BOLDOG-BOLDOGTALAN: Életminőség vizsgálódások II. – A közvetlenül másnak ártó 3.

Írta: Nagy Jenő · 2020. február 22.

kb. 8 perc olvasás

Képtalálatok a következőre: expresszionizmus festészet

Bölcsek-balgák, boldog-boldogtalanok

Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok

Életminőség tesztkönyv: példamondat-tár

Képtalálatok a következőre: expresszionizmus festészet

BOLDOG-BOLDOGTALAN:

Életminőség vizsgálódások II. –

A közvetlenül másnak ártó 3.

Képtalálatok a következőre: gúny könyv

Ábrányi Emil

NE SÉRTSD MEG…

Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!…
Borúlt ég újra földerűl,
Hint még szebb sugarat…
Ez gyöngédebb ég: itt a folt
Örökké megmarad!

Egy szó elég!… És húnyni kezd
A régi, tiszta fény.
Mélyebb sebet vág, mint a tőr,
A nő nemes szivén!…
Átérzi lelked bánatát,
Vidáman hal meg érted, –
De bús kétségben csügged el,
Ha egy rossz szóval sérted!

Ne félj! Nem hal meg a madár
Ha szárnyait megtörték.
A pillangó tovább röpűl,
Bár fényporát letörléd.
Tovább él a szerelem is
Mert mindennél nagyobb, –
De többé nem száll ég felé,
És többé nem ragyog!…

Képtalálatok a következőre: ábrányi emil

*

Az

emberiség barátja,

de hidegen hagyja szenvedő hitvese…

*

Aki

rabló-

gazdálkodást folytat

a környezet, a természet ellen…

*

Aki

közveszélyesen

száguld haza otthon unatkozni…

*

Aki

olyan mint a rossz tanár –

a válaszodban magát hallaná vissza…

*

Egy

olyan „barát”,

aki egy beígért pofontól,

vagy jutalomtól bármit rád vall…

*

Aki

nem is

szeretne vigaszt találni –

vigasztalhatatlansága a póz,

miközben elvárja a próbálkozást…

*

Aki

nem „csak” szereti,

hanem imádja gyerekét:

alaposan tönkre is teszi őt…

*

Aki

a mesében se

segít a kis hangyának

kimászni a pocsolyából…

*

Aki

nem nyugszik

bele a válásba:

tíz év múlva is

hidegháborúzik…

*

Aki

nem mer

lányt megcsókolni,

hátha nem kapja vissza…

*

Aki

nem képes

magát is „alázva” ölelni,

ehelyett inkább „büszkén” öl…

*

Aki

elrontja a kedvét,

majd ezzel tüntet, fertőz…

*

Aki

mindig

unott és untató –

és nem lopva ásít,

sőt, hadd fertőzzön…

*

Aki

szemet huny,

ha lánya, felesége

a sarkon/neten árulja magát

(annyival kevesebbet kell dolgoznia)

*

Aki

otthon

tisztaságmániás,

de az utcán eszik,

szemetel, pisil, kakál stb.

*

Aki

furfangosan

ezeregy módját

fundálta ki és

valósította meg

közeli embertársai

„vicces” felbosszantásának…

*

Aki

bajában

a figyelemfelhívás

egy módját ismeri:

az ál-öngyilkosságot…

*

Aki

földi bírónál

keresi a teljes igazát,

ha bele is pusztul a családja…

*

Aki

egy a három

aranyásóból, akik

egymást is kinyírják

(akár szó szerint is…)

*

Aki

didergő, hideg szívét

a világ felgyújtásával melegítené…

*

Aki

hipochonder volt,

ebből nem akart kigyógyulni,

ezzel nehezítette családja életét,

és lentről mutogat sírfeliratára: Na, ugye!

