Zenés gyermekjátékok

Írta: Nagy Jenő · 2019. február 20.

kb. 6 perc olvasás

Zenés gyermekjátékok

Az énekes-táncos gyermekjátékok alkotják a több személyes népi gyermekjátékok legnyagobb csoportját. Itt egy gyűjteményt találhattok azokból az egyszerűbb játékokból, amelyeket kisebb gyermekek is játszhatnak.

Dombon törik a diót, a diót,
rajta vissza, mogyorót, mogyorót,
tessék kérem megbecsülni
és egy kicsit lecsücsülni,
csüccs!

A gyerekek kört alakítanak. Először jobbra, majd ellenkező irányban járnak. Az utolsó szóra hirtelen mindannyian leguggolnak, azután folytatják a játékot.

***

hirdetés

Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára.
Kanizsai, kanizsai állomásra.
Elöl ül a masiniszta,
ki a gőzöst, ki a gőzöst igazítja.
Elöl ül a masiniszta,
hátul meg a krumplifejű palacsinta.

Egy gyermeket kinevezünk masinisztának. ő fogja vezetni a sort. A többiek belé kapaszkodnak láncszerűen. Kanyarognak ide-oda és akinél elszakad a lánc, a következőkben ő lesz a masiniszta.

***

Fehér liliomszál, ugorj a Dunába!
Támaszd meg oldalad a nagy vasvillával!
Meg is mosakodjál,
meg is fésülködjél!
Valakinek kötényébe meg is törülközzél!

Körben állnak a gyerekek, egyikük a kör közepén a “liliomszál”. Utánzó mozdulatokkal eljátssza a dal szövegét. Az utolsó sornál valakihez odamegy, jelképesn megtörölközik annak kötényében és helycserével folytatódik a játék.

***

Körtéfa, körtéfa,
kőrösi kerepesi körtéfa.
Várasi gazda, gyöngyösi tánc,
könnyűjáró kismenyecske dobszerda.

A gyerekek kézfogással kört alakítanak. A kör közepén ketten táncolnak, s a dal végén másik kettővel cserélnek.

***

Ég a gyertya, ég.
El ne aludjék!
Aki lángot látni akar
mind leguggoljék!

A gyerekek körbejárnak kézenfogva és a dal végén leguggolnak.

***

Benn a bárány, kinn a farkas.
Hízik a bárány, szárad a farkas.
Szabad vásár mindennek:
gazdagnak és szegénynek.

A gyerekek körbeállnak, egymás kezét fogva. Valaki a kör közepén áll, ő a bárány, valaki a körön kívül, ő a farkas. “Szabad vásár”-nál a kör kezeket felemelve kaput nyit. Ekkor a farkas kergetni kezdi a bárányt. “Hízik a bárány”-nál leengedik a kezüket. Ha a farkas és a bárány külön rekedtek, akkor várniuk kell a következő kapunyitásra. Ezeket a sorokat mindaddig ismétlik, amíg meg nem fogja a farkas a bárányt.

***

Sétálunk, sétálunk,
egy kis dombra
lecsücsülünk, csüccs!

A gyerekek kézenfogva körbe sétálnak, és a csüccs szónál leguggolnak.

***

Lánc lánc eszterlánc
Eszterlánci cérna
Cérna volna selyem volna
Mégis kifordulna
Pénz volna karika karika
Forduljon ki Dorottya
Dorottyának lánca

A gyerekek kezet fogva körben járnak, a kiénekelt gyerek ki-, ill. befordul.

***

Süssünk, süssünk valamit,
azt is megmondom, hogy mit.
Lisztből legyen kerekes,
töltelékes, jó édes.
Sodorva, tekerve,
túróval bélelve,
csigabiga rétes,
kerekes és édes.

Egy gyermeket kinevezünk a sor vezetőjének. A többiek belé kapaszkodnak láncszerűen. Kanyarognak ide-oda és egyre jobban feltekerik a “süteményt”.

