kb. 5 perc olvasás
Vélemény és vita
Magyar jellem, magyar lélek
Kezdetben vala Széchenyi és az általa meghatározott öt nagy nemzeti jellemhiba
Kezdetben vala Széchenyi és az általa meghatározott öt nagy nemzeti jellemhiba: a széthúzás, az
irigység, a szalmaláng-lelkesedés, a hiúság és „a közügyek iránti restség”, amiket Szekfű oly szépen
sorra vesz a Három nemzedékben. Azután a nagy összefoglaló gyűjtemények, a Mi a magyar most?
(1937), a Mi a magyar? (1939) – és ír Babits a magyar jellemről és jő Prohászka Lajos és A vándor
és a bujdosó –, az utóbbi ímhol „a” magyar, és már el is érkezünk Illyés Gyuláig. Illyés óta
kultúránkban nem volt olyan vállalkozás, amely átfogó igénnyel megkísérelte feltérképezni: Hol tart
ma a magyarság, milyenek vagyunk/lettünk, s ami a legfontosabb: eme alapos, józan és
szeretetteljesen tárgyilagos diagnosztizálás után mi lehet, mik lehetnek vajon a lehetséges terápiák?
Hogy most miért nem írásban született meg ez a döbbenetes, ugyanakkor heroikusan szép és
elgondolkodtatóan okos kísérlet, az talán a 20. század művészetének, a filmnek és magyar
eredményeinek tudható be. Talán annak, hogy a film titokzatos vadházasságban találkozott másik
nagy és nem kevésbé titkos szellemi fegyverünk, a lélekbúvárlat terén elért nem egy kiemelkedő
teljesítményünkkel. Bár végtére is nem ez az igazán lényeges. A lényeges az a két és fél óra, amely
az Ön-tér-kép címet viseli, és amely alighanem újabb mérföldkő a magyar jellem- és lélekvizsgálat,
vagy ha úgy teszik, a korszerű nemzetkarakterológia és a jövendő nemzetstratégia terepein.
Jelenczki István korunkban az a magyar filmkészítő, aki nemcsak a legkiválóbb dokumentaristák
közé tartozik, de ő az, aki mélységével és empátiájával nagyjából azt és úgy hitet el velünk a
megértendő valóságból, amit akar. Most Zseni Annamária pszichiáter elmélyült, hatalmas
munkájának filmre vitelével mélylélektani tesztsorozattal vizsgálta a magyar nemzet jelenét
meghatározó lélekrészecskék mineműségét és egymáshoz való viszonyát, a nemzet pozitív
érzelmeitől a szakralitásig, a nemzet fájdalmaitól az önazonosság kérdéseiig, a múlthoz fűződő,
feldolgozatlan érzelmek világától a nemzeten kívüli tényezőkig és tovább. Az életerő, a kollektív
lelkiismeret, a cselekvést indukáló indulati elemek, az egyetemes szereteteszmény, a rendet biztosító
stabilitás – egytől egyig az előbb felsorolt lélekrészekkel folyamatos kapcsolatban álló, alapvető és
meghatározó jelentőségű tényezők, amelyek együttesen alkotják a magyarság jelenkori tudati-lelki
állapotának diagnosztikai összetevőit.
Amennyire meggyőző a helyzetjelentés, legalább annyira sötéten tárgyilagos és felemelően,
hitelesen reményt is nyújtó. Emberi viszonylatokon keresztül mutatja fel, mennyire meghatározó
például a szakrális elem tudomásulvétele és „bekalkulálása” és a Renddel megtámasztott, életerős
nemzeti lét, miközben az önazonosság-tudat már-már körön kívülre szorul, a nemzeten kívüli
tényezők pedig szinte mindig, mindenhol jelen vannak… A kibomló kép egyszerre hasonlít Dalí
látomásainak kísértetalakjaira és Leonardo fenségére: pontosan azt tárja fel, hogy nemzetünk mai és
közelmúltbéli lelki kondíciója és a történeti-morális „környülállások” között mily szerves, szoros és
meghatározó kapcsolat van, mennyire függ a nemzeti szomorúság, gyász, félelem vagy éppen
(indokolt vagy indokolatlan) bűntudat az életerő mennyiségétől, a szakralitás tudomásulvételétől vagy
éppen az életkereteket és -szabályokat biztosító alapminta, a rend meglététől az egyéni és a közös
magatartásformákban.
Ön-tér-kép: mint tudjuk, a térkép és a táj nem azonos. Igenis kell olykor, hogy térkép legyen a táj.
