kb. 4 perc olvasás
A magyar biedermeier
| Kiadó: | Franklin-Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 198 oldal |
| Sorozatcím: | Magyarságismeret |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | 8 fekete-fehér reprodukcióval illusztrálva. Franklin-Társulat nyomdája nyomása, Budapest. |
olvasható:
A magyar biedermeier
Írta: B Zolnai1941Idézetek száma: 14 — Zolnai, Béla (1941) A magyar biedermeier. Magyarságismeret (3). Franklin-Társulat, Budapest. … Official URL: http://opac.mtak.hu/F?
Előszó
A nyájas olvasó szívesen vesz kezébe olyan könyvet, amelynek címében ez a divatos szó díszeleg: Biedermeier. nagyanyáink korának hangulata, elfakult albumok gyöngyszemű írásai, ovális fényképek arany keretben, levendula-illat, díszes empire vagy egyszerűbb, de mindenképpen klasszikus-merev vonalzatú szekrények, hullámosan csavarodó karosszékek jutnak eszünkbe és Krudy álomvarázsló szavainak zenéjét véljük hallani. A biedermeier-bútor – nagyanyától örökölt vagy modern asztalosnál rendelt – nem hiányozhatik ma a művelt osztályok szalonjaiból. Biedermeier-korbeli divat, képek multszázadeleji rézmetszetek hozzátartoznak a központifűtéses, összkomfortos skatulyaházak kötelező faldíszeihez. A Biedermeierről szóló könyvet is sokan ilyen archaizáló modern játékszernek tekintik…
Könyvünk nem akar sablonos biedermeier-ajándék lenni. A literátus nagyközönségnek – nem szólva a tudós publikumról – ma már nem kell magyarázni, hogy mi is az a Biedermeier. A szokványos beidermeier-magyarázatok, lexikoni keretekben mozgó, mélységet affektáló tanulmányok, szellemes ujságcikkek – amik oly könnyen megejtik a történelem kulisszatitkaira vágyó szebblelkű hölgyek szívét – azzal szokták kezdeni fejtegetéseiket, hogy a biedermeier elnevezés 1870-ben keletkezett, mikor egy német költő – Ludwig Eichrodt – kiadta Biedermeier Liederlust című gunyoros versgyüjteményét, a filiszter nyárspolgáriságnak állítva kedélyes emléket. A név kifejezőnek találtatott és népszerű lett. Talán éppen azért, mert nem volt benne páthosz, mint a „reneszansz”, az „empire” elnevezésekben. De a gótikus is eredetileg barbárt jelentett, elfajult népi ízlést a klasszikus tökéllyel szemben; a barok szót pedig még ma is szívesebben használja a francia a „bizarr”, a „szabálytalan” megjelölésére, mint a heroikus dagálynak újabban annyira nagyrabecsült stílusára… Mondják, hogy Hevesi Lajos hazánkfia, a Jelky András szerzője, a bécsi Fremdenblatt hasábjain harcolta ki a mult század kilencvenes éveiben a Biedermeier-név becsületét. Azóta a Biedermeier korszakot jelöl, a napoleoni háborúk és a negyvennyolcas forradalmak közötti békés-polgári virágzás idejét (1815-1848), amely kifejlesztette a maga egyéni életformáját, fölhasználva a megelőző antikizáló és a vele egyidejű romantikus irányzatok örökségét és szelidebb, szolidabb szellemi kincseit. A nyárspolgár lehet enyhén humoros alak is: rokonszenves éppen azért, mert a mult távlatában kissé furcsa figurát mutat, de van a puritán polgáriságban heroikus vonás is, ha arra gondolunk, hogy multszázadvégi boldog aranykorunk erkölcsi és társadalmi eszményeit ez a – feudalizmus és indusztrializmus között békélkedő – átmeneti világ alakította ki örökérvényűnek látszó, szilárd támasszá-talpkövekké. Vissza
Tartalom
| Az olvasóhoz | 5 |
| A régi ház | 11 |
| A templom, a vár és a polgári lakóház | |
| Belső architektura | |
| Ruha és divat | |
| Bajusz és szakáll | |
| A házias konty | |
| Pipatórium | |
| Zenélő óra | |
| Virtrin, emlékkönyv | |
| Az árnykép | |
| Társalkodó és Hölgyfutár | 28 |
