Boldog-boldogtalan lexikona V.

Írta: Nagy Jenő · 2020. május 23.

kb. 17 perc olvasás

Gyógyfüves-könyv-Michael Tierra - Orvosi-, életmód ...

Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Isteni aranykor és/vagy vaskor/pokol

Életminőség-vizsgálat: magyar példatár

A görög mítoszok · Robert Graves · Könyv · Moly

Petőfi Sándor

A BARÁTAIM MEGÖLELÉNEK…

Barátaim megölelének…

Szivökhöz nyomták szívemet;

Bennem mi boldog volt a lélek!…

Később tudám meg: mért öleltenek? –

Azt tapogatták, míg öleltek:

Hol van legfájóbb része e kebelnek?

Hogy gyilkukat majd odadöfjék…

És odadöfték!

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

Könyv: Aranygyapjú (Szabó Árpád)

1.

Hármas kötél

Sokkal jobb dolga van

a kettőnek, mint az egynek.

Mert ha elesnek is,

az egyik felemeli társát.

Jaj, pedig az egyedülvalónak,

ha elesik, nincsen, aki felemelje.

Hogyha együtt feküsznek ketten,

megmelegszenek.

Az egyedülvaló, pedig

mi módon melegedhet meg?

Ha az egyiket megtámadja is valaki,

ketten ellene állhatnak annak,

és a hármas kötél nem hamar szakad el.

Prédikátor 4:9-12

2.

Savanyú a szőlő

Mivel csak azt tekinted,

hogy neked mire és hogyan

van a Másikból szükséged,

– mintha csak egy mobil

telefont vennél a piacon -,

s megfordítva már nem…

Ezért jó eséllyel maradsz társtalan.

S hogy ez a hiány ne kínozzon annyira,

megideologizálod az egyedüllétet,

túlhangsúlyozod az előnyeit…

3.

Lamentálás

A feleség szövege este otthon

„Hát vedd már

egyszer tudomásul,

hogy éppen olyan

dolgozó ember vagyok, mint te!

Csakhogy én reggel ötkor kelek,

lerohanok kifliért és tejért,

és keltek mindenkit,

és felhozom az újságot

és reggelit adok

és uzsonnát csomagolok,

és kiszellőztetek és beágyazok,

hogy mire munkába indulok,

már alig állok a lábamon,

és ledolgozom a nyolc órát,

aztán bevásárolok, cipekedek,

főzök és mosogatok,

és sose látom a krimi elejét

de ha megkérdezem,

hogy melyik volt az áldozat,

akkor én vagyok a hülye.

Hát az is vagyok,

legalább is ti

annak néztek engem.”

Janikovszky Éva

4.

Halálba táncoltatás

Az élettársak inkább haláltársak

Aki saját magad után a legtöbbet javadra,

az éppen ennyit, vagy többet a károdra tehet

Egymást felemésztő, kinyuvasztó játszmák sora:

ezek a háborús évek is minimum duplán számítanak

pedig éppen a családi béke a hosszú élet egyik „titka”…

A házaspárbajos évek csak hosszúnak fognak tűnni…

5.

Mentő

Élet-dologmentő

Aki csak magát menti

Az égő házból, gyerekét,

élettársát, anyját már nem.

Vagy aki mindent mentene,

minden használati tárgyat is,

és így végül ő maga is odavész…

6.

Meskete

Aki felnőttként

már nem veszik komolyan a mesét,

(amik eredendően sem gyereknek szóltak)

Vagy aki még akkor is szó szerint érti azokat:

például: életfogytiglan jó/rossz embereket lát…

7.

Lefizető

A fizető „Főúr”

„Mindenki a vendégem!”

Így akarsz bevágódni, „barátokat” szerezni

Ők addig tartanak ki mellette, míg pénze tart…

Így eredeti önleértékelése csak még nagyobb lesz!

8.

Spiritus rector

Ki a nagyobb bűnös?

