SZTRÁJK

SZTRÁJK

Közvetlen munkabeszüntetés 
Több, munkaviszonyban álló mvállaló által közösen végrehajtott munkabeszüntetés, a mutatóra történő nyomásgyakorlás céljából, oly módon, hogy a mvállalók távol maradnak a mhelyüktől.  

Típusai:

– munkavállalók közvetlenül hatnak a mfolyamatra
amerikázás (mfolyamat lassítása) 
buzgósági sztrájk (a mfolyamatra vonatkozó előírások pontos betartása – lassítás céljából) 
túlóratilalom (a sztrájk csak a túlórára vonatkozik) 
ülősztrájk

Sztrájk ILO definíciója: 
a sztrájk a munkavállalók egy, vagy több csoportja, illetve a szakszervezet által kezdeményezett időleges munkabeszüntetés annak érdekében, hogy a munkavállalók kikényszerítsék valamely követelésük teljesítését, illetve ellenállásukat fejezzék ki valamivel szemben, vagy így nyilvánítsák ki sérelmüket, esetleg más munkavállalókat támogassanak követeléseikben, vagy szolidaritást vállaljanak azokkal sérelmeikben. 

A sztrájk célja szerint: 

1) harci sztrájk (bérsztrájk) , mjogi sztrájk, elsődleges sztrájk (maadóra irányuló) 
2) hatásköri sztrájk (vetélkedő szsz- között
3) hatalmi sztrájk (a szsz bizonyítani akarja erejét a mtatóval szemben) 
4) szolidaritási sztrájk (másodlagos sztrájk) – más mvállalók követeléseinek támogatására 
5) demonstrációs sztrájk (igazságtalan mtatói intézkedéssel szembeni mvállalói tiltakozás, sztrájkfenyegetés nélkül)
6) fordított sztrájk (a termelés leállítására vonatkozó mtatói döntés mellett a mvállalók folytatják a termelést) 

A sztrájk kontrollja szerint: 

1) szakszervezeti , irányított, vagy legális sztrájk (a szsz jóváhagyásával) 
2) „vad sztrájk (spontán, nem áll mögöte szsz-i irányítás) 

legális sztrájk:  
– szsz-i sztrájkpolitika alapján jön létre
– mérlegelik a merőpiaci helyzetet
– irányítják a szervezett és fegyelmezett a szsz-k központi szervei tartják kezükben az irányítást
– kiszámítják a sztrájkalap erejét, teherbíró képességét
– a sztrájkszabályzat megszabja , hogy az egyes sztrájkoló egységek a központtó milyen típusú és mértékű támogatást kapnak
– sztrájkbizottság, egyeztető bizottság , sztrájkőrség garantálja a zökkenőmentes akcióit
– a sztrájkolókra nézve mérhető, kiszámítható a következmény
– a sikeres sztrájk a garanciát adja

vad sztrájk: 
– spontán, alkalomszerű
– előkészítést, tervezést nélkülöző 
– nem áll mögötte irányítás
– nem áll mögötte szsz
-nincs sztrájkalap a támogatására: gyorsan összeomolhat
nehezen kézbentartható
spontán erőszak és kihágás jellemzi, 
– fegyelmezetlen a tiltakozó tömeg
– a sztrájkolóra nézve súlyos következményei lehetnek , nincs védelem 
– lejáratja a legális sztrájkot sztrájko 

A sztrájk terjedelme szerint: 

1) általános sztrájk : a munka teljes beszüntetése 
2) általános (politikai) sztrájk: a mvállalók kifejezik elégedetlenségüket a kormánnyal, politikai rendszerrel szemben 
3) teljes sztrájk (a munka teljes beszüntetése egy gazdasági ágban, iparágban, városban, országrészben)
4) részleges sztrájk 
rész sztrájk (a szervezet valamely részlegére terjed ki) 
súlyponti sztrájk ( a szervezet legfontosabb egységére terjed ki )
csoportos sztrájk ( a szervezet két vagy több részlegére terjed ki)

A sztrájk természete, irányadó jellege szerint: 

1) védő (mtató valamely intézkedésével szembeni mvállalói elégedetlenség – válaszlépés) 
2) támadó ( a mvállalók valamely követelése miatt keletkezik)
3) szolidaritási, rokonszenv (más mvállalók követeléseinek támogatására) 

A sztrájk jogi megítélése szerint: 

1) jogszerű: a mvállalók közös gazdasági vagy szociális céljainak elérése érdekében folytatott sztrájk 
2) jogellenes, nem jogszerű: (nem megengedett célra irányul, ill. a sztrájk során tanúsított magatartás nem jogszerű)  

A sztrájk (térbeli, időbeli) szervezési formája szerint: 

1) gördülő sztrájk: a munkafolyamat kulcspontjaiban különböző időpontokban leállás
2) változó sztrájk: az egyik részlegben befejeződik, a másikban elkezdődik a sztrájk 
3) gombnyomásos sztrájk: a munkát több helyen, azonos időben hagyják abba
4) buzgósági sztrájk: a szabályok, előírások túlzottan pontos betartására épülő sztrájk 
5) munkalassító sztrájk (amerikázás) 
6) meglepetés sztrájk (rövid időre, ismételt mbeszüntetés)
7) ülősztrájk, okkupációs sztrájk (a mhely elfoglalásával folytatott sztrájk)
8) túlóratilalom (csak a túlórára terjed ki a sztrájk)

A sztrájk időtartama szerint: 

1) határozott időtartamú
2) figyelmeztető (tv-ben szabályozott időtartamú)
3) határozatlan időtartamú

A sztrájk meghirdetésének hatóköre szerint: 

1) helyi 
2) ágazati
3) regionális 
4) országos 

A mvállalók egyéb, a sztrájkon kívüli direkt akciói:

