Lackfi János: Milyenek a magyarok? – Milyenek még a magyarok?

Írta: Nagy Jenő · 2024. június 11.

kb. 18 perc olvasás

Milyenek ​a magyarok? (Milyenek a magyarok? 1.) 327 csillagozás

Útikalauz kül- és belföldieknek
Lackfi János: Milyenek a magyarok? Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Milyenek is a magyarok? Kevés beszédű, magányos cowboyok és kocsmai hencegők. Lepedőakrobaták és sámlin reszkető Gedeon bácsik. Hátrafelé nyilazók és cekkerben bontott csirkét cipelők. Alkoholisták. Dehogy alkoholisták, csak megisszák a magukét. Folyton panaszkodók és forrófejűek. Pacalevők és pizzafalók. Asztalsarkon búsongók, akik párszor az asztalra csaptak, és beleremegett a történelem. Valamikor nagyon tudtak focizni, most nagyon tudnak rá emlékezni. Ha meg akartak halni, mindig lerántottak magukkal egy törököt is. Ez az útikönyv elkalauzol a földönkívüliek ismerős birodalmába, kiderül belőle, hol húzódik a belga-magyar határ, kitalálták-e a magyarok az ideális társadalmat, igaz-e, hogy minden magyar tud atombombát gyártani és lóháton állva hatos fogatot hajtani.

Ha valaki a könyv olvastán nem tudja, sírjon vagy nevessen, nyugodtan tegye egyszerre mind a kettőt.

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tartalomjegyzék

>

Helikon, Budapest, 2023
136 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636202378 · Illusztrálta: P. Szathmáry István

illusztrált

>

Helikon, Budapest, 2017
136 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632276342
>

Kossuth / Mojzer, Budapest, 2017 
ISBN: 9789630987417 · Felolvasta: Lackfi János

hangoskönyv

3 további kiadás


Enciklopédia 20


Kiemelt értékelések

csillagka>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

„Rajtad röhögök. De önironikusan.” (Esterházy Péter: Esti)
Vitriolba mártott önértékelés. Néhol nagyon igaz, nagyon valós, elgondolkoztató. Szeretjük magunka nagyon okosnak, hatalmasnak, egyedülállónak képzelni, pedig nem vagyunk mások mint egy sokat szenvedett kis ország, amely mutatott és mutat is fel hatalmas értékeket, de azokat menedzselni egyszerűen képtelen. Önérzet hatalmas, de valójában az ország éppen egy tanulatlan, olvasatlan, nyelvek nem beszélő, nagyrészt szalon alkoholista ötvenes férfinak képét mutatja, aki kioktat bárkit bármikor, de az összetartást, szolidaritást, emberbaráti szeretettet hírből sem ismeri, mindent megold egy bicskával, amit pedig nem, az már nem is érdekes számára.
Gyorsan befaltam, értékelem Lackfi meglátásait, akkor is ha van, amivel nem teljesen értek egyet, azért ez egy jó nagy, lucskos pofon békatalppal, hátha felébredünk a piros-fehér-zöld (rém)álomból, csak úgy barátian.

2 hozzászólás

h_orsi>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Valójában pont azt kaptam, amire számítottam. Néhol humoros, néhol gúnyos, néhol bántó és néhol vicces olvasmányt, akkor, hogy minket magyarokat hogyan látnak mások. Sok igazság volt benne, de legtöbbször csak egy-egy rossz tulajdonságot próbált meg felnagyítani.
Én élveztem. Nem egy hosszú olvasmány, de jókat lehet rajta kacagni. Nem kell véresen komolyan venni minden egyes szavát.
https://konyvkoktel.blogspot.hu/2017/02/lackfi-janos-mi…

Annamarie P>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Nekem kicsit a karikatúra jut erről eszembe, és az, mint műfaj,soha nem tetszett. Se az, amit másokról alkotnak, se az, amit rólam. Ez a könyv kiemeli a magyar ember legmarkánsabb vonásait, egyedül hagyja, és jól felnagyítja őket. Ilyenek vagyunk, igen. Sőt, néha „ilyenebbek”. Nem mondom, hogy néha nem nevettem Lackfi írásán, de messze van ez attól, amit én humornak élek meg. Ha más írta volna, főleg nem magyar, akkor még meg is sértődnék -talán. Bizony. Mert ilyenek a magyarok! Slussz!