| A polgári társasélet kialakulása | |
| Esti mulatságok | |
| Tánc és zálogosdi | |
| Művelt és érzékeny társalkodó | |
| Álarcosbál | |
| Széptevészet | |
| Arszlánok és lelkes honleányok | |
| Borura derű | |
| Hervadása liliomhullás volt | 42 |
| Szép Ilonka | |
| Enikő | |
| Fanni | |
| Villi-tánc | |
| A polgárnő lelki nyugalma | |
| Negély és női szépség | |
| Kuthy, az arszlánnők kedvence | |
| Ottilia | |
| Bájvirág | |
| Zolna szűz szerelme | |
| Hajna | |
| Csapó Etelke | |
| A Kis leány baja | |
| Szilvia Karjelben | |
| Apai szigor | |
| A szorgos anya | |
| A család | |
| Ifjú magyar bölcselkedő | 63 |
| Polgári világnézet | |
| Imre János pesti professzor, a Biedermeier filozófusa | |
| Gyermekkertek, lelencházak | |
| Flóri könyve | |
| Vallás és kétely | |
| A boldogul-élés mestersége | |
| A Szép, Igaz és Jó | |
| Keresztény spiritializmus | |
| Emberbarátság | |
| Fogházjavítás | |
| Az ártatlan néger | |
| Polonia, az élő szobor | |
| Reál-idealizmus | |
| Borozgatás közben, honfibú és keserű pohár | |
| Az élet örömei | |
| A Karthauzi világa | |
| Megelégedés | |
| Zene | |
| Buda regényes hegyei | |
| Emberiség | |
| Victor Cousin és az egyeztető filozófia | |
| Mennyország és földi élet | |
| Borura derű | 88 |
| A nemzet sorsa, 1815-1850 | |
| A rezignációs bordal | |
| Nyelvében él a nemzet | |
| A magyar nyelv ápolása | |
| Deáky Zsigmond és a romantikus nyelvszemlélet | |
| Tudósok vagyis írók | |
| Kritika és haladás | |
| A nemzeti játékszín | |
| Az örök Biedermeier | 102 |
| Homeros, Anakreon, Phaedrus | |
| Anakreoni dalok | |
| Werther és a polgári eszmény | |
| Ármin és Dorottya | |
| A hálósipkás Wiwland | |
| Vargha Gyula | |
| Arany és Petőfi | |
| A Szabadfalvi pap leánya | |
| A Vörös postakocsi | |
| A Régi ház | |
| Lieslotte | |
| A Szép juhászné | |
| Auróra vagy a magyar empire | 119 |
| Kazinczy görögössége | |
| Kölcsey és a plátói lélek | |
| Az ókorszemlélet változásai | |
| Homér és Osszián | |
| Berzsenyi antik és modern világa | |
| Klasszikus kúriák és alföldi templomok | |
| Magyar deákság | |
| Jókai | |
| A romantika válsága | 133 |
| A Biedermeier mint átmeneti életforma | |
| Hősi és polgári kor | |
| Somlai vérszüret | |
| A szelídebb romantika | |
| A rémregény mint polgári olvasmány | |
| Az első gőzhajó | |
| A balladai sajka | |
| Az amazon | |
| Rablódalok | |
| Tihany ostroma | |
| Papiros-romantika | |
| Nyárspolgári balladaköltők | |
| A byronizmus legyőzése | |
| Ábrándozás az élet megrontója | |
| Lángész és busongás | |
| Embergyűlölés, megbánás | |
| Fenyvesekkel vadregényes táj | |
| Az Aldölf felfedezése | |
| A délibáb | |
| Realizmus felé | 154 |
| Mi a magyar? | |
| Óvjuk hazánkat a felhőkben járó költészettől! | |
| Kibékült kedély és jó gazda | |
| A lélektan hőskora | |
| Jelenkor | |
| Freskóképek a szívéletből | |
| Magyar titkok | |
| A pesti baromvásár | |
| Életképek | |
| Pesti Divatlap | |
| Honderű | |
| Az Ördög mint világfi | |
| A kellemkedő Negédesek | |
| Czinke Ferenc és a jávorfából készült cukor | |
| Vajda Péter szépítőszerei | |
| Hasznos házi jegyzetek, Fáy Andrástól | |
| Házi patika mint világnézet | |
| A nemzetgazdas és az otthoni gyertyaöntés | |
| Priesznitz, a vizesborogatás fölfedezője | |
| Lírizmus és takaréktár | |
| Utóhang | 173 |
| Jegyzetek | 175 |
| Névmutató |
191 |
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Bessenyei György válogatott művei2024.08.13.
- A Holmi folyóirat (1989-2014)2024.08.13.
- Bessenyei György (Sz. J. portréja )2024.08.13.
