kb. 14 perc olvasás
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés Bessenyei György: Rómának viselt dolgai című művéhez
Jegyzetszótár Bessenyei György: Rómának viselt dolgai című művéhez
Bessenyei fordítói megoldásaiból
Rómának viselt dolgai
Első kötés
Második kötés
Harmadik kötés
Negyedik kötés
Ötödik kötés
Hatodik kötés
Hetedik kötés
Nyoltzadik kötés
Bevezetés
A Rómának viselt dolgai Bessenyei pályájának utolsó szakaszában született, amikor az író, a világtól, írótársaitól és barátaitól távol, irodalmi mintáitól elszakadva, bölcseleti munkákban fogalmazta meg gondolatait hazája és az emberiség sorsáról, a természetről, az emberről. Nem alkot zárt gondolati rendszert, de ez nem is célja, hiszen „a világ nem élhet egy ésszel”, mint a Róma-történet bevezetőjében írja, „olvasó barátait” nem meggyőzni akarja, csupán a történelem leckéiről folytatott elmélkedéseinek „fontolására” biztatja. A történeti munka alapja Millot abbé világtörténete, de Voltaire filozofikus történetírásainak hatását is magán viseli.
…
A Rómának viselt dolgai különleges helyet foglal el az életműben. A mű kétfajta szövegből áll, mivel fordítás és kommentár is, ami a kritikai kiadás sajtó alá rendezőjét különlegesen nehéz feladat elé állítja. Nyilvánvaló, hogy fel kell vetnünk a forráskérdést, ami ebben az esetben – a mű sajátosságaiból következően – igen összetett. Egyrészt meg kell ismernünk a fordításra kiválasztott szöveggel kapcsolatos tudnivalókat, másrészt Bessenyei viszonyulását az eredeti szöveghez, egyéb előképeit, a magyar író sajátos történelemlátását. A forráskérdést, valamint a mű keletkezésével kapcsolatos ismereteket is összefüggésbe kell hozni ugyanakkor a magyar felvilágosodás hasonló szellemű törekvéseivel, Bessenyei forrásához kapcsolódó egyéb művekkel is, hiszen Bessenyei választását és forráshasználatát is tisztábban látjuk és jobban megértjük ezek ismeretében. Jobban megvilágítja az RVD keletkezését az is, ha feltárjuk előzményeit Bessenyei korábbi történeti jellegű műveiben, illetve rokon gondolatait- az aktuális erkölcsi-politikai-filozófiai kérdésekre a történelemben választ kereső- egyéb időskori bölcseleti műveiben.
Bessenyei RVD-jének forrásául Millot abbé Élémens d’histoire générale című, 1772-73-ban megjelent hatkötetes világtörténetének Róma történetével foglalkozó második és harmadik kötetét választotta. Az utolsó alkotói korszakába érkezett író választása meggondolt és indokai alapján érthető. Bessenyei jól ismeri Millot egész világtörténetét, sőt ki is fejezi azt a szándékát, hogy az egész mű magyar változatát el szeretné készíteni: „Mivel e múnka ily rövid summában, egész Maria Theresiáig, és Ferentz Tsászárig fog le jönni, lesz időd a keresztyén Európát is visgálni, és tetteit itélni.” – írja műve első részében (I/125r, Bessenyei jegyzete). Bessenyei azt is pontosan tudja, hogy az általa választott forrás a francia felvilágosodásnak azon történeti művei közé tartozik, amelyeknek célja nem a történeti tények aprólékos előadása, sokkal inkább a jelen megértéséhez, a jövő formálásához adnak segítséget. Olvasóihoz címzett bevezetőjében figyelmeztet is írása sajátos műfajára: „Azt kérded: Miért nem irja Romának eseteit egész ki terjedéssel? Ezt felelem: Minek? Rómának Bőltsei meg irták; ö utánnok ezer tudós… Olvasd ott. […] Nem az a kérdés egyedül, hogy valaha, ez ekkor itt, az akkor ott, valójában megeset é, hanem hogy meg lévén iratva, rólla mit itéllyünk, és életünknek folyásában, elöre nézve, mi hasznát vegyük.”