*

Aki

mindig

kéreti magát –

mindig mindenért

külön kérvényt kell neki benyújtani…

*

Aki

házi nyúlra nem lő,

de elcsábítani azért hagyja magát,

s nem figyelmezteti barátját,

hogy mily kikapós a neje…

*

Aki

túl sokáig

csak nyel,

majd bilit borít,

mindenkit leokád…

*

Aki

mindennek

a rossz oldalát látatja,

de azt jól, a legélesebben…

*

Aki

tüskéket növeszt:

minden simogató kezet megbök(versel)…

*

Aki

csak egy

pohár vizet kér,

de éhes is, és aludni is ott akar…

*

Akinek,

ha a kisujjad nyújtod

kell a fél-egész karod is, sőt…

*

Aki

nem érti

a másik nyelvét:

így bókolás helyett

sértő kifejezést használ…

*

Aki

vitakészség

és érvek híján

ököljogot érvényesít…

*

Aki

saját „lányos” zavarát

mások zavarba hozásával leplezné el…

*

Aki

saját szemében a gerendát se,

máséban még a szálkát is meglátja…

*

Aki

mindenből

tréfát csinál,

mindent elviccel…

*

Aki

nem érti

a tréfát, a zrikát,

egy mimóza sértődős fajta –

így rontja el a társaság hangulatát…

*

Az

a „szent”,

akinek csak

maga felé hajlik a keze

(és magának gyűjt közadakozásból…)

*

Aki

egy – olcsó – poénért

még az anyját is eladná…

*

Aki

zavart kelt,

hogy abban azután

kényére-kedvére halásszon…

*

Aki

úgy „alkot”,

maradandót hogy

– persze „gondatlanságból” –

felgyújtja a házad, az erdőt…

*

Aki

csak egy csepp

mérget önt az ivóvízbe/kútba,

vagy a társalgás tiszta légkörébe…

*

Aki

nemcsak

hogy hálátlan,

de még bele is harap

a neki/rajta segítő kézbe…

*

Aki

magával rántja

le a feneketlen mélybe

az érte kockáztató életmentőt…

*

Aki

kapva kap

az ő „betegségén”:

szeretetzsarolásra használja…

*

Aki

non stop

átkos-átkozott

féltékenységgel gyötri

szíve választottját, élete párját…

*

Aki

az önelfogadás

masszív hiánya miatt

csak kötözködik, kellemetlenkedik…

*

Akinek

szinte csak

hátsó szándékai vannak…

*

Aki

otthon is

rendőrködő,

gyanakvó és nyomozó…

*

Aki

holtáig alkot

a család rovására

„titkos remekművet”…

*

Aki

csak zagyvál,

beszédének se füle, se farka,

de elvárja, hogy feszülten figyeld…

*

Aki

elrontja

mások játékát

és a családi ünnepét is…

*

Aki

beleköp a levesbe,

csizmája az asztalon van…

*

Aki

a számonkérésnél

lapul, mint szar a fűben,

vagy pedig rád keni a kakiját…

*

Aki

a legesleggyengébb

láncszem a csapatában,

de nem ezen változtatna,

hanem másoktól várja el,

hogy helyette is brusztoljanak…

*

Aki

a húsevőt

simán legyilkosozza –

a gyerekeinek ízlésdiktátora…

*

Aki

leuraló:

a gyerekei közé

vet viszály-magvat…

*

Aki

a kákán is

csomót keres,

az élő fába is beleköt…

*

Aki

a kapcsolatát féltve

nem mond életmentő igazságot…

*

Aki

a kecskére

bízza a káposztát,

egy pedofilra a gyerekét…

*

Aki

mindig jól,

sőt: egyedül,

társai rovására is

a legjobban akar járni…

*

Aki

így szól,

ha csapás éri:

dögöljön meg

a szomszéd tehene is!

