Magyarság és történelem KÖRKÉP - KÓRKÉP KIÁLLÍTÁS

Táncsics Mihály-díj

Írta: Nagy Jenő · 2014. július 2.

kb. 9 perc olvasás

Táncsics Mihály

nem tiszteletre, hanem elfelejtésre méltó

2014. június 28. 21:08
Ifj. Tompó László – Hunhír.info

tancsics.jpgMi sem mutatja jobban a mai korszellem romlottságát, mint az, hogy továbbra is olyan személyeket tekint ikonoknak, akik nem tiszteletre, hanem elfelejtésre méltók, akiket nem véletlenül favorizálnak évtizedek óta. A sor persze hosszú. Kezdhetjük Kazinczy Ferenccel és folytathatjuk a százharminc éve, 1884. június 28-án elhunyt Táncsics Mihállyal. 

Szóval rendre olyanokat állítanak elénk példaképekként, akik közvetve vagy közvetlenül segítettek mai világunk felépítéséhez. Akár szabadkőművesekként, akár kommunistákként, akár szociáldemokratákként vagy bármilyen jelzőjű demokratákként. Akik meglehetősen régen kezdték a nemzeti és vallási hagyományok lerombolását. Az ilyen személyekről elnevezett díjakat pedig, tisztelet néhány kivételnek, szellemi örököseik kapják.

Igen, semmi sem árulkodóbb az 1945-től való hatalombitorlók igazi természetéről, mint az általuk alapított díjak névadása, élükön a Táncsics Mihályról elnevezettel. Aki a mai világunkat megszülő 1789-es francia forradalom gyermeke volt. Aki hirdette, hogy „a koronák és trónusok csak addig állhatnak fenn, míg a népek szegények, tudatlanok”. Marxhoz hasonlóan követelte az osztálynélküli társadalmat, az általános választójogot, az állam és az egyház szétválasztását. Csupa szabadkőműves alapelveket.

Imént idézett mondata már önmagában elárulja, miért került 1846-ban börtönbe s a magyar kormány miért tiltotta be 1849-ben hetilapját, a „Munkások Újságjá”-t. Műveiben nyíltan hirdette ugyanis a felvilágosodásnak nevezett elsötétülés megannyi utópiáját, amelynek jeleként 1945-től valóságos kultusza alakult ki. Így már az 1948-ban kibocsátott ezüst húsz forintos pénzérem hátlapja fiatalkori arcképét ábrázolta, s a róla 1990-ben elnevezett, évente március idusán kiosztott hat díjat (amely mellé mellesleg 1999-től 200 ezer forint jár) pedig többnyire olyanok kapták meg eddig, mint például a nemzeti értékeink iránt minimális érzékenységet sem tanúsító Andrassew Iván, Bächer Iván, Bodor Pál, Bolgár György, Bölcs István, Buják Attila, Havas Henrik, Mester Ákos, Mélykúti Ilona, R. Székely Julianna.

Bizony jobb lenne, ha meghagynánk nekik Táncsicsot, aki ráadásul kevés igazságát is visszavonta. Így 1842-ben „Népkönyv”-ében még arról írt, hogy „az mind esztelen ember, ki más valamire vesz föl kölcsönt, és nem ollyanra, a’ miből ki tudja teremteni, viszszabirja fizetni”, amiért is „ha még eddig nem tapasztaltátok volna, probáljátok mikor a’ zsidó hitelben kinál valami csecsebecsével és ne vegyétek meg: ez sokkal nagyobb örömötökre, megnyugvástokra szolgál mint a hitelben vett gunya”. Ugyanakkor, amikor éppen emiatt 1848 februárjában Pesten, Pozsonyban, Székesfehérvárott, Szombathelyen, Sopronban, Pápán és Pécsett zavargások robbantak ki (amelyek, amint Gyurgyák János írja (A zsidókérdés Magyarországon, 2001), „szinte kivétel nélkül a zsidók városból történő kiűzését és a nemzetőrségből való kizárását célozták”), azon kesergett (Zsoldos Jenő műve (1848-1849 a magyar zsidóság életében, 1948) szerint), hogy sok helyen minden igaz ok nélkül „a szerencsétlen zsidó vallású embertársaink”-at megtámadják, kirabolják és leöldösik.

Azok közé tartozott tehát végső soron ő is, akik az 1919-es és az 1945 utáni kommunizmus ideológiai előfutárai közé tartoztak. Éppen ezért nem tiszteletre, hanem elfelejtésre méltó.

p.s.:

Ennél azért összetettebb a Táncsics életmű,

sok és sok más oldala is van.

De ez is van (N.J.)

*

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jakobey Károly: Táncsics Mihály

A Táncsics Mihály-díjat az újságírói tevékenység elismerésére alapították 1990-ben, a korábbi Rózsa Ferenc-díj felváltására. A díj névadója, Táncsics Mihály a reformkori Magyarország jelentős publicistája volt.

Átadására minden évben a magyar sajtó napján, március 15-én kerül sor. A díjazottakról a mindenkori művelődési (kulturális) miniszter határoz, a szakmai szervezetek véleményét figyelembe véve. Évente 6 díjat osztanak ki, a díj mellé 1997-ben 75, 1999-től 200 ezer forint jár.

A kitüntetett adományozást igazoló okiratot és érmet kap. Az érem Csontos László szobrászművész alkotása. Az érem kerek alakú, bronzból készült, átmérője 80, vastagsága 8 milliméter. Egyoldalas, Táncsics Mihály domború arcképét ábrázolja, és TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJ felirattal van ellátva.[1]

Díjazottai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ebben az évben a díjat nem osztották ki.

