kb. 23 perc olvasás

Eugéniusz: Embercsoda ABC – III.
Szempont és témaötlet-gyűjtésem:
A létjavítás/romlás Jenciklopédiája
pár magyar mondatos előmunkálatai
pppppppppppppppp

Bölcs-balga, és boldog-boldogtalan lélek
Édenkert-aranykor és/vagy vaskor/pokol
Istengyermek-táltosparipa/állatorvosi ló
Életminőség-vizsgálódások: típus-példatár
ppppppppppppppppp

Adott-kapott és szerzett/vesztett életkincstár
Szellemi, lelki, testi és társas életek és halálok
Szándékok-következmények és okok-okozatok
(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)
ppppppppppppppppppp
![]()
Petőfi Sándor:
MENNY ÉS FÖLD
Isten hozzád, gyönyörű hazugság,
Eszményképek, ábrándok világa!
Már kezemben tartom ajtód kulcsát,
Még egy perc s örökre zárva lész.
.
Túl az éjnek fejér szivárványán,
A tejúton túl röpűltem egykor,
S ott az égi magasokban járván
Épitélek, szép tündérvilág.
.
Ott töltöttem ébren álmadozva
A csapongó ifjuság időit,
Álmaimnak nem volt vége-hossza,
S szebbnél-szebbek voltak álmaim.
.
De az álom bármi szép, csak álom,
S hogyha ma nem, holnap elmulandó;
Elment, elment pajkos ifjuságom,
Fölkeltett a komoly férfikor.
.
Isten hozzád, ábrándok világa!
Miért várjak, amíg összeomlasz
S romjaidnak eltemess alája?…
Jobb, leszállnom innen idején.
.
Le a mennyből, le tehát a földre!
Vígy le, vígy le, képzeményim szárnya,
Mielőtt lebuknám összetörve,
Mint lebukott egykor Phaëton.
.
Hogy jön e könny szemem pillájára?
Aggalom s bú, hagyjatok, hadd menjek,
Hisz a föld az emberek hazája,
Embereknek csak a föld való;
.
S ha nem is oly szép ez, mint szeretnők,
Nem is oly rút, mint az ifju véli…
Nincs itt angyal, ámde nincs is ördög,
S ha van itt tél, van kikelet is.
Koltó, 1847. október

Juhász Gyula
Phaethon
Tajtékzó paripák szaladnak át az égen,
Szikrázó szekerén harsogva száll a Nap,
Ösvényén kétfelől tűzrózsák hullanak,
Ujjongó Phaethon gyeplőt ereszt merészen!
.
De íme: zökkenés, de hallga: a kaosz
Föltámadt szörnyei dörögnek zúgva, bőgve,
Megroppan a szekér örök mélységbe dőlve,
A horkant paripák kantárja szakadoz!
.
És míg a szörnyű gömb vörös lángot dobálva
Isteni ívet ír az égő Óceánba,
Fiatal Phaethon alakja tündökölve
Örök fény közt suhan a sötét semmi-ölbe.

Baka István
Phaetón bukása
Mint napszekéren (fülén telefon)
aranyló autóban száguldozik
akárcsak ég és föld közt Phaetón
s végül golyótalálva kibukik
a kocsijából félig s vonszolódva
orrában benzin és babér szaga
utolsó percén töprenghet ki volt a
porbaverője Apolló nyila
vagy killerek a pénze volt a bűne
vagy túl magasra elrugaszkodott
nimfák faunok suhannak előtte
és a kocsi robog tovább robog
a szájában még az ambrózia
s a nektár íze (pezsgő kaviárral)
még tegnap este Olümposziak
kedvence volt s nem sejtette mi várja
mikor kocsiba ült egy perc alatt
érezte fölszállt felhők tarajára
száguldott és géppisztolysorozat
zúdult feléje Héliosz fiára
ragyoghatott de most a szakadék
felé robog alul a halhatatlan
ligetben borral Bakkhosz lép elé
és alhat majd örök mirtusz-lugasban

a napisten, Héliosz fia
~ azt kérte, hogy egy napra
ő vezethesse a napszekeret.
Héliosz kénytelen volt engedni;
~ elindult végzetes útjára.
Hamar elvesztette uralmát a paripák felett,
a Nap vészesen közeledett a földhöz,
sivataggá égette Arábiát és Észak-Afrikát…
Hogy a végső katasztrófát megelőzze,
Zeusz villámával földre sújtotta a vakmerő ifjút.
