Életminőség javítás vagy rontás – 10.

Írta: Nagy Jenő · 2011. július 24.

kb. 10 perc olvasás

te-rongyos-elet__borito-5cm
ÉLETMINŐSÉG VIZSGÁLATOK
BOLDOG-BOLDOGTALAN PARADICSOMA ÉS POKLA
NAPI FELJEGYZÉSEK AZ ÉLŐK ÉS HOLTAK HÁZÁBÓL

TE RONGYOS ÉLET

Zajt ne üss-kicsilány-idesüss
Amit én szavalok az egy tiszta dolog
Nézz csak rám, ilyen férfi babám
Dehogyis terem citromfán
Az ilyen férfiak roppant ritkák
Vagy esetleg ilyen több sincs
Aki tudja a szép könnyelmű élet titkát
Megbecsülendő kincs
Te rongyos élet,bolondos élet
Mitől tudsz olyan édes lenni,mint a méz
Te rongyos élet,bolondos élet
Leszokni rólad,istenem milyen nehéz
Zajt ne üss-möszijő-idesüss
Amit válaszolok az is szimpla dolog
Lány van száz,aki véled cicáz
De azért te csak eggyel játssz
Valahogy nehogy elfeledjed
A szemeddel,s a szíveddel
Kikeresni közülük éppen azt az egyet
Azt aki néked kell!

(Kálmán Imre – Dolly Roll:
http://www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/2875/dolly-roll/te-rongyos-elet-zeneszoveg.html)

*

2011. július 24.
A év, évközi idő, 17. vasárnap
(Árpádházi Szent Kinga szűz)

Napi igehelyek

1Kir 3,5.7-12 

Éjszaka aztán megjelent az Úr Salamonnak álmában és azt mondta: 
,,Kérj, amit akarsz, s megadom neked.” 
Nos tehát, Uram, Isten, te királlyá tetted szolgádat, apám, Dávid helyett: 
de én kicsiny gyermek vagyok, s nem tudok kimenni-bejönni, 
s itt áll szolgád a nép között, amelyet kiválasztottál, e mérhetetlen nép között, 
amelyet sokasága miatt megszámlálni, s megolvasni sem lehet. 
Adj tehát szolgádnak értelmes szívet, hogy ítélni tudja népedet, 
s megkülönböztethesse a jót és a rosszat, 
hisz ki tudná ítélni e népet, ezt a te hatalmas népedet?” 
Tetszett e beszéd az Úrnak, hogy ilyesmit kért Salamon. 
Azt mondta azért az Úr Salamonnak: 
,,Mivel ezt kérted, 
s nem kértél magadnak sem hosszú életet, sem gazdagságot, 
s nem kérted ellenségeid életét, 
hanem bölcsességet kértél magadnak, hogy igazságot szolgáltathass: 
íme, szavad szerint cselekszem veled, 
s olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, 
hogy hozzád hasonló sem előtted nem volt, sem utánad nem lesz. 

Róm 8,28-30 

Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik, 
azoknak, akik az ő végzése értelmében arra hivatottak, hogy szentek legyenek. 
Mert akiket eleve ismert, azokat eleve arra is rendelte, 
hogy hasonlók legyenek Fia képmásához, 
s így ő elsőszülött legyen a sok testvér között. 
Akiket pedig eleve elrendelt, azokat meg is hívta; 
és akiket meghívott, azokat megigazultakká is tette; 
akiket pedig megigazultakká tett, azokat meg is dicsőítette. 

