Ahogy a dolgok vannak – Korszerű bevezetés Buddha tanításába

Írta: Nagy Jenő · 2024. december 18.

kb. 15 perc olvasás

Láma Ole Nydahl: Ahogy a dolgok vannak (Jaffa Kiadó, 2010) - antikvarium.hu

Ole Nydahl
Ahogy a dolgok vannak

TARTALOM, BEVEZETÉS




Tartalom

Kedves magyar barátaim!

Bevezetés

Buddha élete

Születése és élete a királyi udvarban
Csalódás és az igazság keresése
Körülmények a 2500 évvel ezelőtti Észak-Indiában, és a világ napjainkban
Megvilágosodás és a tanítások kezdete

Buddha tanításai

A Kis Út (Theraváda ill. Hinajána)
A Nagy Út (Mahajána)
A zavaró érzelmek – az öt belső „női” bölcsesség forrása
A Gyémánt Út (Vadzsrajána)
A négy buddhaaktivitás, a „férfi” belső lényegiség

Buddha útjainak célja

A Kis Út célja – megszabadulás
A Nagy Út célja – megvilágosodás
A tanítások bősége és mélysége
„Egyedül járva az utat”
A buddhizmus arca napjainkban
A tanítások nyugati szerkezete
Tudás, meditáció, szinten tartás
Egoisták szintje
Altruisták szintje
Jógik szintje
Mahamudra

Utószó

Meditációk

Meditáció fényen és légzésen
Szivárványfény meditáció
Meditáció adáson és fogadáson
Guru Jóga meditáció a 16. Karmapán
Karmapa csenno



Bevezetés

2550 évvel ezelőtt Buddhának egyedülálló lehetőségei voltak tanításai átadására. Magas szintű kultúrában élt, s nagyon tehetséges tanítványok vették körül. Miután elérte a megvilágosodást, 45 év állt rendelkezésére ahhoz, hogy megossza a tudat kibontakoztatásának módjait. Ez az oka, hogy tanításai ilyen széles körűek. A Kangyur – Buddha saját szavai – 108 kötetből áll, és 84 000 használható tanítást tartalmaz. Ezek későbbi kommentárja a Tengyur, mely 254 másik vastag könyvből áll. Ez érthetővé teszi Buddha saját életének végső kiértékelését: „Boldogan halhatok meg. Egyetlen tanítást sem tartottam zárt tenyérben. Mindent, ami hasznotokra válhat, már megadtam.” Legutolsó kijelentése különbözteti meg tanításait attól, amit mi gyakran vallásnak nevezünk: „Most ne azért higgyetek a szavaimnak, mert mindezt egy buddha mondta, hanem jól vizsgáljátok meg őket. Legyetek önmagatok fénye!” Az ilyen kijelentések mutatják meg, hogy a buddhizmus gyakorlati megközelítés. Igazán a valós életre vonatkozik. Amikor az emberek megkérdezték Buddhát, hogy miért és mit tanított, ezt válaszolta: „Azért tanítok, mert ti, és minden lény szeretne boldog lenni, és elkerülni a szenvedést. Azt tanítom, ahogy a dolgok vannak.”

A tanítások ilyen nagy tömegét nem lehet megérteni csupán azáltal, amit tartalmaznak. Mesteri felépítésük legjobban az ismert hitekkel és világnézetekkel való összehasonlításban nyilvánul meg. Századokon át minden fogalmi kategória túl szűknek bizonyult a buddhizmus gazdagságának kifejezésére. Manapság például a buddhizmust sok ember filozófiának tartja. Ez igaz, de csupán annyiban, hogy a tanítások teljesen logikusak. A gondolatok következetessége a buddhista gyakorlat természetes eredménye, és a belső tér akadálytalan megtapasztalásából származik. Ha a tiszta gondolkodás mindenképp központi helyet foglal el a tudat teljes kifejlesztésében, akkor a buddhizmus miért nem filozófia? Azért, mert a tanítások megváltoztatják azt, aki kapcsolatba kerül velük. A filozófia a dolgokat a fogalmak és szavak formális szintjén magyarázza, s nem történik sok változás, ha a könyvek ismét visszakerülnek a polcra. Buddha tanításai azonban az ember egészével dolgoznak. Állandó átalakuláshoz vezetnek, mert megadják azoknak a külső és belső eseményeknek a kulcsát, melyeket mindennap megtapasztalunk. Ha az életben alkalmazzuk a tanításokat, akkor mély bizalmunk fejlődik ki ügyességük iránt, és fokozatosan azzá válhatunk, amivé akarunk.

