Étkezési paprika

Írta: Nagy Jenő · 2013. július 25.

kb. 4 perc olvasás

Zamatos TEReMtÉSZET: Étkezési paprika azaz a TV = tölteni való paprika   Az étkezési paprika, mint hungarikum a hegyes fehér, tölteni valónak nevezett fehér TV paprikát jelentette hosszú időn át, és a hegyes erős, klasszikusan hosszúkás zöld fajták egészítették ki a választékot. Napjainkra az étkezési paprikák választéka is nagyot bővült. A termés méretében és alakjában, valamint színében is rendkívül változatos lett a kínálat. Az édes és erős ízűek széles átmenetét képező csípős ízűek is népszerűbbek lettek.  Termesztése meghatározó hajtatásban, hiszen a paradicsom mögött rendszeresen a második a termőterület nagyságban. Szabadföldön is az elsők között volt, és a 1980-as években még 10000 ha felett volt a termesztő területe. Ma az üzemi termesztés 3000 ha alatt van, igaz a kétezres évek közepén még 4000 ha felett volt és a temés mennyisége akkor megközelítette a 1960-as években 14000 ha-on termett 200000 tona mennyiséget, hiszen 2007-ben 191000 t volt a betakarított termés . 2009 ben az üzemi terület 2765 ha volt és 148800 t a betakarított zöldpaprika termés.  A friss fogyasztás jelentősen változott a salátakénti fogyasztás terjedésével. Az étkezési paprikákat jelenleg is használjuk töltött, vegyes, vagy tisztán paprika savanyúság készítésére. Köretként párolva a legkülönbözőbb típusait használják, illetve ételek fűszereként elsősorban a csípős és erős fajtákat. Sült, illetve olajos készítményként is sok helyen tartósítják különböző módon elkészítve.  Táplálkozási értékét a gazdag beltartalom adja. Harmonikus összetétele minden értékes elemet tartalmaz. Fehérjéből 1,2, szénhidrátból 3, rostanyagból 2,2 g van 100 g termésében. Ásványi anyagok között káliumból 165-200 mg, kalciumból 12-14 mg, magnéziumból 10-16 mg, foszforból 55 mg, nátriumból 3 mg van 100 gramm termésben. Mikroelemekből 0,3-0,4 mg vas, 0,04 mg réz, 0,13 mg cink és 0,07 mg mangán van 100 g termésben.  Vitaminból a C-vitamin tartalom kiemelkedik a 89 mg/100 g értékkel, de karotinból 0,4 mg, B6 vitaminból 0,24 mg is van benne.  B1 vitaminból 50, B2 vitaminból 30, biotinból 1, folsavból pedig 13 mikrogramm van 100 g termésben.  A friss fogyasztásra termesztett paprikák összességében nagyon változatos csoportjáról van szó, de ezek között a fehér fajták, a töltenivaló, piaci forgalomban TV paprika néven szereplő fajták meghatározóak. Az eltérő bogyószínű, bogyóméretű, gyakran csípős, illetve erős ízű típusok alapvetően hasonló igényűek.  Szóbonctan  PAPRIKA – Halványsárga vagy zöld, éretten piros termésű fűszernövény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb-horvát] A lexikonok dél-amerikai eredetű növényként írják le, melyet elsőként Kolumbusz orvosa hozott Európába. Hogyan lett magyar különlegesség? A mára már nyilvánvalóvá vált igazság, miszerint az inkák, kecsuák, sziúk, dakoták magyar nyelvű népek voltak, tehát alkati, belső szervi felépítésük hozzánk hasonló, s mivel ők szerették, kívánták, használták, szervezetüknek, belső szerveiknek szükségük volt rá, így a magyarság rálelvén, és ugyanolyan belső szervi felépítéséből eredően rendkívüli szükségét érezte, meglepő gyorsasággal általánosan átvette, konyháját teljesen erre építette föl. Úgy tűnik, mintha ez már megvolt nekünk valaha (akár a kukorica, pityóka), de ekkor találtunk rá újra, s mivel élettani igény volt rá, villámgyorsan terjedt a magyar konyhákban. Ezt a megnevezést nem is torzítják el más nyelvekben sem, mivel meghatározó magyar konyhaművészeti szakkifejezés, magyar konyhára jellemző, úgynevezett hungarikum. A nevéről írtak, mondtak már ilyent-olyant. A MÉKSZ szerkesztők eredet megállapítása szándékos ferdítés, mellyel teljesen lejáratták magukat, e szempontból nem szabad komolyan venni őket. Az ősmag-nyelv, mint megtervezett nyelv, vázszerkezettel rendelkezik, melybe illeszkednie kell a jellemzők alapján megadott megnevezéseknek. Van sajátos hangzástörvénye (ez minden más nyelvnek is), melybe illeszkednie kell a kifejezésnek, különben nem rögzül. A PR párost véve alapul kapcsolatba hozható a tűzzel, PeRzsel, (románul a paprika = ardei, az arde = ég), a színnel: PÍR. (A PR az aPRó szó tengelye az őrölt, aPRított, PoRított értelmét is adja.) Az R hang, sőt a PR páros ösztönösen ajakra törő hang az eRős dolgok tapasztalásánál. Az IK gyök jelenléte gyors mozgásra (csípés) utaló: IKlat. Tulajdonképpen a P.R teremtőgyök, mellyel oda-vissza építhetők szavak. A RIPakodó PARázs hangulatban, haragosan, csípősen kiabál. Székelyföldön aki RIPpadozik: ujjongóan vagy fenyegetően kiáltozik. Vagyis PERzselő paPRikás hangulatban. A szegedi ferencesek, tehát PAPok kertjéből terjedt el az országban, és mondják, hogy csípőssége miatt pap ríkató-nak nevezték. Pap ríkató? Egyszerű, de meglehet. Az összes elnevezéseket nyelvünkben egyszerű emberek adták ötletszerűen, pillanatnyi benyomás, látvány, érzés alapján, a megtervezett nyelv, vázszerkezetébe és hangzástörvényébe illeszkedően, mint mindennek a történelem folyamán, nem hívtak tudálékos, okoskodó nyelvészeket. Nem volt szükség rájuk. A nyelv belső, íratlan hangzástörvényei, meghatározott kereten belül megfelelő teret adtak a szóképzésre, és csak az oda beillő maradhatott meg a használatban.  @[1462242314:2048:Kolumbán Sándor]