Hübrisz
(görög.: elbizakodottság, gőg)
Ókori görög elképzelés szerint
a hübrisz az ember mértéktelen, bűnös
önteltsége, mely elvakultságában túlteszi
magát az istenség által megszabott korlátokon,
és ezért a Nemeszisz, a megtorlás istene lesújt rá.
Hübrisz
A klasszikus Athénben
konkrét büntetőjogi fogalom is volt:
az olyan erőszakos cselekedeteket jelölték vele,
amelyek célja kizárólag az áldozat megszégyenítése
és megalázása volt, a saját felsőbbrendűség kimutatásáért.
Erkölcsileg a legnagyobb bűnt jelentette: azt a bűnt, hogy
az ember elfeledkezik az istenek elsőségéről,
és önmagát hiszi mindenhatónak.
A túlvilági lét szempontjából
a vallási hagyomány szerint
két morális választási lehetőség létezett:
a szophroszüné azaz a jámborság erénye
szerint élő ember túlvilági boldogságra számíthatott,
ha viszont a hübrisz határozta meg magatartását,
része az alvilági szenvedés lett. – Nemeszisz,
a megtorlás istennője legfőképpen ezt büntette.
Athéni jogbölcselet
A mai jogértelmezésünkkel ellentétben,
ahol a bűncselekmény fogalma a tényállásra vonatkozik,
az athéni hübrisz-törvény „elsődlegesen nem sajátos
cselekedetekkel és a belőlük származó károkkal foglalkozik,
hanem inkább a mögöttük álló szándékkal;
azzal a szándékkal, hogy szégyent
és következésképpen a becsület elvesztését idézzék elő.
Mivel az elkövető nemcsak az áldozatot,
hanem a társadalmi rendet is megsértette,
a büntetésnek nyilvánosnak kellett lennie…
(Wikipédia)
Púp és ballaszt
Hogyan repülhetnél (magasabbra),
illetve úsznád meg a végzetes lezuhanást,
ha nem dobod ki léghajódból a ballasztokat,
vagy társad éj leple alatt nyírbálja szárnyaid.
Vagy a földhöz-röghöz tapadsz, sárba ragadsz
vagy mint Phaeton, Ikarusz, a Napba repülsz,
szénné égsz, vagy leolvadnak szárnyaid…
Az önhittség ára
Mások, légáramok vittek fel magasra,
de te azt hitted: csak magadnak köszönheted,
vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad,
így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,
mert ezek után meg teljesen-végleg elveszíted az önbizalmad…
Nyílászáró
A börtön ablakába
soha nem süt be a Nap…
Berácsoztak minden ablakot –
vagy sötétzárkában csücsülsz,
s még azt sem tudod, tudhatod:
most éppen milyen év/napszak van…
Napszúrás
Nincs hova bújni a tűző nap elől:
krónikus árnyékhiánytól szenvedtek,
és lustálkodni, tétlenkedni sem lehet,
hisz a napi fejadagot is megvonhatják
a kényszermunkatábor gépies rabtartói,
akiknek nem kell elszámolniuk veletek…
Vagy te magad bujkálsz elsötétített lakban,
mert bedőltél a napsütésből mumust gyártóknak…
Ön-
keserítő vicc…
A vakond mama
és a kisfia a föld mélyén araszolnak előre.
A vakond kisfiú egyszer csak azt kérdezi:
– Mama, ott fent, a sötét föld felett mi van?
– Ott ragyogó napsütés van, a tavaszi melegben
virágillatot hordoz a szellő, s a nedves földből dús pázsit nő…
– Ha olyan szép és jó odafönn, akkor mi mégis miért itt élünk?
– Mert ez a hazánk!
Szem –
lélektükör
Zavaró, ha egy idegen
elkapja a tekinteted, fixíroz,
„stíröl”, a szemedbe nézne
mintha a lelkedben akarna turkálni?
De ha nem tudsz szemkontaktust létesíteni,
mert például sötét van, vagy a Másik elbújt,
vagy csak telefonon beszélgettek,
vagy pedig állandóan félrenéz,
vagy „napszemüveget” visel,
mert nem mer szemedbe,
nem mer szembe nézni…
Bedőlés
Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér…
Igen, igen – de amikor oly régen vágytál
annyi lerobbant vadkeleti tragacs után –
egy teljesen új, szép és takarékos autóra!
Ami imponáló státusz szimbólumnak is jó…
És már önerő sem kell, casco sem kell stb. –
elborul az agyad, bedőlsz a reklámnak,
majd bedől a hiteled: se pénz, se autó…
Hitel-
károsult
Te pont akkor
hiányoztál az iskolában
amikor a többiek a kamatos
kamatszámítást tanulgatták…
(amúgy is tovább nyújtózkodtál,
mint ameddig a te takaród ér…!?)
