kb. 2 perc olvasás
Budapesti Negyed
L a p a v á r o s r ó l
M e g j e l e n i k n e g y e d é v e n k é n t
XV. évf. 4. szám
2008. tavasz
59.Emancipáció I.
A kötetet szerkesztette: Ujvári Hedvig
„Ő felajánlotta nekünk meleg szobáját, terített asztalát…
Nem akartam elfogadni. Tudtam minő zajt üt ebből a zsidóüldöző sajtó.”
(Eötvös Károly: A nagy per, amely ezer éve folyik…)
„Bizony, tisztességes gondolkodású magyar ember nem igen
akadt abban az időben az egész országban, aki vendégszerető hajlékát kitárta volna Eötvös előtt…”
(Bary József: A tiszaeszlári bűnper)
Tartalom
KOR, ESZME TÖRTÉNET
GERŐ ANDRÁS
Előszó
KŐBÁNYAI JÁNOS
A magyar zsidó értelmiség kialakulása
KISS ENDRE
Civilizáció, emancipáció, liberalizáció
KARÁDY VIKTOR
Zsidóság Budapesten a 20. század első felében
KÖVÉR GYÖRGY
A regále-bérlettől a virilizmusig
HADAS MIKLÓS – ZEKE GYULA
Vázsonyi Miklós
UJVÁRI HEDVIG
Asszimiláció, nyelv és identitás problematikája a fiatal Max Nordaunál és Herzl Tivadarnál
SCHWEITZER GÁBOR
Reflekciók a „zsidókérdés”-ről
http://bfl.archivportal.hu/kateg-118-1-59_emancipacio_i.html
60.Emancipáció II.
A kötetet szerkesztette: Ujvári Hedvig
„Komlóssy felszólalása talán a legdurvább
politikai támadás volt Mahler ellen, de a helyzetet jól
jellemzi, hogy antiszemitizmusának nem akadt követője.”
(Peremiczky Szilvia)
„Nadrágja törökösen buggyos, bokáig érő, ebben valóban
látványosan eltér a keresztény viselettől. Az öltözéket
kapca és papucs egészíti ki.”
(F. Dózsa Katalin)
Tartalom
SAJTÓ ÉS IRODALOM HATÁRÁN
PREPUK ANIKÓ
A neológ sajtó a zsidóság társadalmi befogadásáért a 19. század utolsó harmadában
ÁCS GÁBOR
Kiss József irodalmi indulása
SZÉCHENYI ÁGNES
Vészi József, a műhelyteremtő és dinasztiaalapító (1858–1940)
BUZINKAY GÉZA
A két Ágai
ÉLET, TÉR
JUSZTIN MÁRTA
Külföldi utamból
GERHARD J. WINKLER (KISMARTON/EISENSTADT)
Joachim József és Goldmark Károly
PEREMICZKY SZILVIA
Az emancipáció utáni Fin de sičcle – Budapest és Gustav Mahler
KONRÁD MIKLÓS
Orfeum és zsidó indentitás Budapesten a századfordulón
F. DÓZSA KATALIN
„Kaftán, srájmli, pajesz idegen volt számára”
S. NAGY KATALIN
A képzőművészpálya mint asszimilációs lehetőség a 19. század végén, 20. század elején