Boldogság és életbölcsesség ABC - A teljes élet: poézis és bölcselet

Életminőség-rontás leltár – I.

Írta: Nagy Jenő · 2023. január 13.

kb. 16 perc olvasás

Eugéniusz:

Istengyermek-táltosparipaðállatorvosi ló

Aranykor/Isten országa ðvaskor-földi pokol

Emberélet-minőség-vizsgálódások magyarán

ppppppppppppppppp

Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok

Szándékok-következmények, okok-okozatok

Elv/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok

A bajok és tünetekð a diagnózisokð terápiák

pppppppppppppppppp

Egy-egy elképzeltető, megértető, érzékenyítő és

fogalmat alkottató, emlékeztető, elgondolkodtató,

megítélendő, megfontolandó, súlyozandó, magunkra

ismertető és jó változtatásra serkentő kulcsmondat…

pppppppppppppppppppp

El kéne indulni…

(A házasuló legény)

El kéne indulni,

Meg ké házasodni,

De még az a kérdés,

Kit kéne elvenni?

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Kit kéne elvenni?

Ha kisasszonyt veszek,

Nem tud szőni, fonni.

Jaj de szégyen nekem,

Pénzér gatyát venni,

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Pénzér gatyát venni.

Ha öreget kérek,

Az mindig szomorú,

Annak minden szava

Egy égi háború;

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Egy égi háború.

Ha gazdagot kérek,

Mindig csak azt hányja,

Hogy az enyimből élsz,

Ebadta hitványa;

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Ebadta hitványa.

Ha szegényt megkérek,

Avval mit csináljak,

Egy kódusból kettőt

Tehát mért csináljak?

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Ugyan mért csináljak.

Istenem, Istenem,

Ugyan mit csináljak,

Legénykedjem-e még,

Vagy megházasodjak?

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Vagy megházasodjak?

Az az egy reménység

Táplál ezután is.

Jó lesz a legénység

Nekem továbbra is;

Jaj, jaj, jaj, jaj, jaj, jaj,

Nekem továbbra is.

Gyergyószentmiklós (Csík)

Elment a két lány virágot szedni

Elment a két lány virágot szedni,

Elindulának, kezdének menni,

Egyik a mástól kezdé kérdezni,

Ki volt az este téged kéretni?

Már engem, mátkám, tízen kérettek,

Adj jótanácsot árva fejemnek,

Hogy a tíz közül melyikhez menjek,

Hogy virág helyett kórót ne szedjek.

A legelsőnek János a neve,

Annak szívemben megvan szerelme,

Inkább szeretném őtet kedvembe,

Ha lépett volna Vénus kertjébe.

Másik Sámuel, azzal én szívem

Meg nem nyughatik véle én lelkem,

Lám azelőtt is legkisebb vétkem

El nem szenvedte ok nélkül nékem.

A harmadiknak a neve Zsigmond

Ha megharagszik, ő lustának mond,

Lészen kezében korbács és dorong,

Száll a fejemre keserves nagy gond.

A negyediknek a neve István,

Abban az a kár, hogy igen hitvány,

Ha lefekszik is a jobb oldalán,

Ő nyugodalmat sohase talál.

Ötödik Péter, az igen fösvény,

Annak a háza, tudom, hogy sövény.

Ha ahhoz megyek, perpatvar lészen,

Jaj lészen nékem egész életem.

Hatodik Ferenc, bátyja Jánosnak,

Az sem szereti nyelit ásónak,

Nem is rossz fia a sernek, bornak,

Felit se alussza ki éjszakának.

Györgyöt szeretném, az jó játékos,

Annak ruhája, tudom, aranyos,

Paripája is van, hatvan talléros,

A konyháján is mindenkor zsíros.

Gábort szeretem, mert nem utolsó,

Látom, keziben van boroskorsó,

Szép lányokkal igen játszandó,

És azok után igen haldosó.

Kilencedik András, ki hűségesen,

Ki hűségesen szedte hálóját,

Hogy megfoghassa kedves galambját,

Régen óhajtja kedves galambját.