Mt 13,44-52 

Hasonló a mennyek országa 
a kincshez, amelyet elrejtettek a szántóföldben. 
Egy ember megtalálta, újra elrejtette, 
aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, 
és megvette a szántóföldet. 
Hasonló a mennyek országa 
a kereskedő emberhez, aki szép gyöngyöket keresett. 
Amikor talált egy sokat érő gyöngyöt, 
elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette azt. 
Hasonló a mennyek országa 
a tengerbe vetett hálóhoz, amely minden fajta halat összefogott. 
Amikor megtelt, felhúzták a partra, leültek, 
és a jókat edényekbe gyűjtötték, a hitványát pedig kidobták. 
Így lesz a világ végén is. 
Az angyalok kimennek majd, 
a gonoszokat elválasztják az igazaktól és bedobják őket a tüzes kemencébe. 
Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás. 
Megértettétek mindezeket?” 
Azt felelték neki: ,,Igen.” 
Ő pedig azt mondta nekik: 
,,Így tehát minden írástudó, 
aki járatos a mennyek országában, 
hasonló a házigazdához, aki kincseiből újat és régit hoz elő.”

*

KÁLÁN IMRE – DOLLY ROLL
HAJMÁSI PÉTER

Nem él jobban Kínában sem a kínai császár
Mert amikor a szívemre a búbánat rászáll
Magamat nem nyúzatom,szívemet sem zúzatom
Három veder pezsgő mellé csak a cigányt hozatom
Ha mulatós kedvem támad,csak ezt húzatom

Hajmási Péter, Hajmási Pál
A barométer esőre áll
Ne búsulj rózsám,mert az egy garast sem ér
Ne búsulj lesz még szőlő,lesz még lágy kenyér
Hajmási Péter, Hajmási Pál
A barométer nem imponál
Húzatom agyba-főbe,beugrom a nagybőgőbe
Hajmási Péter-Pityke Pál

Józan fejjel nem jó nézni,hogy mulatnak mások
Ha jókedvem támad én is jól bepityókázok
De bármennyit is igyam is, észnél vagyok vigan is
Nem szököm meg a ceh elől és mielőtt elmegyek
Odahívom önmagamat: Dolly fizetek 

*

Amikor, ahol röviden, velősen lehet/kell fogalmazni

12 pont 
Adoma – anekdota
Aforizma 
Ajánlattétel 
Ajánló 
Apróhirdetés 
Aranyköpés 
Árcédula 
Árjegyzék 
Átok és áldás 
Bankjegy – pénzérme
Barkóba 
Bemutatkozás 
Bizonylat 
Bók 
Bon mots
Bökvers 
Bölcsesség 
Búcsúszó 
Cégér – boltfelirat 
Cím – alcím 
Csalogató 
Dalszöveg 
Drukkolás – biztatás 
Egyperces 
Előszó 
Emléktábla 
Epigramma 
Eskü – fogadalom 
Falvédő szöveg 
Felhívás 
Felköszöntés 
Figyelmeztetés 
Fogadáskötés 
Fülszöveg 
Grafitti 
Haiku 
Használati utasítás 
Határozat
Házirend 
Hibaigazítás 
Hír – magyarázat 
Időjárás jelentés
Ima 
Impresszum 
Indoklás 
Ítélet 
Jajszó 
Jelige – jelszó
Kapufelirat 
Káromkodás 
Káté – katekizmus 
Képaláírás 
Kérdés-felelet 
Keresztrejtvény 
Kérvény 
Kihirdetés 
Kiszámoló 
Konferálás 
Kórlap 
Köszönés 
Közmondás 
KRESZ tábla
Kurjongatás 
Lábjegyzet 
Meghatározás – definíció 
Meghívó 
Megjegyzés – apercu 
Menetrend 
Mese 
Monda
Mondás 
Mondóka 
Mottó 
Munkaszerződés 
Napi parancs 
Nekrológ 
Névkártya 
Novella 
Nyelvtörő 
Nyilatkozat 
Petíció 
Recept 
Reklámszöveg 
Rendszám 
Részvétnyilvánítás 
Rigmus 
Röplap 
S. O. S.
Sértés – elégtétel követelés
Sírfelirat 
SMS üzenet
Statisztikai kimutatás 
Számla 
Számtanpélda 
Széljegyzet 
Szellemes beköpés
Személyleírás 
Személynév – intézménynév 
Szentencia 
Szentlecke 
Szerelmi vallomás 
Szonett 
Szótár cikk
Szösszenet 
Találós kérdés 
Tartalomjegyzék 
Távirat
Tetoválás 
Tézis – hipotézis
Tiltás 
Tiltótábla 
Tízparancsolat 
Transzparens felirat 
Trikófelirat 
Utas-tájékoztató 
Útlevél 
Végrendelet 
Végzés 
Vészkiáltás 
Vezényszó 
Vicc 
Vizsgatétel 

