Életminőség vizsgálódások – XI.

Írta: Nagy Jenő · 2025. április 27.

kb. 19 perc olvasás

Németh Amadé: A magyar operett története - könyv - Könyv - Rock Diszkont -  1068 Budapest, Király u. 108.

Eugéniusz:

Életminőség vizsgálódások – XI.

pppppppppppp

Libri Antikvár Könyv: Sárdy János (Hadai Győző - Mag László) - 1987, 855Ft

Emberélet mennyiség/minőség

Szabad ötletek szorgos gyűjtése

A létjavítás/romlás Jenciklopédiája

pár magyar mondatos előmunkálatai

pppppppppppppppp

Könyv: Gál Róbert: Túl az Óperencián... - Kálmán Imre regényes élete

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek

Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol

Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló

Életminőség-vizsgálódások: típus-példatár

ppppppppppppppppp

Honthy Hanna · Gál György Sándor · Könyv · Moly

Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár

Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok

Szándékok-következmények és okok-okozatok

(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)

ppppppppppppppppppp

Operettek könyve · Gál György Sándor – Somogyi Vilmos · Könyv · Moly

CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ DALOK

Kálmán Imre - Meskó Zsolt: Te rongyos élet... - | Jegy.hu

TE RONGYOS ÉLET

Bóni:

Zajt ne üss-kicsilány-idesüss!

Amit én szavalok az egy tiszta dolog:

Nézz csak rám,ilyen férfi babám

Dehogyis terem citromfán!

Ilyen férfiak roppant ritkák,

Vagy esetleg ilyen több sincs

Aki tudja a szép könnyelmű élet titkát

Megbecsülendő kincs.

Te rongyos élet,bolondos élet!

Mitől tudsz olyan édes lenni,mint a méz?

Te rongyos élet,bolondos élet!

Leszokni rólad,Istenem milyen nehéz!

.

Stázi:

Zajt ne üss-mousieur-idesüss!

Amit válaszolok az is szimpla dolog:

Lány van száz,aki véled cicáz

De azért te csak eggyel játssz!

Valahogy nehogy elfeledjed

A szemeddel,s a szíveddel.

Kikeresni közülük éppen azt az egyet,

Azt aki néked kell!

.

Együtt:

Te rongyos élet,bolondos élet!

Mitől tudsz olyan édes lenni,mint a méz?

Te rongyos élet,bolondos élet!

Leszokni rólad,Istenem milyen nehéz!

*

Húzzad csak, kivilágos virradatig…

Ki a legény a csárdában? Magam vagyok, hukk!

Akire én rákiáltok, azt se´ mondja: mukk!

Bár a nőknek bedűlök, a hűségre fütyülök,

Aki megcsal, azt én el nem átkozom,

Érte megyek, össze-vissza csókolom.

Jajj-jajj-jajj

.

Húzzad csak, kivilágos virradatig!

Húzd, míg a szívemben is hajnalodik!

Míg´ el nem felejtem a csalfa babám,

Húzzad, húzd csak az én nótám!

.

Ácsi.

.

Muzsikáljál szomorúan, úgy, ahogyan rég´,

Muzsikáljál olyan búsan, mint még senki még!

A szerelem mégis bűn, ezt dalolta hegedűm,

Gyere ide, nékem olyan csárdás kell,

Amitől a fatuskó is, táncra kel.

Jajj-jajj-jajj

.

Húzzad csak, kivilágos virradatig!

Húzd, míg a szívemben is hajnalodik!

Míg´ el nem felejtem a csalfa babám,

Húzzad, húzd csak az én nótám!

Te rongyos élet (film, 1984) | Kritikák, videók, szereplők | MAFAB.hu

*

Aki

nem mer

bátran elindulni,

szellemi segítőkkel

szerencsét próbálni,

mint a népmese hősök,

inkább otthon siránkozik

és versenyt sajnáltatja magát,

és mindörökre Hamupipőke marad…

*

Aki

nem segít

a kis hangyának

kimászni a pocsolyából –

sőt „kegyelemdöfésből” rátapos…

E kegyetlen lelkületével hiába vár

természetfeletti segítséget, isteni áldást…

*

Aki

nem érzékeli

a biztató tekintetet,

és nem egy nagylegény:

nem meri a lányt megcsókolni –

annyira fél, retteg az elutasítástól:

mi lesz, ha nem kapja vissza?