Mások a buddhizmusnak ezt, a gyakorlókra tett megváltoztató hatását hangsúlyozzák, és ezért valamiféle pszichológiának tartják. Mit is mondhatnánk erről? E nemes foglalkozás célja nyilvánvaló: minden pszichológiai iskola arra törekszik, hogy az emberek életét jobbá tegye. Céljuk: segíteni mindenkit abban, hogy ne váljon a társadalom terhére, illetve ne legyen túl sok személyes nehézsége az alatt a hatvan-nyolcvan év alatt, amit itt a legtöbben eltöltenek.

A buddhizmus azonban akkor kezdődik el, amikor az emberek már stabilak, s erejükből nemcsak önmagukra telik, amikor a teret gazdagnak tapasztalják és nem ijesztőnek. Erről a szintről a bátorság, az öröm, a szeretet fejlődik ki, s kibontakozik a tudat mély gazdagsága. Miközben a tapasztaló, a tapasztalás és a tapasztalt dolog egyre kevésbé különül el, először a megszabadulásnak, majd a megvilágosodásnak kell bekövetkeznie. Az alany, tárgy és cselekvés egységének növekvő megtapasztalásán keresztül a test, beszéd és tudat tökéletes tulajdonságai és aktivitásai maguktól jelennek meg. A pszichológia és a buddhizmus egyaránt megváltoztatja az embereket, utóbbi azonban az egészségesekhez szól, ott kezdődik, ahol az előző éppen befejeződik. Célja pedig mindig a teljes megvilágosodás – a buddhaállapot -, a koncepciókon túli tökéletesség állapota.

Ugyanakkor néhány ember úgy gondolja, hogy a buddhizmus vallás. Igaz, hogy van gyakorlati haszna ennek a nézetnek, de ez a pont nagyon vitatható. Az biztos, hogy nem egyfajta hit. Már magából a religion (vallás) szóból is alapvető különbség következik. A re latinul annyit jelent: újra, a ligare pedig, hogy egyesíteni. Ezért a vallás valami tökéleteshez próbál minket visszavezetni. Ezzel ellentétben a buddhizmus semmit nem keres a múltban. Ha már egyszer kiestünk egy paradicsomi állapotból, lehet, hogy ismét kiesünk belőle! Ahhoz, hogy az igazság abszolút legyen, minden időben és helyen jelen kell lennie, és ez megcáfolja az elválasztott „külső” valóság létét. Ha megvizsgáljuk a legtöbb bálványozott istent a világ körül, akkor látjuk, hogy erősen birtoklóak, féltékenyek, vagy Allah esetében kifejezetten bosszúállók. A hétköznapi józan ész szerint jobb, ha nem kerülünk velük kapcsolatba. Nem bölcs dolog olyasvalakit választani istennek, akit még szomszédunknak sem szeretnénk. Buddha azonban csupán a lények megszabadulásáért és megvilágosodásáért dolgozik, ezen kívül nincs más célja. Kollégákat szeretne, nem pedig követőket. Nem terheli józanságunkat és alapvető intelligenciánkat a barbár muzulmánokkal – akik megköveznek embereket vagy levágják kezüket és lábukat -, vallásos halálbüntetéssel vagy egyházi dogmákkal, amelyeket el kell hinni. Az összes kijelentése logikus, megtapasztalható és fölszabadítja a lényeket. Ahhoz, hogy a buddhizmus hasznunkra váljon, csupán abban kell bíznunk, hogy van egy cél – a megvilágosodás -, amelyet érdemes elérni, van egy odavezető út – a tanítások -, s hogy bízhatunk barátainkban az úton.

Ugyanakkor a buddhizmus nem is New Age. Itt különböző szellemi tradíciókat és „könnyű műfajú” tudományokat vegyítenek, hogy kielégítsék azok kívánságát, akik inkább hinni szeretnek, mint kérdezni. Bár megható, hogy a humanizmus ilyen késői hulláma az „engem-nekem” nemzedék fémes, hideg világában eddig még megmaradhatott, azonban az ilyen igazságokban még kevésbé lehet „bízni”, mint a paradicsomokban, amelyeket ismét elveszíthetünk. Ami egy bizonyos időben és egy bizonyos helyen jelenik meg, az biztos, hogy feltételekből állt össze. Ezért változni fog, és egyszer el is fog tűnni. S bár a kristályoknak központi szerepük van a New Age-ben, és Buddha tanításai legmagasabb szintjének neve a Gyémánt Út, ez utóbbi nem az előbbinek egy sznob vagy feljavított kiadása.