Tizedik Mihály, most is óhajtom,

Vélem tett jókért meg is siratom,

Mert ő volt nékem igaz gyámolom,

Ő szép személyit magamnak tartom.

p Anyanyelvét

p idegen akcentussal,

p még-már csak törve beszéli

p Összetöri/

p betiltja a hang-

p szereket (pl. a kuruc tárogató)

p Ha

p bot-

p fülűnek mondták,

p akkor többet ő nem is énekel

p Mindent

p tudni akar,

p fölöst-károst is:

p ő pl. számolgatja

p még a rét fűszálait is,

p de felesége minden titkát is kicsikarja…

p Ördögi kör:

p Iszik, mert bánatos –

p és bánatos, mert iszik…

p Túl

p a csúcson:

p az egykori csillag

p már csak szánalmasan

p és röhejesen vergődő alak…

p Sajátját

p műszívre

p és műlábra

p cserélő új-gazdag:

p az már nem fájhat!?

p Az

p „idegenbe szakadt”,

p a bajban levő hazát cserbenhagyó

p nem csak hazát, de szívet is cserélő…

p Trükk-

p mester,

p aki olykor még

p önmagát is szeretné becsapni

p A

p színpadi kellékes,

p akinek felkopik az álla:

p a saját kamu ételét-italát „eszi-issza”

p Alkalmatlan:

p az Élet alól egyszer

p s mindenkorra felmentett

p örök képzelt, majd valós nagybeteg

p Humorzsák:

p ontja magából a „viccet”,

p de nem azon, csak rajta nevetnek

p A

p termékeny dilettáns:

p havonta legalább egy

p nagyoperát rak le az asztalra

p Ajándékozgató,

p lekötelező vesztegető,

p aki így gyűjti az ún. baráti kört…

p A

p túlevés,

p a falánk zabálás

p erősítés helyett gyengíti erőnlétét

p Egyre

p több pihenés, alvás:

p egyre kisebb hatásfok-élvezeti érték

p Nem

p zökken ki

p a nyugalmából,

p csal szemlélődik, hisz

p nem az övé, csak a szomszéd ház ég

p Aki

p borzongva élvezi,

p ha szörnyűség történik:

p egy tipikus katasztrófa turista

p Bármire kész

p az öt perces hírnévért:

p pl. pucéran berohan a pályára…

p (majd szégyenkezik még unokái előtt is)

p Nem

p lát előre:

p amire most büszke,

p azt majd évekig szégyellni fogja

p Egy-két

p nap dínom-dánom –

p majd sok-sok hónap szánom-bánom…

p Folyóba lök/

p felgyújtja házát:

p így akar életmentő

p érdemrendet kapni

p A

p tűzoltóra/

p baktériumra gyanakvó:

p nem ő gyújtogat/okoz gyulladást?

p Nemi szerve

p mérete miatt

p szexfóbiás agglegény:

p az önkielégítés szex nyomora

p Szilárd elve

p már-már dogma:

p ő akkor sem eszik húst,

p ha az élete(d) függ ettől

p A

p szükségből

p képtelen előnyt kovácsolni:

p nem leleményes, de kétségbeesett

p Az

p egyszeri

p jó alkalom

p vétkes mulasztója/rontója:

p lásd a három kívánság meséket

p A

p természetet

p varázstalanító

p modern „felvilágosult”:

p tündér, manó stb. „kiirtó”

p A

p bőven

p termő bamba diófa,

p és a forró gesztenyét

p is csak másnak kikaparó

p Jobb neki

p a mesterséges:

p mert a természetes

p megtermékenyítés neki undorító

p A

p házastársi

p kötelessége teljesítéséhez

p a házi békéért jó képet vágó

p A

p szex

p csak egy

p szükséges rossz,

p nélküle nincs gyermekfogantatás

p A

p szex-tabutéma

p és a családi prüdéria

p ellen lázadó szabadszájú nő…

p A

p gusztustalan,

p aki magát diszkvalifikálja

p az ünnepi családi ebédről

p Cilinderből

p nyulat varázsló?

p Ő nem bűvész, mert

p természetfelettit produkál…?