*

Aki

retteg

minden egyes

új élethelyzettől,

pláne a krízistől,

és csak valahogy

megúszni akarja azt:

nem is látja bele, hogy

ezzel, illetve ez után jobb,

szebb, igazabb élete lehetne –

pláne, ha még engedné, hogy

jól és jót segítők beavatkozzanak,

ne önerőből akarjon a gödörből kimászni…

*

Aki

holtomiglan üldöz,

ha nem viszonzom közeledését,

visszautasítom házassági ajánlatát –

mert mindezt személyes sértésnek veszi,

ami az ő erkölcsi rendjében bosszút kíván…

*

„Ha

nem Te

leszel a párom,

akkor megölöm magam!”

Hogyan lehet jól kijönni

egy ilyen szintű zsarolásból?

Mert ebből a párból csak egyet,

jó esetben elsőt és utolsó választunk!


*

Aki

rém–

történeteivel

lebeszéli baráti vagy

tisztelői, figyelői körét

a szülésről, gyerekvállalásról,

a szerelem e csodálatos gyümölcséről!

(az elképzelhető legrosszabb kimenetelt,

mint szinte egyedüli lehetőséget bemutatva…)

*

Ha

kisgyereked van,

akkor már nem a magad ura vagy,

akkor már inkább a kicsid „parancsol”,

akkor már mindenben hozzá kell alkalmazkodni,

mikor alszol, eszel, zajongsz, sétálsz, barátkozol,

hogyan rendezed be a lakást, miről beszélgettek,

mire nem költhettek, mikor szerelmeskedhettek

(Ha kirepül a gyerek akkor kezdődik az élet?)


*

Utólag

és előleg

Csak amikor már

magad is felnevelsz egy gyereket,

csak akkor döbbensz rá, hogy

mit köszönhetsz szüleidnek,

hogy mi minden tettek

és nem tehettek

érted, miattad

*


Ha

gyereked születik/van,

attól fogva van egy állandó szemtanú

aki előtt az élet színpadán szerepeltek,

előtte káromkodtok vagy veszekedtek,

aki éberen és kritikusan figyel benneteket,

s neki adtak, ha akartok, ha nem,

jó vagy rossz példát..

*

A

jó

példa mutatása

száz tanáccsal, intéssel felér –

Ahogy viszont a rossz agyonüti

az összes verbális bölcsességed…


*

Mi

lehet

csodálatosabb

mint közreműködni

egy gyermek létrehozásában,

az isteni teremtésben alkotótársként,

testének és lelkének a formálásában –

ha ez sikerül, akkor már nem éltél hiába,

és ez minden ember lehetősége,

emberi joga és kötelessége,

édes terhe, keresztje!

*

Szemmel verni?

Ha úgy nézel rám,

mint hülye-gyerekre,

aki amúgy, mint mindenki,

én is egy csodagyerek vagyok,

akkor a beskatulyázásod rabságban tarthatsz,

és kezdő lökést adhatsz, hogy tényleg azzá is váljak…

*

Aki

úgy tudja

felemelni a kamu súlyt,

mintha dög nehéz lenne

Aki úgy tudja felemelni

az akár mázsás terhet is,

mintha pehelykönnyű lenne

*

Aki

a végsőkig

próbára teszi

társa feltétlen szeretetét,

ami ugyan tényleg kegyelem,

amit így nem is lehet kiérdemelni,

de mégis lehet rá érdemtelenné válni…

*

Van, aki

a kapcsolatát féltve,

taktikusan elhallgatva

nem mond életmentő igazságot,

mert fontosabb neki a társ maradása,

mint annak igaz boldogsága/üdvössége?