aaa

a

Zamatos TEReMtÉSZET:

Étkezési paprika azaz a TV = tölteni való paprika 

Az étkezési paprika, mint hungarikum a hegyes fehér, tölteni valónak nevezett fehér TV paprikát jelentette hosszú időn át, és a hegyes erős, klasszikusan hosszúkás zöld fajták egészítették ki a választékot. Napjainkra az étkezési paprikák választéka is nagyot bővült. A termés méretében és alakjában, valamint színében is rendkívül változatos lett a kínálat. Az édes és erős ízűek széles átmenetét képező csípős ízűek is népszerűbbek lettek.

Termesztése meghatározó hajtatásban, hiszen a paradicsom mögött rendszeresen a második a termőterület nagyságban. Szabadföldön is az elsők között volt, és a 1980-as években még 10000 ha felett volt a termesztő területe. Ma az üzemi termesztés 3000 ha alatt van, igaz a kétezres évek közepén még 4000 ha felett volt és a temés mennyisége akkor megközelítette a 1960-as években 14000 ha-on termett 200000 tona mennyiséget, hiszen 2007-ben 191000 t volt a betakarított termés . 2009 ben az üzemi terület 2765 ha volt és 148800 t a betakarított zöldpaprika termés.

A friss fogyasztás jelentősen változott a salátakénti fogyasztás terjedésével. Az étkezési paprikákat jelenleg is használjuk töltött, vegyes, vagy tisztán paprika savanyúság készítésére. Köretként párolva a legkülönbözőbb típusait használják, illetve ételek fűszereként elsősorban a csípős és erős fajtákat. Sült, illetve olajos készítményként is sok helyen tartósítják különböző módon elkészítve.

Táplálkozási értékét a gazdag beltartalom adja. Harmonikus összetétele minden értékes elemet tartalmaz. Fehérjéből 1,2, szénhidrátból 3, rostanyagból 2,2 g van 100 g termésében. Ásványi anyagok között káliumból 165-200 mg, kalciumból 12-14 mg, magnéziumból 10-16 mg, foszforból 55 mg, nátriumból 3 mg van 100 gramm termésben. Mikroelemekből 0,3-0,4 mg vas, 0,04 mg réz, 0,13 mg cink és 0,07 mg mangán van 100 g termésben.