2013[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[2]

2012[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[3]

  • Domány András, a Magyar Rádió nyugalmazott munkatársa
  • Huzsvár László, nyugalmazott nagybecskereki megyés püspök
  • Németh István, a vajdasági Magyar Szó és a Hét Nap külső munkatársa
  • Lukács Csaba, a Magyar Nemzet újságírója
  • Sediánszky János, a Magyar Televízió és a Magyar Rádió egykori munkatársa
  • Széles Tamás, a Debrecen Televízió ügyvezető igazgatója

2011[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[4]

2010[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[5]

2009[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[7]

2008[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

[8]

2007[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Andrassew Iván, a Népszava rovatvezetője
  • Balogh László, a Reuters fotóriportere
  • Dudás Károly, a vajdasági Hét Nap Szerkesztőség főszerkesztője, újságíró
  • Kiss Tibor, a Népszabadság főmunkatársa
  • Márványi Péter, a Gazdasági Rádió szerkesztője, műsorvezetője
  • Miklián László, a Keresztény Élet Szerkesztőség újságíró főmunkatársa

2006[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2005[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2003[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1999[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1996[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1995[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1994[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1991[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

*********************************
És egy másik Táncsics intézmény…
Táncsics Alapítvány
MagunkrólEseményekKiadványokPályázatokLinkekFórumRegisztráció

Az alapítvány célja

Az Alapítvány közérdekű céljai és tevékenysége:

1.) Az Alapítvány tartós közérdekű céljai, hogy:

a) elősegíti a Magyar Szocialista Párt Alkotmányban biztosított, a népakarat kialakításában, valamint kinyilvánításában történő hatékony közreműködését;

b) szélesíti az állampolgárok tájékozódását a magyar társadalmat érintő társadalmi és politikai kérdésekről, a szociáldemokrácia elméleti megközelítéseiről;

c) ösztönzi a magyar politikai kultúra színvonalának emelését, a demokrácia elveinek és gyakorlatának erősítését;

d) bátorítja a magyar és a globális kulturális értékek, valamint a tudományos eredmények tiszteletben tartását és elfogadtatását;

e) előmozdítja a szociáldemokrata gondolkodás fejlődését és a szociáldemokrata eszmeiség terjesztését, különös figyelmet fordítva olyan értékekre, mint az esélyegyenlőség, a szolidaritás, a nemzeti és etnikai kisebbségek identitásának megőrzése és érdekérvényesítési képességének javítása, a demokrácia, a humanizmus a szekularizmus, az emberi jogok tiszteletben tartása, a jogállamiság;

f) segíti a nemzeti érdekeknek a változó körülményeknek megfelelő időszerű megfogalmazását, különös figyelmet fordítva Magyarország uniós tagságából következő feladatokra.

2.) Az Alapítvány céljainak megvalósítása érdekében, fő tevékenységként segíti a Magyar Szocialista Párt működését azzal, hogy:

2. 1.) A tudományos kutató tevékenység körében támogatja:

a) a szociáldemokrata eszmeiség gyökereinek, eredményeinek, irányzatainak kutatását;

b) a Magyar Szocialista Párt számára fontos politológiai kutatásokat;

c) a szociáldemokrata gondolkodás fejlesztését tanulmányok írásával, programok készítésével, előadások tartásával, hazai és nemzetközi konferenciák, szemináriumok és konzultációk szervezésével, a vitákat és következtetéseket tartalmazó művel kiadásával, szakmai műhelyek szervezésével és a meglévők támogatásával;

d) az MSZP programjainak kidolgozását, megvitatását és terjesztését.

2. 2.) A politikai, oktatási, képzési tevékenység körében támogatja:

a) a párt oktatási intézményrendszer és infrastruktúra bővítését, korszerűsítését és fejlesztését

b) a korszerű oktatási programok és módszerek kidolgozását és megvalósítását;

c) az oktatók képzését és továbbképzését;

d) az oktatók nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és fenntartását;

e) a Magyar Szocialista Párt törekvéseit közvetlenül, vagy közvetetten magáévá tévő oktatási és képzési tevékenységet;

f) a különféle képzettségű fiatalok, az önkormányzati testületekben helyet foglalók, vagy a közigazgatásban dolgozók politikai képzését;

g) a politikai, közigazgatási és idegen nyelvi képzés és továbbképzés különböző formáit.

2. 3.) Az ismeretterjesztő tevékenység körében támogatja:

a) a szociáldemokrata értékek társadalom elfogadtatását, a Magyar Szocialista Párt politikájának széles körű megismertetését, felhasználva a médiumok nyújtotta lehetőségeket is;

b) a párt társadalmi kapcsolatainak szélesítésére irányuló programok kidolgozását és megvalósítását;

c) a párt társadalmi beágyazottságának, elfogadottságának és népszerűsítésének növelését szolgáló módszerek kialakítását és továbbfejlesztését;

d) tudományos és népszerű ismeretterjesztő kiadványok megjelentetését;

e) tudományos és népszerű ismeretterjesztő konferenciák, tanfolyamok megrendezését és egyéb rendezvények, programok megszervezését.

3.) Céljait az Alapítvány részben saját intézményi és szervezeti keretei között, részben projekt-szervező és projekt-finanszírozó jelleggel, más intézményeket felkérve valósítja meg.