Ez a típusú történetírás főleg a francia felvilágosodásra jellemző, filozofikus történetírásnak nevezhetjük, legismertebb és legjelesebb képviselője Voltaire. A műfaj európai és magyarországi elterjedésében is fontos szerepet játszott Millot abbé, aki történeti műveiben kerüli a merész következtetéseket, politikai és vallási vitákat. Millot nem eredeti gondolkodó, világtörténete tankönyvnek készült és részben kompiláció, ám műve, talán sajátos célja miatt is, áttekinthető rendszert ad és a kor tudományos színvonalán áll. A filozofikus történetírás elterjedésében Voltaire hatása a legkorábbi és a legerőteljesebb, Millot hatása későbbi és nem homályosítja el Voltaire-ét. A műfaj legérdekesebb magyar megvalósulása kétségkívül Bessenyei RVD-je.
BESSENYEI GYÖRGY
RÓMÁNAK VISELT DOLGAI
Sajtó alá rendezte Penke Olga
Budapest : Neumann Kht., 2000
TARTALOM
Bevezetés Bessenyei György: Rómának viselt dolgai című művéhez
Jegyzetszótár Bessenyei György: Rómának viselt dolgai című művéhez
Bessenyei fordítói megoldásaiból
RÓMÁNAK VISELT DOLGAI
Első kötés
Második kötés
Harmadik kötés
Negyedik kötés
Ötödik köt
Jegyzetszótár
- ájulásba esik – lohad, veszélybe kerül
- akadályba hoz – zavarba hoz, megzavar
- akadályra gondol – meg akarja akadályozni
- Albanusok, Albinusok – albaiak, Róma környékén lakó itáliai nép, Alba Longa lakói
- Alexandrinusok – alexandriaiak, Alexandria, a Nagy Sándor által alapított egyiptomi város lakói
- Alkorán – Korán, a mohamedán vallás szent könyve
- all – alsó
- all község – köznép
- állapodik – pihen, nyugszik
- állat – élőlény
- álmodot – képzelt, kitalált
- álom látás – képzelődés, valótlanság
- ánti romai – Róma ellenes
- árenda – bérlet, haszonbérlet
- árestom, áristom – börtön
- Aristocratia – Bessenyei „A Király nélkül levő tsupa Nemesi Uralkodás”-ként határozza meg
- Aristocratiai Democratia – Bessenyei kreációja: vegyes kormányzási mód, ahol a néptribunusok a szenátus hatalmát korlátozzák, azaz az arisztokráciát a demokrácia mérsékli
- armada, ármáda – hadsereg
- asztalban való bujálkodás – lakoma, dőzsölés
- athenásbeli paraszt uralkodás – görög demokrácia
- attestaltatni – bizonyíttatni, tanusítani
- Autuni Oskola – Autun francia város, a rómaiak idejében híres iskolával
- avas perváta – rossz szagú árnyékszék
- Aventini hegy – Mons Aventinus, egyike Róma hét dombjának
- azomban – azonközben, aközben
- Babillonba viszik – utalás a zsidók babiloni fogságba hurcolására (i.e. VIII-VI. sz.)