Vitaminból a C-vitamin tartalom kiemelkedik a 89 mg/100 g értékkel, de karotinból 0,4 mg, B6 vitaminból 0,24 mg is van benne. B1 vitaminból 50, B2 vitaminból 30, biotinból 1, folsavból pedig 13 mikrogramm van 100 g termésben.

A friss fogyasztásra termesztett paprikák összességében nagyon változatos csoportjáról van szó, de ezek között a fehér fajták, a töltenivaló, piaci forgalomban TV paprika néven szereplő fajták meghatározóak. Az eltérő bogyószínű, bogyóméretű, gyakran csípős, illetve erős ízű típusok alapvetően hasonló igényűek.

Szóbonctan

PAPRIKA – Halványsárga vagy zöld, éretten piros termésű fűszernövény. [A Magy. Ért. Kéziszótár szerint: szerb-horvát] A lexikonok dél-amerikai eredetű növényként írják le, melyet elsőként Kolumbusz orvosa hozott Európába. Hogyan lett magyar különlegesség? A mára már nyilvánvalóvá vált igazság, miszerint az inkák, kecsuák, sziúk, dakoták magyar nyelvű népek voltak, tehát alkati, belső szervi felépítésük hozzánk hasonló, s mivel ők szerették, kívánták, használták, szervezetüknek, belső szerveiknek szükségük volt rá, így a magyarság rálelvén, és ugyanolyan belső szervi felépítéséből eredően rendkívüli szükségét érezte, meglepő gyorsasággal általánosan átvette, konyháját teljesen erre építette föl. Úgy tűnik, mintha ez már megvolt nekünk valaha (akár a kukorica, pityóka), de ekkor találtunk rá újra, s mivel élettani igény volt rá, villámgyorsan terjedt a magyar konyhákban. Ezt a megnevezést nem is torzítják el más nyelvekben sem, mivel meghatározó magyar konyhaművészeti szakkifejezés, magyar konyhára jellemző, úgynevezett hungarikum. A nevéről írtak, mondtak már ilyent-olyant. A MÉKSZ szerkesztők eredet megállapítása szándékos ferdítés, mellyel teljesen lejáratták magukat, e szempontból nem szabad komolyan venni őket. Az ősmag-nyelv, mint megtervezett nyelv, vázszerkezettel rendelkezik, melybe illeszkednie kell a jellemzők alapján megadott megnevezéseknek. Van sajátos hangzástörvénye (ez minden más nyelvnek is), melybe illeszkednie kell a kifejezésnek, különben nem rögzül. A PR párost véve alapul kapcsolatba hozható a tűzzel, PeRzsel, (románul a paprika = ardei, az arde = ég), a színnel: PÍR. (A PR az aPRó szó tengelye az őrölt, aPRított, PoRított értelmét is adja.) Az R hang, sőt a PR páros ösztönösen ajakra törő hang az eRős dolgok tapasztalásánál. Az IK gyök jelenléte gyors mozgásra (csípés) utaló: IKlat. Tulajdonképpen a P.R teremtőgyök, mellyel oda-vissza építhetők szavak. A RIPakodó PARázs hangulatban, haragosan, csípősen kiabál. Székelyföldön aki RIPpadozik: ujjongóan vagy fenyegetően kiáltozik. Vagyis PERzselő paPRikás hangulatban. A szegedi ferencesek, tehát PAPok kertjéből terjedt el az országban, és mondják, hogy csípőssége miatt pap ríkató-nak nevezték. Pap ríkató? Egyszerű, de meglehet. Az összes elnevezéseket nyelvünkben egyszerű emberek adták ötletszerűen, pillanatnyi benyomás, látvány, érzés alapján, a megtervezett nyelv, vázszerkezetébe és hangzástörvényébe illeszkedően, mint mindennek a történelem folyamán, nem hívtak tudálékos, okoskodó nyelvészeket. Nem volt szükség rájuk. A nyelv belső, íratlan hangzástörvényei, meghatározott kereten belül megfelelő teret adtak a szóképzésre, és csak az oda beillő maradhatott meg a használatban.

Kolumbán Sándor