***

Ecc, pecc, kimehetsz
Holnap után bejöhetsz
Cérnára, cinegére
Ugorj cica az egérre, fuss!

Kiszámoló. Minden szótagnál másik gyermekre mutat aki számol, és akire a fuss szótag jut, az lesz kiválasztva.

Képtalálat a következőre: „kinn a bárány benn a farkas játék”

énekes gyermekjáték, énekes táncos gyermekjáték, énekes játék, dalos játék

a kötött formájú több személyes → gyermekjátékok leggazdagabb csoportja. Főként gyermek- és serdülő leányok (4–10–16 évesek) énekes, ritmikus mozgással kísért, térformát alakító játéka. Falvainkban és városainkban egyaránt kedveltek voltak a két háború közti időkig, azóta az óvodai és iskolai közösségekből fokozatosan kezdtek kiszorulni. A játékosok maguk énekelnek s az ének ritmusát mozgással kísérik az egyszerű lépéstől a tánclépésformákig, meghatározott alakzatban, térformában. A szöveg és a mozgás bizonyos cselekményt fejez ki (bár nagyon halványan), esetleg dramatikus formában, amely a csattanóban válik tulajdonképpen játékká (pl. párválasztás, a játékos elvitele stb.). Az énekes gyermekjáték dallama nagyrészt az emberiség dalkincsének legegyszerűbb, legrégibb rétegéhez tartozik. A mozgás térformái (kör, sor) szintén a legegyszerűbbek, jóformán világszerte egyformák. A szövegek töredékesek, összefüggésteleneknek látszanak, bár van bizonyos tartalmi egységük. Eredetüket tekintve: a szövegtöredékekből a felnőttek szokásformáira következtethetünk vissza. Így pl. lakodalmi szokások, → leánykérés, a hídon való átkelés, vámszedés stb. emléke él az énekes gyermekjátékokban. A szokásokon kívülősvallási elemek, → ráolvasások nyomai, → történeti énekek, balladák stb. töredékei találhatók az énekes gyermekjátékokban. – Az énekes gyermekjáték rendszerezése: Dallamból, szövegből, térformát alkotó mozgásból, színjátékszerű cselekményből tevődnek össze az énekes gyermekjátékok. Mindezek önállóan is variálódnak (leginkább a szöveg, legkevésbé a térforma), és egymáshoz való kapcsolódásuk is változó. Pl. ugyanazt a „Fehér liliomszál” kezdetű szöveget különböző dallamokkal, változó térformákban játsszák. Ezért nem lehetséges az énekes gyermekjátékok egynemű rendszerezése. A legáttekinthetőbb a térforma szerinti rendszerezés, amely figyelembe veszi a térformákat kialakító mozgástípust is: I. → Körjátékok: 1. → Egyszerű körjáték: a) Kiforduló: Lánc, lánc eszterlánc vagy Kis kacsa fürdik, b) guggoló: Ég a gyertya, ég, c) tapsoló: Egy kis várat kerítettem, d) szűkülő-táguló kör: A kállói szőlőbe. – 2. → Táncos körjáték: a) párcserélő: Haj szénája, szénája, Héla, héla, héluska, b) páros kör: Hajlik a meggyfa, c) páratlanul maradó: Hatan vannak a mi ludaink. – 3. → Fogyó-gyarapodó körjáték: a) kerülő: Erzsébet asszony, Méz, méz, méz, Boldogasszony, b) szoknyafogó: Itt ül egy kis kosárba, c) válogató: Járok egyedül. – 4. → Váltó körjáték: a) utánzó (imitáló): Fehér liliomszál, b) kiváltó: Mély kútba tekintek, Elvesztettem zsebkendőmet, c)kitaláló: Hej koszorú. – 5. → Kergető körjáték: a) kendőelejtő: Tüzet viszek, b) ütögető: Ne nézz hátra, jön a farkas, c) behunyt szemű: Lipim-lopom a szőlőt, d) harmadikat kergető: Sickiri, e) bujkáló: Künn a bárány, benn a farkas. – II. → Sorjátékok: 1. → Vonulás a) egyenes irányú, b) szabálytalan irányú kanyargás, c) kanyargás kijelölt pontok körül, d) vonulás arcsorban: Hej, Pilike táncolj! – 2. → Bújós játék: a)bújós játék: Mért küldött az úrasszony?, b) kapusjáték: János úr készül, c) hidasjáték: Itthon vagy-e hidasmester?. – 3. → Fogyó-gyarapodó sor: Ninive, Ninive. – III. → Páros játékok: 1. Forgás: Kocsi-kocsi komámasszony. – 2. Szökdelés: Szép a szőlő. – 3. → Tapsos játék: Kovács pengeti a vasat. – Az énekes gyermekjátékok dallamainak teljes rendszerezését és a hozzájuk kapcsolódó játékok legkorszerűbb formai elemzését Kerényi György végezte el A Magyar Népzene Tára I. Gyermekjátékok kötetben. A játéktípusok rendszerezése első ilyen kísérlet a világirodalomban. – Irod. Kiss Áron: Magyar gyermekjáték-gyűjtemény (Bp., 1891); Lajos Árpád: A magyar nép játékai (Bp., 1940); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (UMNGy VII., Bp., 1953); Bakos József–Kerényi Gyula: Útmutató a népi énekestáncos gyermekjátékok gyűjtéséhez (Bp., 1953); Igaz Mária–Borsai Ilona: Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink (Bp., 1955);Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Lajos Árpád: Módszeres szempontok a népi gyermekjátékok rendszerezéséhez (Miskolc, 1968).