Az elkövető, a végrehajtó bérgyilkos?

Az egy valaki a felheccelt lincselő tömegből,

vagy az értelmi szerző, a kiagyaló és felbujtó:

bűnbakképző, ellenségkép-festő, mumust gyártó

9.

Kárhoztató lélek

Még bocsánatkérés után sem tud úgy tenni,

Mintha mi sem történt volna – örökké hánytorgató

Örökké, naponta emlékszik és emlékeztet,

Nem ismeri a feledés jótékony homályát,

s ezzel a másikat, de magát is lekötözi,

nem bocsájtja el a rabságból…

10.

Önkárhoztató

Akinek az teszi pokollá az életét,

hogy már egyedül csak ő nem tud

saját magának megbocsátani!

Pedig ezt már minden érintett,

sőt: Isten maga is megtette volna,

ha ő ezt hagyta/elfogadta volna…

Ő inkább bűntudatában szenveleg,

saját kiválósága: erényeként éli meg.

11.

Versenyeztető

Szereted a feleséged,

és ezt minden nap érezteted is vele,

és azt is, hogy az előzőt meg se közelítheti.

De adsz neki esélyt: naponként lepontozod,

folyamatosan kiértékeled aktuális teljesítményét…

12.

Előszeretet

Az idegen az első!?

Kívülállónak lágyszívű,

de a belül állónak kemény, kő

Vagy mindenkihez egyként viszonyul,

Gyereke sem kap több figyelmet, törődést,

mint akármelyik szomszédja, távoli rokona…

13.

Kölcsönző

Aki csak annak ad kölcsön,

kamatos kamatra, sőt uzsorára

aki biztosan visszafizeti, de kezest kér tőle.

Vagy annak, aki biztosan nem, s így övé a zálog

(a háza, a felesége, a gyereke, a rabmunkája stb.)

14.

Nyomorultak

Az igazság pedig ez:

nyomorultnak kell lennünk,

és azok is vagyunk.

Emellett a legkomolyabb bajok főforrása,

melyek az embert érik,

az ember maga: homo hominis lupus,

az ember az embernek farkasa.

(…)

De minek mennénk ily messze:

ötéves korban cérnafonóba.

vagy másféle gyárba lépni

s ettől kezdve először 10, majd 12,

végre 14 óra hosszat egy nap ott ülni,

s ugyanazt a mechanikus munkát végezni –

valóban drága ár azért a gyönyörűségért,

hogy valaki lélegzetet vehet.

Pedig ez milliók sorsa

és sok más millióé cseppel sem különb.

Schopenhauer

15.

Érdemelv

Aki csak azt

és annyira szeret,

aki/amennyire azt kiérdemli,

az majd nagyon elcsodálkozik,

mikor elmarad az irgalom:

minden bűnét megbüntetik,

mikor elmarad a kegyelem,

a ki nem érdemelhető ajándék…

16.

Rivalizáltató

Aki az édes/mostoha

gyerekeit versenyezteti:

licitáljanak, hogy

ki szereti őt jobban/legjobban

És ilyenkor azután persze

a hízelgők nyerik el a pálmát.

Száműzött/kitagadott lesz az,

ki nem szavakkal ömleng, de…

De amikor éles próbahelyzet van,

csak őrá számíthat az apa, az anya.

17.

Hipokrita

A kisebbik rossz

A képmutató legalább hódol az erény előtt,

De mi van azzal, aki bűneivel nyíltan kérkedik?

És milyen az a kor, ahol ez már nem megvetett kivétel,

De a lassan, de biztosan elfogadott köznapi gyakorlat?

18.

A fa és a gyümölcse

Rossz magot ültetsz, ki sem hajt

A csemete nem akar gyökeret verni

Megnő a fa, de nem hoz elég termést

Terem a fa bőven, de mást, mint vártál

Csak nagy sokára és kétévenként terem

Nagyon fagyérzékeny – rosszkor rügyezik

Mire beérne a termés, elpusztítják a kártevők

Jön egy nagy vihar, jégeső és semmi nem marad

Már éppen szüretelnél, amikor ellopják az egészet

Betakarítod a termést, de nincs kinek jó áron eladni

Stb.

