kb. 3 perc olvasás
Újságírásnak álcázva
Borvendég Zsuzsanna
Nemzeti Emlékezet Bizottsága kiadó, 2015
Az 1989. évi csehszlovákiai bársonyos forradalom után politikai bombaként robbant a hír, hogy az ország fővárosa több olyan nemzetközi szervezetnek nyújt otthont, amelyek valójában a szovjet titkosszolgálat, vagyis a KGB fedőszerveként működnek, illetve működtek, és ezáltal komolyan veszélyeztetik az ország szuverenitását. Ezek egyike volt a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ), amelynek legaktívabb tagszervezetei közé tartozott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ).
A NÚSZ-t Koppenhágában hívták életre 1946-ban, a következő évtől azonban a székhelye átkerült Prágába. Az eredeti célkitűzés az volt, hogy a világ újságíróit egy közös érdekvédelmi és szakmai szervezetbe tömörítsék. Már az alakuló ülés után nem alaptalanul felmerült az a vád, hogy a Szovjetunió befolyást igyekszik szerezni a szervezet vezetőségében. A kétpólusú világ kialakulásával párhuzamosan a szervezeten belül iskiéleződtek az ellentétek, amelyek végül szakításhoz vezettek…
Ebben a kötetben a történész szerző (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) a fellelt levéltári források alapján tesz kísérletet arra, hogy rekonstruálja a NÚSZ magyarországi tevékenységét, vállalatainak működését, illetve – különböző személyi kapcsolatrendszereken keresztül – bemutassa az érintett vállalatok titkosszolgálatitevékenységét. A hozzáférhető dokumentumok azonban meglehetősen hiányosak, vagy megsemmisültek a rendszerváltás előtt, vagy még nem adták át azokat…
*
A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon:
BEVEZETÉS (A KGB ÚJSÁGÍRÓI, A MÚLT ÁRNYAI;
• NÚSZ-TÁMASZPONTOK MAGYARORSZÁGON;
• TERJESZKEDÉS NYUGAT FELÉ;
• CÉL: A HARMADIK VILÁG;
• INTERPRESSZ ÜGYEK;
• (ÁT)VÁLTOZÓ VILÁG;
DOKUMENTUMOK – IRODALOM – NÉVMUTATÓ
A kádári Magyarország titkos élete
Borvendég Zsuzsanna
2 könyv egyben – tartalmazza az Újságírásnak álcázva című írást is.
ELSŐKÉNT NÁLUNK KAPHATÓ!
Kárpátia Stúdió kiadó, 2019
Magyar titkos ügynökök nyüzsögtek a világ legfontosabb ipari létesítményei körül, megszerezve akár a legérzékenyebb technológiákat is, de sikeres tevékenységük fedésében egy rejtélyes pénzügyi-gazdasági hálózat is kiépült a hetvenes-nyolcvanas évekre: létrejött a vadszocialista offshore-birodalom.
A titkosszolgálatoknak persze titkos ügyleteihez titkos pénzekre is szükségük volt. A kommunizmus idején valutakitermelésnek nevezték azt a tevékenységet, amellyel konspiratív pénzeket és plusz költségvetési forrásokat biztosítottak a hírszerzés számára.
Közben elképesztő vagyonok vándoroltak az ebben szerepet játszó személyek kezébe.
Borvendég Zsuzsanna történész tavaly (2018) a „Magyar Idők” hasábjain izgalmas sorozatban fedte fel a kommunista diktatúra haszonélvezőinek, az ország kirablásában és eladósításában szerepet játszó személyek, esetek hátterét.
Korábban pedig a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által kiadott „Újságírásnak álcázva” című kötetben azt mutatta be, hogy a mindmáig létező Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) miként vett részt az ország vagyonának megcsapolásában.
• Milyen feladatokat kapott a KGB fedőszervezetétől a MÚOSZ?
• Hogyan hajtotta végre ezeket?
• Hogyan épült be a magyar belügyi és katonai titkosszolgálat az újságíró-szövetségbe?
• Milyen vállalatok működtetésével gazdagították a KGB számláit a magyar sajtóirányítás prominensei?
• Kik voltak azok a személyek, akik működtették ezt a mechanizmust?
*
„Ez a könyv is évek óta hozzáférhetetlen, ezért született az a döntés, hogy A kádári Magyarország titkos élete sorozattal együtt ismét hozzáférhető legyen”.
*
Borvendég Zsuzsanna a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett történészi diplomát 1999-ben, 2001-ben pedig lediplomázott a PPKE Jog- és Államtudományi Karán is. A PPKE BTK doktori iskolájában 2016-ban védte meg disszertációját, amelynek címe: „Újságírók és külkereskedők a Kádár-rendszer hírszerzésében”.
1999–2019 között tudományos kutatóként dolgozott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, jelenleg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. Kutatási területe: Magyarország 1945 utáni története, a titkosszolgálatok és a politikai rendőrség működése.
Főbb munkái: Az impexek kora (NEB, 2017.) és A Cég megnyertjei – a megnyertek cégei (ÁBTL–NEB, 2018.)
*