(mint pl. a Vadkacsa házaspárjában a nő –

de az igazság kiderül, jön a külső „segítség”,

amibe a legártatlanabb, a gyerek hal bele…)

*

Aki

csak egy

betanított munkás,

aki betanított életet él(ne) –

vagyis egyszer és mindekorra

mondják meg, hogy mit kell csinálni,

minden lehető esetre legyen kész szabály…

(s ha elakad, akkor a főnöke adjon eligazítást)

*

Aki

rettegve,

és menekülve

a szabadság felelősségétől

egy regulás Rendbe menekül,

vagy rendőrnek-katonának áll,

vagy óriáscsecsemő marad otthon,

vagy férjhez megy egy atyáskodó társhoz…

*

Aki

egy rossz

formaidőzítő –

a kellő időpontban,

fellépéskor-mérkőzéskor,

még az átlagot sem hozza,

indiszponáltság, lámpaláz miatt

éppen a döntő pillanatban mond csődöt…

*

Aki

nem akar

folyamatos

bizonytalanságot:

„szerelmi kiszolgáltatottságot”,

inkább megfizet a szolgáltatásokért –

cselédet vesz maga mellé, bejárónőt tart,

béranyás gyerekei mellett dajka, nevelőnő,

és művelt kurvát, egy ún. hetérát tart ki,

akivel szellemi-lelki-nemi életet is élhet….

*

„Ön-

gyilkos”

A szemetet szőnyeg alá seprő,

a púpozódó buckákon nyakát törő…

A restanciák halmozásával magát eltemető

A letakart kis baját akár óriásivá is növesztő…

Még a tűzoltó munkát is csak halogató Pató Pál úr…

*

Mértéktelen

A jóból is megárt a sok

Vagy nem kapsz mást, vagy

te önkényeztetve annyit eszel

pont a legkedvencebb ételedből,

hogy a végén már megundorodsz,

és akár egy életre megutálod azt…

*

Torkosság

Élvezeti görbe

Az éhség jó szakács,

Hátha még finomat,

pláne kedvencedet eszed!

(De a reggeli kávéból is

az első kortyok a legjobbak)

Az első falatoknál

nem tudsz betelni,

Utána még elég jó,

majd jön a telítettség,

s már csak a szemed kívánja,

vagy sajnálod otthagyni,

s túlzabálod magad,

Ami akár visszafelé is

elrontja az egészet,

akár még a gyomrodat is –

püffedten elgyengülve elterülsz,

nehezen emésztesz, „orvosságot” szedsz,

vagy neadjisten mindent kihánysz, kiokádsz

*

Aki

százszor

inkább élelmesen,

úgymond életrevalóan elköveti,

semmint, hogy csak egyszer is

„becsületes hülyeként”, „élhetetlenül”

maga szenvedné el az igazságtalanságot…

*

Akinek derogál

az általa rangon alulinak

tartottól kérni vagy kérdezni…

Pedig még az Arisztotelész tanítvány

Nagy Sándor is felkereste a koldus-

szegény, hordóban lakó Diogenészt…

*

Aki

csak

azért is

megy bele

az ún. mésalliance-ba,

a visszás, rangon aluli

házastársi szövetségebe,

hogy koldus férjét holtáig

papucs alatt tartsa, megalázhassa

*

Aki

szégyell

bűnbánóan,

önkritikusan stb.

végleg hazatérni és

megtérni a „száműzetéséből”,

vissza az őt éltető gyökereihez

a csúnyán, rútul elárult övéi közé,

inkább tovább ócsárolja a hazáját…

*

Aki

szégyelli

a magyarságát,

ha épp rossz a kormányos,

és passzív-aktív ellenállás helyett

a süllyedő hajóról menekülő patkányként

egy gyökértelen, súlytalan világpolgár lesz –

ő csak addig magyar, amíg igen jól megy a sora…

*

Aki

hagyta

átmosni az agyát,

és maga is azt vallja,

hogy a magyar egy utolsó csatlós,

egy született örök vesztes, egy széthúzó,

pártoskodó, viszálykodó stb. szolganép…

Vagy egy örök dzsentri, aki szorgos

munka helyett eltékozolja kincseit…

*

Aki

magyarként

eleve leértékeli magát,

mert nem ismeri népének

nem ellenség-írta történetét,

múltjának oly dicső fejezeteit

és a világraszóló kultúrkincseit,

nyelvünk szellemi csodafegyverét,

a magyarság történelmi küldetését stb.

*

Isten népe

Annyiban is

Isten népe vagyunk,

hogy ha nem akarunk

és nem tudunk

Isten törvényei szerint élni,

akkor nálunk rongyabb,

szemetebb társaság

nincs a világon

Karácsony Sándor

*

Híres Operettek 1. - Kálmán Imre: A csárdáskirálynő - könyv CD melléklettel  - Könyv - Rock Diszkont - 1068 Budapest, Király u. 108.

