szólásmondást

– Mással kapartatja ki a gesztenyét. 

LA FONTAINE

*

Aki

a bírhatót

eladja álompénzen,

cserébe ábrándvilágba,

csalfa távoli ködvárba költözik,

aminek nincs kapcsolata életével,

nem készteti semmilyen változásra…

„Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,

Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz…”

*

Aki

ott keresi,

vagy keresteti

az emberi boldogságot,

ahol az nincs és nem is lehet –

pl. a soha nem volt régi szép idők

utáni fájó elvágyódásban: nosztalgia…

*

Aki

a rajta esett

legkisebb sérelemért is,

például ráléptek a lábára,

keresi a reváns/megtorlás,

az önvesztő bosszú alkalmát…

(a bosszankodás ön-betegítő…)

*

Aki

nem hiszi el,

hogy a nagyméltóság

megbocsátotta a vétlen le hapcizását,

és addid-addig jár a nyakára, zaklatja,

hogy most már tényleg megharagszik…

„– Takarodjék!! – ismételte a tábornok,

és dobbantott lábával.

Cservjakov bensejében valami megszakadt.

Se látott, se hallott, úgy vonszolta magát az ajtóig,

majd kiosont az utcára, és roskadozva elindult.

Gépiesen hazaért, a vadonatúj egyenruháját le sem vetve,

végigfeküdt a díványon és… meghalt!”

Csehov – A csinovnyik halála

*

Aki

előbb

az ún. frigid nő játszma által

kvázi impotenssé teszi a férjét,

majd szégyenét szerte-széjjel is kürtöli,

hogy így őt ezzel még jobban zsarolhassa…

*

Aki 

Don Juan módján

bizonyságokat gyűjt,

ő is ennyire szerethető lény,

hisz lám: neki hány szeretője volt…

(akik meg átkozzák és az örök

kárhozatba kívánják a szívtiprót…)

*

Aki

az tanító-nevelő,

aki a kicsire nem ad,

a nagy meg nem számít:

az Ó/Újszövetség, vagy a gaz-igaz

ún. jottányi különbségét összemosó…

*

Az 

indokolatlan/oktalan,

amúgyis hasztalan, sőt

káros sértődöttségében

magába zárkózó, csendesen morgolódó,

duzzogó vagy lázongó, elégedetlenkedő…

Egy ily szerepben tetszelgő, mimóza

(mint egy Rézbányai Győző)

* 

Aki

a reklámdömping

ideális, de nem vétlen áldozata,

ha nála a szerzés, a javak mértéktelen

felhalmozása pótolná a(z ön)szeretetet…

(nem marad minőségi ideje magára/gyerekére)

*

Aki

amúgy nagy ateista,

de a szélhámosok balekja: 

a naiv, hiszékeny ideális áldozat,

aki azonnal vevő Napóleon méreg-

drága gyerekkori-koponyájára is…

*

Mindenkiben,

de főképp éppen

az előszeretteiben

házi ellenséget látó

és az árnyékbokszolással

még valódi ellenséget is gyártó

Ha rosszat teszel barátoddal,

mit cselekszel majd ellenségeddel

(sumér közmondás)

*

Aki

egyáltalán nem

ismeretlen katonája,

és nem is hősi halottja

a lelki hadviselésnek,

a családi hidegháborúnak…

*

Május 1. – Májusfa | KatBo Réka

Szabó Endre

Május elsején

Tudom, tudom, hogy megdalolt már

Jó, rossz poéta szép tavasz,

Azt is tudom, hogy eddig is csak

Bús megadással tűrted azt.

De mind hiába! nincs menekvés,

Egyszer én is beléd kötök:

Hanem benned azt dallom én meg,

Mit elhagytak a sok között.

.

Mert dalra várnak többi közt a

Jámbor, hasas filiszterek,

Kik vasárnap a verőfényre

Ujjongva kisereglenek;

Gázolják öröm-ittasodva

A gyöp ropogó bársonyát,

S erdőt, mezőt az ő viharzó

Lelkendezésök harsog át.

.

Ajkaikon zajos hűhóval

Bújják az árnyas berkeket,

Alig érik fel ésszel: hogy nő,

Gyarapul a paszuly s retek!

A vöröshagyma és pityóka

Egymással hogyan versenyez!

Ez esztendőben, őket uccse!

