| Mocsáry Antal | |
| Született | 1757. szeptember 18. Bozók |
| Elhunyt | 1832. május 24. (74 évesen) Lapujtő |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | író, költő, történész, monográfus |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Mocsáry Antal témájú médiaállományokat.
|
|
|
|
|
Bocsári Mocsáry Antal (Bozók, 1757. szeptember 18. – Lapujtő, 1832. május 24.) író, költő, monográfus.
Élete
1757 szeptember 18-án született a Hont vármegyei Bozókon.
Apja Mocsáry Antal (bocsáry) főszolgabíró, császári-királyi kapitány, anyja Petrók Franciska volt.
1790-ben lett Nógrád vármegye főszolgabírája, majd 1800-ban főbiztossá választották meg, több megyének is táblabírája volt.
Felesége nagyréti Darvas Mária volt, kinek 1803-ban bekövetkezett halála után teljesen visszavonult a közélettől és apja nógrádi birtokán Lapujtőn telepedett le, és ez időtől kezdve csak az irodalomnak és a tudománynak élt.
Barátság fűzte Fáy Andráshoz, Vitkovics Mihályhoz és Kazinczy Ferenchez, kiknek barátsága ösztönzően hatott költészetére is. Versei a kor folyóirataiban jelentek meg.
Nógrádban, Lapujtőn, 1832 május 24-én érte a halál.
Főbb művei
- Egy római történet (1804)
- A tisztelt barátság (verses történet 1805)
- A Vág vizének áradása (verses történet 1813)
- Nemes Nógrád vármegyének historiai, geografiai és statisztikai ismertetése (1826)
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Magyar életrajzi lexikon
Kapcsolódó írások – Boldog-boldogtalan emberek életminőségei
- Kováts Sámuel (Okorág, 1770. december (13-án kereszteltetett) – Csákvár, 1830. február 2.) református lelkész.2025.06.19.
- Horvát István (Székesfehérvár, 1784. május 3. – Pest, 1846. június 13.) magyar történész, bölcsészdoktor, egyetemi tanár, a 19. századi alternatív nyelvészkedés vezéralakja2025.06.19.
- A Hazai Tudósítások, 1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások politikai és általános jellegű hírlap a 19. század első felében.2025.06.19.