Fortunatus/Szerencsés Imre értette ezt,
ő tudta Mohács előtt kiüríteni a kincstárt…
Pénzgazda
A legtöbb ember
a párnájában fiaztatja spórolt pénzét,
sajnálja használni, magára elkölteni,
vagy házát újítani, vállalkozást bővíteni,
s fél a barátjának kölcsönadva kockázni,
vagy éppen az ellenkező végletbe esik,
és pont hazárdjátékra pazarolja, vagy
kecsegtető pilótajátékokba fekteti…
(helyezi örök nyugalomra)
Hiány/bőség
Rossz végletek
Vagy csak a pult alól
kaphatnál egyáltalán/jó húst,
de csak ha protekciód van a boltosnál…
Vagy mindenből elképesztő az árubőség,
de neked nincs már egy árva fityinged se,
és így szabadon éhen halhatsz a híd alatt…
Tűz van, babám!
(Szatíra a szocializmusról)
Az – a talán egyetlen! – flótás,
aki nem lopott a tombola nyereményekből,
pont az bukik le, amikor más helyett visszavinné,
mert addigra már valaki épp felkapcsolja a villanyt –
és őt sújtja a cinkosan lopó dolgozó nép megvetése,
akik a sötétben még a maradékot is gyorsan elcsenték…
Szabotázs
Rész és egész
Bolhából elefánt
Ha egyszer tévedésből
rossz helyre ütsz a kalapáccsal,
akkor rögtön szándékos szabotázsakció a vád,
mert így a gyárat, a termelést akartad tönkretenni,
vagyis végső soron a Rendszer, a népi demokrácia,
a kommunizmus kiirtandó belső ellensége vagy…
Komcsi emberismeret
A lelki kínzómesterek…
Szántszándékkal tartanak
a legnagyobb bizonytalanságban
Nem tudhatod meg, hogy mi lett
a gyerekeiddel, élettársaddal:
börtönben van, elítélték,
kivégezték, eltemették –
él-e, hal-e?
Kínzó játék
Úgy is kínoznak,
hogy rád ijesztenek:
nagyon élethűen eljátsszák,
hogy te már halálra vagy ítélve,
és még ki is visznek hajnalban
és már a nyakadon a kötél, amikor…
(A többiről faggasd Dosztojevszkijt)
Heresis
Ki az eretnek?
Aki válogat, mazsolázgat:
pl. kiveszi a Tízparancsolatból azt,
amit éppen neki nehéz betartania…!?
Pl., hogy „Ne paráználkodj!”
(bár ő dobja az első követ
a házasságtörő asszonyra,
mert azért még képmutató)
„Azt hívjuk eretnek embernek,
aki a maga tetszését és ítéletét követi,
oly dolgokban, amelyek ellenkeznek …
az ecclesiá-nak [= a katolikus egyháznak]
tanításával.” (Pázmány Péter)
Inkvizíció
Ahol a kereszténység
(vagy a szocializmus)
már és még államvallás,
és nincs lelkiismereti szabadság,
ott bárki ellenséged feljelenthető,
és majd ki is kínvallatható, hogy
beismerje szellemi tévelygéseit,
netán a boszorkányságát stb.
Tartuffe
Még jó, hogy
az ifjú meglátta:
a király meztelen,
és hogy az anya is
egyre inkább a szívével tudott látni:
sikerült a családfő előtt csapdába csalni
és leleplezni az álszent gonosz szélhámost,
akit pedig kedves vendégként fogadtak/tartottak,
de aki „hálából” szétbomlasztva a szent családi békét
kis híján kitúrta őket otthonukból és vagyonukból stb.!
Szellemirtók
Tartuffe család-
ellenessége nem látható:
a sci-fi filmek szellemirtói
nem tudnák ezt levadászni…
De sokkal valóságosabb
és hathatósabb, mint pocakja:
Egy nagy földrengés sem tudna
akkora elemi csapást mérni, mint ő,
aki összeugrasztja a családtagokat,
a házaspárt – elcsábítaná a feleséget
De azért a család javát is akarja:
ki is semmizné őket…
Egyformás
Uniformizáló
avagy militarizáló…
„Aki nem lép egyszerre,
Nem kap rétest estére,
Pedig a rétes nagyon jó,
Katonának az való…”
p.s.:
Katona bácsi haptákba’
bekakilt a nadrágba.
Mondtam neki: „Mossa ki!”
„Hű, de büdös! Dobja ki!”