19.

Gyorstermelők

Te veszed, bérled a földet

Te tudod, őseid mit izzadtak rajta

Te műveled, veted, ápolod, locsolod

Te figyeled aggódva, milyen az időjárás

Te reménykedsz, hogy lesz mi enni télen

Te fektettél be, hogy el tudd adni a termést

És akkor jönnek egy nap/éjjel, s elvisznek mindent

20.

Rossz szomszéd

Aki magas kőfallal veszi körül magát

Aki feljelent, ha az utcára pakolják le a sódered

Aki nappal alszik, de éjszaka végtelen tivornyába kezd

Aki azon mesterkedik, hogyan mérgezze meg a kutyádat

Akinek nincs csengője és úgy tesz, mint aki nagyothalló

Aki nem veszi át a küldeményed – vagy olvassa leveled

Aki a kerítésen át leskelődik, hallgatózik, majd pletykál

Stb.

21.

A kicsi – nagy – hatalma

A kicsi pótolhatatlan segítsége

Az oroszlán és a kisegér meséjében

az állatok királya megkönyörül

az útjába kerülő incifincin,

aki nem győz hálálkodni,

s megígéri, hogy meghálálja még ezt,

amin az oroszlán csak kacag…

De amikor hálóba gabalyodik,

éppen a kisegér éles kis fogai

mentik ki az életveszélyes csávából!

(Ahogy nincs az a kicsiség,

ami nagyot nem árthatna neked

egy csepp méreg, egy szál gyufa stb.)

22.

Személyválogató

Akinek egy gyerek, egy koldus, egy parasztember stb.

már hogyan is adhatna megfontolásra méltó tanácsot –

hát még mennyire ki van nála zárva az a lehetőség,

hogy ellensége mondja meg róla az igazságot…

Így maximalizálja annak az esélytelenségét,

hogy a jól választott barát tükre segítségével

valaha is kellően helyes önismerete legyen,

és hogy így életében jó döntéseket hozzon…

23.

Tantaluszi kín

A görög mitológiában

Tantalosz, Zeusz fia, 

hogy próbára tegye

az istenek mindentudását, 

vendégségbe hívta őket, 

amelyen a saját megölt fia, 

Pelopsz húsából készült ételt

tálalta fel nekik. 

Bűneiért az alvilágban 

a legszörnyűbb kínokat

kell elszenvednie 

örök időkig. 

Egy tóban áll,

nyakig érő vízben, 

s valahányszor kortyolni akar belőle, 

szája elől eltűnik a víz.

24.

Pénz

Mert nincs a pénznél

emberek között nagyobb gonosz,

miatta városok pusztultak el,

s miatta lettek emberek földönfutók,

aljas tettekre ez tanít,

a lelkeket miként ha megcserélné,

jót gonoszra vált,

az embernek megmutatja,

hogy legyen minden lépés

istentől elrugaszkodott.

(Antigoné)

*

Könyv: Görög regék és mondák (Trencsényi-Waldapfel Imre)

Orczy Lőrinc
Szívbéli sóhajtás a bölcsesség után

A bölcsesség oly szép, hogy minden kívánja, 
De ennek csak kevés igaz tanítványa, 
Mire vetemedhet ember tudománya, 
Mivel hibás legjobb elme találmánya. 

Belső ösztönéből indul, iparkodik, 
Nap, hold, csillagokon, egen álmélkodik 
Föld színén tekereg, bé is kéredzkedik, 
Tengerbe bémegyen, poklon iszonyodik, 

Égi csattanásnak villámját csodálja, 
Természet erejét mindenben vizsgálja, 
Sokezer dolognak okát nem találja, 
Elméjének vagyon ezer akadálya. 