Láma Ole Nydahl

Ahogy a dolgok vannak

Korszerű bevezetés Buddha tanításába

Gyémánt Út Buddhista Közösség
2006

Táje Dordzsénak a 17.
Karmapának ajánlva

Mindazoknak ajánlva, akik támogatják
a Gyémánt Út buddhizmust

Lama Ole Nydahl

THE WAY THINGS ARE

Az 1995-ben készült angol változatot fordította:
Lahucsky Péter

TARTALOM

Kedves magyar barátaim! Bevezetés Buddha élete
Születése és élete a királyi udvarban
Csalódás és az igazság keresése
Körülmények a 2500 évvel ezelőtti Észak-Indiában, és a világ napjainkban
Megvilágosodás és a tanítások kezdete
Buddha tanításai
A Kis Út (Theraváda ill. Hinajána)
A Nagy Út (Mahajána)
A zavaró érzelmek – az öt belső „női” bölcsesség forrása
A Gyémánt Út (Vadzsrajána)
A négy buddhaaktivitás, a „férfi” belső lényegiség
Buddha útjainak célja
A Kis Út célja – megszabadulás
A Nagy Út célja – megvilágosodás
A tanítások bősége és mélysége
„Egyedül járva az utat”
A buddhizmus arca napjainkban
A tanítások nyugati szerkezete
Tudás, meditáció, szinten tartás
Egoisták szintje
Altruisták szintje
Jógik szintje
Mahamudra
Utószó Meditációk
Meditáció fényen és légzésen
Szivárványfény meditáció
Meditáció adáson és fogadáson
Guru Jóga meditáció a 16. Karmapán
Karmapa csenno

Kedves magyar barátaim!

Amikor 1988-ban Budapesten elindítottam a Karma Kagyü csoportot, Magyarország volt az egyetlen olyan ország a Rajna és Vlagyivosztok között, melynek már élő buddhista gyökerei voltak. Ilyen mélységű fő hagyományok nem jelennek meg véletlenül nyugati kultúrákban. Ez mind a gyakorlók magas szintű kritikus tudatosságából jelenik meg.

Minden későbbi látogatásom alkalmával örömömre szolgált azoknak az embereknek az idealizmusa és személyes bátorsága, akikkel találkoztam.

Tanítványaim és én e könyvvel szeretnénk hozzájárulni még több szabadsághoz és függetlenséghez.

Láma Ole

Bevezetés

2550 évvel ezelőtt Buddhának egyedülálló lehetőségei voltak tanításai átadására. Magas szintű kultúrában élt, s nagyon tehetséges tanítványok vették körül. Miután elérte a megvilágosodást, 45 év állt rendelkezésére ahhoz, hogy megossza a tudat kibontakoztatásának módjait. Ez az oka, hogy tanításai ilyen széles körűek. A Kangyur – Buddha saját szavai – 108 kötetből áll, és 84 000 használható tanítást tartalmaz. Ezek későbbi kommentárja a Tengyur, mely 254 másik vastag könyvből áll. Ez érthetővé teszi Buddha saját életének végső kiértékelését: „Boldogan halhatok meg. Egyetlen tanítást sem tartottam zárt tenyérben. Mindent, ami hasznotokra válhat, már megadtam.” Legutolsó kijelentése különbözteti meg tanításait attól, amit mi gyakran vallásnak nevezünk: „Most ne azért higgyetek a szavaimnak, mert mindezt egy buddha mondta, hanem jól vizsgáljátok meg őket. Legyetek önmagatok fénye!” Az ilyen kijelentések mutatják meg, hogy a buddhizmus gyakorlati megközelítés. Igazán a valós életre vonatkozik. Amikor az emberek megkérdezték Buddhát, hogy miért és mit tanított, ezt válaszolta: „Azért tanítok, mert ti, és minden lény szeretne boldog lenni, és elkerülni a szenvedést. Azt tanítom, ahogy a dolgok vannak.”