Sylvia belépője

Sylvia:

Hejja, hejja, hegyek között van az én hazám,

Óh, hejja, óh, hejja, magas bércek ölén él anyám,

A gyopár nyílik szerteszét,

S csupa hó, jégtükör a vidék,

Hejja, óh, hejja, ám a szívünk lánggal ég!

.

Hogyha tűzbe hozza véred egy erdélyi lány,

Forró csókkal visszacsókol, érzed, megkíván,

Kis kalandra, csalfaságra jobb, ha másik nőre vársz,

Tested, lelked kell nekem, vélem pokolra, mennybe szállsz,

Vadabb szerelmet, jobbat nem találsz!

.

Hollalla, szívem lángban áll,

Hollalla, csókra vár!

Táncolj és csókolj, mert párom csakis az lehet,

Ki táncban, csókban király!

.

Sylvia + Kórus:

Hollalla, szívem lángban áll,

Hollalla, csókra vár!

Táncolj és csókolj, mert párom csakis az lehet,

Ki táncban, csókban király!

.

Hollalla, lalla-lallala…

Hollala, lallala…

.

Bravó! Bravó! Bravó!

*

Nincs szebb mint a szerelem

mért kergeted csupán a messze boldogságot

hisz itt van egy lépésre tán te meg se látod

csak szívedben keresd ne kint a nagyvilágban

van édes boldogság minden kis szál virágban

.

mindenütt vár a szerelem

mely boldogságot áraszt

a férfi sorsa az a nő

akit kiválszat

.

nincs szebb mint a szerelem

mindigis de szép volt

rózsámat ha ölelem

rózsaszín az égbolt

rózsaszínü szerelem

rózsaszínű álom

szívem mélyén nevelem

csókkal odazárom

.

százszorszépet kérj a réttől, adja hogyha termett

szép szerelmes nő szívéből kérj gyönyört szerelmet

jaj, de mikor a szíved szól

kell ügyelni jól

.

az asszony összetör megkínoz meggyötör

az asszony tönkretesz vigyázz hogy el ne vessz

az asszony nagy veszély mely egyre nő nŐ NŐ NŐ

vigyázz csak vigyázz az asszonyoktól félj

.

ha mégy a nők után meg kell jegyezned még ezt

a nő boldog ha látja hogy szerelmet ébreszt

szeret szeretni és kívánja hogy kívánják

szerelme akkor bontja pompás tollú szárnyát

.

mindenütt vár a szerelem

mely boldogságot áraszt

a férfi sorsa az a nő

akit kiválszat

.

nincs szebb mint a szerelem

mindig is de szép volt

rózsámat ha ölelem

rózsaszín az égbolt

rózsaszínü szerelem

rózsaszínű álom

szívem mélyén nevelem

csókkal odazárom

.

válassz nőt ki nem veszélyes válassz nálam szebbet

de ne válassz mert veszélyes sohasem sanzonettet

jaj, de mikor a szíved szól

kell ügyelni jól

.

az asszony összetör megkínoz meggyötör

az asszony tönkretesz vigyázz hogy el ne vessz

az asszony nagy veszély mely egyre nő nŐ NŐ NŐ

vigyázz csak vigyázz az asszonyoktól félj

*

Túl az Óperencián

Stázi: Mióta lesek a csodára trallala , melyért a szív remeg ?

Edwin: Kár arra időt pazarolni trallala, csodák ma nincsenek !

.

Stázi: A házasság az ilyen csoda trallala,két szív egy dobbanás!

.

Edwin: Csak eleinte van az ott is trallala, de aztán óh be más!

Stázi: Hogy hol van az a csoda világ trallala ,ahol mindig csók

terem a fán ?

.

Együtt : Túl , tulipiros terepen trallala, s az Óperencián !

.

Refr : Túl az Óperencián boldogok leszünk ,

Túl az Óperencián csókra éhezünk ,

Túl az Óperencián lesz mesés tanyánk ,

Túl az Óperencián fészek vár reánk !

.

Edwin: De megesik a férjjel ott is trallala, a hámból, hogy

kirúg !

Stázi: A férjek kiről kegyed beszél trallala, de furcsa kisfiúk!