*

KÁLMÁN IMRE
TÚL AZ OPERENCIÁN

Mióta lesek a csodára, trallallalla
Miért a szív remeg
Kár arra időt pazarolni,tra..
Csodák ma nincsenek
A házasság ma ilyen csoda,tra..
Két szív egy nagy varázs
Csak eleinte van az ott is,tra..
De aztán semmi más
Hát jöjjön az a csoda világ,tra…
Ahol mindig csók terem a fán,
Mert tulipiros szerelem nincs máshol,
Csak az óperencián
Túl az óperencián, boldogok leszünk
Túl az óperencián, csókra ébredünk
Túl az óperencián, oly mesés a nyár
Túl az óperencián, éden vár reánk
Bár megesik a férjjel ott is, tra..
A hámból, hogy kibúj
A férj, akiről kiderül hogy, tra..
Hogy nem is oly jó fiú
A feleség az csak ül otthon, tra..
És unatkozva vár
A férje hogyha kimarad,a dolga az:
Csak szépen várni rá
Ez ilyen dolog akárhol a világon
Pesten úgy, mint Bergengócián,
Mert tulipiros szerelem nincs máshol
Csak az óperencián

*

Sirisaka Andor: Magyar közmondások könyve

A
(második rész)

Alszik, mint a bunda. 
(Igen mélyen alszik.) 

Aludttejet is megfújja 
(Rendkívül óvatos.) 

Anda Pál hadába való. 
(Azaz papucshős. Anda Pál a 16-ik században, feleséges lovas kapitán Miskolcon, ki mivel törvény tiltotta, hogy asszonyok járhassanak a táborral, minden héten haza kéredzett látogatóba.) 

András, nem olyan ember, mint más.

Angyal szól belőled. 
(Örvendetes hírt mondasz.) 

Annak már megittuk az áldomását.

Annak parancsolj, kinek enni adsz.

Annak már nem fáj foga. 
(Holtakra mondják.) 

Annak már ütheted nyomát.

Anya nem magának neveli leányát.

Anya-szült meztelen.

Anyja után csiripel a veréb.

Anyja után szalad a borjú.

Anyja hasában se volt jobb dolga. 
(Igen jó módban él.) 

Anyja nyelvén beszél a gyerek.

Anyjatej legédesebb.

Anyámasszony ember.

Annyi a becse, mint a kitolókásának.

Annyi a bűne, mint a fűszál.

Annyi a pénze, mint a polyva.

Annyi a pénze, mint békának a tolla.

Annyi köze van hozzá, 
mint kálomista embernek a szűz Máriához.

Annyi, mint fűszál a réten.

Annyi, mint a szegedi kofa.

Annyi, mint a szemét.

Annyi, mint körmöm alatt a piszok.

Annyi, mint a bűn.

Annyi, mint a dög.

Annyi, mint a hangya.

Annyi, mint a mákszem.

Annyi, mint a sáska.

Annyi, mint vaknak a szemét bekötni. 
(Fölösleges.) 

Annyi, mint csillag az égen.

Annyi, mint Ó-Budán a zsidó gyerek.

Annyi, mint a sváb gyerek.

Annyi, neki egy forint mint nekem egy krajcár. 
(Vagyonosabb nálamnál.) 

Annyi neki onnét ide, mint nekem innét oda.

Annyit eszik, mint egy veréb.

Annyit él az ember, mennyit örömmel él.