A babnak nagy keletje lesz.

.

A filiszterek más seregét

Elrejti a kioszk, bozót,

Hűselve iszogatnak ottan

Fényes, kifent hivalkodók.

Szidják a pincért, mint a bokrot,

– Nem ízlik sem meleg, se’ hűlt, –

Igazgatják a kézelőket,

S nyomorgatják az „r” betűt.

.

És így a közjó érdekében

Egész napokat töltenek;

Telve a zseb, rendjel a mellen,

S csücsül a lelkiismeret.

S a nap oly jó! rájuk is úgy süt,

Mint e szegény rongyosra itt,

Kinek csak azért van süvegje,

Hogy süvegelje urait.

.

Majd jönnek dús aranyba szegve

Nagy rangú, cifra hadfiak,

Rajtok temérdek hősi érem,

A sok semmittevés miatt…

Nyiszog a kard, – kaszál a lábok,

– Csámpás az istenadta mind, –

És a szegény parasztvilágra

Mindnyájok oly büszkén tekint.

.

A sétatéren izzadozva

Egy hízott páter oldalog,

S ravasz mosollyal per amorem

Cifra dámákra bandzsalog,

Mint ökrön a csengő, kalimpál

Egy szép aranykereszt nyakán –

Hej! hány lelket küldött az égbe

E szép keresztért szent atyám?

.

S mert itt a szép tavasz ölében

Minden, minden virítni kezd:

A szívben szunnyadó remények

Virága is bimbót ereszt:

A filiszter százmillióra

S miniszterségre aspirál,

A hadnagy tábornok szeretne

Lenni s a páter kardinál.

.

Arcok hiába bamba: rólok

Leolvasom e vágyakat,

S amint járok-kelek közöttük:

Az ábránd rám is elragad;

Szívemet ez idillben újra

Csiklandozza egy régi vágy,

S elképzelem magamba én is,

Hogy mi szeretnék lenni hát?

.

– Én mennydörgős mennykő szeretnék

lenni szép május reggelen,

Midőn katona, pap s filiszter

A verőfényen megjelen,

S tudom: tavasz nem volna addig,

És nem volna derült az ég,

Míg minden mamlasz ingyenélőt

Halomra nem pusztítanék.

ferenczy krtnc

Reviczky Gyula:

Május

Fénynek, melegnek újulása van,

Virág a földön, új remény a szívben,

Elhagyja ágyát a nehéz beteg,

Hogy e szép földön még körültekintsen.

Eldobja mankóját a csüggedés,

Megszünnek a bajok, a veszteségek,

Mikor a gyönyörű május van itt,

Mikor a békák brekkekéznek.

.

Erdő, mező, ég, föld ugy csalogat,

Mint nevető lány ünneplő ruhában.

Oh mennyi kéj van, inger és gyönyör

Pacsirtadalban, illatos virágban.

Tavasz! Tavasz! Te földünk mosolya,

Ki az egész világot megigézed!…

S mégis van büzhödt, piszkos pocsolya,

Ahol a békák brekkekéznek.

*

Reviczky Gyula

Május

Az ifjuság bájos vidéke

Tele van napfénynyel, virággal,

Himbálják illatos fuvalmak,

Bezengi csattogó madárdal.

Derűs ábránd, álom, reménység

Szór pazarul fényt, illatot.

Nem látni ottan ködöt, árnyat,

Csak a bimbófejtő napot.

.

Te, ki megújulsz minden évben,

Természet ékes ifjusága,

S egyforma bűbájjal mosolygasz

Bíborra és daróc-gunyára:

Gyönyörü május, szívdobogva,

Vidáman hadd köszöntselek!

Nekem is illatoz’ virágod,

Rám is sugárzik kék eged.

.

Napodnak hulló tiszta fénye

Hevíti az egész világot.

A mi csak kedves, a mi bűvös,

Pajkos szeszéllyel mind kitárod.

Minek zománczot nem te adtál,

Elveszti illatát, szinét.

Te vagy a művészek művésze,

Te az örök költői szép.

.

Virágokat hullatsz a földre,

Ha tomboló vihar megingat;

És hogyha sóhaj kél szivedből:

Az is csak édes, langyos illat.

Emelt homlokkal, könnyü szívvel

Vivhatja az a lét-tusát,

Kinek harczára te mosolygasz,

Gyönyörü május – ifjuság.