Világ állapotján s rendén vizsgálódik, 
Érteni, megfogni kívánván aggódik, 
Tűz, föld, levegő, ég, vízen akadozik, 
Rejtezett okokkal szűntelen birkózik. 

Magában tér, kisebb világ épületét, 
Az embert, és ennek csodálatos testét, 
Vizsgálja mind külső, mind belső tetemét, 
Percét, ízét, vérét, de leginkább lelkét. 

Melyen elmélkedik, meg nem esmérheti, 
Homályából senki ki nem vezetheti, 
Magától pediglen éppen nem értheti, 
Mint vak tapogatva járván bú emészti. 

Csúszó-mászó, járó, repdeső állatok, 
Ezek is előtte elzárott lakatok, 
Vagynak ilyen módon mindenütt csak gáncsok, 
De ember magának mégis legfőbb titok. 

Boldog! ki esméri tehetetlenségét, 
Határozni tudja büszkés eszességét, 
Látván elméjének ilyen kisdedségét, 
Nagyra nem terjeszti csonka mesterségét. 

Csalatkozott ember mely kevésre mehet, 
Bizony nem adhatunk világosabb jelet, 
Ím jelen dolgokról csak keveset érthet, 
A múltat nem tudja, ami lesz rejtetett. 

Hát mely homály vagyon a nagy tudományban, 
Istenhez, s lélekhez tartozó dolgokban! 
Mennyi különbözés vallás formáiban, 
És ahhoz tartozó külső szolgálatban! 

Indulj meg Pekingtől, menj szinte Rómáig, 
Nagy Bairtól eredj, juss egész Prágáig, 
Evezz tengereken Lisbontól Dantzkáig, 
Linztől a Dunán le Sándor oszlopáig. 

Akármely nemzetnek nézzük is vallását, 
Tapasztalni fogjuk gyakor változását, 
Szégyen, mire vitte sok nép gyalázatját, 
Ki csufosan tette lelki áldozatját. 

Volt olyan vaksága emberi elmének, 
A krokodilust is tartották Istennek, 
Mi több fokhagymának oltárt emeltenek, 
Ily gyengeségekkel ám dicsekedhetnek. 

Vásárlás: Jean-Claude Belfiore - A görög és római mitológia ...

Természet rendének setét homályában, 
Eredvén az ember mély vizsgálásában, 
Sokezer esztendőt tölte tanulásban, 
Nem sokat ment elöl mégis munkájában, 

Most is csak azt tudják, mit halandó tudhat, 
Hogy fő bölcsességre senki fel nem juthat, 
Kevés amit ember elméje megfoghat, 
Több az, amelyeknek végére nem járhat. 

Ha volt is, ki szárnyon feljebb emelkedett, 
Többi társainál több talentomot vett, 
Az is félve csak oda mehetett, 
Honnan a kétsége könnyebben térhetett. 

Határozott eszét némelyik csigázta, 
S az elrejtett dolgot addiglan vizsgálta, 
Míglen kevélységét Isten megbosszúlta, 
S vakmerőségének jutalmát megadta. 

Arisztotelésznek testét örvény lepte, 
Mikor dagadását tengernek szemlélte, 
Pliniust Etnának tüze emésztette, 
Mikor a kemence száját nézegette. 

Szerencsés Salamon, kit a főbb Okosság, 
Vezérlett vallani, hogy minden csak hívság, 
Boldog véle együtt, kit még a romlottság 
Nem bír, s nem emelget a kevély tanultság. 

Boldog hétszer, mondom, ki tud elégedni 
Menny ajándékával, s nem megy temjénezni 
Felpuffadt eszének, vagy tud kéteskedni, 
S elrejtett dolgokra nem mer ereszkedni. 

Kevély a tudomány, az embert ragadja, 
Ki poharából itt, azt megtántorítja, 
Mi tanulásunknak légyen tehát módja, 
Kinek-kinek illik, légyen arra gondja. 