p A

p „bűvész/

p varázslóinas”:

p a palackba zárt

p szellemet vesztére kiengedő

p Fix

p török

p győzelemre

p biztosra fogad,

p mert nem számol

p az egri várvédők szellemével

p A

p boldogság

p neki egyszeri,

p vissza nem térő

p pillanat: örökre hibernálná

p Szegény

p rokonként

p kegyelemkenyéren,

p ön-sajnáltató mimózaként „él”

p Az ő

p – hőn

p vágyott – „otthona”

p egy luxus szálloda,

p ahol ő egy VIP vendég…!?

p „Uram,

p nem vagyok méltó,

p hogy hajlékomba jőj…”

p alázatoskodó attitűddel élő

p Kicselezi

p az idomító-hülyítő-

p alattvalósító Iskolát,

p de nem képezi önmagát

p Az

p iskolai

p agymosásnak ellenáll,

p de nem magánszorgalmú autodidakta

p Bőven

p elég neki

p a celebek, „nagy életek”

p bulvársajtós, szappanoperás kukkolása

p Az

p ő élete

p nem számít,

p lehet-maradhat lúzer,

p csak a focicsapata nyerjen

p Álmodozó,

p világmegváltásra kész ifjúból

p lesz egy álmos napi szürke robotos

p Ha

p nem képes

p folyton a bravúrra,

p „csak” elég jól teljesít,

p akkor ő önmarcangoló

p Ha

p te nem éred el,

p a szőlő még savanyú –

p a lány éretlen/csúnya/romlott

p Ő

p legalább

p képmutató, álszent:

p az erénynek így mégis hódoló „bűnöző”

p Holtig tanul:

p így soha nem dolgozó,

p családot nem alapító vén diák marad

p Vak

p jóhiszeműsége

p miatt egyben nagyot

p csalódóból: emberiség megvető

p Igazságos:

p mindenkit egyformán szeret:

p mindenki felebarát, nincs egész

p Utcán/

p munkahelyén angyal,

p de otthon, „előszerettei” körében már ördög

p Ha

p minden

p fontos dolgát elvégezte,

p a maradék időből családra is „áldoz”

p Ha

p nem mindenki

p nevetett a viccén,

p akkor ettől fogva többet

p már senkinek sem mond

p Humán/reál

p egysíkú szakbarbár –

p a technikai analfabéta

p pózban (ön)tetszelgő figura

p Délibábos:

p érzéki csalódás/

p perspektíva áldozata:

p a távoli óriás neki csak egy törpe

p Meggondolatlan

p ön-és közveszélyes:

p előbb tesz, utána mérlegel –

p kidönti a fát, majd figyelmeztet

p Hűbele Balázs:

p Hebehurgya személy,

p aki elhamarkodottan,

p szelesen cselekszik, dönt…

p „Jószívű”:

p ha bárki az egy ingét kéri,

p akkor odaadja neki menten

p akár még az utolsó mentéjét is

p Doktriner,

p sziklaszilárd

p erőszakmentes:

p ha az egyiket ütik,

p akkor odatartja másik arcát is

p Tuti szerencse:

p nem bízza a vak sorsra –

p ő minden lottószámot megjátszik

p Ha

p egyszer neki

p valamiben szerencséje volt,

p akkor ezentúl ő már bérletes lesz!?

p Biztosra menő

p ravasz kenyérkereső:

p előbb ablaktörő vandál,

p majd meg az elálló üveges

p Garantált siker:

p ő maga/klakkja

p tapsol a produkciójának,

p ő dicséri, jutalmazza magát…

p Idő temérdek?

p A legolcsóbb portéka

p után lejárja mindkét lábát,

p mert ő mindig jól akar járni…

p Az

p önsajnáltatásban

p eddig még verhetetlen –

p de ő újabb Guinness rekordot döntene

p Gyerekes

p csínynek minősít

p otromba, sőt akár életet

p is veszélyeztető „tréfát” …

p Rutin

p orvosi beavatkozássá

p szépítget égbekiáltó bűnt

p („abortusz”, „küret”, „kaparás”)

p Idegen

p ajkú élettárs:

