kb. 3 perc olvasás
Alphonse Berget
Léghajózás és repülés

Tartalom
Titkári előszó
A szerző előszava
Bevezetés
ELSŐ RÉSZ. A KORMÁNYOZHATÓ LÉGHAJÓ.
1. Fejezet. Alapelvek. – Miként lebeg és mozog a léghajó? Miért lehetséges a kormányzás, csupán mozgató erő és mozgató készülék segítségével? Hasonlóság a tengeri és légi hajózás közt
2. Fejezet. A levegő ellenállása. – Azok az akadályok, a melyeket a légi közeg a léghajó mozgása elé gördít. A gázburok legkedvezőbb alakja és méretei. Az alak változatlansága. A léghajó egyensúlya és biztossága
3. Fejezet. A szél és a kormányozható léghajó. – A léghajós nagy ellensége. A szél szerepe a léghajózásban. A szél és a léghajó sebességének viszonya. A „hozzáférés szöge”, az elérhető és el nem érhető területek
4. Fejezet. A kormányozható léghajó szerkezete és kezelése. – Az előzőkben lehozott elvek alkalmazása. A léghajó szerkezete, a motor és hajtócsavar elrendezése. A két kormánylapát. Mit érzünk a léghajón?
5. Fejezet. A nevezetesebb kormányozható léghajók története és leírása. – A léghajózás múltja Meusnier tábornoktól Renard ezredesig. Giffard, Dupuy de Lôme, Tissandier, Deutsch Henri, Zeppelin gróf, Santos-Dumont és a Lebaudy testvérek
MÁSODIK RÉSZ. A REPÜLŐGÉP.
1. Fejezet. A repülés alapelvei. – A „levegőnél súlyosabb test”, mint légi járómű. A madár és a sárkány. Miként valósítható meg az egyensúly? A repülés módjai. Az aeroplán
2. Fejezet. Az aeroplán alapelveinek alkalmazása. – Átmenet az elméletből a gyakorlatba. A szárnyak: a monoplán és a biplán. Az egyensúly és a hozzávaló készülék
3. Fejezet. Az aeroplánok szerkezete. – A szárny és bordázata. A motor és a hajtókészülék; a biztosság. A szél és a repülőgépes. Magasan kell-e repülni?
4. Fejezet. A kétsíkú aeroplánok. – A franczia és az amerikai szerkezet. A Voisin- és Wright-féle aeroplánok. Jó és rossz oldaluk
5. Fejezet. Egysíkú aeroplánok. – A Blériot-, Esnault-Pelterie-féle és „Antoinette” aeroplánok. Szerkezetük és kezelő eszközeik
6. Fejezet. A repülés múltja. – Úttörők és kezdők. A versenyek, a diadalok és győzők. A vértanúk
7. Fejezet A légi utazás jövője. – A léghajózás és a repülés. Alkalmazás a hadviselés, a polgári élet és a tudományos kutatás czéljaira. A léghajózás közgazdasági fontossága
8. Függelék
Betűrendes tárgy- és névmutató.
Előszó
Az épen lefolyt két év alatt megtörtént a levegő meghódítása; kormányozható léghajók szálldostak órák hosszáig a levegőben és visszatértek kiinduló helyükre; merész repülők elhagyva a gyakorlótér fölötti kísérletezést, megtették az első „légi utazásokat” a „levegőnél súlyosabb” készülékekkel; a mi „madárembereink” városról-városra repültek, átszálltak mezőkön, községeken, erdőkön, sőt még a tengeren is, magukkal vive utasokat, megállva, leszállva, újra fölemelkedve tetszésük szerint s kiküzdve a világ bámulatát.
Úgy gondolom, időszerű tehát a levegőben való utazás két formájának, a kormányozható léghajónak és a repülőgépnek ismertetése. Elhagyom mindazt, a mi a szabad léggömbre vonatkozik; ez már a történelemé, a múlté és csak azzal foglalkozom, a mi a jelené s a mi a jövőbe enged bepillantást.
Ez a könyv nem „Léghajózástan”; nem kell hát azt várni, hogy az olvasó a levegőben való utazás összefoglaló tudományát találja benne; de viszont törekedtem a lehető legvilágosabb előadásra. Elhagyva a haszontalan részleteket, mintegy „Bevezetést” készítettem „a léghajózás tanulmányába”, mely az olvasónak lehetővé teszi a kimerítőbb munkák sikeres tanulmányozását.
Mindazáltal mindig csak az elemi téren maradva, igyekeztem, hogy kimerítő legyek és olvasóimnak helyes fogalmat adjak a légben való mozgásról. A végére hagytam a történeti részleteket, mivel érdekeseknek láttam azok számára, a kik már ismerik, s mivel zavart okozóknak találtam azok számára, akik most tanulják.
Ez a könyv – úgy remélem – egyrészt tisztázza a manapság elengedhetetlen fogalmakat ebben a kérdésben, mely az egész világot izgatja, másrészt olvasóimnak lehetővé teszi, hogy az e téren egyre jelentkező újabb kísérleteket megbecsülje, hogy megítélje értéküket, fölismerje hibáikat, sőt talán kedvet ad, hogy a léghajózást, e kiválóan franczia tudományt tovább fejleszsze, melyet Montgolfier teremtett meg és Renard ezredes teljesen önállósított.
Párizs, 1910 szept. 15. Berget Alfonz
CÍMLAP