Rossz – ajándék – (nem) adás és fogadás: szabad ötleteim…

Írta: Nagy Jenő · 2024. december 25.

kb. 9 perc olvasás

Laura Barnett: Ajándékok

Rossz

– ajándék –

(nem) adás-fogadás

Szabad ötletek jegyzéke

Jonathan Emmett: A legszebb ajándék

József Attila: AJÁNDÉK

A szívem hoztam el, csinálj vele

Amit akarsz. És nem tudok mást tenni

És nem fáj nékem semmi, semmi, semmi,

Csak a karom, mert nem öleltelek.

.

Oly fényes az még, mint uj lakkcipő

És lábad biggyedt vonalára szabták.

De ruganyos, mint fürge gummilabdák

És mint a spongya, mely tengerbe nő.

.

Két fájó karral nyújtom mostan néked

És fáradt, barna szóval arra kérlek

– Ha eltiporsz is füvet, harmatost –

.

Ha elszakadt a lakktopánka egyszer

S ki megfoltozza, nem terem oly Mester:

Az uccasárba akkor se taposd.

1921

*

Márai Sándor

Ajándék

És mégis, ma is, így is,

örökké mennyit ad az élet!

Csendesen adja, két kézzel,

a reggelt és a délutánt,

az alkonyt és a csillagokat,

a fák fülledt illatát,

a folyó zöld hullámát,

egy emberi szempár visszfényét,

a magányt és a lármát!

Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,

minden napszakban,

minden pillanatban!

Ajándék ez,

csodálatos ajándék.

A földig hajolok,

úgy köszönöm meg.

*

Ajándék

Piramis együttes

Tél volt, hó esett és jöttek az ünnepek.

Gondolkodtam, mit is adhatnék neked,

amit csak én adhatok,

amiről te is tudod,

hogy igazán én vagyok.

.

Minden gazdagságom, hangok és szavak,

néhány általuk kimondott gondolat.

Egyet elmondtam neked,

hogyha igaznak hiszed,

mondd el mindenkinek.

.

Kívánj a szónak nyílt utat,

és a dalnak tiszta hangokat.

Kívánd, hogy mindig úgy szeresselek,

ahogy szeretnéd, hogy szeressenek.

.

Csak arról énekelek, amit igaznak hiszek,

s csak akkor szól neked, ha te is úgy hiszed.

Hisz te is úgy élsz, ahogy én.

Te is azt álmodod, amit én.

Legalábbis úgy szeretném.

https://m.zeneszoveg.hu/m_dalszoveg/1291/piramis/ajandek-zeneszoveg.html

p aki nem ad hálát Isten ingyen adományaiért

p aki Istentől kér: adjon mindent, de azonnal

p aki rosszat kér és kap, mint Midász király

p aki tudja, de nem érzi, hogy milyen jó adni

p aki az életmentőt magával rántja a mélybe

p aki a veséjét odaadná, de kölcsön semmit se…

p aki még köszönettel sem viszonozza, ha kap

p ő egy infantilis óriáscsecsemő: csak kapni akar

p aki úgy ad: nesze semmi, fogd meg jól…

p aki kérdi: kell-e? – nem örömest ad

p aki az ő drága idejéből nem ad/áldoz

p aki nem értékeli, hogy figyelmet kap

p aki csak olyat ad, ami nem kerül pénzbe

p aki sokat ígér, keveset ad, az is üröm

p aki nem akar adni, azt mondja, hogy nincs

p aki amit ad, azt sokáig felhánytorgatja

p aki a régi kölcsönt már ajándéknak veszi

p aki nagyot nem akar, keveset szégyell adni

p aki kalács helyett csak tanácsot ad

p aki halat ugyan ad, de hálót már nem

p aki szállást kap és kitúrja a befogadót

p aki hitelbe nem ad semmit, pohár vizet se

p aki csak olyannak ad, akitől vár valamit

p aki minden koldust profi kéregetőnek néz

p aki pont annak ad, akinek nem kelll

p aki balgán rosszul segít – csak árt vele

p aki italra ad pénzt, de munkát meg nem

p aki inkább kidobja az ételt, de nam adakozik

p aki az egyik kezével ad, a másikkal vesz

p aki rossz kérőnek adja oda a lányát

p aki nagyokat ígérget, de még kicsi sem ad

p aki az egyiktől elveszi, hogy a másiknak adja

p aki még a jó szót is sajnálja ajándékba adni

p aki úgy ad, hogy nncs benne semmi köszönet

p aki, ha papucsod adod, akkor a csizmád is kéri

p aki olyat ad, ami nem tőle függ (demagóg)