Csak annyit hörpentsünk édes poharából, 
Kitől jobbak leszünk, s éltünk nem rosszabbúl. 
Nem áll az okosság disputációból, 
Mást kell megtanulni filozófiából. 

Isten úgy akarta, hogy ember dolgozna, 
Cselekedne inkább, mintsem gondolkozna, 
Mennyei dolgokat se igen vizsgálna, 
Földi lévén földi tudományt tanulna. 

Nem tudományt adta célul az embernek, 
Ada más jobb véget kötelességének, 
Mint határa vagyon romlandó éltének, 
Úgy bizonyos célja vagyon elméjének. 

Elég nagy tudomány, ha jól tudunk élni, 
Ha a jó erkölcsben tudunk elöl menni, 
Hibás vétkeinket meg tudjuk esmérni, 
Másoknak is vétkét meg tudjuk feddeni. 

Arra halandónak szükség iparkodni, 
Miképp rossz vágyódást lehessen fojtani, 
Harag irígységet hogy kell hárítani, 
A szép egyességet mint kell megtartani. 

Jöjj el fő Bölcsesség! esmértesd magadat, 
Taníts, hogy esmérjem én mennen magamat, 
Tenéked áldozni innen-túl munkámat, 
Vesd le fátyolodat, vond le homályomat, 

Epikur, Seneca, Plátó tudománya, 
Wolff, Argens, Malebranche, Newton találmánya 
Nem segít, mert hibás ezek takarmánya, 
Te légy, fő Bölcsesség! én elmém kormánya.

Stephen Fry: Mítosz - Görög mitológia angol humorral (könyv)

*

25.

Tudni, érteni és élvezni

Mindent tud a humor történetéről,

csak nem érti, s főleg nem élvezi a tréfát –

elméletet alkotott az emberi humorról,

de képtelen hatásosan elmondani egy viccet,

és mások jól elmondott jó viccén se nevez egy jóízűt…

26.

Tekintélyelvű 

Eredet és érvényesség

Mindegy, hogy honnan tudod

(illetve: hogy te mit gondolsz erről)

– „istentől”, a tanár bácsitól, holt bölcstől -,

az a lényegi kérdés, hogy igaz- e vagy sem,

hogy tudod-e igazolni, bizonyítani!

(a tekintélyre hivatkozás nem érv…)

27.

Szesztestvériség

a kocsmában mindenki a barátod,

mindenki a keblére ölel, pláne amíg fizetsz,

de melyikük lenne kezesed egy kölcsönnél,

vagy ki jönne el közülük melletted tanúskodni,

vagy ki fogadna be egy napra is, ha kilakoltatnak?

28.

Egy népből csőcselék

„A legnagyobb veszély,

ami egy népet fenyeget,

nem az, hogy szolgaságba süllyed,

és hatalmasabb, nagyobb számú,

erőszakosabb nép számára dolgoznia kell.

Szolganépek lehetnek nagyok,

a szegénység, a munka, a megalázás ellenére

élhetnek magas sorsot.

A legnagyobb veszély,

ami egy népet fenyeget,

hogy primitívvé válik,

hogy eldobja magától

a tudatos gondolkozást,

és a tudatos gondolkozót,

s ezzel a tudatlanság óceánjába merül.

Így válik csőcselékké, söpredékké,

züllik és oszlik fel…

Hamvas Béla

29.

A többség

sosem képviseli a jogot. 

Nem, sosem! 

Ez is csak olyan társadalmi hazugság,

amely ellen 

minden szabad,

gondolkodó embernek küzdenie kell. 

Kik alkotják egy-egy nép többségét? 

Az okosak vagy tökfilkók? 

Egyezzünk meg,

hogy a tökfilkók többsége 

világszerte lenyűgöző arányú. 

De, az ördögbe,

csak nem helyes, 

hogy az ostobák ráncigálják az okosokat?! 