- Baldakinúm – baldachin, díszmennyezet, oszlopokon hordozható, díszes tető
- barmab – primitívebb, durvább
- Básán béli Óg király – Óg, bibliai személy, Basan királya, aki Mózessel és Izrael átvonulni akaró népével szembeszállt, de vereséget szenvedett. Óriásnak, legendás alaknak rajzolják
- benna – béna
- bé szuszakol – beerőltet, gyömöszöl
- béres katona – zsoldos
- Biganó – viganó, divatos női ruhadarab (Vigano bécsi táncosnő nevéből)
- birik – jut, kerül, megszerez
- bolond a lántzokig – kötöznivaló bolond
- bolond havát … űzi – rájött a bolondság
- bolondokra tartozott – bolondok közé tartozott
- Brabantzia – Brabant, belga tartomány, melynek városai már a XV–XVI. században jelentős ipari, kereskedelmi központok voltak
- bromtes – Bessenyei tulajdonnevet köznevesít: Brontész a görög mondákban szereplő küklopsz, Gaia és Uranosz egyik gyermeke
- bugván – párosodva
- Buziris – Bessenyei tulajdonnevet köznevesít: Buszirisz Poszeidón isten és Lüszianassza egyiptomi királylány fia, ki az Egyiptomba vetődő idegeneket megölette
- büdös köves tenger – láva
- bütös – böjtös
- Cancellaria – kancellária, a legfőbb feudális állami hivatal
- Celtus – kelta
- Censor – cenzor, a régi Rómában erkölcsbírói és pénzügyi teendőkkel megbízott magas rangú tisztviselő
- Commissio – megbízás, megbizatás
- Confederatio – konföderáció, szövetség, az államkapcsolat lazább formája, amelyben a tagállamok bizonyos önállósággal rendelkeznek (Bessenyei a ‘kötés’ szót is használja ebben a jelentésben)
- Conscriptio – konskripció, összeírás, népszámlálás
- Consilium Septem Virális – héttagú tanács
- Constantinápoly – Konstantinápoly, a mai Isztambul görög-latin neve
- dágvány – pocsolya, sáros hely
- Dakusok – dákok
- delator – följelentő, besúgó, vádoló
- Deputatus – küldött, képviselő
- despot – deposta, zsarnok
- a dolog oda dül – úgy döntenek
- donatio – adományozás
- donatisták – ókori keresztény szakadár felekezet, a katolikusok ellen harcoltak, szigorúbb egyházi fegyelem jellemzi őket (IV–VII. sz.)
- donyez toto deszkú – hozd ezt a deszkát (szlovák)
- druidesek – druidák, az ókori Britannia és Gallia kelta lakosságának papjai és jósai
- É vagy Aix – Aix-en-Provence, dél-francia város, Aquae Sextiae néven a rómaiak alapították
- Edillisek, székes bírák – aedilis, magasrangú városi tisztviselő az ókori Rómában, aki közigazgatási és rendőri feladatokat látott el
- Egéri – Egéria, a régi latin mondákban jóstehetséggel bíró forrásnimfa, a terhes nők védelmezője. A monda szerint Numa Pompilius királynak ő volt a tanácsadója
- egy pihőben – egy hajtásban, egyfolytában
- egy pontra venni – Összeegyeztetni
- egybe vevés – összehívás
- egymás által való lelkesülés – egymáshoz való köze, kapcsolata
- eke szarvára szalattak – visszatértek a földműveléshez
- Ékesek – aequusok, itáliai nép
- Eknomi verekedés – eknomoszi tengeri ütközet, i. e. 256-ban, Atilius Regulus és Manlius Vulso itt verték meg a karthágói hajóhadat
- el lasnyult – tunya
- el múlat, el mulat – eltölt, elmulaszt
- el sasnyul – elsatnyul
- el sikkad – elvész, eltűnik
- el takaríttat – eltemettet
- élet módja nélkül – megélhetési lehetőség nélkül
- Ember Nemzet béli pólgár – világpolgár
- emberi Emlékezet – történelem
- emlékezet könyvek – történelmi művek
- enyeleg – kénye-kedve szerint él