p aki szenvedést kér cserébe a túlvilági jóért

p aki rászokott a kéregetésre: koldussá is lesz…

p aki a keveset nem veszi el, sokat semfog kapni

p aki a levegőt is pénzért, uzsorára adná, árulná

p aki csak azt adja, ami már neki sem kell

p aki levetett holmit ad, de azt is megalázó módon

p aki nem önként, szívesen ad, csak rimánkodásra

p aki azért ad kis ajándékot, mert nagyot vár

p aki azt veszi el, amit maga nem adhat

p aki a kevésből akar sokat adni, majd nyomorog

p aki az erőn felüli adakozással akar büszkélkedni

p aki könnnyen ad, de hamar meg is bánja

p aki abból sem ad, amit ő ingyen kapott

p aki olcsón vesz/kap, és drágán ad

p aki már az ígérgetéséért is hálát vár el

p aki a legolcsóbban megúszná az egészet

p aki úgy tesz, mintha adna – de elvesz

p aki ajándéknak veszi, ha vendéged lehet

p aki kikürtöli, ha ad, elhallgatja, ha kap

p aki a másiknak felesleges/káros dolgot ad

p aki gazdagnak pénzt, gyereknek italt ad

p aki nem tud/akar meglepetést okozni

p ha nagyot nem tud, akkor kicsit se ad

p aki kétszer adna, ha gyorsan adott volna

p aki főleg pedagógiai célzattal ajándékoz…

p aki elfogadja, de nem viszonozza: vendégség

p aki nem köszöni az apró figyelmességet

p az ajándékot elfogadó döntő-bíró

p a nem jellképes ajándékot elfogadó tanár

p a hálapénzt elváró, kikövetelő orvos

p „nem tudja”: ajándékelfogadás szabadságkurtító

p aki nem kér/fogad meg jótanácsot

p aki kéretlenül ad/osztogat „jótanácsokat”

p nem tudja: az ajándék kapcsolaterősítő gesztus

p aki alamizsnát követell, majd kevesell

p aki azt adja vissza, amit tőle kapott

p aki nincs tekintettel az életkorra

p aki „nemtelenül” ad, sőt: nőnek férfiast stb.

p aki a gyereknek adja, de magának veszi

p aki nagy dobozban kis doboz gyufát ad

p aki úgy ad, mintha a fogát hoznák

p aki a kölcsönkönyvet ajándéknak veszi

p aki nem becsüli élet-ajándékát

p aki nem értékeli, amit ingyen kap

p neki elengedik adósságát, de ő meg nem

p aki isteni talentumát nem közjóra hasznosítja

p aki azt adja oda, ami soha nem volt az övé

p aki rászorul az irgalomra, de ő nem ad kegyelmet

p aki ajándékával örök hálára kötelezne le…

p aki nem értékeli a szegény asszony két fillérét

p aki a munkáját soha nem adja ajándékba

p aki önzetlenül nem nyújt segítséget

p aki nem hálás a kaptt segítségért

p aki sokat ígérget, hiteget, de keveset (se)ad

p aki a (régi) kölcsönt adománynak veszi

p aki semmit nem tud örökbe adni

p aki nem ismeri a baráti kölcsön fogalmát

p aki követeli az ajándékot

p aki ajándék lónak nézi a fogát

p aki s.k. soha nem készít ajándékot

p aki személytelenül/ötlettelenül ad

p aki nem tud elfogadni („büszke”)

p aki mindent rögtön viszonozna

p aki ismeretlennek soha nem ad

p aki csak a feleslegből ad (egy kicsit)

p aki jegyzi az adott/kapott szívességeket

p aki nem tudja teljesen odaadni magát

p akai nem ad a drága idejéből

p aki csak kapni, potyázni szeret

p aki névtelenül nem adakozik

p aki nem ismeri az adás örömét

p aki egy élősködő: csak kap, de nem ad

p aki csak pénzben méri az ajándék értékét

p aki verseng, hogy ő nagyobbat adjon

p aki lefitymálja, amit kap, és adja is vissza…

p aki nem tud meglepetést szerezni

p add mindig pontosan ugyanazt adja

p aki letudja: gyorsan valami sablonosat

p aki rajtahagyja ajándékán az árcédulát

p aki átadja, majd elkéri az árát

p aki rögtön kér viszontajándékot

p aki használt/haszhnálhatatlan cuccot ad

p add oda a megcsócsált süteményt

p adj oda egy lukas léggömböt (Füleske)