Ibsen

30.

Önbüntetés

Mintha el lenne tiltva a közélettől…

Négyévenként leadod egyszem voksod,

(amit a Nagy Számítógép elnyel, s kiköp)

S vakon kell bíznod érdekeid képviselőjében,

Mert mandátuma őt tkp. semmire sem kötelezi,

annál inkább a párt, a frakció katonai fegyelme:

S így a Vezér szava dönt, akinek a Pénz diktál,

Így azután olcsó fröccsel moroghatsz nyomorodon

31.

Valamit valamiért?

A patkányok is segítik egymást?!

Egymás között, a csoporton belül,

aki velük jót tett, azzal ők is jót tesznek,

az értelmes önzés erkölcse értelmében.

Keresztelő János azt tanította,

hogy ha neked van két inged,

add oda a rászorulónak az egyiket.

Jézus még ennél is többet követel:

add oda mindkét, az összes inged…

Biztos, hogy őt akarod követni?

32.

Judeokrisztián

Idegen isten imádtatni!?

Ha én zsidó vezető lennék,

én is ilyen igéket adnék Jézus szájába,

és küldenék egy Pált a tanítványok élére?

„Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták:

Szemet szemért, fogat fogért.

Én pedig azt mondom nektek:

Ne szálljatok szembe a gonosszal,

hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől,

tartsd oda neki a bal arcodat.

Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat,

annak add oda a köntösödet is.

És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít,

menj vele kétannyira.

Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar,

el ne fordulj tőle.”

Mt 5,38-42

33.

Teremtmény

Mire rendeltetett?

Használati utasítások?

Ha úgy bánsz magaddal,

mint aki a gitárt szögbeverésre,

vagy nehezéknek, dísznek használja,

vagy húsvágó deszkának, légycsapónak,

esetleg zálogba rakható értéktárgynak

akkor ne csodálkozz rajta,

ha kialszik az isteni szikrád…

34.

A lényeg megragadása

Ha egy marslakó megfigyeli életünket

és megnéz mondjuk egy bocsánatkérést,

akkor ő mit fog ebből érteni,

hogyan fogja ő ezt visszaadni, reprodukálni?

Pont ugyanúgy

lép be a szobába,

hasonló távolságra

mechanikusan ismétli a szavakat stb.,

amik egy új helyzetben lehet,

hogy újabb sértést jelentenek…

(Hogy a Kovács egy csaló?

Már bocsánatot kérek!)

35.

Testügyességeink

Mindenki zsonglőr, akrobata/cirkuszművész

Villámgyorsan felöltözni és levetkőzni (riadó)

Az első ügyetlen csók után egy ügyeset adni

Kerékpáron egyensúlyozni, személyt-terhet szállítani

Hazavinni a bevásárolt sok holmit gyalog és buszon

Egy kaviccsal az ablakot úgy megdobni, hogy ne törjön

Egy krumplit takarékosan megpucolni, almát lehéjazni

Stb. stb. stb.

36.

Lelki erőforrás

Mi visz rá embereket

Rendkívüli, hősi tettekre,

Vagy akár egy életen át tartó önfeláldozásra?

Az istenhit, a szerelem, a család- és hazaszeretet stb.

Mit meg nem tesz Rómeó, hogy elnyerje Júlia kezét!

Életösztöne a sarokba szorított nyulat is oroszlánná teszi?

Miért vállalja az elhivatott igazságkereső a pokoljárásokat?

37.

Pipiskedő

Tetszelegve viselkedik,

Nagyon kedvesnek kíván mutatkozni,

Finomkodva, édeskésen viselkedik

Vagy rátartian mozog, kényeskedik

(önelárulóan nem őszinte)

38.

Hagymaember

Aki csak hámozható

Semmi mag, csak a héj

Sehol egy szilárd kemény mag

Csak a sok le-és felvehető rétegek

(Lásd: Ibsen: Peer Gynt)

39.