- Ephorok – ephorosz, az ókori Spártában a legfőbb végrehajtó hatalmat gyakorló, egy évre választott öt tisztségviselő egyike
- fajzás – származás
- faldoklás – mértéktelen evés
- Fecialesek – fetiales, 20 főből álló római papi társulat, követek, fő feladatuk a hadüzenet és a békekötés
- fejére fordul – vele is megtörténik
- fekvő jószág – földbirtok
- fel fordul – sorrakerül
- fel rug – fellázad, megtagad
- félelmes – félelmetes, félénk, valamitől félő
- felesen – túlságosan, fölöslegesen
- fene – 1. baj, bökkenő (szabadságnak fenéje); 2. nagyon, rettenetesen (fene vad)
- fenekre ült – megnyugodott, elégedetté vált
- fenkely módra – kényes, fennhéjázó
- fergeteg – zaj, forgatag, megrázkódtatás
- Filippi szigetek – Fülöp szigetek
- Filisteusok – filiszteusok, Palesztina lakói az i.e. I. évezredben
- fiskus – itt: kincstartó
- fityog – sírdogál
- fiuság – örökség
- font – 1. mérleg, 2. súlymérték, kb. fél kilónyi mennyiség
- fontba vet, fontban ül valakivel – összehasonlít, egyforma értékűnek tart
- fontra vesz – mérlegel
- földhöz ver – itt: lábbal tapos, nem vesz figyelembe
- frigyes – szövetséges
- függő – függöny
- a függő háta mellé, a függő mellé – itt: az események hátterében
- fülbe súgó pártütés – titkos zendülés
- füst – kevélység, hamar elmúló, értéktelen dolog, semmiség
- füstös kobzán kontrálva – ócska hangszeren játszva
- füstöt vet, füstöt vét – elvész, megsemmisül, elfogy, semmivé lesz
- garád – kerítés
- Giné – Guinea
- Golia – Gallia
- Golus, Gólus – gall, kelta nép
- Gottus – gót
- gyalánt – gyanánt
- gyetra – gyarló, gyenge, silány (Bessenyeinél főnév is)
- gyomrozó szegénység – éhezés
- habzanak – zúgolódnak, háborognak
- had járjon – az még hagyján
- hagymázban esvén – eszméletén kívül van
- hatalommal uralkodott – itt: egyeduralmat gyakorolt
- a határ ünnepe – a tulajdon szentségét óvó ünnep
- három árán – háromszoros áron
- hátol, hátal – hátas lónak használ, leigáz
- házassági hitetlen – törvényes kötés nélkül élő
- házi nyereségre kaptáz – saját nyereségét lesi
- Helvétusok – helveták, eredetileg a mai Németország délkeleti részén, i.e. I. sz.-ban már a mai Svájc területén lakó nép
- herbatéj – (gyógy)tea
- Herkulanum és Pompéa – Herculaneum és Pompei
- hével lével – nagy sietve, lélekszakadva, nekibuzdulva
- hirel – hiresztel
- hitelkedés – esküdözés, esketés
- hitetés – hazugság, csalás
- hitető – hamis, ámító, csaló
- hizak – hézag
- humor – kedv, hangulat, kedély
- huz von – elnyom, zsarol, sarcol
- időn kivül való – oda nem illő, nem aktuális
- az időnek számát meg igazitotta – a naptárt megreformálta
- Indiák – két India, azaz az Ázsiában és az Amerikában fekvő gyarmatok (a kor nyelvén)
- ingyen sem – hiába, egyáltalán nem
- Instántia – instancia, kérvény
- Insurectio – inszurrekció, (fegyveres) felkelés, a magyar rendiség korában a nemesség hadba vonulása, a nemesi felkelés
- interes – kamat
- Invalidusok Ispotállya – francia állami intézmény a rokkant vagy kiöregedett katonák gondozására
- isztike – ösztöke, földművelő eszköz, az ekevasat tisztogatják vele a rárakodó sártól, fanyelű vaskés
- Jáger – erdőőr, vadász
- jaggás, jaggas – jagos, afrikai nép
- Janukula hegy – Mons Ianiculus, egyike Róma hét dombjának
- Janus Temploma – Ianus, ősrégi római istenség; templomának kapuját békeidőben zárva tartották