Edwin: A feleség az csak ül otthon trallala és stikkel és imád!

Stázi: S ha kimaradsz nincs egyéb dolga trallala, csak szépen

várni rád !

Edwin: Ez így van és nem változhatik trallala, Pesten úgy, mint

Bergengócián .

.

Együtt : Túl , tulipiros terepen trallala , s az Óperencián !

.

Refr : Túl az ……………

Csárdáskirálynő - DVD | DVD | bookline

*

Aki

nem tiszteli meg

annak a háznak lakóit,

ahol ő épp most vendég,

nem foglal egy ideig helyet,

és így elviszi a szép álmukat…

*

Aki

potyázó,

ő nem tiszteli

meg az ún. jóismerőseit,

hogy ő is otthonába invitálja őket,

és kiszolgálja, vendégül lássa őket…

(nem ismeri, így nem is élheti át

ennek a fáradozásnak a jutalmát,

az előkészület-valósulás örömét)

*

Akiben

nincs alázat,

aki nem tisztelve

élőlénytársait a teremtésben

durván és balgán beavatkozik

a természet ősi-örök rendjébe,

és így ezért lassan, de biztosan

felszámolja saját elemi létfeltételeit

*

Aki

locsi-fecsi,

szószátyárkodó,

nagyon nem titoktartó:

így egyszer és mindenkorra

el is veszítheti a bajtársa bizalmát,

de indiszkrét fecsegésével még

a házassága is zátonyra futhat…

*

Aki

nem látja:

a gondolkodás szóban

mennyire ott van a „gond” …

Fölöslegesen-károsan terheli magát,

nem figyel a megérzéseire, intuíciójára stb.,

mindent csak ésszel-logikával oldana meg…

*

Akinek

terhes elmemunka

a legkisebb gondolkodás is,

így ő előbb vág, azután mér,

előbb beszél, utólag töpreng,

milyen károkat okozott vele…

*

Aki

nem legális,

bűnös eszközökkel,

ferde, tilos utakon érné el

egy ideig a reklám álomvilágát,

az ő nyílt-titkos, de hamis célját…

(egy nap dolce vita, sok éve börtön…)

*

Kép-más

Aki soha nem

magát a rinocéroszt másolja,

hanem mindig csak a róla készült képet,

ahogy egyszer valaki hallomásból lerajzolta,

aminek esetleg csekély köze van az eredetihez…

*

Az örök

hibaismétlő,

sőt halmozó-fokozó lény.

Aki ugyanazt ezerszer ismétli,

hátha az új próba majd sikerül…

Esztelenül tékozolja drága élet-idejét…

saját kárán se okuló oktondi, ostoba lény

*

A józan ész nélkül,

fejét vesztve menekülő,

aki ki egy kisebb veszély elől

a nagyon nagyba futó, sőt rohanó

Pl. egy – nem halálos – atyai pofon elől

menthetetlenül a vonat kerekei elé kerülő…

*

Be-súgó

Ha spiclit keresnek,

ő az első önként jelentkező,

akit még zsarolni sem kell,

vagy titokban díjazni, jutalmazni…

Szeret hallgatódzni, leskelődni, titkot kiszedni,

másról rosszat gondolni, kitalálni, mondani…

„Bizonyítani”: nincsenek is erényes emberek…

Ha ő nem lett ilyen, akkor ez nem is lehetséges.

Vagy a Jézusra féltékeny Júdás, akit megbízói

is megvetettek, s aki nem tudta magának

sem megbocsátani bűnét: öngyilkos lett…

*

Borúlátó

A fekete szem-

üveges ős-pesszimista

Most ugyan még süt a Nap,

de ez nem tarthat örökké,

egyszer majd úgyis be fog borulni…

És lám: mennyire igaza is van/lett…

Sikerül is így életének a tiszta és

végtelen örömforrásait ledugaszolnia…

*

Önvakító

Az olyannyira

„maximalista”,

olyannyira látni vágyó,

hogy közvetlenül, csupasz szemmel,

védtelenül nézeget a delelő-tűző Napba…

(vagy éppen a rendkívüli fogyatkozásába)