Prokrusztész ágy
Fakó minden teória,
a lét aranyló fája zöld –
de te addig csonkítod,
míg bele nem gyötörhető…
Ha nem illik koncepciódba:
fel se fogod, nem is látod meg…
Vagy: nem a ruhát szabják a katonához,
hanem a katonát csonkítják a ruhához…
Csapda
Az is baj, ha van
a katona fején sapka,
de az is baj, ha nincsen –
az a lényeg, hogy valamibe
mindig bele lehessen kötni –
mindig csak az elöljárónak,
a főnöködnek állhat feljebb,
bármikor lecsaphatna rád,
ezért húzd be füled, farkad,
örülj, hogy luk van a fenekeden,
ne kér, pláne ne követelj semmit…
Betörés
Megtörni a lelket…
A katonaság nem volt hatékony,
nem lettünk minőségi hadra-foghatók?
De talán/biztos nem is ez volt a fő célja,
hanem inkább a fiatal vadcsikók betörése…
(ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség
minden férfi honvédő alapkiképzésére…)
Manifeszt
és látens szerep
Az iskolarendszer ma konzerválja,
sőt erősíti a társadalmi különbségeket,
és nem az esélyegyenlősítést szolgálja –
ez naivan kontraproduktívnak mondható,
vagy épp így teljesíti be titkos küldetését,
megerősíti-legitimálja a láthatatlan kasztokat?
(lásd pl. P. Bourdieu: Reprodukció c. könyvét)
Leköteleződés
Szabadnak gondolod magad,
hogy bárkitől bármilyen ajándékot elfogadj,
pedig minden egyes eset szabadságod kurtítja,
kiváltképp, ha ez egyoldalú, vesztegető adomány…
(vagy mintha aláírnál egy üres papírt, kötelezvényt:
egyszer majd kérhet tőled valamit az állam/maffia…
Trójai faló
Nem gyanakodtál,
nem óvakodtál a görögök ajándékára,
és magad vitted be a védett váradba/házadba
az ellenséges katonákat/szellemi műveket stb.
vagy invitáltad és marasztaltad az időrablókat,
vagy a lélek/családromboló Tartuff-öt, at álszentet…
![]()
Tompa Mihály:
IKARUS.
Vergődöm a tenger dagályán,
Sirom nem lát remegni gyáván,
Bátran nézek bele …
A mélységtől sem fél, ki, mint én,
Föl a napig repűle szintén,
És nem szédült feje.
.
Fent, fent valék … alázuhantam!
Elmulhatok: megvan jutalmam;
Jelezve a siker …
Szép: akinek jut a dicső vég,
De azzal is köz a dicsőség,
Ki gondol, kezd, – ki mer.
.
Ülénk a bús sziget homokján,
S a vízre bámultunk … okolván
Sokért a végzetet;
A túlpart …! tenger nyomta távol,
Mit nem repűl át, meg se lábol,
Ki földre született.
.
Repülni…! hah…! teremts magadnak,
Mit természet, sors megtagadtak!
S én, – szárnyat alkoték;
A föld szinét elhagyva lábam;
Győzelmi zaj hangzék utánam …
– Hódítva volt a lég.
.
A szárny emelt, – vágytam s repültem,
Lázas gyönyörtől részegülten,
Nem félve, látva bajt;
Fent a magasban, mind magasbban,
A föld fiát hogy béavassam
A lég titkába majd.
.
De, – illetvén, mi illethetlen:
A büszke nap boszús-ijedten
Kél, üldöz és nyilaz …
Szárnyam sivít, izekre tágúl.
S leválik … a tüzes sugártúl
Megolvadt a viasz!
.
… Vergődöm, – vívok szél- s dagállyal,
De rajtam új kéj futkos által:
Mily fennség…! mily esés …!
Hogy ezt felejtéssel takarja:
Tenger mélysége, ég haragja,
S vesztem: – mind mind kevés!
.
A hullám a száraz felé tart,
S titkát fű-fával közli a part,
Énekli a madár;
Völgybe s oromra könnyen ér el,
S a szívbe szállván ingerével:
Tenyészt, mint napsugár.
.
Élet jön a meddő szünetre …
A gondolat meg van születve,
Nagy, munkás és örök;
Leend sok, aki fenn se szédűl,
Nem retteg a menny fellegétűl,
Bár villámlik, dörög.
.
Betöltve éltem hívatása! –
A víz sirom hadd ássa, ássa …
Kőszirt leszek neki;
Habját, melyet szétzúza bennem,
Ijedt, zajongó rendületben
A felhőkig veti.
.
S lész a hab is, mely rám özönlék,
Hogy elrejtsen: – felőlem emlék!