BlackWidow>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Nagyon tetszett a könyv, sokat nevettem rajta. Tetszettek a vicces visszautalások a magyar történelemre. Néhol már túlzásnak is éreztem a „poénkodást”. Néhány fejezetet már csak úgy olvastam, hogy legyen vége.
Összességében viszont egyet is értek a könyvvel, ahogy komédiázott a magyarok szerencsétlenségén. Tetszett.

lenne P>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Lackfi János írását, stílusát már ismertem a Képmás című magazinból, ott ugyanis rendszeresen ír. Valamint még a kétezres évek elején vettem tőle egy verses kötetet (Hőveszteség), amit egy ideig dédelgettem, szeretgettem, aztán annyit meséltem róla mindenkinek, hogy valamelyik barátnőmnél maradt, de sajnos nem tudom, hogy direkt maradt ott, vagy véletlenül, így nem merek rákérdezni.
Úgyhogy végül is meg kell állapítanom, hogy bírom ezt az embert, kifejezetten.
Ezzel a könyvvel is sikerült elgondolkoztatnia, hogy mit panaszkodunk néha, meg csak ülünk és nem teszünk semmit, miközben annyi minden szép tettel boldogíthatnánk a másikat! Szóval amint ezt elolvastátok: sütit sütni, megkínálni a szomszédot, vinni a nagymamának, munkatársaknak! Nevessünk mások rosszul elmondott viccein, énekeljünk a metrón, amikor a leghangosabb vagy az éneklőkre mosolyogjunk szépen! Minimum!

7 hozzászólás

konyvolvaso>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Vicces, szórakoztató történetek a magyarok hétköznapi valóságából, melybe mindegyikbe valami mosolyra derítő is van.Javaslom fiataloknak és idősebbeknek, kicsiknek és nagyoknak, egyszóval mindenkinek.
Nagyon jól összeszedi a furcsaságainkat melyek a többi néptől kiemel, ugyanakkor mégis magunkra ismerek. Milyenek vagyunk, ilyenek vagyunk?

Eszter01>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Nagyon vicces, nagyon találó. Tartottam belőle felolvasást a kollégáimnak is, ezért kiolvasás után máris vándorol hozzájuk, mert sikerült felkelteni az érdeklődésüket. 🙂
„Ügyesbetonos” szeretettel dedikálta nekem az írója. 🙂

gumicukor>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

A könyv olvasása közben sokat gondolkodtam rajta, hogy mit fogok írni. Azon gondolkoztam, hogyha lehúzom, akkor az azért van, mert savanyú a szőlő? Ha dicsérem, azt csak azért csinálom, mert rólunk szól? Végül arra jutottam, hogy mindkettőből lesz egy kicsi, egyikből több, másikból kevesebb.

Elöljáróban szeretném jelezni, hogy saját elfogult véleményem szerint nekem nincs humorérzékem. Jó, ezt így nem mondanám, hogy nincs, de csak nagyon kevés van. Ennek fényében nem is értem, hogy minek kezdtem el egy ‘humoros’ címkével ellátott könyvet olvasni, miért gondoltam, hogy ez nekem tetszeni fog. (De, tudom. D. Tóth Kriszta egyszer elvitte magával Lackfi Jánost SPOILER, és az addig számomra végtelenül unszimpatikus író egy csapásra szimpatikus lett, és kíváncsi lettem arra, hogy miket ír.)

Maga az alapötlet nagyon tetszett: írjunk magyarokról magyaroknak jó és nem annyira jó tulajdonságaikat karikatúraszerűen ábrázolva. Igazából a karikatúraszerű ábrázolás nem tetszett, illetve tetszett, de szerintem sok helyen túlment, nekem már sokszor nem volt vicces. Olyannyira nem volt vicces, hogy idegesített. Persze csomó helyen totál magamra ismertem, de mégis valamilyen színezet nekem hiányzott a fejezetekből. Viszont nagyon tetszettek a kis történetek, azok miatt adtam végül a 2 helyett 3 csillagot.