Csók István - A tavasz ébredése | 25. Aukció aukció / 99 tétel

Juhász Gyula:

Májusi óda

Ó emberek, az élet oly rövid,

Az utak végén az örök rög int.

.

Jó volna egyszer, végre, tudni már,

Hogy szomorú fejünkre itt mi vár?

.

Isten nevében az ember felett

Száz zsarnok ítélt és kevélykedett.

.

Jó volna egyszer kipróbálni még

Az Ember jussát, az Ember hitét!

.

Harangok, ágyúk, szuronyok helyett

Zengjen, ragyogjon már a szeretet!

.

Határok helyett a határtalan

Jóság, amelynek igazsága van!

.

Kaszárnyát, börtönt lerombolva mind,

Szárnyaljanak egekbe álmaink!

.

Versnek, zenének szárnyán szálljanak

Az Isten szabad sátora alatt.

.

Vörös májusra vígan zöldelő

Szabad májust hadd hozzon a jövő!

.

Legyen majális minden napodon

Ó Ember, hittel én ezt dalolom.

.

Hittel, reménnyel május ünnepén,

Ó Ember, Testvér, be szeretlek én!

*

Radnóti Miklós:

Majális

A hangraforgó zeng a fű között,

s hördül, liheg, akár egy üldözött,

de üldözők helyet a lányok

kerítik, mint tüzes virágok.

.

Egy lányka térdrehull, lemezt cserél,

a háta barna, lába meg fehér,

a rossz zenén kis lelke fellebeg,

s oly szürke, mint ott fönt a fellegek.

.

Fiúk guggolnak és parázslanak,

az ajkukon ügyetlen szép szavak,

duzzasztja testük sok kicsiny siker

s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell.

.

Lehetnének talán még emberek,

hisz megvan bennük is, csak szendereg

az emberséghez méltó értelem.

Mondjátok hát, hogy nem reménytelen.

Reggeli Köszöntések, Üdvözletek

Hello Május!

*

SUMÉR ÚTRAVALÓ – 2.

Bénák városában a sánta: futár.

Amit titkon vallanak meg,

azt könyörületből felejtsd el.

Túl magasra fészkel: nem tud lejönni,

túl alacsonyra fészkel: nem tud felszállni.

A szegény szavát nem fogadják el.

A szegénynek a kölcsön orrát csavarja.

A vándorlás erőt gerjeszt a szegénységben; aki vándorolni

tud, erőssé válik, többre viszi az életben, mint aki egyhelyben ül.

A szegénynek csak aprópénze van.

Tanuló vagy és neved sem tudod? Üsd arcul magad.

Ha az írnoknak szájával együtt mozog a keze, akkor igazán írnok.

Írnok kéz nélkül: énekes torok nélkül.

Írnok vagy ugyan felülről, de nem vagy ember alulról.

Ha az írnok nem ismeri a sumér nyelvet, miféle írnok?

A kis írnok (a tanuló), ha kenyérrel tömi meg a gyomrát,

a tanulásra nem igen figyel.

Inas ugyan, de tud sumérül!

A rókának vicsorog a foga – ám reszket a feje.

Az ökör hosszú életű: örökké hever.

Az ökör a földet rúgta-kaparta: por szóródott a szemébe.

Úri módon építkezel: szolgaként élsz, szolga módon

építkezel: úrként élsz.

Kezet tégy kéz mellé, s fölépül a házad;

gyomrot tégy gyomor mellé, s elpusztul a házad.

Amelyik házban sok derék gyerek van,

sosem hűl ki a kapa s a kosár.

A házhoz üres telek is tartozzék, a szántóhoz szérű is tartozzék.

Vita a tudóstársak, pletyka a papok között keletkezik.

A bolhához úgy közeledik, mint az oroszlán;

de ha munkát rónak ki rá, úgy surran el, mint az egér.

Ha tudsz valamit, miért rejtegetnéd?

Fog még marni becézett ebed.

Nagyralátó szív nem gondol a pénzzel.

Megfogták mások a kígyót, s ő elmondta a ráolvasást.

Mint az ökör, te sem tudsz megfordulni.

Akit gúzsba kötnek, olyan mint a párduc:

ha közelednek hozzá, harap.