- játék helyre lép – itt: színrelép, megjelenik
- játék néző hely – színház
- a játék piatzon fel áll – itt: megjelenik a történelem színpadán
- Jebuzeusok, Hitteusok, Perizeusok, Ammoniták, Hiveusok, Filisteusok – Kánaán területén élő őslakó népek
- jószágos – fekvő birtokokat öröklő, gazdag
- Jus armorum – a fegyverek joga, az államnak hadsereg fenntartására vonatkozó kizárólagos joga, katonai felségjog
- Jus Publicum – közjog
- Justinianusnak törvény tengere – Iustinianus császár törvénykönyve, a római jog gyűjteménye, a Corpus Iuris Civilis, mely hosszú időn keresztül az európai törvénykezés alapja
- Kadesek – kvádok vagy quádok, germán néptörzs
- Káfréri, Kafréria – afrikai terület, a kafferek vagy kafirok (jelentése: hitetlen) hazája
- kalmár kényesség – kereskedői finomkodás
- kaptázza eszét – saját észjárására formálja, együvé nem tartozó dolgokról egyformán vélekedik
- Karthagéna – új Karthago, Dél-Hispánia fővárosa, Hasdrubál alapította 221-ben
- kasos kotsi – egyszerű szekér, fonott kassal ellátva
- Kavallér – gavallér, nemes, rangos ember
- kedvetlen – kellemetlen, kedve ellenére való
- kegyetlen hatalom – itt: egyeduralom
- kegyetlen Uralkodás – despotizmus, zsarnokság
- két fél emberi Nemzet – a férfiak és a nők
- kezeket ortzájokon le huzva – itt: szemüket befogva
- khvetál, kvetál – kvietál, visszavonul, nyugdíjba megy, hivataláról lemond
- ki kereset kém – elfogott, leleplezett kém
- kitsinységre tartozik – nem számít, nincs jelentősége
- koboz – lop, garázdálkodik
- kocska – kacska, hibás, balkezes, félkezű
- komediasta – komédiás
- kornyadoztatván – sanyargatván, kimerítve
- korona mezőbül álló jószág – királyi birtok
- korpa madzag – itt: értéktelen dísz
- köblös föld – fél hold
- körömhegyen áll – veszedelmes helyzetben van
- kötőldés – kötözködés, kötekedés
- köz hir – az emberek véleménye, közvélemény
- közöli az utat – közbülső megoldást talál
- közönséges – köz-, általános
- közösülések – érintkezések
- krizist sem érdemel – bírálatra, ítéletre sem érdemes
- kutyabőr fanatizmus, kutyabőr buzgóság – nemesi elfogultság, elvakultság
- különözés – különcködés
- küszködésbe esik – harcba száll
- Lacedemon – Lakedaimón, Spárta
- Lacedemonbeli rövid és fontos szollásnak módja – Spárta lakóinak rövid kifejezésmódja: „lakonikus rövidség”
- lármába hoz – megzavar
- lárva – álarc
- latban vettetik – megmérettetik, alaposan megfontol
- Lateránumi nagy palota – Lateran, pápai palota Rómában
- lator – buja szerető, parázna férfi
- latsuha – nehézkes, lomha, dologtalan, piszkos
- leletedzik – betegeskedik
- lövésre jön – összeütközésre kerül sor
- Lustrum – ötéves időszak, eredetileg a rómaiaknál ötévenként végrehajtott népszámlálás és az azt követő áldozati szertartások
- maga felekezetü csoport – itt: azonos foglalkozású
- maga vetőség – dicsekvés
- Majland – németül, népiesen Milánó neve
- manér – manír, modor
- manéros – maníros, divatos, udvarias, illedelmes
- márka – pénzegység
- martzong – letépdes, leszaggat
- más ábrázatba jön – más formában jelenik meg
- más rugó tollakkal lelkesittetik – más indítékok mozgatják
- meg állit – megállapít
- meg élemedni – megletté, felnőtté válni
- meg étetés – megmérgezés
- meg hűl tőle – elhidegedik iránta
- meg vétel (adósságé) – behajtás