Vész, bíz ha szendereg,
Vagy foly köztük szilaj csatázás,
Örökre zeng itt a kiáltás.
Halandók, merjetek!
![]()
Kosztolányi Dezső:
ICARUS
Icarus a tüzes naphoz futott.
Szárnyáról olvadt már a lágy burok
és léghasító tolla meglazult,
előtte végtelen volt még az út.
Érezte már, hogy céltalan kalandoz
s sosem jut el a lángsugaru naphoz.
Aztán lenézett, könnyes, méla szemmel.
.
Alatta mérgesen morgott a tenger.
.
Megborzadott; érezte hűlni lelkét,
arcát belepte a halálverejték,
hörgött vadul, mint kit vadállat űz
és kétkedett, mi szebb: a víz, a tűz?
Sajnálta csendes, lombos otthonát,
hol élhetett vón boldogan tovább,
de húzta testét a nehéz teher le.
Érezte, elvesz… Szárnyát zúgva verte,
mint az, ki véres háborút izen
s egy percre győzött a sötét vizen.
Tollförgetegbe lankadtan kapálva
kigyúlt szemekkel szállt a tűzhalálba,
érezte, bukni fog, s emelkedett.
.
Ment a halálba, mind felebb s felebb,
forgott a nap, mint egy tüzes kerék
s elkápráztatta könnyező szemét,
perzselte húsát a sugárnyaláb,
de ő röpült…
És így bukott alább.
1905

Gyurcsó Gyula
Ikarus búcsúja
Pirkad már a néma völgyben.
Torkod éles kiáltása megtöri a csendem.
Oda egy fél évszázad hallgatása.
.
Gyávák vérét hordja vénám.
Szavad törvényt ült felettem.
Ítéleted így sújt reám:
hitvány szolgádnak születtem.
.
Már nem ülök asztalodhoz,
szavaid messzire szálltak.
Imádhatod eztán Mammont,
én áldozom Apolló templomában.
.
Távoztam a börtönödből,
hogy feledjem zsarnokságod.
Bilincseim szétszaggattam,
lázadás lett hallgatásom.
.
Néma völgyben ér az alkony,
átkot szór egy hideg ágyra.
Benne nyugszik szemfedéllel
egy fél évszázad hallgatása.
Frusztrált
Ha egy váratlan kudarc ér,
rosszul mérted fel képeségedet,
akkor olyan alacsonyra teszed a lécét,
hogy azt biztosan bármikor átugorhassad…
Így „sikered” lesz, „csak” magadat értékeled le…
Vagy pedig pont ellenkezőleg: még magasabbra…!?
A borítékolható kudarc maradék önbizalmad is elveszi,
és egy agresszív, kötekedő stb. lénnyé varázsolhat át..
Protezsált
Ha felgördül a függöny,
véget ér minden protekció,
s jön a felsülés, a leégés, a blama
a közönség, az ezerfejű cézár előtt…
(leéghet szégyenedben az arcodról a bőr…)
A téves pályán futtatva drága idődet pazaroltad,
mert nem a te hivatásod kerested, gyakoroltad…
Számadás
a talentumról
Hát nem égbekiáltó
szörnyű igazságtalanság,
hogy egyikünk egy,
másikunk két, vagy
több talentumot kapott?
Csak az lehet boldog,
aki legalább kettővel indul?
De mennyivel könnyebb
az egyet megduplázni?
Mily könnyen lehet
a nagy tehetség áldásából átok?
És Jézus példa-beszéde szerint,
mindenkitől csak azt kérik számon,
hogy ő hogyan gazdálkodott
a rábízott talentummal!
Elásta vagy megforgatta…
Akinek többje volt/van,
az többre is kötelezett –
noblesse oblige…!
Szerencsepatkó
A rész(letek)ben
bújik el az ördög…
Egy rosszul bevert
patkószeg miatt a patkó leesett,
A patkó miatt a ló/lovas elbukott,
emiatt csata veszett,
Emiatt a háború is,
és így az egész ország odalett…
És te meg babonásan örülsz is,
ha úton-útfélen egy patkót találsz…!?
Kis-nagy
Nincs olyan kicsi segítség,
ami ne lehetne életmentő
Ha a sivatagban egy pohár víz hiányzik
Ha a fuldokoló egy szalmaszálba kapaszkodna
Ha csak éppen egyetlen krajcár híja van a hétnek
Ha még pont a kisegér ereje kell a répakihúzáshoz,
Ha a kisegér tudja kirágni az oroszlánt a hálóból stb.
