kb. 5 perc olvasás

A létrontás nagykönyve – I.
Bölcs/balga élet: magyar ABC
Jó-rossz szándékok/következmények
Elv-tett ð magatartás ð jellem ð sors

p Ember-életminőségek vizsgálata
p Boldog-boldogtalan, menny és pokol
p Istengyermek/táltosparipa-állatorvosi ló
p Szabad gondolataim/idézeteim kincstára

Petőfi Sándor:
A TÜRELEMRŐL
Türelem, te a birkák s a
Szamarak dicső erénye,
Tégedet tanuljalak meg?
Menj a pokol fenekére!
Hogyha mint koldús járod be
A földet s kérsz menedéket:
Kérj akárhol, csak ne tőlem,
Szívem nem fogad be téged;
S ha bejárod, mint hódító,
Diadallal a világot;
Lesz egy szikla, s ez szivem lesz,
Melyre nevedet nem vágod.
Türelem, kicsépelt szalma,
Melyet a bárgyú világnak
Telt kalászokként árulnak,
Kik magodból jóllakának;
Te üres fazék, melyből a
Macska a tejfölt kiette,
S a szakácsné most szájtátva,
Fejcsóválva áll mellette.
Türelem, te… nem tudom, mi?
Mint gyülöllek, mint utállak!
Mert ahol van kezdeted, ott
Vége van a boldogságnak.
Oh a föld boldog lehetne,
Hogyha rajta te nem volnál,
S míg te rajta lész, mindaddig
Megmaradunk a nyomornál.
El veled, te élet átka,
El veled, le a pokolba!
Nyeljen el, ki rút pofádat
Erre a szép földre tolta!
Pest, 1847. április