Ökör, úgy jársz-kelsz az utcán, mintha te lennél a felügyelő

Büszkén mondja a szuka: akár sötét kölykeim vannak,

akár világos kölykeim vannak, szeretem gyermekeimet.

(Komoróczy 307-312, A tábla házának gyűjteményeiből.)

*

Önként

elhanyagolod

a nemtőid, a védő isteneid,

pl. édes anyanyelved, ami pedig

az egyik szellemi csodafegyvered lenne…

Dörmögj, testvér, egy sor Petőfit,

köréd varázskör teremtődik

Más

anyanyelvű

a választott élettársad:

konyha-angolos érintkezés

extenzíven-intenzíven redukálja

a mindennapi életminőségeteket…

*

A piacon

röstellsz alkudozni,

a gazdagot játszod meg,

de bezzeg az erkölcsben

már nem vagy ilyen finnyás:

ott praktikus megfontolásokból

„rugalmasan” engedsz „elveidből” …

*

Engeded,

hagyod magad

megvesztegetni,

hisz mások is így tesznek,

és a te fizetésed is oly kicsi:

el is rothadsz, a rozsda mar…

És méltatlankodsz, ha mássok

a te rovásodra így jutnak előnyhöz..

*

Közönyös

be nem avatkozásod

muszáj megideologizálni:

a szomszéd magánügye,

hogyan neveli: üti-veri gyerekét

(hisz „nem vagyunk egyformák” ,

ezt a gyereket biztos így kell formálni…)

*

Magánügy?

Tüntető rosszkedved

és ásításod is fertőző…

Mindig másoktól várnád,

hogy téged jókedvre derítsenek…

*

Nem

veszed zokon,

ha „ragályos kór” miatt

elkülönítenek szeretteidtől,

ami csak nehezíti gyógyulásod!?

Te soha nem leszel engedetlen polgár…

*

Ön-

gyilkossággal

is fenyegetődzve

pont az elő-szeretteit

zsaroló: szeressék őt

sokkal többet, sokkal jobban…

*

Aki

bátran,

életét is kockáztatva

ki akar menteni a folyóból.,

még azt is, pont őt lehúzod

a víz alá, a mélybe: bele is hal…

*

Mindent

megszoksz,

és nem szöksz,

azután majd meg

már túl késő elmenekülni

(mint a lassan melegített,

de végül puhára főzött

gyanútlan béka esete)

*

Mamahotel-lakó:

az elvált/elhanyagolt

feleség/mama kedvence –

akinek az lesz a büntetése,

hogy felnőtt életre képtelen

óriáscsecsemő, infantilis lesz

*

Amit

erővel

elvesznek,

azt a jósors visszaadhatja,

de az önként lemondott jogokat

már nagyon nehéz visszaszerezni –

pl. feladni a kivívott szabadságaidat

az átmeneti, visszavehető jólétért cserébe…

(lásd pl. a magyarságot 1956 után…)

*

A nép ellensége

Ibsen drámája egy közíró polgárról,

aki nem hajlandó elhallgatni az igazságot,

aminek kiderülése a városa rövidtávú érdeke

ellen van: eltűnne az idegenforgalmi bevétel –

hajtóvadászat, lejárató kampány indul ellene,

állását veszti, még családja is elfordul tőle…

Biztos, hogy efféle pályára szeretnél menni,

hisz ma éppúgy poklot járhat a dudás…

*

Tartósan,

és igazolatlanul

már régóta nem

vagy jelen-való

a névsorolvasásnál:

hiányzol az igazi Életből

(nosztalgiás fájón elvágyódó,

vagy fantaszta, utópia lakó…)

*

Rád nézve

tényleg jogos

a vicces kérdés:

van-e Élet a halál előtt…

Mintha tetszhalott lennél,

egy életjeltelen agy/szívhalott

aki már nem is akar „feltámadni” …

*

Sohasem

egyértelmű,

mindig hagy magának

egy-két menekülő utat, hogy

ha rosszul sülne el a mondata,

vagy másként alakul a helyzet,

könnyen kimagyarázkodhasson…

*

Vagy

mindened,

lakod-ruhád,

szürke-fekete,

ami most a sikk,

a parvenüs divat –

vagy pedig csiricsáré,

eklektikus ízléstelenség…

*

Elszürkülő

Hamis bankó

a prímás homlokán:

neki húzza a szürkék hegedűse –

engedett a középszer nyomásának

és hagyta elfakulni az egyéni színeit…

*

Tornából

felmentett nyápic –

egy katonaszökevény vagy,

aki nemhogy a hazáját, de még

a házát és a családját sem

képes megvédeni…

*

Nem

ő megy

el a hegyhez,

ha látni akarja,

ő nem Mohamed,

majd ő jön el hozzá:

ölbe tett kézzel várja…

*

Minden

egyes napod

egy folyamatos és súlyos

vészhelyzet, amit túl kell élni?