*

Önjelölt

Bármely társadalmi,

vagy politikai tisztségre

ő a legelső és – őszerinte –

a legalkalmasabb jelentkező…

Akinek akkor lesz a legrosszabb,

ha meg is választják, mert nagyot

és mélyebbre bukik, mint ahol eddig volt …

*

Aki

a jó-

hiszemű kritikára,

az ún. építő bírálatra

immunis vagy/sőt allergiás

Az önkritikát hírből sem ismerő,

vagy azt nem szerető – nem gyakorló…

Vagy aki a saját maga „elfogulatlan,

nem részrehajló és szigorú” bírája

tud és akar is lenni…

*

A folyamatosan,

és önkezűleg táplált

kisebbrendűségi érzése miatt

oly könnyen sértődős mimóza lelkületű,

aki csak akkor veszi észre magát, mikor

a saját játszmája karikatúráját teszik elé…

(Rézbányai Győző/Szegény Dzsoni és Árnika)

*

Irány

A nagy erővel,

de elállított irányzékú,

és ezért rossz helyre célzó

A gyorsan járó, futó, rohanó, száguldó,

de a rossz kezdés miatt teljesen iránytévesztő…

Messzebb kerül a céljától, mintha el sem indult volna…

*

Idegenben

Itt és most

e kultúrkörben

még nincs tisztában

a szavak, gesztusok,

testbeszéd jelentésével:

a sértését ő bóknak szánta,

és megrökönyödve tapasztalja, hogy

a szándékával pont ellentétes hatást ér el…

*

Struccpolitikus

A bajban a fejét homokba dugó –

a szemét gyermeteg módon eltakaró,

aki így vészelné át azt az időszakot,

amíg magától elmúlik a veszély,

amit amúgy akár elháríthatna,

vagy a károkat csökkenthetné

ha itt-most észnél/jelen lenne…

*

Kirakatpolitikus

Színházi díszletekből

ún. Patyomkin falut építő,

sőt esetleg még ebben is lakó…

Vagy: a kirakatban egy búgó gerlicepár,

a zárt ajtó mögött meg testi/lelki marakodás

Vagy a „Fenn az ernyő, nincsen kas” életvitelű,

a gazdagság látszatát a nyomorgás árán is fenntartó…

*

Aki

nem oszt,

és nem szoroz:

mindegy, hogy jön vagy megy:

vele se több, se kevesebb – sőt:

jobb, ha megy, mert ő csak egy

lehúzó, hátráltató, demoralizáló,

élősködő, púp a hátunkon stb. stb.

*

Aki

nem örül

a váratlan szerencsének,

mert nem is kalkulált vele:

emberi tervezését, számítását

zavarja, felborítja az Isten végzése…

(esetleg a jóból balszerencsét csinál)

*

Aki

egy büszke

tántoríthatatlan –

csinálja, amit fejébe vett,

vakon és süketen a visszajelzésekre:

sebességét fokozva nyomul a tévúton,

így egyre távolabb kerülve az oázistól…

*

Aki

nem őrzi,

és helyreállítja,

hanem újra és újra csinálja

az aznapi, mindig más rendet,

alaposan megnehezítve az életét,

ellehetetlenítve, hogy fő dolgához lásson…

*

Aki

nem tart

szabadsága szülte

saját rendet maga körül,

annak nem terem rend lelkében se,

csak terméketlen kaotikus állapotok…

*

Aki

úgymond

rendszerető ember,

„ezért” mindig ugyanakkor

megy el a nagydolgát végezni,

s ha éppen akkor nem sikerül,

annál rosszabb a kakijának,

vagy egy napig őrizgeti azt,

vagy később bent megy ki…

*

Aki

önmagát

nagyon büszke

ún. absztinensként

oly szabad embernek hiszi,

pedig csak egy mámorfóbiás,

aki tart tőle, hogy borban az igazság,

vagy gyenge jellem: fél a kísértéstől…

*

Aki

nincs résen,

aki itt és most

nem ragadja meg

az egyetlenegyszer

átrepülő ihletet, sugallatot –

az így az örökre messze száll

*

Aki

a kicsit nem becsüli,

az a nagyot sem érdemli –

ha nem sáfárkodtál jól zsebpénzeddel,

akkor hogyan bízhatnák rád egy család pénzét?