Reviczky Gyula
Magyar virtus
Lármázz magyar! Ellenfeled’
Kongó szavakkal kardlapozzad,
És öltsd azokra nyelvedet,
Kik megcsufolni nem haboznak.
Óh, mert nyelved merész, csodát mivel,
De az utolsó vagy, ha tenni kell.
Aludj’, magyar nép! Bármi jő:
Mindegy, te sült verébrül álmodj’,
Változván ember és idő,
Őrizd meg ősi lomhaságod’.
Mig más egész nap fárad, izzad:
Te szempilládat föl se nyissad.
Hallgass magyar! Ha rád morog
A külföld, némulj el szavára.
Mert bár mindenbe’ majmolod,
S mint árnyék támolyogsz nyomába:
Nem hallgatsz, csak dicséretére;
Hibád’ ha látja, esz a méreg.
Vakulj magyar! Türelmedet
Nem józanság okozza, hidd el.
Szidd inkább gyönge merszedet
S keleti röstséged veszítsd el.
Nagylelkü, higgadt nép nem vagy te, nem!
Csak léha vagy, csak rest vagy, nemzetem!
p 1
p „Fejlődés”: nem kell már rabhajcsár: ő már önkizsákmányoló
p „Otthon” demarkációs vonal: házaspárbajos lak-elválasztó fal
p A – tapintatlan – őszintesége, mint a „szalonképes szadizmus”
p Kérem! – Köszönöm! – Elnézést! – Bocsánat! varázs-igétlenül
p A „Kinek van igaza” kérdést kar-birkózva eldöntő (szkander)
p A 2×2 neki néha négy, néha öt – ahogy a többség ma dönt
p A bátorság próbákat gyáván kerülő, illetve azokon elbukó
p
p 2
p A becsületsértési ügyek: párbaj helyett per/övön alul ütés
p A bíróságra jár pereskedni egy tyúkért, ahol disznót veszt
p A borban társas öröm, igazság: ő absztinens vagy részeges
p A bűz miatt rögtön nem szóló, majd azt ő is megszokó újonc
p A gyerek hiába kér testvért szülinapra, helyette kényeztetve
p A hálátlansága miatt magát fokozódó nehézségbe navigáló
p A hazárdjátékra, pl. rulettre alapozod napi megélhetésedet
p
p 3
p A hazuggal együtt az igaz illúzióit is porig romboló vandál
p A hiú holló: szádból a ravasz róka könnyen kiénekli a sajtot
p Jót tesz, ha látják, mindenekelőtt látszatfenntartására ügyel
p A képmutató-hipokrita, de legalább még hódol az erénynek
p A te pénzeden lerészegít, hogy így kifoszthasson: markecol
p A rest nem restelkedik, sőt, de majd legalább kétszer fárad
p A sok vaklárma miatt életébe kerül a már elveszített szóhitel
p
p 4
p A suszter nem maradt meg a kaptafánál, de festőt kioktat
p A szemesnek áll a vásár, de a vaknak csak alamizsna jut…!?
p A csak képzelt veszélyed eltereli figyelmed, elfedi a valósat
p A tudásod nem vehetik el tőled, mert abból valódid nincs is
p Mindig a maga javára „téved” – de persze ő se érti, miért…
p Ő „bebizonyítja”, hogy neked semmihez semmi tehetséged
p Aki a hátadon kapaszkodik fel, majd levegőként átnéz rajtad
p
p 5
p Ő addig üt-vág harcképtelenül, amíg még meleg vagy…
p Akkor altatja el magát, mikor életbevágó lenne az éberség
p Amiről eddig még nem hallottál, az holtbiztos, hogy nincs is?
p Anyád/kedvesed finom főztje helyett menza, moslék, méreg
p Az agyára megy a jólét, a jódolgában lesz veszett (kutya/nép)
p Rövidlátó: az aranytojást tojó tyúkocska is megy a levesbe…
p Az ő nagy „szent” céljához bármilyen eszközt igénybe vevő
p
p 6
p Becsal az aranykalickájába, és ott levágja a szárnyaidat
p Akit befogadtál, és ő „hálából” kitúr a házadból/hazádból
p Aki bemocskol engem, hogy ő így tisztábbnak látszódjon
p Betegség játszma folytató: öngyilkos zsarolási potenciál
p Birkaiskola-diák: aki oda se ballag, az még jutalmat is kap
p Aki egy buzgó segítő lelked jobbik része útra engedésében
p A cinizmusával törné meg eredendő optimista életlendületed
p
p 7
p Csak mintegy szex-bábúként használ, de amúgy letagad
p Csak pirrüszi győzelmet arató, de a nagy háborút elvesztő
p Dafke mindent pont fordítva csináló dackorszakos ellenkező
p Dolgozni csak pontosan, szépen…bár munkádon más keres!?
p Édes-békés családi otthonból családi tűzfészek, dologház stb.
p Ehet, ihat, alhat, ölelhet, de nem a mindenséggel méri magát
p Aki az elveszettségem stb. láttán levadászik az ő szektájának
p
p 8
p Aki elérné: magadtól magadnak rosszat, neki csak jót tégy
p Életgazdagító, lélektisztító szép művészet helyett semmi/giccs
p Életigenlő gyermekáldás helyett magzatgyilkosság, egykés átok
p Aki elkábít, megvesz a demagóg ígéreteivel, és angolosan lelép
p Élménygazdag, látókörbővítő helyett rémálomút, drága tor-túra
p Kreatívan elrontja a jó kedvedet, és megkeseríti a szád jó ízét
p Élve eltemeted magad a könyvek holt betűinek holt tengerébe
p
p x

Kárt és ártalmakat
elkövetni/elszenvedni
Önmagamtól
és a jóbarátaimtól
védjen meg a Jóisten,
az ellenséggel elbánok magam is…
Jó-rossz szándék
és jó-rossz következmény
(Ki amennyit használhatna,
az legalább annyit árthat is)
I.
Amit, legtöbbet önmagamnak árthatok,
ha rossz szellemben, lélekgyáván stb. élek
II.
Amit másoknak, főképp előszeretteimnek
és ők nekem (család, barátok/szerelmek stb.)
III.
Amit az álbarát, a nyílt vagy rejtett ellenség
(pláne, ha önként leszek balek, áldozat stb.)
IV.
Ami károkat az ún. Segítők okozhatnak
(gondviselő, pap, nevelő, tanár, orvos stb.)
V.
Amit a termelő, kereskedő, szolgáltató
(csaló, kontár, uzsorás, Mekk mester stb.)
VI.
Amit a nem hivatása magaslatán álló, sőt
épphogy áruló, alkalmatlan stb. szellemi elit
VII.
Amit a gazdasági, politikai uralkodó elit,
és az úgynevezett – sötét – háttérhatalom…