Érzéktelenítve/fogyatkozva

Becsukódó dimenziók és világok

Már nem érzed az ízeket

Már nem érzed, mi van a szádban

Már nem érzed az illatokat

Már nem érzed a hideget-meleget

Már nem érzed az anyagokat

Már nem hallod a hangokat

Már nem látod a színeket, formákat

Már nem érzed a fájdalmakat

Már nem érzel némi nemi élvet

Már nem érzed, mikor kell kimenni…

Stb.

40.

Outsider

Nem kompetens kívülálló

Aki nem tudhat tojást tojni,

az nem tudja megállapítani,

hogy melyik a jó tojás,

és melyik a záp tojás?

41.

Fejfedő

Praktikum és fejdísz

Sapka, kalap, csákó, süveg

Ami megvéd ütéstől, esőtől, széltől

Ami jelzi nemed, korod, rangod, nemzetiséged

Ami kifejezi családi állapotod, csoporttagságod

Amit megemelhetsz és amivel adományt gyűjthetsz

Amit kötelező levenni vagy épp tilos a födetlen fő…

42.

Jótündér

Egy tünemény

Légy készen, s légy résen,

Ha hirtelen eléd toppan a Jószerencse

És ott és akkor bármelyik kívánságodat teljesíti,

Mert ez ritka, és lehet, vissza nem térő pillanat,

S ha semmit se vagy rosszat kérsz, attól koldulsz…

43.

Balkezes

Aki ügyetlen?

Vagy akinek a bal keze a jobbik?

De átszoktatták/hagyta magát átszoktatni,

Vagy maga átszokott a másikra megfelelésből…

(A tapsteszttel eldönthető, ki minek született)

44.

Olcsó: mondások

Olcsó a katonának vére.

Könnyű a só, ha olcsó.

Könnyű olcsó városban megszokni.

Olcsó fának hideg a lángja.

Olcsó húsnak híg a leve.

Olcsó János.

Olcsó mint a cigányhal. (Szálkás.)

Olcsó mint a kurafi

Olcsó mint a vasszar.

(Kiégetett szén a kovácsnál; értéktelen.)

Olcsó ott az ember, a hol nem ismerik.

Olcsó ott az ember, a hol sok van.

Szépen döglik a marha, olcsó lesz a bőr.

45.

Életismeret-hiány

Elzárva tartottak – jogi – nagykorúságodig!?

Várkastélyban, lakatlan szigeten, árvaházban

Hogy megóvjanak a rossz példák látásától –

így bedőlsz az első cukros bácsinak, aki becéz…

(Lásd pl.: Moliere A nők iskolája c. színművét) 

46.

Persona non grata

Kiutasítanak, kinéznek,

kigolyóznak, kitoloncolnak stb.

Ez amúgy elsősorban, alapjelentésében

az immunitást élvező diplomatákra vonatkozik,

akiket alapesetben nem lehet honi bíróság elé citálni,

de nem kívánatos személlyé nyilvánítva kiutasíthatók…

47.

Ahhoz képest

Viszonylagos/relatív!? 

Ahhoz képest még elég jó vagyok?

Pl.: focikapusnak a koromhoz képest.

De a szakmádban, hivatásodban

már nem védekezhetsz ezzel.

Ott a mindenséggel mérd magad!

Különben te leszel az a nevetséges,

aki a focisták között a legjobb filozófus,

és a bölcselők között a legjobb focista.

48.

Kör-válogatósdi

Referencia csoport

Csak olyanok társaságát keresi,

akikhez képest ő azért még mindig…

Akiknél ő nagyobb, erősebb, okosabb,

képzettebb, tehetségesebb stb. stb.

Így biztosítod be magad, hogy

felnézzenek rád, csodáltasd magad,

s hogy soha ne előre, csak vissza fejlődj…

*

Sofia Souli: Görög mitológia | bookline

Weöres Sándor:

Kisfiúk témáira

(1968)

1.