Molymacska>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Sokat hallottam már erről a kötetről, így egyértelmű volt, hogy egyszer (ha a kezembe akad ugye), ki is olvasom. És ez így is lett.
Lackfi rövid kis szösszenetekben mutatja meg, hogy bizonyos szempontok mentén milyenek is a magyarok. Természetesen, Lackfi stílusában, egészen viccesen.
Alapvetően nagyon tetszett, hogy ezt a magyar-témát többféle módon próbálja kezelni, és van benne kis ismeretterjesztő blokk is (ami annyira nem vicces, mégis tök érdekes), míg mások a mindennapi magyarságról, megint mások pedig a mentalitsról, vagy a problémáinkról szólnak.
Nagyon érdekes volt az egész, és tényleg, voltak részek, ahol az ember tényleg sírva nevett, vagy nevetve sírt? Nos hát ilyen magyarnak lenni…

Adrirawia>

Lackfi János: Milyenek a magyarok?

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Azt hiszem imádom 😀
Nekem tetszettek ezek a kis történetek, hol elgondolkodtató, hol már-már nevetségesek voltak, de mindenképpen tetszettek.
A legelső oldalak, meg úristen… Imádom 😀


Népszerű idézetek

egy_ember>

Magyar férfi kedvenc zöldsége a kolbász, de mellé gyümölcsnek szalonnát is fogyaszt.

34. oldal, Koleszterin és csirkefej

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

6 hozzászólás

Dominik_Blasir>

A híres emberekről előbb-utóbb kiderül, hogy magyarok voltak vagy lesznek, csak még nem tudnak róla. A magyar ember arról is hallott már, hogy a magyar nyelv nem is a finnel áll rokonságban, hanem a szanszkritból eredeztethető, és természetesen a legősibb az egész világon. Sőt, talán egyenesen a Marsról származik. A magyar ember borotválkozótükrébe pislogva közli tulajdon képmásával, hogy állítólag Buddha és Jézus Krisztus is magyar volt, de pszt, ez titok!

11. oldal, Honderű

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

3 hozzászólás

Dominik_Blasir>

A létező szocializmus idején az a mondás járta, hogy az értelmiség előtt két út áll, az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Az 1990-es évektől kiderült, hogy az egész magyar társadalom előtt csak ez a két út áll.

29. oldal, Alkohol haladóknak

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

ppeva P>

Felkel a magyar ember, a kedve pocsék, a dereka hasogat.

(első mondat)

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Dominik_Blasir>

Rendes magyar ember nem igazán értékeli a molekuláris konyhát, a tányér közepére művészi mozaik gyanánt kirakosgatott, reneszánsz liliomrozetta-formára csoportosított, pár csepp raffinált mártással, két szál bébirépával, három szem zsenge borsóval körített kulináris luxust. A táplálék az legyen bőséges, süssék át ropogósra vagy párolják sűrűre, legyen benne hús hússal (meg még egy kis hús is), csípjen, mint az Ántikrisztus, és ha lehet, panírozzuk egy kicsikét.

33. oldal, Koleszterin és csirkefej

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

1 hozzászólás

Dominik_Blasir>

Ami a magyar ember metafizikához való viszonyát illeti, az a mindennapok szintjén talán leginkább az elképesztően változatos káromkodások arzenáljában jut kifejezésre. Hitetlenkedő külföldieknek hosszasan kell fordítgatni és magyarázni, hogy valóban mindennapi használatnak örvendenek azok a verbális pornófilm-jelenetek, melyekben bármely, káromkodásban közepesen képzett magyar szakmunkás habozás nélkül és bámulatos fantáziával szerepelteti a Jóistent vagy Szűz Máriát.

122. oldal, Lélek és élet

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

3 hozzászólás

Ingryd>

Az angolok számára az érthetetlen szöveg „görögül”, az olaszok számára „arabul”, a magyarok számára pedig „kínaiul” van.

89. oldal, Népek útkereszteződése

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

3 hozzászólás

Ingryd>

A magyar ember alkoholfogyasztási szokásairól a legpontosabb értesüléssel talán egy közismert vicc szolgálhat.
Lemegy a televízió stábja egy kis faluba, és betérnek egy paraszt bácsi háza tájára. Beáll a kamera, forog a hang, kérdezi a riporter:
– Jóska bácsi, kérem, a fővárosi nézők roppant kíváncsiak, hogy zajlik az élet itt vidéken. Elmesélné nekünk egy átlagos napját?
– Hogyne, kérem szépen. Aszongya, hogy felkelek reggel ötkor, felhajtok egy kupica szilvát…
– Állj, állj, állj, leállunk – hadonászik kétségbeesetten a riporter. – Jóska bátyám, mit gondolnának magukról a városiak, ha megtudnák, hogy már kora reggel alkoholizálnak? Mondja inkább azt helyette, hogy olvas valamit. Rendben?
– Rendben. Szóval, akkor reggel felkelek, átfutok gyorsan egy újságcikket. Reggeli mellé aztán átböngészem a napilapot. Kiengedem a jószágot, kimegyek dolgozni a mezőre, viszek magammal egy könyvet is, néha belekukkantok egy kicsit. Ebéd mellé elolvasok még egy fejezetet, aztán délután tevékenykedem a műhelyben, közben átlapozgatok egy magazint. Vacsoránál óvatosan átböngészek pár oldalt, utána meg átmegyek a könyvtárba, és együtt olvasunk a fiúkkal. A könyvtár aztán tízkor bezár, de mi átmegyünk még egy kicsit a Pistához, annak van otthon nyomdája.
Egyszóval magyar földön éjjel-nappal nagy az általános műveltség.