p egy hosszú életen át

p angol konyhanyelvi korlátok

p között redukáltan, lebutítva társalgó

p „Ha

p én egyszer

p kinyitom a számat…!” –

p de van az a pénz, amiért ő hallgat

p Vakon hiszel

p annak a jósnőnek,

p aki jó sok pénzért

p jó sok jót jósol neked

p „Beavatott”

p jelesre végző:

p a fizetős kéthetes táltos/

p garabonciás tanfolyam eminense

p Addig-

p addig ismétlik

p az ordas hazugságot,

p míg azt befolyásolhatóságod

p miatt színtiszta igazságnak veszed

p Nem

p ismerkedsz,

p nem utazol, nem olvasol –

p így nem is reflektálsz vak szokásaidra

p Sikerült

p veled leértékeltetni

p saját kulturális szokásaidat,

p így nyitott vagy az idegenmajmolásra…

p A

p bírvágytól „ittas”:

p csak egy aláírás

p az autó-slusszkulcs,

p nem látja az ördögöt –

p elbújt a szerződés részleteiben

p Lelki

p teherbírást tesztelő:

p pont az ellenségével

p költözik össze társbérletbe

p (pedig még a baráttal se ajánlatos)

p Nem

p istene sugallata,

p de csoportnyomás/

p halálfóbia miatt kér „védőoltást”

p Beadja

p testét az orvoshoz:

p szerelje meg, hogy legalább

p ne csöpögjön, vagy ne hallja…

p Bedugja

p mind a két fülét –

p egyfolytában csakis

p önmagát hallja vissza: Echó

p Jó ügy

p alázatos

p szolgája helyett

p egy ménkű nagy

p szemétdomb gőgös ura

p Ő

p oly elfoglalt:

p őneki nincs most, vagy még

p ideje keresni az isten Országát

p Cinikus

p életvezető

p „bölcs” aranyköpése:

p „Csak a kísértésnek nem tudok ellenállni…”

p Ép

p elméjét

p túl sok alkohollal megbontó:

p a kijózanodásig szándékosan őrült…

p Olyan

p nagy őrültséget

p csinál részegen,

p amitől majd józanon holtig koldulhat

p A

p lelki

p nemesedését

p törékeny teste rafinált-

p tartós gyötrésétől váró aszkéta

p A

p legkisebb

p szenvedéstől/fájdalomtól is irtózó:

p ezért ő inkább nem is szül gyereket…

p A

p fájdalomfóbiás

p önérzéstelenítő:

p inkább gyönyört se érez ő, se élvez ő…

p A

p vehemensen

p csak a testét kultiváló

p látványsportos testépítő agybajnok

p (a kokszolás stb. miatt teste is kipukkadt lufi lesz)

p Ha

p éppen

p nem gyarapítod a vagyonod,

p akkor elszegényedsz – nincs elég!?

p Az

p ő házasságképe:

p a feleség/anya kizsarol,

p kizsákmányol, majd kidob, megöl…

p Egy

p világmegváltó

p álmodozó ifjúból lett

p álmos, sőt „alvajáró” adófizető

p Nem

p merül túl mélyre

p a lelki igazgyöngyért,

p beéri a felszíni hamissal is

p Árulkodó

p magyar emberszólás:

p aki mondja másra, az mondja magára (is)

p Neki

p a mese/prédikáció

p mindig másról szól,

p és másnak kellene változnia

p Minden áron

p egy őt lehúzó

p csoporthoz tartozna,

p egészen az önfeladásig

p Társfüggő:

p az élettársa

p tényleg a mindene,

p akit szinte istenként imád és követ…

p x

III. SZATIRA.

A’ SZÉPSÉGRE TEKÉNTŐ HÁZASSÁGRÓL.

Rabner sokai írván olly házasság ellen,

Mellyet a’ férfiak épitnek szépségen,

Gúnyoló beszédjét tovább így folytatta,

Sokban igazat szóll ki ki olvashatja.

Nints, úgy mond, szándékom férfit ijeszteni,

‘S egy nem szép Aszszonnyal valakit terhelni,

Mert bátor a’ ki szép, lehet erkőltstelen,

Gyakran az-is illyen, ki tsunya égtelen.