Körtáncos gyermekjáték (Méra, v. Kolozs m.)

Körtáncos gyermekjáték (Méra, v. Kolozs m.)

Lánykörtánc. Szombat este, vasárnap délután „ablak alá menünk” mondókával (Galgamácsa, Pest m., 1939)

Lánykörtánc. Szombat este, vasárnap délután „ablak alá menünk” mondókával (Galgamácsa, Pest m., 1939)

kergető körjáték

az → énekes gyermekjáték, → körjáték típusába tartozó csoport. A körön kívül vagy belül fut a kergető, s meg kell fognia valakit. Formái:a) Kendőelejtő: a külső játékos leejt egy kendőt valakinek a háta mögött, akinek aztán őt kell kergetnie (→ Tüzet viszek, „Tüzes koplót hordozok”). b) Ütögető, amelynél a kergető vagy a kendőt felkapó hátba ütögeti a szomszédját, amíg az a helyére vissza nem fut. (Ne nézz hátra, jön a farkas.) c) Behunyt szemű: ennél a középső játékos alvást színlel, majd hirtelen kergetni kezdi a többieket („Lipim-lopom a szőlőt”). d) Harmadikat kergető: kettesével egymás előtt állnak a játékosok körben kézfogás nélkül, kívül ketten futnak. Akit, kergetnek, beáll egy pár elé, mire a hátsónak kell futnia (Sickiri). e) Bujkáló: körben állnak kézenfogva a játékosok, kívül a kergető a „farkas”, belül a „bárány”, akit a farkas igyekszik megfogni. A körben állók a bárányt átengedik, a farkas előtt mindig lecsapják karjukat. Közben a dal ütemére is emelgethetik karjukat. A Künn a bárány, benn a farkas kezdetű dalra játsszák. Ezeknek a játékoknak dallam nélküli, mondókás vagy párbeszédes változatai is vannak („Záptojás”, „Hogy a kakas”, „Fondd cigány a kertet” stb.). – Irod. Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I., Bp., 1951); Bakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok (UMNGy VII., Bp., 1953).

„Kinn a bárány, benn a farkas” (Kapolcs, Veszprém m.)

„Kinn a bárány, benn a farkas” (Kapolcs, Veszprém m.)

Kergető körjáték formájának alaprajza

Kergető körjáték formájának alaprajza
Képtalálat a következőre: „kinn a bárány benn a farkas játék”