p aki kér cserébe hangos köszönetet

p aki olyan drágát ad, amit sose lehet viszonozni

p tedd közhírré, hogy te mit adtál

p abból adjál, amit előtte tőle raboltál

p add oda, majd lopd vissza

p add oda, de kössed feltételekhez

p holtodig emlegessed, hogy mit adtál

p mindig ellenőrizd, hogy mire használja

p pénzt adjál, de írd elő, mire költse

p ajándékozz valami nagyon praktikusat

p legyen pedagógiai célzata az adománynak

p dobd le elé a földre az ingyen ebédet

p alázd meg, ahogy átadod az alamizsnát

p ajándékozz trójai falovat

p ajándékozz élő kisállatokat

p ajándékozz intim holmit

p csomagold WC papírba az ajándékot

p ajándékozz szex póteszközt, pornó filmet

p adj pénzt, de közben tarts oktatást…

p adakozz valami bántót, megalázót

p add oda, majd holnap követeld vissza

p add oda, majd mondd azt, hogy lopta

p fogadj el valami túlságosan lekötelezőt

p mondd ajándéknak a vesztegetést…

p áruld el, hogy Te vagy a Mikulás, Jézuska

p aki rosszul köt ajándékozási szerződést

p aki végrendeletével viszályt szít a családban…

p stb

*

Ön-sors-rontó ABC - I.

MILNE

János király karácsonya 

János király nem volt jó,

Volt görbe dolga sok.

És néha senki sem szólt hozzá,

Így teltek a napok.

És aki látta, nem köszönt,

Szótlan továbbhaladt,

Csak gőgös pillantása hullt

Jánosra és továbbvonult,

Ő némán állt és elpirult

Koronája alatt.

.

János király nem volt jó,

Nem kedvelték, tehát

Nem látogatták, hasztalan

forralt mindig teát,

s ha eljött a december,

karácsony csillaga,

polcán a sok kis cédulát,

mely boldog ünnepet kívánt,

soha nem írta jóbarát,

csak mindig ő maga.

.

János király nem volt jó,

S ajándékot, noha

Vágyott reá, nem is kapott

Sok éven át soha.

De karácsonykor mindig,

Míg szépen énekelt

A lantos és jó pénzt kapott,

Ő harisnyával caplatott

A kéményhez, kirakta ott

A félő reménye kelt.

.

János király nem volt jó,

S így magányosan élt,

Egyedül tervelt levelet,

Míg a tetőre ért.

Leírta és lerakta, így

Kért fájdalmára írt:

„E lap mindenkinek kiált,

szent karácsonyhoz legkívált.”

Sarkában nem „János király”-t

Szerényen „Jancsi”-t írt.

.

„Szeretnék egy kis puskát

és egy kis édességet

és egy kis csokoládét

a szopogatás végett;

a narancsot se bánom,

a diót szeretem,

úgy szeretnék egy zsebkést,

mely vígan szeletel.

És, ó, Karácsony apó, kérlek, hogy kegyesen

Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”

.

János király nem volt jó –

A csatornacsövön

Szobájába csúszott megint,

És várta, hogy mi jön.

És egész éjjel ott feküdt,

Félt és remélt bután.

„No, azt hiszem, ő járhat ott”

(a homloka is izzadott)

„biztos ajándékot hozott

sok hosszú év után.”

.

„Jaj, felejtsd el a puskát,

felejtsd az édességet,

és csokoládé sem kell

a szopogatás végett,

a diót, a narancsot

már nem is szeretem,

és van már egy zsebkésem,

mely majdnem szeletel.

De, ó, Karácsony Apó, kérlek, hogy kegyesen

Hozz egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”

.

János király nem volt jó –

Karácsony reggel

Eljött vidáman s számtalan

Szép ajándék vele.

A harisnyákban játékok,

Sok-sok kiváncsi szem

Mindenre boldogan tekint,

János mogorván mondja: ”Mint

Sejtettem, úgy történt, úgy történt megint:

Számomra semmi sem.”

.

„Szerettem volna puskát

és egy kis édességet

és egy kis csokoládét

a szopogatás végett;

kértem diót, narancsot,

mert nagyon szeretem,

és minthogy nincs zsebkésem,

hát nem is szeletetl.

És, ó, Karácsony Apó nem hozott kegyesen

Egy igazi nagy piros gumilabdát nekem!”

.

János király kinézett

Durcásan ablakán:

Lent nagyvidáman játszott

Sok fiú s kisleány.

Mind irigyelte őket,

Állt rendületlenül…

S hát, íme, pirosan beszáll

Egy jó nagy labda, a király

Fején pördül, de meg nem áll,

S az ágyára repül.

.

És, ó, Karácsony Apó,

Háláját rebegi,

Mert hoztál egy nagy

Igazi

Gumilabdát

Neki!

Devecseri Gábor

*

A legnagyobb ajándék E-könyv | Harmat Kiadó