A tanítások ilyen nagy tömegét nem lehet megérteni csupán azáltal, amit tartalmaznak. Mesteri felépítésük legjobban az ismert hitekkel és világnézetekkel való összehasonlításban nyilvánul meg. Századokon át minden fogalmi kategória túl szűknek bizonyult a buddhizmus gazdagságának kifejezésére. Manapság például a buddhizmust sok ember filozófiának tartja. Ez igaz, de csupán annyiban, hogy a tanítások teljesen logikusak. A gondolatok következetessége a buddhista gyakorlat természetes eredménye, és a belső tér akadálytalan megtapasztalásából származik. Ha a tiszta gondolkodás mindenképp központi helyet foglal el a tudat teljes kifejlesztésében, akkor a buddhizmus miért nem filozófia? Azért, mert a tanítások megváltoztatják azt, aki kapcsolatba kerül velük. A filozófia a dolgokat a fogalmak és szavak formális szintjén magyarázza, s nem történik sok változás, ha a könyvek ismét visszakerülnek a polcra. Buddha tanításai azonban az ember egészével dolgoznak. Állandó átalakuláshoz vezetnek, mert megadják azoknak a külső és belső eseményeknek a kulcsát, melyeket mindennap megtapasztalunk. Ha az életben alkalmazzuk a tanításokat, akkor mély bizalmunk fejlődik ki ügyességük iránt, és fokozatosan azzá válhatunk, amivé akarunk.

Mások a buddhizmusnak ezt, a gyakorlókra tett megváltoztató hatását hangsúlyozzák, és ezért valamiféle pszichológiának tartják. Mit is mondhatnánk erről? E nemes foglalkozás célja nyilvánvaló: minden pszichológiai iskola arra törekszik, hogy az emberek életét jobbá tegye. Céljuk: segíteni mindenkit abban, hogy ne váljon a társadalom terhére, illetve ne legyen túl sok személyes nehézsége az alatt a hatvan-nyolcvan év alatt, amit itt a legtöbben eltöltenek.

A buddhizmus azonban akkor kezdődik el, amikor az emberek már stabilak, s erejükből nemcsak önmagukra telik, amikor a teret gazdagnak tapasztalják és nem ijesztőnek. Erről a szintről a bátorság, az öröm, a szeretet fejlődik ki, s kibontakozik a tudat mély gazdagsága. Miközben a tapasztaló, a tapasztalás és a tapasztalt dolog egyre kevésbé különül el, először a megszabadulásnak, majd a megvilágosodásnak kell bekövetkeznie. Az alany, tárgy és cselekvés egységének növekvő megtapasztalásán keresztül a test, beszéd és tudat tökéletes tulajdonságai és aktivitásai maguktól jelennek meg. A pszichológia és a buddhizmus egyaránt megváltoztatja az embereket, utóbbi azonban az egészségesekhez szól, ott kezdődik, ahol az előző éppen befejeződik. Célja pedig mindig a teljes megvilágosodás – a buddhaállapot –, a koncepciókon túli tökéletesség állapota.

Ugyanakkor néhány ember úgy gondolja, hogy a buddhizmus vallás. Igaz, hogy van gyakorlati haszna ennek a nézetnek, de ez a pont nagyon vitatható. Az biztos, hogy nem egyfajta hit. Már magából a religion (vallás) szóból is alapvető különbség következik. A re latinul annyit jelent: újra, a ligare pedig, hogy egyesíteni. Ezért a vallás valami tökéleteshez próbál minket visszavezetni. Ezzel ellentétben a buddhizmus semmit nem keres a múltban. Ha már egyszer kiestünk egy paradicsomi állapotból, lehet, hogy ismét kiesünk belőle! Ahhoz, hogy az igazság abszolút legyen, minden időben és helyen jelen kell lennie, és ez megcáfolja az elválasztott „külső” valóság létét. Ha megvizsgáljuk a legtöbb bálványozott istent a világ körül, akkor látjuk, hogy erősen birtoklóak, féltékenyek, vagy Allah esetében kifejezetten bosszúállók. A hétköznapi józan ész szerint jobb, ha nem kerülünk velük kapcsolatba. Nem bölcs dolog olyasvalakit választani istennek, akit még szomszédunknak sem szeretnénk. Buddha azonban csupán a lények megszabadulásáért és megvilágosodásáért dolgozik, ezen kívül nincs más célja. Kollégákat szeretne, nem pedig követőket. Nem terheli józanságunkat és alapvető intelligenciánkat a barbár muzulmánokkal – akik megköveznek embereket vagy levágják kezüket és lábukat –, vallásos halálbüntetéssel vagy egyházi dogmákkal, amelyeket el kell hinni. Az összes kijelentése logikus, megtapasztalható és fölszabadítja a lényeket. Ahhoz, hogy a buddhizmus hasznunkra váljon, csupán abban kell bíznunk, hogy van egy cél – a megvilágosodás –, amelyet érdemes elérni, van egy odavezető út – a tanítások –, s hogy bízhatunk barátainkban az úton.