*

Aki

a kis értékkel

könnyelműen, pazarlóan bánik,

ha nem tud spórolni, takarékosan

gazdálkodni, akkor megtanul koldulni…

*

Aki

nem szól rögtön

a penetráns bűz miatt,

mert még új tag a gyülekezetben stb.,

akinek „Hallgass”, vagy „Kuss!” a neve –

és így majd végül már ő maga is megszokja…

*

Aki

még nem tud

üzemi vakságáról

és vak, automatikus,

és így reflektálatlan,

de már elavult, már káros,

őt így már csak akadályozó

„örökölt” megszokásairól…

*

Aki

nem tartja

szárazon a puskaport:

Istenhite gyengeségére vallana,

mert szerinte minden kegyelemből van,

majd bősz istenkáromló lesz, ha puskája

a döntő pillanatban csütörtököt mond…

*

Aki

nem temeti,

nem engedi el

lelkében is a halottat –

az vissza is jár kísértetként

őt riogatva éjjelente kísérteni…

*

Aki egy ledér,

a szerelmi/nemi életében

könnyelmű, feslett, laza erkölcsű,

egy időben többel kacérkodó, csapodár nő,

akit majd mindenki megbámul, megkíván stb.,

de aki komoly hitvesül már senkinek sem kell…

*

Ledér –

megesett fiatal lány

Vörösmarty Csongor és Tünde c. drámájában.

A nevével is jellemzett leány csak vonakodva

adja magát eszközül a boszorkány mesterkedéseihez.

Rossz útra térését a költő résztvevő megértéssel festi,

megelőlegezve a bukott lányt piedesztálra emelő perdita poézist.

Mirigy felékesítette a Tünde hajából levágott fürttel,

és daliás szép ifjú hódolót ígért neki, abban a hitben,

hogy ~ olcsó szerelmével Csongort sikerül eltérítenie céljától.

*

Csárdáskirálynő - operettkoncert Pozsonyban - ATEMPO.sk | kulturális-zenei  portál

Jajj, cica

Hányszor mondtam már magamnak,

nézd ezt nem szabad!

Hagyd a nőket abba már,

mért vagy oly szamár?!

Mit törődsz te azzal,

hogy száz lány szív megszakad?

Megvigasztalódnak ők,

nem hallnak bele!

.

Hogy mit szólnak majd a nők,

hát mit törődsz vele?

S újra jött egy csak egy még,

és a szívem újfent ég, mert…

.

Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.

Nélküled még a mennyország is fád.

Nem megyek egyedül oda,

nem hagylak el, nem én soha!

.

Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.

Nélküled még a mennyország is fád.

Ha ülök is a mennybe,

te cica csak üzenj be,

érted kiugrom cicám!

.

Hányszor mondtam már magamnak,

most megházasodsz!

Ezzel minden rendbe jő,

majd vigyáz a nő!

.

Hogyha látsz egy szoknyát,

attól meg ne zavarodj!

Mind a mellett ez se ment,

jaj de bús rege!

.

Egész asszony, regement

jár a szívembe be.

Erről már le nem szokom,

nők fülébe csak súgom, hogy…

.

Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.

Nélküled még a mennyország is fád.

Nem megyek egyedül oda,

nem hagylak el, nem én soha!

.

Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.

Nélküled még a mennyország is fád.

Ha ülök is a mennybe,

te cica csak üzenj be,

érted kiugrom cicám!

.

Jaj, cica eszem azt a csöpp kis szád.

Nélküled még a mennyország is vár.

Ha ülök is a mennybe,

te cica csak üzenj be,

érted kiugrom cicám!

*

Hajmási Péter

Nem él jobban Kínában sem a kínai császár

Mint amikor a szívemre a búbánat rászáll

Magamat nem nyúzatom, szívemet sem zúzatom

Három veder pezsgő mellé csak a cigányt hozatom

Ha mulatós kedvem támad, csak ezt húzatom

.

Hajmási Péter, Hajmási Pál

A barométer esőre áll

Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér

Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér

Hajmási Péter, Hajmási Pál

A barométer nem imponál

Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe

Hajmási Péter-Pityke Pál

.

Józan fejjel nem jó nézni, hogy mulatnak mások,

Ha jó kedvem támad akkor jól be pityizálok.

De akár mennyit iszom is, józan vagyok vígan is.