Saját belső tájékunk mindenképpen: csakis feltérképezett-elemzett nemzeti terek képe a hiteles, a
valódi. A cselekvésre késztető. És mivel Jelenczki nagyon is érthető – óvatos optimizmussal tegyük
hozzá – némileg, úgy-ahogy az utóbbi néhány évben már megindult magyar közösségi folyamatokra,
társadalmi-politikai történésekre-tendenciákra is asszociálható módon kínálja a gyógyító terápiát, a
szó szoros értelmében életmentő megoldást: csak észre kell venni. És cselekedni. Hogy a sírt, hol
nemzet süllyed el, s amit népek vesznek körül (de nem szemükben ülő gyászkönnyel, hanem mohó
kárörömmel; mit és mennyit kaphatnak még a koncból) – hogy azt a sírt végképp elfeledhessük.
https://www.magyarhirlap.hu/velemeny/Magyar_jellem_magyar_lelek
*

Ön-Tér-Kép, A magyar nemzet lelkiállapota DVD
Jelenczki István
KAPHATÓ! RENDELHETŐ!
2021
Leírás
A film egy műhelymunka dokumentálása, amelyben a rendszerállítás technikájával a magyar nemzet lelkiállapotát vizsgálja. Arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen folyamatok vezettek el a mai társadalom kritikus lelki-érzelmi állapotához? A magyar nemzet jelenében mutatkozó zavarok, tünetek, szenvedések hátterében milyen lélektani történések tárultak és tárulnak fel? Tud-e a rendszer szempontot adni a kiút megtalálásához? Kimondva- kimondatlanul a film gyógyító szándékú. A befogadó nézői katarzis az, ami elindíthatja – elindítja a gyógyulás felé vezető úton a nemzetet és annak minden tagját, hogy megtalálja lelki egyensúlyát, hogy megőrizze önmagát, nemcsak a saját, hanem a nemzet számára is.
A film egy műhelymunka dokumentálása, amelyben a rendszerállítás technikájával a magyar nemzet lelkiállapotát vizsgáltuk. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy
• Milyen folyamatok vezettek el a mai társadalom kritikus lelki-érzelmi állapotához?
• A magyar nemzet jelenében mutatkozó zavarok, tünetek, szenvedések hátterében milyen lélektani történések tárulnak fel?
• Tud-e a rendszer szempontot adni a kiút megtalálásához?
A térkép nem azonos a tájjal. A mindennapjainkat a tájban éljük, részei vagyunk. A térképek a tájban való eligazodásunkat segítik. Megmutatják a rejtett utakat, járható ösvényeket, tiszta forrásokat. Filmünk olyan belső térképpé tud válni, amely megkönnyítheti, hogy a tájban eligazodjunk, és ne tévesszünk irányt.
A film kimondva- kimondatlanul gyógyító szándékú. A befogadó nézői katarzis az, ami elindíthatja – elindítja a gyógyulás felé vezető úton a nemzetet és annak minden tagját, hogy megtalálja lelki egyensúlyát, hogy megőrizze önmagát nemcsak a saját, hanem a nemzet számára is.
*
Az ÖN-TÉR-KÉP, A MAGYAR NEMZET LELKIÁLLAPOTA című filmünket 2016-ban mutattuk be, és a bemutató óta több, mint 50 alkalommal vetítettük az ország minden részében. Minden vetítést követően együtt maradtunk a nézőkkel, és egy kötetlen beszélgetés keretében továbbgondoltuk a látottakat. A nézői visszajelzéseket követően írtuk meg, és adtuk közre az azonos című könyvünket, amely nemcsak a film teljes anyagát, hanem a megelőző munkaszakasz jegyzőkönyveit, az elemzéseket és értelmezéseket is magába foglalja, valamint bemutatja az alkalmazott nemzetállítás módszerét. A járványhelyzet óta állnak a vetítési lehetőségek, és a vidéki kedves meghívásoknak sem tudunk eleget tenni. Mindamellett pontosan a jelen nehéz helyzetben van szükség arra, hogy lelkileg is megerősítsük magunkat, közösségünket, és minden gyógyító szándékú lehetőséget elérhetővé tegyünk. Ennek érdekében megváltoztattuk eddigi nézetünket, és DVD formában kiadjuk a filmet a közeljövőben. A film mostanáig is „lélektől-lélekig” terjedt, bízunk benne, hogy a DVD is bejárja ezt az utat, és minél több család könyvespolcán ott lehesz, bármikor megmerítkezési és feltöltődési lehetőséget adván mindenkinek.
*