(A hiba nem a te készülékedben van?)

Úgy rohangálsz, száguldozol, mint aki

épp vizet visz a már majdnem szomjan halónak…

*

Heroikus

pótcselekvő

Pár- vagy hivatáskeresés helyett

az egész világot akarja megtéríteni…!?

A háta mögött levő/benne lakozó istent

nem látva megkerüli akár az egész Földet,

majd összerogyva, magába zuhanva kesereg

egy ilyen ócska, Isten háta mögötti helyen…

*

Csak az,

pont annyi vagy,

ahogy téged mások látnak –

semmi kemény mag, csupa héj,

ami szinte a végtelenségig hámozható…

(Henrik Ibsen: Peer Gynt)

*

Ne bomolj,

mert úgy maradsz:

egy bomlott egy-én,

egésszé össze nem álló

vegyes puzzle darabkák…

(egy szétszórt – diabolikus)

*

Csak akkor,

ha sokat iszol,

vagyis vedelsz,

akkor fogad be

a kis csapatod!?

Pláne, ha még te is

fizetsz – persze erőn felül…

És te minden, bármi áron

közéjük akarsz tartozni…

*

A túl

sok alkohol

téged is öl, butít,

családot bomlaszt,

és nyomorba dönt,

hajléktalanná is tesz…

*

Mérték

nem tartó:

ami kicsiben

még orvosság

volt vagy lehetett volna,

az nagyban már gyilkos méreg

*

Az ital

részben

fel is szabadít,

de egészben meg

teljesen tönkre is tesz?

*

Te

egy veszett

eb vagy, aki szelíden

közeleg, de beleharap

az ételt adó ember kezébe,

majd a rossz gazdádra, ill.

az emberi közönyre panaszkodsz?

*

Egy

lépésre vagy

a terített asztaltól

és te mégis éhezel!?

Neked derogál, hogy

magadat szolgáld ki,

vagy étekfogó nélkül

paranoiásan nem (v)veszel,

mert hátha meg akarnak mérgezni…

*

Előkelően

elidegenedésnek,

e korral járó kórnak

nevezed gyötrő magányod,

amiért pedig megdolgoztál…

Mindenkit lenézve, megvetve

egy embergyűlölővé lettél…

*

Az

általad/neked

választott iskolád

sok éven át reggeltől estig

csak elbutított és főleg/csak

hazugságra oktatott és nevelt?

Jó alattvalót, konzumidióta polgárt…

*

A

suliban

legjobban

a vakációt,

vagyis ürességet,

és a lukas órákat szeretted –

beleesve a stréber vagy renitens

rossz alternatívájának a csapdájába…

*

Önhitt

személyválogató

A taníthatatlan/nevelhetetlen

Magad mindenkinél különbnek gondolod

így elesel attól a lehetőségtől, hogy tanulj

hiszen így meg sem látod azt, amiben más jobb,

okosabb, műveltebb, jellemesebb, szebb, bölcsebb,

képzettebb, tájékozottabb, tapasztaltabb stb. stb.

Ehhez az is elég, ha „csak” személyválogató vagy,

és így eleve kizárod a lehetséges ismerősök közül

a cigányt, a zsidót, a gójt, a szegényt, a priuszost…

Társas köröd/életed kóros előítéletesen beszűkíted …

*

Aki

a teremtés koronája

és a táplálkozási lánc végén áll –

még ő tanuljon növénytől/állattól?

Nem is figyeli, csodálja, tiszteli stb.

ezeket a társteremtményeket,

a teremető/természet csodáit…

*

Ha

ő képes

csúzlit gyártani,

és élet-halál ura,

akkor úri passzóból

miért is ne lődözné le

például a szelíd galambot?