A’ szép ‘s rút Aszszony közt az ám a’ külömbség,

Hogy ha szinte erkőlts nélkűl-is a’ szépség,

Véle kis ideig el lehet désőlni,

Egy két pertzentésig víg világot élni.

De egy undok, otsmány, ‘s éktelen személlyel

Tsak olly mulatság van, mint a’ rút fenével,

És annál-is inkább, ha ez erkőltstelen,

Ennek társasága már épen íztelen.

Én a’ szép termetnek a’ betsét meg adom,

Úgy még sem szeretném, Egekre fogadom,

Hogy szépsége mulván, mást benne nem látnék,

A’ mit az után-is méltán szerethetnék.

Ha azért egy némelly Kupidónak faja

Azt kívánná tudni, lészen e mátkája

Az ő szépségében tartós és állandó,

Mivel minden szépség üdővel halandó.

Tekéntsen a’ leány Annyának képére,

És ha talám ütött annak termetére,

Hitesse el, ollyan lészen a’ leánya

Húsz esztendő múlva, a’ millyen az Annya.

Kérdezze meg magát, ha szerethetné e

Annyi üdő múlva, és kedvelhetné e?

Tiszteletre méltók néha olly képek-is,

Mellyek már szerelmet nem gerjeszthetnek-is.

Az Aszszonyok pedig, hogy ő szépségeket,

És abból származó minden érdemeket,

Állandókká tegyék, ‘s férjeknek tessenek,

Egy tanátsot adok, rá figyelmezzenek.

Az Aszszonyok minden olly heveskedéstől,

Őrizzék magokat, és rendetlenségtől,

A’ melly artzájokat hamar fonyaszthatná,

‘S ékes termeteket meg útáltathatná.

Egy kevély Aszszonynak, ki másokat meg vet,

Korán meg rútúlni szerentséje lehet,

Mert ő tsunya, kemény, vastag nyakat nyerhet,

Hátra hajtott kézzel paraszt járást tehet.

Mivel ez a’ melyét úntalan feszíti,

Rövid pihegéssel lélekzetét veszti;

El vész orrának-is illendő állása,

Fitos lesz, ‘s két szeme lészen baglyok’ társa.

Kevély nem néz soha illő figyelemmel,

Mindere kanditsál távúl, és fél szemmel,

Végtére sanda leszsz, undok, és otsmány kép,

Kit Ura mindennap háromszor-is meg tép.

Még a’ beszédjét-is rontja a’ kevélység,

Tetszetlenné tészi azt a’ nagy büszkeség,

Akaratja ellen éles nyelve pörög,

Törött méts leszsz szája, ‘s végre melye hörög.

Egy irigy Aszszonynak az a’ veszedelme,

Hogy korán meg rútúl, ‘s el fogy a’ szerelme,

Alá tsügg a’ feje, a’ nyaka le görbűl,

A’ vénségnek rántza homlokán ezer ül.

Leg jobb idejében az irigy mordúl néz,

Nintsen az artzáján tsak egy krajtzárnyi méz;

Komor tekéntettel káposztás kert felé

Nézeget, ‘s a’ szeme meg veresűl belé.

Egész ábrázatja tsak hamar meg sárgúl,

Másét hogy irigyli, nyála miatt el fúl,

Egy szóval, ollyan leszsz, mint régi Poéták

A’ mord irigységet valón ábrázolták.

Nem kissebb kárt tészen gyenge fejér népben

Más feslett indúlat akár millyen névben,

Mellyekről itt többet írni nints szándékom,

Mert féltő, ne talám meg gyújtsák hajlékom.

E’ munkát én az én Olvasómra bízom,

Azonban-is ollyan reménységgel hízom,

Hogy ők vólta-képen le fogják festeni

A’ fösvényt, a’ buját, ‘s a’ részegest írni. ‘s a’ t.

ÍRTA: NAGY JÁNOS.

RÁBA-KÖZBEN SZANY HELYSÉGNEK PLÉBÁNUSA

ppppppppppppppp

Itt és most a plusz vagy mínusz végtelen

ember-, társadalom s világminőség, illetve

annak a boldog-boldogtalan megélése a tét:

ön/társsors rontás vagy pedig az őrzés/javítás

A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk – erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere –

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra –

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!