Annyit ér a beszédje, mint a fületlen gomb.

Annyit ér, mint döglött lovon a patkó. 
(Székely km.)

Annyit ért hozzá, mint hajdú a harangöntéshez. 
(Nem ért hozzá éppen semmit.) 

Annyit ér, mint pokolban egy zsidó. 
(Göcseji km.)

Annyit ért hozzá, mint tyúk az ábécéhez.

Annyit hazudik, mint a bomlott óra.

Annyit tud, mint egy káptalan.

Annyira van egymástól, mint ég a földtől.

Annyira jár az igazságtól, mint a cigány lelke a mennyországtól.

Apjára ütött. 
(Hasonló apjához.) 

Apád átkozódása, anyád sírása, ostort fonhat nyakadra.

Apja fia, anyja leánya.

Apró pénzzel fizették ki.

Apostolok közt is volt egy Júdás.

Apostolok lován jár. 
(Azaz gyalog jár.) 

Aranyból sem lesz gyűrű, ha meg nem verik. 
(Tűrni kell, míg valamire jutunk.) 

Aranyakat nem gyűjt, ki a fillért meg nem becsüli.

Arany hegyeket ígér. 
(Nagy ígéreteket tesz. 
Olyant ígér, mit nem is lehetne megtartani.) 

Arannyal jól nekem lakik az ember. 
(Pénz nem tesz boldoggá.) 

Arany kereken forog a törvény. 
(Az a gyanú van benne kifejezve, 
hogy könnyű igazságot kapni, ha az ember fizeti a bírót.) 

Arany, sárban is csak arany. 
(A derék embernek alárendelt állapotban is megmarad a becse.) 

Arany tűzben tisztul, polyva megég. 
(A nagy lelket a sors csapásai még nemesebbé teszik, 
a hitvány ember viszontagságok közt még inkább elvetemedik.) 

Aranyat is földből ássák.

Arany is fényesebb, ha kézen forog.

Arany koporsóban is féreg táplálkozik. 
(Veszprémi közmondás.) 

Arany kulcs minden ajtóba beillik.

Arany szép és jó, még sem békesség.

Aranyat hord a szamár, mégis bogáncsot eszik.

Arannyal sem lehetne belőle egy szót kicsalni.

Arcán hordozza az ajánló levelet. 
(Tetőtől talpig becsületes ember.) 

Arcátlan, mint a kutya.

Arcul csapja a beszédét. 
(Hazudik.) 

Arra fordítja a köpönyeget, honnan a szél fú. 
(Oda hajol mindig, hol kedvezők a körülmények.) 

Arról ne is álmodjál.

Arról szó se legyen.

Arról hallgat a krónika, – vagy: az Írás.

Asszony nem ember. 
(Azaz: nem férfi.) 

Asszonyt, vásznat nem jó gyertyavilágnál venni.

Asszonyi könny hamar kiszárad. 
(Minden, ami állhatatlan, hamar elmúlik.) 

Asszonynak fegyvere a nyelve. 
(E példabeszéd a kínaiaknál is meg van, 
de igen hamis toldalékkal: 
»Az asszonyok nyelve – úgymond – az ő fegyverük 
s nem hagyják soha rozsdásodni.«) 

Asszonysírásnak, ebszomorúságnak ritkán lehet hinni.

Asszonyfán is elkér a bor. 
(Az asszonyok is megisszák a bort.) 

Asszonyból, rosszból, uborkából mindig jobb a kisebb.

Asszony viseli a nadrágot. 
(T. i. az asszony az úr a háznál.) 

Asszonyt verni: ördögöt nevelni.

Asszony kormány: papucs kormány.

Asszonygazda, gyerekszolga, szalmatűz, 
csikóparipa, malacszalonna, tótemberség egy se sokat ér. 
(Gömöri közmondás.)

Asztagban tűt keres. 
(Hiába való munkát tesz.) 

Asztal alatt keveri a kártyát. 
(Jelent csalást.) 