Miért ne taposná el a hangyát?

Ő legalább itt élet-halál ura…

(Nem okult a bölcs népmesékből)

*

VASS ÉVA RÓZSA - FESTMÉNYEK, RAJZOK, PORTRÉK, AGYAGFIGURÁK, KALAPOK

Május van

(Sárdy János dala)

Zöld fák alól száz madár dalol,

a szellő susog csendesen.

Az erdő a rét, a sok margarét

most összebúj szerelmesen.

Kivirított a sok-sok virág,

gyönyörű most az egész világ, mert

Május van és májusban

mindenki nagyon szerelmes.

Kék az ég, az ajkunk ég,

szívünk már nem engedelmes.

Nyílnak a pünkösdi rózsák,

megkönnyezünk egy kis nótát,

május van, s májusban

úgy kell egy kis boldogság.

Nyílnak a pünkösdi rózsák,

megkönnyezünk egy kis nótát,

május van, s májusban

úgy kell egy kis boldogság.

A sok-sok madár, a lágy napsugár

a szívünkben száz dalt fakaszt.

A mező virul, a lelkünk vidul,

s úgy köszönti az új tavaszt.

Szerelemről zeng minden nekünk,

s a világnak most örülhetünk, mert

Május van és májusban

mindenki nagyon szerelmes.

Kék az ég, az ajkunk ég,

szívünk már nem engedelmes.

Nyílnak a pünkösdi rózsák,

megkönnyezünk egy kis nótát,

május van, s májusban

úgy kell egy kis boldogság.

Nyílnak a pünkösdi rózsák,

megkönnyezünk egy kis nótát,

május van, s májusban

úgy kell egy kis boldogság.

(Éjjeli zene c. film)

https://www.youtube.com/watch?v=RXQ6CYJw1MA

*

Jávor Pál – Május Éjszakán - Jávor Pál Filmdalai És Nótafelvételei |  Releases | Discogs

Eisemann Mihály

Május éjszakán

Dalszöveg

Álmok bűvös éjjelén

Járok elhagyottan én,

Álmodozva arra várok,

Ó, ha jönne most felém…

.

Május éjszakán mit is kívánok,

Május éjszakán csodára várok,

Május éjszakán szomjazik a szám

Egy szerelmes csók után.

.

Mert a holdsugár a csókra csábít,

Ajkam arra vár és egyre lázít,

Hogy szeretni kell, együtt égni el,

Nem törődni semmivel.

.

Ó, hogy tudnám szeretni, a kedvét keresni,

És nézni, csak nézni két szemét!

Édes kettesben lenni és karolva menni

És virágot szedni lenne szép!

.

Május éjszakán mit is kívánok,

Május éjszakán csodára várok,

Május éjszakán szomjazik a szám

Egy szerelmes csók után.

.

Ó, hogy tudnám szeretni, a kedvét keresni,

És nézni, csak nézni két szemét!

Édes kettesben lenni és karolva menni

És virágot szedni lenne szép!

.

Május éjszakán mit is kívánok,

Május éjszakán csodára várok,

Május éjszakán szomjazik a szám

Egy szerelmes édes, két szerelmes édes,

száz szerelmes csók után.

Május éjszakán…

https://www.youtube.com/watch?v=d8asD1uURkc

majalis

pppppppp

Csakis az ember lehet

teljesértékű, boldog életű,

vagy egy ön/társ-sorsrontó,

a végsőkig boldogtalan lény…

.

Vagy rontasz, vagy építesz – csak rajtad múlik… 

Vagy a jó vagy a rossz Istent imádod: válasszál…

Legalább ne árts, se önmagadnak, se másoknak…

Ki mennyit használhat, legalább annyi kárt tehet – sőt:

hisz házad gyerek/bolond is felgyújthatja, de felépíteni…?

.

Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

.

A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

.

Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők – és

végül, – de talán mégsem utolsósorban? – a rejtett hatalmak….

.

Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

-hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.

.

Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

.

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

.

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

.

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

.

Magadon nevetsz/szörnyülködsz: a mese nem másról, de pont

terólad szól – ismerj magadra és itt és most változtass életeden!

Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,

átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,

és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

ppppppppppppppppppppppppppp

Májusfa állítás - április 30.-május 1. - Pitypangos - P. Gabriella képújsága