Ugyanakkor a buddhizmus nem is New Age. Itt különböző szellemi tradíciókat és „könnyű műfajú” tudományokat vegyítenek, hogy kielégítsék azok kívánságát, akik inkább hinni szeretnek, mint kérdezni. Bár megható, hogy a humanizmus ilyen késői hulláma az „engem-nekem” nemzedék fémes, hideg világában eddig még megmaradhatott, azonban az ilyen igazságokban még kevésbé lehet „bízni”, mint a paradicsomokban, amelyeket ismét elveszíthetünk. Ami egy bizonyos időben és egy bizonyos helyen jelenik meg, az biztos, hogy feltételekből állt össze. Ezért változni fog, és egyszer el is fog tűnni. S bár a kristályoknak központi szerepük van a New Age-ben, és Buddha tanításai legmagasabb szintjének neve a Gyémánt Út, ez utóbbi nem az előbbinek egy sznob vagy feljavított kiadása.

Mit is tanít akkor Buddha?

Megerősíti az alapvető igazságot, amely mindenhol jelen van és nem teremtett. Elválaszthatatlan a tértől, időtlen, mindent átható, és bizonyos körülmények között saját tudatunkként tapasztalhatjuk meg. Ezt az időtlen állapotot az igazság állapotának vagy Dharmakájá-nak nevezzük, s ettől semmi sem elválasztott. Spontán örömként tapasztalja meg önmagát, és aktív együttérzést fejez ki. Az egyetlen kérdés csupán az, hogy mikor ismeri fel önmagát.

Sajnos az is egyedülálló, hogy Buddha tanítványai érettségét veszi alapul, s nem látja szükségét annak, hogy büntető vagy ítélkező istennel irányítsa őket. Ehelyett megmutatja, hogy a világ közös álom, amely a lények tárháztudatából származik. Ezen a közös kereten belül a cselekedeteik által okozott benyomások – melyet „karmának” is neveznek – életről életre megérnek. Különböző testekben, eltérő képességekkel való újraszületést eredményeznek a világ más-más országaiban. Akkor tulajdonképpen mi is a buddhizmus? Buddha maga adta erre a legjobb leírást. Azalatt az 1500 év alatt, amíg a tanítások léteztek Indiában, ezeket Dharmának hívták, az elmúlt 1000 évben Tibetben pedig Csönek nevezték. Mindkettő azt jelenti: „ahogy a dolgok vannak”. Minden boldogság kulcsa az, ha megértjük „ahogy a dolgok vannak”. Buddha egyaránt tanító, példa, védelmező és barát. Az ő segítségével a lények elkerülhetik a szenvedést, beléphetnek egy állandóan növekvő gyönyörállapotba, megszabadíthatnak és megvilágosíthatnak másokat is.

*

A szerelem által fejlődni. Létezik intenzívebb élmény, mint a szerelem? Milyen más területen vagyunk ennyire nyitottak ugyanakkor ennyire …
… dolgok vannak 5. Szögyal Rinpocse: Tibeti ​könyv életről és halálról Új, buddhizmussal kapcsolatos videó a csatornámon: https://www.youtube …
Az egészségértést és az általános jóllétet szeretném minden módon támogatni #Telki településen. Fontos, hogy tudjunk egymásról és merjük is.
Ahogy a dolgok vannak – TELKI EGÉSZSÉGSOROZAT: Dr. Toldy Anna, Work for Humans alapító. 65 views · 4 months ago …more. STUDIO PATAKY. 673.