Kevés elég
Sőt az a kevés
olykor már túl sok is
Elég egy csepp méreg az ételedbe,
hogy akár végzetes kimenetelű legyen
Elég egy pillanat kihagyás az autópályán
a tragikus balesethez, családod vesztéhez
Elég egy részeg éjszaka, egy „félrelépés”,
hogy tönkre tegyed a jó házasságodat?!
És még a nyakadba szakad az anyjával
együtt egy nem kívánt zabigyerek is…
Halmozódás
Sok kicsi sokra megy
– sok lúd disznót győz:
Ha minden törpe rátámad a szundikáló Gulliverre…
Ha minden honfitársadtól csak évi 1 forintot kapnál…
Ha minden nap csak egy oldalt írsz meg a művedből…
Ha mindenki egyetlen párt jelöltjére adja le a voksát…
Ha minden nap csak egy eltűnt ismerősöd hívod fel…
Stb. stb.
Arányérzék
Sokat akar a szarka,
de nem bírja a farka –
Avagy: a kevesebb több lenne!
Mint amikor a túl sok kinccsel
megrakott hajó elsüllyed,
Mint amikor a mohó, nyerés helyett
még azt is elveszíti, amije már volt…
Mint amikor két nőnek udvarolsz,
és a két szék közt pad alá esel…
Mint amikor túlvállalod magad,
és így egyik dolgod sem végzed jól
Start és cél
Elérkezett hát végre
az ún. szabad verseny korszaka,
csak az esélyek nem teljesen egyenlők – sőt:
neked több kört kell futni, és hátadon egy gyerek,
míg az ellenfelednek elnézik, ha csal és gáncsot is vet…
Az egyik monopolhelyzetből diktálja az árakat/béreket,
a másik meg csak akkor kap munkát, ha éhbért vállal…
Álpiac
Amit te állítasz elő
és viszel eladni a piacra,
az kőkemény és nem fair play versenyben van,
és neked nem termékkel, de pénzzel kell adózni,
amit neked kell venni: áram, gáz, benzin stb. stb.,
azt mesterséges monopolárakon kellene megvenned
Késő bánat
Csak túl későn,
netán csak halálod óráján,
„esik le a tantusz”, döbbensz rá:
ez idáig buzgón élted másnak az életét!
Csak másoknak a gyenge utánzata voltál,
mechanikusan kopíroztad az ún. példaképedet…
Mint aki legfeljebb csak epigonnak, dublőrnek jó
Köszönetnyilvánítás
Utolsó leheletemmel is
köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam
és az értelem egy szikrája világított
az én homályos lelkemben is.
Láttam a földet, az eget, az évszakokat.
Megismertem a szerelmet,
a valóság töredékeit,
a vágyakat és a csalódásokat.
A földön éltem és lassan felderültem.
Egy napon meghalok:
s ez is milyen csodálatosan
rendjén való és egyszerű!
Történhetett velem más,
jobb, nagyszerűbb?
Nem történhetett.
Megéltem a legtöbbet
és a legnagyszerűbbet,
az emberi sorsot.
Más és jobb
nem is történhetett velem.
Márai Sándor
Félszívvel
mész a templomba
és a hangversenyre, a színházba,
és csodálkozol, hogy nem történik veled semmi,
semmi izgalmas önismereti szellemi kaland,
0semmi pokoljárás, katarzis, megtisztulás,
purgatórium és mennybeszállás…
Lehetetlen-
lehetséges
1.
kimerni a tengert,
elhordani a hegyet,
tízmillió embernek
egyenként elmesélni
egy tanulságos történetet
2.
vagy egy könyvet megírni,
azt elvileg mindenki kezébe adni,
és így még jóval a halálod után,
még tízezer év múlva is lehet
értő, élvező és hálás olvasód…!
Teréz anya
8 „parancsolata”
1. Amit évek hosszú során felépítettél,
egy másodperc alatt romba dőlhet.
Ne törédj vele! Te csak építs.
2. Ha valakinek segítesz,
az emberek haragudni fognak rád.
Ne törődj vele! Te csak segíts annak,
akinek szüksége van rá!
3. Minden tőled telhetőt tégy meg a világért!
Ezért rúgást kapsz cserébe.
Ne törődj vele! Te csak tedd, ami tőled telik!
4. Azt a jót, amit ma cselekszel, holnapra elfelejtik.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
5. A becsületesség, a tisztesség
és az igazmondás támadhatóvá tesz.
Ne törődj vele! Te csak légy becsületes,
tisztességes és őszinte!
6. Az ember ésszerűtlenül gondolkodik,
helytelenül cselekszik és önző.