27-28. oldal, Alkohol kezdőknek

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

fülcimpa>

A „lécsőházi beszélgetés” Magyarországon népszerű műfaj, a vége-hossza nincs monológokat csak az automatikusan lekapcsolódó, de mindig újra felkapcsolt világítás ritmusa tagolja. Vannak lécsőházi lesben állásra specializálódott, nyugdíjas nénikék, akik váratlanul előtörtnek fedezékükből, megragadják a gyanútlan arra járó kabátujját, előszedik a röntgenleleteiket, a fényképalbumaikat, feltűrik a szoknyát, letűrik a harisnyát, és megmutatják legutóbbi komisz esésük külsérelmi nyomait, elolvastatják Amerikában élő gyerekeik összes levelét, panaszos bizonyítékként lobogtatják a befizetett vagy befizetetlen közüzemi csekkeket és nyugdíjszelvényt.
Ha a magyar ember a sors különös fintoraképpen postásként dolgozik, nem ússza meg kávé, száraz sütemény vagy rettenetes minőségű kommersz konyak nélkül. Olyan asszonyság is akad, aki maga nem dohányzik, de kizárólag az efféle alkalmi túszejtések esetére cigarettát is tart otthon.

13. oldal, Erő, egészség

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

Dominik_Blasir>

– Mért akar elválni a feleségétől, Pista bácsi?
– Mert megcsalt a szomszéd gazdával.
– És maga, Pista bácsi, még sosem csalta meg a feleségét?
– Dehogynem.
– Akkor mért akar elválni, hiszen maga sem jobb az asszonynál?
– Ej, hisz az nem ugyanaz!
– Ne beszéljen szamárságot, már hogyne volna ugyanaz.
– Várjon egy cseppet, bíró úr! Ha én a csizmámmal belelépek a tehénlepénybe, csak lemosom, és ugyanolyan lesz, mint előtte vót. De ha a tehén jön, és belepottyant a csizmámba, hát azt a csizmát maga se venné fel többet!

47. oldal, Kettős mérce

Lackfi János: Milyenek a magyarok? Útikalauz kül- és belföldieknek

6 hozzászólás


A sorozat következő kötete

Milyenek a magyarok? sorozat · Összehasonlítás

Milyenek ​MÉG a magyarok? (Milyenek a magyarok? 2.) 80 csillagozás

Ínyenceknek
Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok? Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

A magyar ember eltöprengett, vajon miből tudható, hogy ő éppen magyar.

Lackfi János: A humor segít felröhögni a letapadt, évszázados lelki nyákokat. Aki nevetni tud magán, talán ritkábban jön indulatba, javul a kedélye, nem lesz olyan sérülékeny az önbecsülése. Van bennem egy csengő, amely manapság gyakorta jelez szellemi szmogriadót. Olykor fuldoklunk a politikai kipufogógázoktól. A nevetés viszont ózonbuborék.

A nagy sikerű Milyenek a magyarok? folytatásában sem csalódunk. Kedvcsinálóként álljon itt néhány görbe tükör: Szadista bölcsődalok, Külmagyarok, Rokonok és rókázások, A kínaiak a golyóikkal számolnak, Jégkocka ingnyakba.

A nevetés és/vagy sírás garantált ezúttal is.