*

Hangoskönyvek
LON_Ahogy.png

Ahogy a dolgok vannak

Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba

Láma Ole Nydahl

Ahogy a dolgok vannak, és ahogy a dolgokat látjuk: e kettő nem ugyanaz. A valóság sokkal örömtelibb, mint azt gondolni mernénk, s ha erre ráébredünk, korlátaink izgalmas kihívássá válnak! Akár gazdag belső életre, netán zavartalan hétköznapokra vágyunk, akár buddhák között buddhák szeretnénk lenni – a hiteles és életszerű tudás elengedhetetlen. Ahhoz, hogy a tudást tapasztalattá alakítsuk, Buddha a meditációt adta eszközként. Ha távolságot és nyugalmat alakítunk ki, s ez által eltávolítjuk az akadályokat, minden ajándékká válik. A remények, a félelmek, a ragaszkodás és a taszítás eltűnnek. Ahogy egy csésze kávé felszínén megjelenik a tükörképünk, amikor nyugodtan tartjuk, úgy tűnik elő a tapasztaló a tapasztalatok mögül. Ahogy a dolgok vannak. Miként tudjuk mindezt szinten tartani valamennyi élethelyzetben? Hogyan tudunk teljes, önálló emberekké válni? Őszinte és mélyen inspiráló könyvében ezt és még többet is közvetít Láma Ole Nydahl, A 16. Karmapa első nyugati tanítványa, és a Gyémánt Út buddhizmus teljes jogú tanítója.

​

LON_Belepes.jpg

Első lépés a Gyémánt úton

Egy utazás, amely történelmet írt

Láma Ole Nydahl

Valamikor a hippikorszak végén egy fiatal dán házaspár egy ütött-kopott Volkswagen busszal útnak indult Nepálba, hogy újabb tapasztalatokat szerezzenek a tudat megismerése terén. Ole Nydahl és felesége, Hannah ekkor találkozott először a tibeti buddhizmussal, amely mindörökre megváltoztatta az életüket. Noha számos akadályt le kellett győzniük, az első utat hamarosan több másik is követte. Nemsokára az első európaiak között voltak, akik magas rangú lámák beavatási szertartásain vehettek részt. Az utazások során Ole és Hannah lassan számot vetett korábbi gondolkodásmódjával, mindketten elkötelezték magukat a tanítások mellett, és a tibeti lámáktól fokozatosan elsajátították a gyakorlatot, hogy aztán a Karma Kagyü vonal legnagyobb meditációs mestere, 16. Karmapa első nyugati tanítványaiként – majd később teljes jogú tanítóként – a nyugatot is megismertessék a Gyémánt Út buddhizmus hasznos és örömteli módszereivel.

​

LON_audio_szerelem.jpg

Könyv a Szerelemről

Gyakorlati tanácsok a boldog párkapcsolathoz

Láma Ole Nydahl

A szerelem által fejlődni. Létezik intenzívebb élmény, mint a szerelem? Milyen más területen vagyunk ennyire nyitottak ugyanakkor ennyire sebezhetőek és hol tapasztalhatnánk ekkora boldogságot? A buddhista látásmód szerint a szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének és egy kiteljesedett életnek. Láma Ole Nydahl ebben a könyvben leírja Buddha tanácsait egy boldog párkapcsolat megvalósításához. Hogyan tudunk egy olyan párkapcsolatban élni, amely nem csak minket, hanem környezetünket is boldoggá teheti. Buddha tanítása szerint mi magunk teremtettük meg jelenlegi életkörülményeinket végtelenül sok lehetőségünk van életünk megváltoztatására és alakítására. A szerelem és a párkapcsolat képezik az alapját az ember fejlődésének, ugyanakkor segítenek túllépni saját korlátainkon. Láma Ole Nydahl 35 évig élt házasságban és feleségével együtt megvalósították azt, amiről mindannyian álmodunk: egy tartalmas, boldog életet.

​

LON_nagy_pecset.jpg

A Nagy Pecsét

Határtalan tér és öröm

Láma Ole Nydahl

A Gyémánt Út buddhizmus mahamudra látásmódja

​

Láma Ole Nydahl friss és modern magyarázata sokak számára tesz elérhetővé egy klasszikus, rendkívül jelentős buddhista szöveget, mely a tudat természetét írja le. A Nagy Pecsét bemutatja fejlődésünk alapját, az utat és a célt a Gyémánt Út buddhizmusban, valamint betekintést nyújt a feltételekhez kötött világba és az abszolút valóságba.

​

A Nagy Pecsét vagy mahámudra-látásmód olyan, mintha a víz felszínére rajzolnánk: minden tökéletes az adott pillanatban, de amint megjelenik, azzal egyidőben el is tűnik. Így működnek a megvilágosodott cselekedetek is: itt és most, elvárásokon és félelmeken túl, ragaszkodás és ellenszenv nélkül.

​