*

Aki

a végsőkig

próbára teszi

társa feltétlen szeretetét…

*

Aki

segítség

címszó alatt

csak egy szünetmentes

fontoskodó kotnyeles,

egy minden lében kanál…

*

Aki

megszégyenítve,

kinevetve, nevetségessé téve

öli ki a gyermeki kíváncsiságot…

*

Aki

még meg is

ideologizálja/”magyarázza”,

hogy miért rak mindig másra

egyre elviselhetetlenebb terheket…

*

Aki

mást is befeketít,

bármivel megrágalmaz,

csakhogy ő viszonylag

így tisztábbnak látszódjon…

*

Aki

másokon

is áttaposva

kergeti – messzebb –

azt a bizonyos kék madarat…

*

Aki

leginkább

sőt kizárólag,

a más farkával

szereti verni a csalánt…

*

Aki

más ember

lenyomásával

próbálja emelni magát…

*

Aki

magát született

vesztesnek tartva

irigyli és ócsárolja

mások sikerét/dicsőségét…

*

Aki

magát

mentendő

mindenkit rágalmaz,

vádol és bemárt, bemószerol…

*

Aki

maga

idéz elő

vészhelyzetet,

hogy hősként kimentse Őt…

*

Aki

látná már a medvét,

mert állatheccre vár a színházban –

otthon maga is kínozza háziállatait…

*

Aki

megszorultságában

látatlanban már odaígéri

az ördögnek azt, amiről nem tud:

a megfogant/megszületett gyermekét…

*

Aki

könnyen

megharagszik,

tartja is a haragot –

folyton háborgó lélekkel

baráttal is ellenségként bánik…

*

Aki

kitagadja gyermekét,

ha nem pont az lesz,

ami ő lett/lehetett volna…

*

Aki

kiszolgáltatott gyerekeit

erőszakmentességre terrorizálja…

*

Aki

kiradírozhatatlan

ceruzával írja Fekete Könyvébe,

hogy mi minden van a rovásomon…

*

Aki

trükkösen

manipulálva

kifosztja a másikat,

kicsalja majd’ mindenét,

majd kegyesen alamizsnát oszt…

*

Aki

kifeszítve hálóját,

lélektani csapdáját,

lesből várja az áldozatát

majd élvezi a vergődését…

*

Aki

kerülget-köröz,

a bukásodra várva

mint vérszagra gyűlő

hiéna, dögevő keselyű…

*

Aki

inkább tíz

ártatlan is bánt,

csakhogy a bűnöst eltalálja…

*

Aki

inkább elkövet,

semmint elszenved

bármilyen igazságtalanságot?

*

Aki

imád

rémhírt terjeszteni,

csakhogy központba kerüljön

és etethesse lelke rosszabb részét…

*

Aki

imád

másokat zavarba hozni,

leégetni, nevetségessé tenni –

így él vissza istenadta

szellemi képességével…

*

Aki

idegenekkel

mindig angyal,

a szeretteivel sokszor ördög

*

Aki

idegen emberre,

kontraszelektált tanítóra

bízza tulajdon édes gyerekét

*

Aki

húst

hússal akar enni,

de a hóhérmunkát mással végezteti

*

Aki

hozzátartozói

leleményes lelki

kínzásában leli örömét

*

Aki

holtig

kárhozatban

élettársában már

csak a hibáit látja

*

Aki

hetes

tanfolyamra jár,

de bukásra áll ott is:

hogyan légy figyelmes és tapintatos?