Eredeti megjelenés éve: 2013

Tartalomjegyzék

>

Kossuth / Mojzer, Budapest, 2018 
ISBN: 9789630991353 · Felolvasta: Lackfi János

hangoskönyv

>

Kossuth / Mojzer, Budapest, 2017 
ISBN: 9789630991353 · Felolvasta: Lackfi János

hangoskönyv

>

Helikon, Budapest, 2017
130 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632274072 · Illusztrálta: P. Szathmáry István

illusztrált

1 további kiadás


Enciklopédia 23

Szereplők népszerűség szerint

Farkas Bertalan

Helyszínek népszerűség szerint

Dunaújváros · Sztálinváros


Kedvencelte 1


Kiemelt értékelések

Adrirawia>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Könyvön még így szórakozni nem tudtam, mint ezen.
Vicces, szórakoztat, ellazít, tökéletes olvasmány.
Nem tudom mire emlékeztet az előző olvasmányaimból, de emlékeztet valamire, ebben biztos vagyok 😀
Majd valamikor a többi részt is elolvasom.

1 hozzászólás

Molymacska>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Az első rész tetszett, hát nem álltam meg ott, elolvastam a második részt is.
Színvonalban hasonló volt, mint az első, bár talán itt több hangsúly van a nyelven, a stíluson, a kimondott szavak formáján és hangsúlyán, mint ahogy azt egy költőtől elvárjuk (vagy mi). Nagyon érdekes volt így bemutatni a nyelvet és az azt beszélőket, miközben az elsőhöz hasonló vicces örténeteket hallhatunk a magyarságunkról és annak problémáiról.
Ebben a kötetben kicsit érezni lehetett, hogy nem mostanában íródott, de azért is jó ilyen köteteket írni, mert tízévente újra aktuálissá válnak,

konyvolvaso>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Nagyon felkapott könyv, főleg az első része így nem is tudtam kikerülni. Egy délutáni kis vidámságként, önparódiának elmegy. Van benne egy pár jól hangzó kellemes összeállítás, de olyan rész is ami mondandóban nem kiemelkedő.Egyszer el lehet olvasni ha egy könnyed, rövid olvasmányra vágysz.

szeptember99>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Nekem Karinthyra emlékeztetett kicsit az olykor túlzó stílusa, pl. a Tanár úr kéremre, mikor a fiú nem akar kikelni az ágyból, és csak a bal zokniját képes felhúzni 😀
Kevésbé tűnt eredetinek, mint az előző kötet, leginkább, mert rengeteg a más forrásból összegyűjtött anyag. Ugyanakkor attól függetlenül nagyon kellemes olvasmány, ha a magyar ember görbe tükörbe akar nézni, olykor büszke lenni a sajátosságainkra, olykor bevallani, hát igen, valóban elég borúsan látjuk az életet…
A hangoskönyves verzió egyszerűen zseniális – Lackfi elváltoztatott hangja mindent visz. A zenei összekötők, magyar feldolgozások remek átvezetők.

koan12>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Hűűű, hogy én ezen mennyit nevettem! Sírva röhögtem. Sajnos ez csak az elejére vonatkozik. Ahogyan haladtam az olvasással, egyre kevésbé érdekelt. Görbe tükröt tart elénk. Nagyon sok az igazság benne, amikor magunkra ismertem. De többször azt gondoltam, hogy ez talán egy kicsit túlzás. Miért kell minket így bemutatni, leírni?
Meg fogom hallgatni a hangoskönyvet is, biztosan egy élmény lesz Lackfi János szájából hallani, hogy Milyenek még a magyarok.

Emmonita P>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Imádtam az elsőt, így kötelező volt a második is. Bár nem volt annyira humoros, kreatív és zseniális, mint az elődje, az öt csillagot bőven megérdemli!
Tömegközlekedésen hangos röhögés itt is megvolt, és természetesen az elgondolkodva bólogatás is. Igaz, én nem vagyok híve se a Szent Levesnek, se a Szent Savanyúságnak, de elég gyakran búcsúzom távozás nélkül. Ja és persze nem vagyok babonás, kit érdekel, hogy átment egy fekete macska az úton, velem még sose történt semmi, most se fog. De azért kopogjuk le, jó?