Nem szököm meg a cheh elől és amikor elmegyek,

Odahívom önmagamat, Miska fizetek

.

Hajmási Péter, Hajmási Pál

A barométer esőre áll

Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér

Ne búsulj lesz még szőlő,lesz még lágy kenyér

Hajmási Péter, Hajmási Pál

A barométer nem imponál

Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe

Hajmási Péter-Pityke Pál

.

Ne húzd, hogy a szerelemnek boldogság a vége,

Ne húzd, hogy a szerelemért hűség jár cserébe.

Húzd, hogy hervad a virág, húzd, hogy komisz a világ.

Húzd el azt, hogy rosszul jár a lány, ha csókért szívet ád,

Húzd el, azt hogy a szerelem, csak csalfa délibáb

.

Hajmási Péter, Hajmási Pál

A barométer esőre áll

Ne búsulj rózsám, mert az egy garast sem ér

Ne búsulj lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér

Hajmási Péter, Hajmási Pál

A barométer nem imponál

Húzatom agyba-főbe, beugrom a nagybőgőbe

Hajmási Péter-Pityke Pál

Rátonyi Róbert: Operett 1-2 | könyv | bookline

pppppppp

Gerő András, Hargitai Dorottya, Gajdó Tamás: A Csárdáskirálynő - Egy  monarchikum története - könyv - Könyv - Rock Diszkont - 1068 Budapest,  Király u. 108.

Csakis az ember lehet

teljesértékű, boldog életű,

vagy egy ön/társ-sorsrontó,

a végsőkig boldogtalan lény…

.

Vagy rontasz, vagy építesz – csak rajtad múlik… 

Vagy a jó vagy a rossz Istent imádod: válasszál…

Legalább ne árts, se önmagadnak, se másoknak…

Ki mennyit használhat, legalább annyi kárt tehet – sőt:

hisz házad gyerek/bolond is felgyújthatja, de felépíteni…?

.

Csak az ember lehet önsorsrontó, akár öngyilkos,

önerőből vagy nagyon boldog, vagy nagyon boldogtalan,

de azért mások is besegíthetnek neki, ha engedi/hagyja…

Önmagamtól és az ún. jóbarátaimtól védjen meg a Jóisten,

ellenségeimmel elbánok magam is, sőt hasznomra lehetnek…

.

A legtöbbet – nyilván!? – én árthatok saját magamnak,

de vigasztaló, biztató, hogy akkor ennek az ellenkezője is igaz….

Használjam magam rendeltetésszerűen, mint egy gitárt/hegedűt,

ami lehet dísztárgy, lehet zaciba tenni, lehet vele verekedni is,

lehet ördögi hangzavart kelteni, de lehet isteni muzsika médiuma…

.

Ez után jönnek – fontossági sorrendben! – az előszeretteink,

az (ál)barátaink, a nyílt hidegháborúzók, az ún. profi segítők,

Mekk mesterek, protokoll orvosok stb., és az (áruló) írástudók,

a jó rossz társadalmi-gazdasági-politikai elitek, vezetők – és

végül, – de talán mégsem utolsósorban? – a rejtett hatalmak….

.

Becsüld meg s gyarapítsd aranyad, ne csinálj belőle sarat,

a sarad nem mondd aranynak, de csinálj még abból is aranyat!

Csak a balga-gyáva embernek nincs/nincs jó örömteli családja,

barátja, szerelme, evése-ivása, játék(osság)a, humora, munkája

-hivatása, otthona/hazája, gyermeke, társasága, mulatsága stb.

.

Ő „él” ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

.

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban,

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

.

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

.

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…

Az ún. betegség sem külső sorscsapás, de isteni intő jelzés:

tarts önvizsgálatot és „szertelenül” keresd meg a lelki okot!

.

Magadon nevetsz/szörnyülködsz: a mese nem másról, de pont

terólad szól – ismerj magadra és itt és most változtass életeden!

Szabadságra vagy teremtve, hogy jó szellemben-lélekbátran éljél,

átfogón és mélyen teljesértékű módon, istengyermekként kivirulva,

és nem ördögfajzatként szenvedve: akarót repít, nem vonszol a sors!

ppppppppppppppppppppppppppp

Könyv: Horváth Péter: Az operett és én

A szenvedély muzsikája - Kálmán Imre