A polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban

Írta: Nagy Jenő · 2020. június 18.

kb. 2 perc olvasás

A polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban

TARTALOM, FÜLSZÖVEG


Tartalom

A polgári engedetlenség jogfilozófiai alapjai
Bence György: Polgári engedetlenség középhullámon
Krokovay Zsolt: A polgári engedetlenség erénye
Tamás Gáspár Miklós: A polgári engedetlenség a nyilvánosság korában
Ludassy Mária: A polgári engedetlenség előtörténetéből
Huoranszki Ferenc: Politikai kötelezettség és polgári engedetlenség
Vita

Engedetlenségi mozgalmak és ideológiájuk
Gáthy Vera: Erőszak nélküli polgári engedetlenség a függetlenségért
Szabó Máté: Állampolgári engedetlenség – elmélet és gyakorlat az NSZK-ban
Csapody Tamás: „Polgári” engedetlenség – magyar módra
Bozóki András: A polgári engedetlenség eszméje és gyakorlata
Felkai Gábor: Új társadalmi mozgalmak és polgári engedetlenség: átok vagy áldás a képviseleti demokráciára?
Vita

A polgári engedetlenség jogász szemmel
Györgyi Kálmán: Dogmatikai megfontolások a polgári engedetlenség büntetőjogi megítéléséről
Halmai Gábor: Engedetlenség – morál – jog
Király Tibor: A polgári engedetlenség és a büntetőjog
Földesi Tamás: A polgári engedetlenség – az emberi jogok „mostohatestvére”
Varga Csaba: Polgári engedetlenség. Jogfilozófiai megfontolások s amerikai tanulságok a jog peremvidékéről
Nagy Endre: Alkotmányon kívüli állapot és politikai erkölcs
Kukorelli István: A jogállamon innen és túl
Vita


Fülszöveg

1991. március 9-10-én „nagy érdeklődéssel kísért tudományos konferenciát rendezett a Bibó István Szakkollégium a Kossuth Klubban. Neves társadalomtudósok fejtették ki véleményüket arról, hogy hol is a polgári engedetlenség helye az alkotmányos demokráciákban” – írja a Népszabadság tudósítója a rendezvényről (1991. III. 11.). Bálint B. András a Magyar Nemzet vezércikkében úgy fogalmaz, hogy a vita „egyik alapvető gondolata az volt, hogy a polgári engedetlenség joga az egyént, illetőleg a kisebbséget védi a többségi elnyomással szemben” (1991. III. 12.). Payer Imre, a Kurír munkatársa kiemeli, hogy „bár a cím nyomán mindenkinek a taxisblokád jutott eszébe, bevezetőjében Bence György filozófus sietett kijelenteni: az előadások általánosabb síkon mutatják be a kérdést” (1991. III. 10.). Bence Györggyel – a konferencia és A polgári engedetlenség jogfilozófiai alapjai szekció nyitó előadójával – készített rövid interjút a TV-Híradó (1991. III. 9.), míg előadásának rövidített szövegét a Magyar Narancs közölte (1991. III. 21.).

A Beszélő egy egész oldalt szentelt arra, hogy Krokovay Zsoltnak, a konferencia „egyik legszínvonalasabb” előadójának gondolatait idézze (1991. III. 16.). A tanácskozás első napján a Magyar Hírlap azzal lepte meg olvasóit, hogy Tamás Gáspár Miklós előadásának rövidített szövegét közölte, ezzel köszöntve a másfél napos tudományos ülés résztvevőit (1991. III. 9.). Krokovay Zsolt és Tamás Gáspár Miklós előadásának ismertetésére a Népszabadság és a Kurír már említett írása is kitért. Utóbbi említést tesz még Ludassy Máriáról és Huoranszki Ferencről, akik „a morál és a politikai törvénykezés viszonyait elemezték történelmi távlatokban”. A második szekció – Engedetlenségi mozgalmak és ideológiájuk – előadásairól és érdekes vitájáról e kötetben olvashat először a Tisztelt Olvasó, bár a TV-nézők a március 10-i Napzárta adásában hallhatták már ebből a szekcióból Bozóki Andrást. Ő, Huoranszki Ferenc és Györgyi Kálmán volt ugyanis a vendége az ülésszak kapcsán megrendezett stúdióbeszélgetésnek, ahol a szociológus-politológus, a filozófus és a büntetőjogász fejtette ki véleményét a polgári engedetlenségről.