Ne törődj vele! Te csak szeresd felebarátodat!
7. Ha jót teszel, azt mások úgy tekintik majd,
hogy hátsó szándék vezet.
Ne törődj vele! Te csak tedd a jót!
8. Ha céljaid vezérelnek,
hamis barátaid és igaz ellenségeid lesznek.
Ne törődj vele! Te csak kövesd céljaidat!
Képzelőerő
szerencsés dolog,
ha egy ideig megtapasztalhatod,
milyen a koldusélet s milyen a királyfiság,
az egyiktől nem fogsz már annyira rettegni,
a másik után pedig nem fogsz úgy epekedni –
koldus bárki önként is lehet, kíváncsiságból stb.
de a felső tízezer meglehetősen exkluzív klub:
itt csak a képzelőerő, illetve a film/regény segít,
hogy ne áltasd magad akár életfogytiglan is:
boldog lennék, ha én is közibük tartozhatnék…
Ha túl gazdag vagy
Ahol a kincsed, ott a szíved
Minden ajtót zársz (többszörösen)
Otthonodból börtönt, erődöt alakítasz
Rettegsz, mikor lopnak meg/rabolnak ki
Rengeteg, temérdek veszítenivalód van
Tudják, hogy téged érdemes zsarolni is
Minden új reklám egyben egy új kísértés
Állandóan titkolózol: mid van és az miből
El is szótlanodsz, nehogy elszóld magad
A gondolataid mindig a tőzsdén stb. járnak
Gyanú: téged csak a pénzedért szeretnek…?
Lehet neked igaz szerelmed és barátod?
Stb.
Három kívánság
Nem mert nagyot álmodni, kívánni
a szegény öreg ember
s csak egy kolbászt kért elsőre
a váratlanul betoppanó jótündértől,
akkor házisárkánya egyből megátkozta,
s azt a rosszat kívánta neki,
hogy – világ csúfságára –
ragadjon hozzá az orrához,
s az ige testté lőn…
Mentve a menthetőt,
a harmadik kívánságukat
arra kellett pazarolniuk,
hogy az váljon le onnan…
Így oda jutottak, ahonnan indultak.
Illetve mégsem, mert elpazarolták
ezt a ritka, egyszeri nagy esélyt!
Csapdahelyzet
Ócsó mán a pásztor,
Nincsen becsületi!
A nagy gazdák előtt
Mind huncut a nevi.
.
Ha valamije van
Azt mondják, hogy lopta,
Ha semmije sincsen,
Hogy elkorhelkodta.
.
Hát a szegény pásztor,
Hogyne szomorkodna:
Kicsinke a kenyér,
Kevés a szalonna.
Szegény emberek
Közmondások
1. a sok ígéret nem teszi gazdaggá szegényt
2. a szegény, ha kevély, az ördög is neveti
3. a szegény húsvét napján is fekete vasárnapot ül
4. a szegényt mindenki kerüli
5. bőrét is lehúznák a szegénynek
6. eleget élt a szegény, ha korán meghalt
7. falatját a szegény nyállal ereszti fel
8. szegény ember vízzel főz
9. olcsó húsnak híg a leve
10. gazdag hízik, szegény fázik
11. bús, mint télen a szegény
12. a szegényt a kutya is megugatja
13. ha szegény vagy, ne táncolj
14. jaj az olyan szegénynek, aki gazdagot vesz el
15. ki szegénybe bízik, nádra támaszkodik
16. kinek szegény sorsa, eleven megholt az
17. könnyebb a szegényt kicsúfolni mint felruházni
18. mindig valami bibéje van a szegény embernek
19. ne bántsd a szegényt, szúrd ki a szemét
20. nehéz a szegénynek tisztre hágni
21. nehéz a szegény legénynek becsület kapni
22. nincs nagyobb bolond, mint a szegény
23. nincs rosszabb a szegény zsidónál
24. senki sem barátja a szegénynek
25. szegény ember étele helyett is aluszik
26. szegény embernek szerencséje is szegény
27. szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg
28. szegény mindenütt láb alatt van
29. szegény sors az, amelynek nincs irigye
30. szegény ajándéka drága
31. szegénynek szegény a barátja
32. szegény embert az ág is húzza
33. végy el engem te szegény, ketten leszünk szegények
34. sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat
35. sok bűn oka a szegénység
36. szegénység és öregség két nagy teher
A
közmondás
fogalma és értéke
A közmondás rövid és velős,
könnyen érthető mondás,
mely közönségesen a mindennapi élet
valamely tapasztalati, vagy gyakorlati szabályát,
erkölcsi elveket, vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz,
mely a nép ajkáról szállván el,
az irodalomban is megtartja népies formáját.