*

Aki

hamis

alternatívák elé állítva

kötelezne mást választásra

*

Aki

hamar

kisajátítja magának

a Nagybeteg zsarnok főszerepét

*

Aki

ha törik,

ha szakad,

mással nem törődve

megcsinálja, amit a fejébe vett

*

Aki

gyermekét

vagy még élettársát is

a maga képére formálná

*

Aki

felfelé

csak túlbuzgón nyal,

lefelé csak kíméletlenül tapos

*

Aki

ex élettársának

kedvenc állatából

főzi meg a búcsúvacsorát

*

Aki

évenként

egyszer nagyot segít,

de sok apró figyelmességet mulaszt,

és sok „kis apró” lelki sérülést okoz…

*

Aki

elvárja, hogy

a vele beszélő

megtisztelve érezze magát,

és minimum vigyázban álljon…

*

Aki

első

a barátja lakomáján,

de elérhetetlen, ha baj van

*

Aki

előbb

embert bálványoz,

majd csalódva sárba tapossa

*

Aki

előbb

az egekig magasztal,

majd leránt: nagyot ess pofára

*

Aki

ellenőrizhetetlen

demagógiával kábítja

a hiszékeny jónépet…

*

Aki

éket ver

társak, párok közé,

s azt szakadékká tágítaná…

*

Aki

élettársával

kísérletezik,

naponta próba alá veti

*

Aki

élettársától várja:

kollegája, sporttársa stb,,

vagyis a mindene legyen

(különben durcásan dúl-fúl)

*

Aki

élettárs

és élethivatás híján

nem bocsátja útjára gyerekét

*

Aki

egy életre

elveszi kedved:

éneklés, írás, színjáték, sport stb.

*

Képtalálatok a következőre: káin és ábel festmény

Sajó Sándor:

Új Ábel

Anyám! Kegyelmed özvegyasszony,

És szűken van kenyerünk,

Azért én, lássa, nem panaszolom,

Hogy Káin együtt él velünk,

Bár nem kegyelmed szülte őt: –

Legyen testvér az istenadta,

Ha ős törzsünkkel összenőtt,

De kikesergem a világba,

Jószívem hozzá mind hiába,

És velünk él egy kenyéren,

Nekem e Káin nem testvérem!

Anyám! E Káin csúf szokásból

Minden dolgomba belegázol,

Játékban, utcán, kint a pástom,

A taligánkat sohse húzza,

Mikor meg tolná, visszahúzza,

Zsebemből kicseni a gombot,

Tarisznyámból a kenyeret, –

Amit én gyűjtve összehordok,

Ő széjjelszórja és kinevet,

Más kedvét ellenem szítja,

Utcák kutyáit ellenem uszítja

S örül, ha folyni látja vérem, –

Nekem e Káin nem testvérem!

Anyám! Én e Káint bepanaszlom…

Kegyelmed gyönge beteg asszony,

S míg betegen nyög itt az ágyban,

Ő miért fütyül kint oly vidáman?

Ha házunk őneki is háza,

Idegenek közt miért gyalázza?

Ha idegen a lelke tőlünk,

Anyám, – Káinnal miért veszkődjünk?…

Nem vagyunk senki kapcarongya,

Én nem leszek Káin bolondja, –

Anyám! Nekem már forr a vérem:

Nekem e Káin rossz testvérem, –

Anyám, így élni nem öröm…

Én Káint többé nem panaszlom,

De ezt így nem bírom sokáig,

S ha Káin jobbá most se válik,

Akkor az Isten irgalmazzon, –

Bevégzem vele nagy pöröm:

Anyám, – én e Káint megölöm!

Képtalálatok a következőre: káin és ábel festmény

*

Képtalálatok a következőre: sajó sándor könyv

Álbarát, lelki hadviselő, rosszul segítő

Az ellenségemmel elbánok,

de a barátaimtól védjen meg az Isten…

Amit másoknak árthatunk

amit mások árthatnak nekünk –

legfőképpen az elő-szeretteink körében,

akik amúgy a legtöbbet használhatnának

akiknek amúgy a legtöbbet használhatnánk…

Hisz éppen a legjobb szándékkal lehet

legtöbbet ártani, pokolba vezető utat kövezni

Aki rosszul akar jót nekünk, az veszélyesebb,

mint aki csak úgy tesz, mintha javunkat akarná –

pláne, ha nyílt ellenség: akkor legalább védekezünk…

Itt most főképp a szabadon választható

és így is felmondható kapcsolatokról lesz szó,

a szülő-gyerek viszonyról, a hivatásos segítőkről,

a szellemi-politikai elitről egy külön fejezet szól…

Képtalálatok a következőre: káin és ábel festmény