Boldogság és életbölcsesség Boldog-boldogtalan emberek életminőségei

A pokoljáró Mollináry Gizella (1896-1978) költő/írónő élete és művei

Írta: Nagy Jenő · 2024. szeptember 19.

kb. 6 perc olvasás

Naptármesék

Szeptember 7.
– 1896. szeptember 7-én született Budapesten
– fattyú volt: az apja, egy orvostanhallgató a horvátországi utazásán csábította el a tanulatlan anyját
– az anyja állapotosan Budapestre szökött, megszülte a kislányát, majd prostituált lett
– gyermekként hol menhelyre, hol nevelőszülőkhöz, hol pedig az anyja aktuális pasijához dobálták
– rengeteget éhezett, fázott, kisgyerekként sokszor maga kereste meg az ennivalóját
– éberré és leleményessé vált, magától jött rá, hogy tanulni jó, és biztos jobb élete lenne, ha el tudná olvasni az újságokat
– megkereste az apját, aki úgy hajította ki, hogy homlokonrúgta
– az első világháború előtt újra összekerült az anyjával, akinek követte példáját: tizenkilenc évesen teherbe esett
– megivott egy lábasnyi gyufaoldattal elegyített lúgot, a Rókus öngyilkososztályán épp csak megmentették az életét
– megszülte a fiát, leányanyként egy menedékhelyre került Szécsénybe, ahol megvetették, köpködték
– magányában olvasni kezdett, a helyi zsidóságtól kapott könyveket, megtanult helyesen írni, titokban verseket kezdett el farigcsálni
– Balassagyarmat lett kalandjainak és szenvedéseinek újabb állomása, a laktanya ezredirodáján hivatalnokoskodott, majd belépett a szociáldemokrata pártba, ahol hamar vezető lett
– a kommün idején ő szervezte a május elsejei ünnepségeket, a saját versét szavalta el, a megyei direktórium tagja lett, a feminista nőket fogta össze
– a kommün bukása után bujkált, följelentették, lecsukták, előtte, közben és utána elképesztő és borzalmas élmények érték, a társadalmon kívüli szép nő minden kan számára szabad préda volt
– a börtönben verték, erőszakolták, provokálták, öngyilkosságot kísérelt meg, végül 1920 júliusában szabadult
– tartva a további zaklatásoktól Jugoszláviába menekült, onnan kezdte el küldeni a Nyugatba verseit (Szerb Antal, Dzsida Jenő, Radnóti agyondicsérte, meleg hangon és szeretettel írtak a műveiről)
– 1924-ben amnesztiával hazatért, majd zsinórban négy verseskönyve jelent meg
– 1927-ben hozzáment egy jogászhoz, Gebauer Gusztávhoz
– a negyvenes évek elején megírt négy vaskos regényt, egyes szám első személyben referált mindarról, ami huszonhárom éves koráig történt vele
– több tízezer példányban fogytak el a könyvei, de az irodalmi élet nem tudott mit kezdeni vele, annyira új hang volt… nem lehetett „besorolni”, noha azt mindenki elismerte, hogy nagy író
– 1939-ben a férjével házat vett, ez volt az első otthona
– 1941-ben egy német hadihajó felrobbanásakor meghalt a fia
– a németellenes megnyilvánulásai miatt 1944-ben a Gestapo letartóztatta, de megszökött, a háború végéig bujkált és másokat bujtatott
– 1947-ben megjelent még egy regénye, azt is elkapkodták
– a kommunista rendszer polgári írónak bélyegezte, betiltották (főleg, hogy nem szépen írt se a délszláv élményeiről, se a szovjet katonákról)
– nagy nyomorban paraszti munkából tartotta fenn magát és a nagybeteg férjét
– 1956 után a versei megjelenhettek a Vigiliában, de egyetlen regényét se adták ki
– 1978-ban hunyt el
A ma születésnapos kitűnő költőnő és nagyon nagy írónő, Mollináry Gizella élettörténete pontokba szedve is megrázó. Iszonyú erejűek a regényei. Mind önéletrajzi ihletésű, szókimondó, humanista, és nem utolsó sorban lenyűgöző korrajzok. Letehetetlen könyvek.
Ma is agyonhallgatják, alig-alig van, aki tud róla. És ennek valószínűleg már nem az az oka, hogy Mollináry zabigyerek és az agyonféltett erkölcsök miatt a regényei ne lennének az ifjúság kezébe adhatók. És már politikai oka sem lehet. Talán valami kollektív bűntudat, hogy ebben a hazában ilyen sors is juthatott egyeseknek?
És halkan felvetődik egy költői kérdés is: mi a fenét csinálnak az irodalomtörténészek a rendszerváltozás óta, ha nem voltak képesek visszahozni Mollináry Gizellát a köztudatba? A két világháború közötti időszak jónéhány nyavalygó, szenvelgő íróját sztárolják, akik Mollinárynak a bokájáig se érnek… Ha valaki – legalább kalandvágyból – kiadná Mollináry összes műveit, tutira nagyot kaszálna velük.
A jó hír az, hogy mivel a regényei 1941-től valóban őrült példányszámokban jelentek meg, az antikváriumokban olykor elérhetők. A legfontosabbak: a Betévedt Európába és a Betelt a Föld hamissággal.
1. kép: Mollináry Gizella 1942-ben
2. kép: Mollináry Gizella egyik verseskönyve: Földet érint homlokunk (1929.)
3. kép: Mollináry Gizella első regénye: Betévedt Európába
4. kép: Mollináry Gizella utolsónak megjelent regénye: Az Isten hallgat (1947.)
5. kép: Mollináry Gizella egyik verse a Vigíliából (1961.)
Az összes reakció:

1,9 E

126 hozzászólás
500 megosztás
Tetszik
Hozzászólás
Megosztás
A legrelevánsabbak
Beatrix Szepesi
Újabb döbbenet … magyar szakosként még a nevét sem hallottam … Tényleg hihetetlen, hogy a nők mennyit kibírnak. Fizikailag is lelkileg is.
80
Naptármesék válaszolt
13 válasz
Lelkes rajongó

Árpád Henez

A fent említett balassagyarmati tevékenységének kevéssé ismert epizódja, hogy 1919 januárjában részt vett a városban az első cseh légionárius-betörés elhárításában, majd utána a környékbeli műkincsek mentését felügyelte.
  • 1 hete
  • Tetszik
  • Válasz
  • Módosítva
30
Lelkes rajongó

Árpád Henez

Otthonában
Lehet, hogy egy kép erről: 4 ember
31
Naptármesék válaszolt
1 válasz
Irén Medve
Ma milyen sorsa lenne? Sem a NER, sem a másik rendszer kereteibe nem illik. A kereten-kívüli nőknek nem jár Baumgartner díj, de még könyvkiadás sem.
Ó, ezek a mai pályázatok, bírálók, brancsok! Századokon átívelő összefonódásaik eldönthetik a történelmet, de nem az irodalmat.
  • 1 n.
  • Tetszik
  • Válasz
Lelkes rajongó

Árpád Henez

Chován Lóránt olajfestménye (1934), amely ma a Petőfi Irodalmi Múzeumban található.
Lehet, hogy egy illusztráció
  • 1 hete
  • Tetszik
  • Válasz
  • Módosítva
30
Gulyásné Csintó Etelka
A Garabonciás Könyvkiadó megkezdte műveinek kiadását. A Betévedt Európába I-II. már megjelelent. A MOLY tartalomismertetőt is közöl.
44
Naptármesék válaszolt
5 válasz
Julika Kertai Attiláné
Sok éve már, hogy ajándékba kaptam, és olvastam a Betévedt Európárba c. könyvet. Nagyon megrázott. A mai napig óhatatlanul eszembe jutnak belőle sorok, részletek. A leírt életrajzi adatok és a könyv sok részletben hasonlít. Ajánlom mindenkinek!
19
Naptármesék válaszolt
5 válasz
Lelkes rajongó

Árpád Henez

Az arc elsötétül első kiadásának dedikált példánya
Lehet, hogy egy kép erről: szöveg
6
Anna Domokos
„Ma is agyonhallgatják, alig-alig van, aki tud róla. És ennek valószínűleg már nem az az oka, hogy Mollináry zabigyerek és az agyonféltett erkölcsök miatt a regényei ne lennének az ifjúság kezébe adhatók.”
Hehe. Ezt most írod így, amikor könyveket kell befóliázni a tartalmuk miatt?
7
Szerző

Naptármesék

Anna Domokos Jogos, de tudod mit mondok? Bárcsak befóliáznák Mollináryt. Ma az a legjobb reklám. Akkor felesleges lenne itt az ismeretterjesztés. ❤
12
Lelkes rajongó

Árpád Henez

” … Ha nem tud mihez kezdeni velünk a világ s csak a gazdagok felettünk elhúzó kacaját bámuljuk idegenül mint robotjukba tompult szántó-vetők a délre költöző madarakat.”
Nyugat, 1928.
  • 1 hete
  • Tetszik
  • Válasz
  • Módosítva
27
Muzsi Attila
A magyar nyelv és irodalom egyik gyöngyszeme szerintem. Ami antikváriumban elérhető volt, mindent elolvastam. Az Isten hallgat könyvére két évet vártam, csak előrendeléssel tudtam hozzájutni. Szókimondása miatt nem fogadja be szerintem a nagybetűs Irodalom arisztokráciája Gizellát. Pedig az emberi küszködésről kevesen tudtak úgy írni, mint ő. Ha valaki még olvas könyveket, semmiképp ne hagyja ki Mollináry Gizellát.
10
Naptármesék válaszolt
3 válasz
Gyurácz Ferenc
Kollarits Krisztina méltatja és hosszan idézi Mollináry Gizellát a Tormay Cécile-ről írt, „Egy bujdosó írónő” c. kitűnő könyvében (Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2010). Tormay egyébként Balassagyarmaton bujdosott 19-ben, amikor Mollináry ott volt párttitkár…
Továbbiak
https://www.facebook.com/naptarmesek/posts/pfbid016LX6sBTijAopVrrXV7eABUVqX8AEzYNLuar2RvyGVp3W6CEYPxmvNoCPd2DohbEl?rdid=MwmyXYJ4PuhUk6p0