- meg zápul – meghiúsul, nem sikerül
- mellet – miatt és mögött jelentésben is
- mezejek – mező, mezeje, itt: tevékenység, hivatal értelemben
- mind azon – egyenlő
- minden nappali – mindennapi, mindennapos
- mindenen tul tette – mindennél többre értékelte
- mindent le beszél – a többiek fölé kerekedik beszédével
- mivekre tartozó napok – munkanapok
- modiz – divatozik
- módol – módosít, változtat
- Mogol – mogul, mongol (török) eredetű, mohamedán indiai uralkodó
- morio – farsangos, álarcos
- moring – hozomány, jegyajándék
- mortzongó – komor, duzzogó
- Neapolitanus – nápolyi
- nem familiábul való – nem előkelő családból származik
- négy nagy éltető állatok – a természet erői: föld, tűz, víz, levegő
- némává kiabál – nem hagy szóhoz jutni
- Neposzvolim – a lengyel országgyűlések „liberum veto”-ja
- a népre kiált – szavaz v. hivatkozik a népre
- nételen – nőtlen
- Nicébe közönséges nagy papi gyűlést rendel – niceai (nice-i) zsinatok, a katolikus egyház első századainak jelentős zsinatai
- Nobilis, Nobilissimus, Illustrissimus, Carissimus, Sublimissimus, Perfectissimus, Excellentissimus, Eminentissimus, Magnificus, Reverendissimus – címek, rangok: nemes, legnemesebb, legnevezetesebb, legbecsesebb, legmagasztosabb, legtökéletesebb, legkiválóbb, eminenciás, nagyméltóságú, főtisztelendő
- nösparázna – házasságtörő
- nőszik – házasodik, nősül
- nyilat huz ki – sorsot húz
- Obester – ezredes
- Oceanum tenger – Atlanti óceán
- oraculum – orákulum, jóslat, jós
- ordas – nagyon nagy, otromba, félelmetes, szürkésbarna
- ordó – polgári v. katonai kitüntetés, rendjel
- országlás úttya – közigazgatás
- osztály – osztályrész
- ögyeleg, őgyveleg – elegyedik, összejön
- ökvel – itt: öklel
- ölbe esik egymással – birokra kel, ölre megy
- öröködik – belerögződik
- öszve szűni, fonni – irányítani, igazgatni
- Palatinus – nádor, a király első helyettese
- pantalon – Pantalone, az olasz commédia dell’arte egyik tipikus figurája: felsült, nevetséges szerelmes, itt: bohóc jelentésben
- párgol – párol, gőzöl
- pasquilus – paszkvillus, személyeskedő prózai v. verses gúnyirat
- paszomántos elme – felesleges díszek a kifejezésben
- patres minorum gentium – kisebb nemzetségekből származó honatyák
- pensio – penzió, kegydíj, nyugdíj
- pepetsel – foglalkozik, mesterkedik, szórakozik
- Personalis – királyi személynök
- /pólgári/ pestis – társadalmi baj, igazságtalanság
- pétze – irány- v. határjelölő karó, jel
- piha – pfuj!, undok, irtózás kifejezése
- pironság – pirongatás
- pite – tyúk, csirke
- plebiscitus – plebiszcitum, népszavazás, néphatározat
- poltra – poltura, régi pénzegység
- portio – porció, adó, adórészlet
- Prefactus – prefektus, a testőrség parancsnoka, ill. a város legfőbb elöljárója az ókori Rómában
- proletarii, proletariusok – proletárok, a régi Rómában a szabad lakosság legalsó, legszegényebb rétegéhez tartozó személyek
- rakot – megrakott, gazdag
- ránkor – neheztelés, harag, bosszú
- reá bökkent – rábukkan, ráakad
- Regis ad exemplum totus componitur orbis. – A király példájára igazodik az egész világ
- reménykedik – rimánkodik, könyörög
- rengő – bölcső
- Restaurátió – restauráció, itt: vármegyei tisztújítás
- részeg – őrült, esztelen
- Roma deliberat, Saguntum perit. – Miközben Róma fontolgat, Saguntum elvész.