Ha majd hatéves leszek

Ibit elveszem feleségül

mercédes kocsit vezetek

Ibi nem ülhet bele

otthun a hele.

2.

KARESZ HÜJE

GYÖNGYI HÜJE

csak én vagyok okos

énnekem a segembe is felyem van.

3.

Jobbra át

balra át

én masírozok legelől

temetjük a nagymamát.

4.

Apukám házat épít.

Először a kéményt,

borzasztó nagy füsttel.

Aztán a ház tetejét.

Azután aztán az ablakokat,

nem látunk át rajtuk, olyan feketék,

csak a falakon látok keresztül,

mivel még nincsenek.

De meg kell építeni a falakat is,

meg a szobákat külön-külön.

Mikor a ház leér a földig,

apukám azt mondja: Ujjé!

5.

Tibor megfogja Zsuzsát.

Először jól megveri.

Aztán megfojtja.

Végül földarabolja.

Sziveit, májait mind kirakja

egyik kerítéstől a másikig.

Zsuzsa gondolkodik: Én nem mondalak be,

de ha nem tudsz visszacsinálni,

mehetsz ám a javítóba.

6.

A házra süt a nap,

fölötte éccaka van az égen,

jóreggelt és jóestét.

7.

Pityu és Pöszi

az óvodakertben mindenfélét sinálnak

ni mijen dicnók

a többi óvodások körülöttük álnak

nézi a Paidagógosz néni

pfuj meekkora dizsnók

űrlapot és hegyes tollat ragad

dühtől hullámozva ír:

Tüzdelt Zülők!

Máskor scináljanak jobb jerekeket.

És felelnek a zülők:

Kedves Paidagágász Néni!

Hun házasodunk hun meg elválunk

különb féle jerekekkel kísérletezünk

*

Görög-római mythologia (könyv) - | Rukkola.hu

PLUSZ VAGY MÍNUSZ

Kislexikonom célja, hogy segítse a bátor keresőket

életüket és elő-szeretteikét, másokét, is boldogabbá tenni:

rendeltetésszerűen használni, mint például egy gitárt, hegedűt,

amivel szöget is lehet beverni, felaprítva be is lehet fűteni stb.,

amit lehet hagyni porosodni, mint zaciba is adható szobadíszt, 

lehet belőle fegyvert csinálni és ütni, vagy lelki hadviselésként:

lehet belőle fülsértő, lélekromboló zörejt, „zenét” kicsikarni,

de lehet ő gyönyörű, lélekemelő-tisztitó isteni muzsika médiuma.

Lehet a szart aranynak nevezni, és még gyarapítani,

Lehet aranyunkat nem becsülni, sőt abból is szart csinálni

Lehet a szarral megbékélni, abban pl. üdvhitben szenvedni,

És meg sem próbálni abból aranyat előállítani (”alkímia”)

Az élet legjobb dolgai lehetnek egyben a legrosszabbak is:

jó vagy rossz egészség, evés, játék, humor, munka/hivatás,

barátság, szerelem, nemi élet, házasság, család, lakás/otthon,

gazdálkodás, iskola, társas élet, sport, művészet, közélet stb.

A legeslegtöbbet én használhatom, s így árthatom magamnak,

És csak ezután jönnek a jószándékú előszeretteim, barátaim,

És a rossz szándékú álbarátok, ellenségek, valamint a segítők,

Akik a rosszat jól csinálják, majd a szerencse, a Rendszer stb.

A mese, példabeszéd, jellemzés rólad szól, ismerj magadra,

a baj felismerése a gyógyulás kezdete: most változtass életeden,

amihez csak bölcs szellem és lélekbátorság kell: sokkal több az,

ami rajtad múlik, semmint azt gyáva önigazolásul hinni akarnád…

Charles Kovacs: Görög mitológia és történelem (Miskolci Waldorf ...