Asztal hazugja. 
(Hízelkedő, tányérnyaló.) 

A-tól Z-ig. 
(Legelejétől legvégéig.) 

Atyafiak vagyunk Ádámról Éváról.

Atyafi: Ádámról, Éváról a görbe fűzfáról. 
(Mikor valaki rokonsági összeköttetését 
igen távolról akarja bebizonyítani, 
akkor e közmondást használjuk reá.) 

Az az ő megölő betűje.

Az aluszik legjobban, ki nem érzi, mily keményen fekszik.

Az ám! a kutya farka.

Azé a világ, aki élvezheti, azé a mennyország, aki elnyerheti.

Az élt sokáig, ki jól és hasznosan élt.

Azért van annyi bolond, mert ki-ki okosnak hiszi magát.

Az kiált először, kinek a háza ég. 
(T. i. miben gyanús, abban bűnös.) 

Azóta a fák sokszor lehullatták leveleiket.

Azóta szaporodik a tolvaj, mióta sok a törvény.

Az sem éri meg a kakukkszót. 
(Nem sokára meghal.) 

Az sem kutya. 
(Az is ér valamit.) 

Azt a lovat ütik legtöbbet, a melyik legjobban húz.

Azt gondolja, övé ország-világ.

Azt gondolja, hogy mind övé a Dunáig. 
(Dúsgazdagnak képzeli magát.) 

Azt gondolom, borjú repül. 
(Hazudókra mondják.) 

Az is baj, ha sok van; az is baj, ha nincs. 
(T. i. gyerek.) 

Az nevet legjobban, ki utoljára nevet.

Azért vagyok olyan furcsa, mert a nevem Julcsa. 
(Kacér, negédes lányok mondása.) 

Az ő révén ment el.

Az sem volt mátkatál. 
(Annyi mint: őt sem zsákkal ijesztették. 
A mátkatálat süteményekkel megrakva 
karácsony vagy húsvét másod napján pór leány küldi a legénynek, 
kihez vonzalma leginkább vezeti. 
A küldemény elfogadása arra jogosítja föl a küldőt, 
hogy a legényt ő s viszont a legény is őt mátkának szólíthassa.) 

Azt a bolondot nem teszem.

Aztán ki van. 
(A dolognak vége van.) 

Az óta a nap is más oldalára fordult.

Azt gondolja, ő ölte meg a gúnárt. 
(Azt véli, hogy derék ember.) 

Az sem fenékig tejfel.

Azt sem mondja eb, vagy kutya.

Azt sem mondta, eb ura fakó.

Azt hallottam felőle, semmi sem lett belőle. 
(A nép ajkán gyakran előforduló szólás-mondás, 
különösen midőn szóba hoznak valakit, 
ki már régen távol van a háztól, vagy szülőföldétől, 
de ki az előtt sem jogosított vérmes reményekre.) 

Azt is elfelejtette, mi a neve.

Azt hiszi, ő vezeti a kaszást. 
(T. i. a kaszás csillagot. 
Értelme: kevély, büszke s gőgös.) 

Azt ígéri, mit el nem hozott, otthon sem hagyott.

Azt sem érdemli meg, a mit megeszik.

Azt sem mondta, befellegzett.

Azt sem mondta, cseréljünk pipát. 
(Szó nélkül távozott.) 

Azt sem mondta: papucs.

Azt sem tudja: bű-e, vagy bá.

Azt sem tudja, fiú-e, vagy leány.

Azt sem tudja, hová hajtsa fejét.

Azt sem tudja, melyik világon van.

Azt sem tudja, hány az Isten.

Azt sem tudja, tök-e, vagy túrósétek? 
(Pimaszra mondják.) 

Azt sem tudja, hol a feje.

Azt sem tudom, hová kapjak.

Azt sem tudja, mi a neve.

Azt sem tudja, mi fán terem.

Azt sem tudom, van-e világon, avagy nincs.