- rövid kötésre szorul – ő húzza a rövidebbet, ő jár rosszul
- santzol – sarcol, adót behajt, kínoz, gyötör, zsarol
- Saturnalisok – Saturnalia, Saturnus december 17-én kezdődő vidám, karneváli hangulatú ünnepei. A házi szolgák ilyenkor kiváltságokat élveztek, ajándékokat kaptak
- Scithák – szkiták, a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területén élt, iráni nyelvű nép; egyes töredékei hazánk területén is letelepedtek. Középkori krónikák alapján a magyarságot a nemesség tőlük származtatta
- sebje (folyóé) – sodra
- Seculum – saeculum, évszázad
- selma – huncut, gazember
- semjék – semlyék, vizenyős, ingoványos rét, legelő
- Senator – szenátor: a szenátus tagja
- Senatus – szenátus: a vének tanácsa az ókori Rómában, a politikai élet legfőbb irányítószerve
- sete (RVD-M: setét) – sötét, itt: ostoba
- siggat – fájdít, sanyargat
- sikárol – nyújt, lapít, simít
- simitani – rászedni, kiforgatni
- sinór mértékben áll ellenébe tetetve – szöges ellentétben áll vele
- sokáj – sokáig
- Statua – szobor
- Stoikai filozofia – sztoicizmus, a megpróbáltatásokat bölcs belenyugvással, közömbösséggel elviselő életfilozófia
- Stuttzosok – orvvadászok, szabadcsapatok (a ‘stuccer’, lefűrészelt csövű puska jelentésű német szóból)
- Successor – utód, örökös
- sugarol – sugall, ihlet, ösztönöz, megsúg
- sunda – érdemtelen, csúf, utálatos
- Superstitio – babonás hit
- sűrvebben, sürvebben – sűrűbben, gyakrabban
- szabad akarattal uralkodik – itt: zsarnokoskodik
- szabadság büzzel – a szabadság leple alatt
- szája hült – együgyü, málészájú
- szakaszonként veszi őket – egyenként veszi
- szél – hosszmérték
- szél támad róla – hírbe hozzák, gyanúba fogják
- szérgyék túró – szerdék-túró, nem oltott, friss tehéntúró, kotyvalék-eledel
- szibarita – pompában és semmittevésben élő, elpuhult ember (Sybaris ókori város fényűzően élő lakóiról)
- szín – szinlelés
- szinel – elferdít, eltussol
- szorgosztat – szorgol, sürget, ösztönöz, siettet
- szőkést kap magának – fellázít, fellángol
- szuszakol – gyömöszöl, tömköd, erőltet
- taksás, taxás – adófizető, adózó
- tapaszt – tapint
- Társaság – ország, társadalom
- Tartarus – Tartarosz, az alvilág legmélye, a pokol az ókori görög mitológiában
- Taurus hegyén innen fekvő része Asiának – Kisázsia
- tekintet – tekintély
- tenyészik – gyermeket nemz
- tere – teher
- terhelődik (valaki ellen) – hibáztat
- teritőre huz – kiterít, megöl
- test – testület
- testál – örökül hagy
- tőke golyóbis – a teke régi változata
- tört kezekkel – kezüket tördelve
- törvényes fekvés – alkotmány, társadalmi rend
- tsintalanság – rendetlenség
- tsürközik – csürközik v. csülközik, gyermekjátékban vesz részt, amelyben egy hengeralakú fácskát kell egy bottal eltalálni
- Tzinnikus – cinikus, ókori görög filozófiai iskola, amely a közönyt és az igénytelenséget tekintette a legfőbb erénynek; az élet örömeit és szépségeit, a fennálló intézményeket megvetette, legjelentősebb képviselőjük Diogenész volt
- tzólos, tzolos – col, régi hosszmérték
- utóbbi soron – a későbbiekben
- ügyébe öltöztet – ügye számára megnyer
- végével hova üt – milyen eredményt hoz
- végezés – a sors rendelése
- Vesztálok, vestálok – Veszta szűzek
- voks, voksz, vox – szavazat
- vonokodás – vonaglás
- zenebonás – zavaros, zivataros
- zsinat – zsivaj, lárma
…
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Gálos Rezső: Bessenyei György életrajza2025.03.21.
- A’ magyar nyelv rendszere – 1846.2025.03.20.
- Nyelvhaza2025.03.20.