Jó, hogy van nekünk ilyenünk. Aki magán nevetni tud, rossz ember nem lehet. 🙂

kolika>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Lackfi János újra értékel bennünket. Újra görbe tükört tart elénk, és ebben bizony magunkra ismerhetünk. Igaz néhol éreztem, hogy kissé sarkítva van tálalva, hogy milyen még a magyar, de voltaképpen eléggé találó ez a kép, amiről olvashatunk.
Számomra nem bizonyult sírva nevetős könyvnek, de azért jócskán voltak olyan részek, amelyektől mosolyra húzódott a szám.
Vannak új észrevételek, de azért jócskán akad olyan is, amely már régóta közkézen,- akarom írni közszájon forog –, és így a kötet összessége nem bizonyul annyira eredetinek és ragyogó ötletnek, mint az első.
Diákok aranymondatairól szóló részt kimondottan kedveltem. Saját élményeim is alátámasztják, hogy egy-egy tanórán igazi nyelvújító törekvések születnek.
Nem bántam meg, hogy elolvastam, de az első kötetet sem utolérni sem überelni nem tudta ez a rész.

latinta ♥P>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Igen szórakoztató könyv volt ez is.
Nemhiába van az a szólásunk, hogy sírva vigad a magyar.
Hát én ezt tettem.

Lovebooks>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Lackfi János hozta a megszokott, közkedvelt stílusát, amellyel zseniális pontossággal jellemzi a magyar népet.

MortuusEst>

Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok?

Beigazolódott a félelmem. Az első még újdonság volt. Ez nekem sok.. inkább fárasztott, mint szórakoztatott.


Népszerű idézetek

csillagka>

…míg az angol búcsúzás nélkül távozik, a magyar távozás nélkül búcsúzik.

6. oldal

1 hozzászólás

nemleh>

A róka meg a farkas találkozik az erdőn a rendszerváltás után. A farkas fejét vakarva töredelmes vallomást tesz:
– Olyan zavarban vagyok, fogalmam sincs, most hogy szólítsam, róka elvtársnak, róka úrnak vagy egyszerűen csak rókázzam le?

68. oldal, Rokonok és rókázások

1 hozzászólás

nemleh>

A nyelv persze olyan jószág, mint a ló, ha far felől közelítünk, könnyen megesik, hogy úgy kirúgja a fogunkat, észre se vesszük.

39. oldal, Koviubi pörivel

Kapcsolódó szócikkek: nyelv

3 hozzászólás

nemleh>

A magyar ember bográcsozásra meginvitált angol barátai […], mint az ovisok, képtelenek voltak betelni a „fakanál” (fuck anal) emlegetésével, és ezen könnyesre nevették magukat.

45. oldal, Magyar nyelv és nyomdafesték

nemleh>

[…] egy kíváncsi német utazó jegyezte […] fel, hogy a törökök elszánt „Allah, Allah!”, a vitéz magyarok pedig szilaj „Nubozmek!” kiáltással idézték istenüket.

42. oldal, Magyar nyelv és nyomdafesték

nemleh>

[…] a magyar nevek is okoznak derültséget, nem egy Vas vagy Lovas átkozta meg szüleit, mikor német földön Fásznak vagy Lofásznak titulálták.

45. oldal, Magyar nyelv és nyomdafesték

nemleh>

[…] a tanár […] végsőkig kizsigerelt emberfaj.

73. oldal, Jobb ma egy pofon, mint holnap egy tűzharc?

Kapcsolódó szócikkek: tanár

1 hozzászólás

nemleh>

A külföldiek hitetlenkedve hápognak, ha a magyar ember lefordít egy-egy közepesen kacsakringós hazai káromkodást, mely egyazon pornófilm leleményes jeleneteiben szerepelteti a beszélgetőtárs komplett családját, a Jóistent és a hosszú stáblista egyéb közreműködőit. A jámbor idegenek nem képesek elhinni, hogy élő emberek valóban ilyesmivel hajigálóznak a köznapokban.

42. oldal, Magyar nyelv és nyomdafesték

nemleh>

A magyar ember vigyorogva nézi a tévéjósnőket, akik jobban ki vannak mázolva, mint egy népművészeti csupor. Az ön családjában érzem az energiavákuumot. Nincsen családja? Akkor az elvált férjére gondolok! Nem volt férje? Akkor majd lesz! Kilencvenévesen aligha? Egy ígéretes kapcsolat azért még ráragyoghat magára a jövő kapujában, csak ne féljen kezdeményezően fellépni!

93-94. oldal, Távgyógyász és fekete macska

Sunshine>

[…] a tésztát édességnek tekinti, mákkal, dióval, lekvárral eszi, és ezzel idegrohamba kerget minden becsületes olaszt.

*

A(z) „Lackfi János – Milyenek a magyarok” című videót „prozaiparkereso” nevű felhasználó töltötte fel a(z) „kreatív” kategóriába.
Videa · 2020. okt. 25.