Más szóval: a közmondások oly szólásmódok,
melyek a józan ész alapigazságait, az apák tapasztalatait
a népnél örökölt formában, velős szavakban adják át az utókor fiainak
s igy szájról-szájra élnek és közkeletnek örvendenek.
Tehát a közmondás valamely általános tapasztalaton alapuló igazságnak
rövid alakban való kifejezése és mintegy leszűrődése
azon ősrégi tapasztalatoknak, melyek évszázadokon keresztül
a gyakorlati életben megdönthetlen igazságnak bizonyultak be.”
Sirisaka Andor:Magyar közmondások könyve

Kosztolányi Dezső:
JÓ HÍR
Ó, repülő, ki járod az égbolt
pusztáit e hős, marcona mezben,
fényes szíjakkal, fölfedezőként
s hajadban a csillagok illata érzik:
mondj végre egy szót ennek a fáradt,
kétségbe hullott emberiségnek,
öngyilkosoknak és a hitetlen
költőknek is, kik földre borulnak:
nemcsak rekordról: adj te nagyobb hírt,
nagy hírt, igaz hírt, add ama jó hírt,
mit ősi népek vettek örülve.
Láttál-e roppant fényt a magasban?
Láttál-e jelt, hogy érdemes élni?
Láttál-e ott fönn néha egy angyalt?
1930
Móricz Zsigmond:
A repülő farkas
Száll a, száll a, száll a sas,
Nézi, nézi a farkas.
.
– Jó vadászni, – mondja, mondja, –
Jobb nem élni búba-gondba.
Mert jó a csinyt elkövetni,
Jobb a gondját el is vetni,
Mert hát mit ér, hej, mit ér,
A büntetés utólér.
Hej, jó neked te sasmadár,
Ha elrepülsz, rád ki talál?
Szánj meg, szívem, szánj meg, szentem,
Tanits meg repülni engem.
.
Saskeselyü száll, leszáll:
– Hiszen az csak rajtad áll.
Megtanítlak ebb’ a nyomba,
Kapaszkodj csak a farkomba.
.
Sillom! – száll a, száll a sas,
Farkán repül a farkas.
Fel az égbe mint a szélvész,
Lábuk alól a föld elvész.
.
– Látod, farkas, még a földet?
– Látom, látom.
– Akkor megyünk följebb, följebb,
Jó barátom.
Fölfelé, csak fölfelé,
Szem is káprázik belé.
.
– Látod-e még, farkas?
– Látom ám csak hallgass.
Itt van az ég kapuja,
Farkas feje fájula.
.
– Látod még a földet?
Nem látom én többet!
– No hát akkor elereszthetsz,
A leckébe belekezdhetsz.
.
Száll a farkas, száll lefele,
Nagy örömmel lefetyele.
– Éljen, éljen, hej, tyuhaja,
Farkasnak már kutyabaja.
Nézzed, világ, hogy repülök.
Megkeserüli a büröd.
.
Itt van a föld előtte,
A földön ül egy tőke,
Szenes tőke, fekete,
Csak ott marad fektibe.
.
– Félre onnan, szenes tuskó,
Agyonütlek, lusta fickó! –
Szenes tőke nem mozdul,
Farkas újra rámordul:
– Félre, mondom, szenes fa,
Agyonütlek, ebadta! –
Szenes tőke csak hever,
Farkas kiált még egyszer:
– Félre, hamar félre,
Mert nem hagylak élve!
.
Szenes tőke ül nyugodtan,
Farkas koma reá pottyan.
Abb’ a nyomba péppé málla,
S véle minden tudománya.

pppppppppppppppppppp
A (nem) rendeltetésszerűen használt ember
Az embernél nincs csodálatosabb teremtmény,
csak ő lehet nagyon bölcs-jó/balga-gonosz lény,
amennyit javíthat saját/társai életén, annyit ronthat,
csak ő lehet végtelenül boldog, vagy éppen boldogtalan…
1.
A legeslegtöbbet én használhatom/árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?
Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.
Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?
2.
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
3.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
4.
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.
5.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi – segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
6.
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …
7.
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.
Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,
egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…
8.
De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,
avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,
a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,
ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.
9.
A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,
és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.
Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,
de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat
10.
Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása
nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,
hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,
mindent szépnek látunk – erre másnap kiábrándult cinizmus jön.
11.
Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,
s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –
de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,
akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!
12.
Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:
hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,
humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,
gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…
13.
A mese, példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,
a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere –
gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra –
jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!
pppppppppppppppppppp