– bojkott (áru-, vagy munka-,) – a mvállalók valamely csoportja elhatározza, hogy egy bizonyos munkaadónál nem vállalnak munkát
– blokád: meghatározott akadályok, őrhelyek felállítása a mvállalók által a vállalat, intézmény funkcionálásának akadályozása céljából, 
– tüntetés, demonstráció: a mvállalók követeléseiknek tömegfelvonulással és gyakran jelszavakkal adnak kifejezést.  
– Tiltakozó nagygyűlés a mvállalók nagy tömege vesz részt, és ahol a mvállalók elégedetlenségüknek adnak hangot, illetve követeléseiknek 
– szakszervezeti áruvédjegy, (a mvállalók az általuk kedvezményezett mtatók termékeit , amelyek megfelelő mfeltételek mellett készültek – védjeggyel látják el – ezeket a fogyasztók minél nagyobb arányban vásárolják)
– szabotázs (a mvállaló munkáját lassan, rosszul végzi, a gépek nem megfelelő kiszolgálásával, szándékos mulasztással üzemzavar okoz, szándékos károkozás, rongálás)
– aláírásgyűjtés: a követelések megfogalmazása után aláírások gyűjtése abból a célból, hogy a gyűjtő bebizonyítsa, nagy támogató tömeg ért egyet a követelésekkel. 
– Petíció: olyan, a követeléseket tartalmazó címzett feljegyzés, amelynek címzettjétől várják a követelések teljesítését, vagy a teljesülés előmozdítását. 
– sztrájkőr állítás (olyan személyek, akik sztrájk alatt felvilágosítják, lebeszélik a munkáról a dolgozni akarókat)  

SZTRÁJK SZABÁLYOZÁSA 

3 szabályozási forma: 

1) sztrájktilalom 
2) sztrájkszabadság
3) sztrájkjog

A sztrájktilalom lehet : 

-Közvetlen 
a sztrájk általános tilalmát , vagy időleges felfüggesztését jelenti, mely külön jogszabályi rendelkezésen nyugszik

-Közvetett
a tilalom több rendelkezés együttes hatásából következik (a munkaügyi vitát kötelező egyeztetésnek, majd kötelező döntőbíráskodásnak kell alávetni, mely a vitában résztvevő felekre kötelező döntéssel fejeződik be. 

A sztrájkban való részvétel bűncselekmény valósíthat meg egyes országokban. 
A sztrájk általános tilalma nem egyeztethető össze a nemzetközi jog általánosan ismert szabályaival 

Sztrájkszabadság esetén: 

– Nem tilos a sztrájk, de a sztrájkot törvény sem szabályozza . (pl. Egyesül Királyság )
– a mvállalók szabadon sztrájkolhatnak büntető szankciók veszélye nélkül, s bizonyos határon belül mentesek a mvállalók és a szsz-k a munkaadónak okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól
– a sztrájkban való részvétel az egyéni mszerződés megszegésének minősül – feljogosítja a maadót arra, hogy a mvállalónak azonnali hatállyal felmondjon ( ha sztrájkoló mvállalót akar elbocsátani, mindenkit el kell bocsátania, aki sztrájkolt – ellenkező esetben diszkriminációt követ el) 
– a bíróság a sztrájk alatt nem kötelezi a mvállalót a mszerződés teljesítésére
– a mvállaló által fizetendő kártérítés nagysága csak a helyettesítő mvállaló megszerzésének költségeire korlátozódik
– a polgári jog szabályai (szerződés szegés, szándékosan vétkes károkozás esetén ) továbbra is fennállnak 

sztrájkjog 
– az alkotmány rendelkezik róla (pl.Franciao, Olaszo.)
-tv rendelkezik róla (Magyaro, Németo)
– a fegyveres erők , a rendőrség és az államigazgatás tekintetében korlátozható 

a sztrájkjog biztosításáról rendelkező nemzetközi szabályozások: 
– Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát aláíró államok kötelezik magukat, hogy sztrájkjogot biztosítanak. (fegyveres erők, rendőrség, és államigazgatás korlátozható) – Mo. 1976.IX.tv.-el hirdette ki
– Európai Szociális Charta (1961)
– ILO konvenció (87. számú) 

A sztrájkjog korlátozása: 

– a teljes munkabeszüntetésű sztrájkokra (országonként változó, hogy a direkt akciók más formáira mennyiben tesz korlátozást) 
– a sztrájk meghatározott formális követelményeknek kell, hogy eleget tegyen
a) szsz-nek kell, hogy kezdeményezze (vadsztrájk nem törvényes)  
b) a sztrájkot előre kell jelezni
c) a szsz-i tagsággal szavazással jóvá kell hagyatni
d) a sztrájkhoz a szsz. központjának hozzá kell járulnia
e) a sztrájkot általában előírt bejelentést követő meghatározott időtartam után lehet megkezdeni 
– a sztrájk lényegi korlátozása: 
a) általában a politikai, vagy a generális sztrájkot tiltják (nincs köze a mfeltételekhez) 
b) a hatásköri sztrájkok sem tartoznak a törvények védelme alá
c) általában csak az érdekviták esetére korlátozott a sztrájk (jogviták esetén nem engedélyezett – bírói út) 
d) a sztrájktilalom vonatkozhat a közszolgálatra, az alapvető szolgáltatásokra (eü., nemzetgazdaság) 
e) korlátozás alá eshetnek a szolidaritási sztrájkok 
f) korlátozás alá eshetnek azok a közvetett nyomásgyakorló eljárások, amelyekkel a vitában közvetlenül nem érintett felekre akarnak hatni, hogy ők befolyásolják a vitában álló munkaadó álláspontját. 
g) Generális sztrájk: a bérekhez, munkafeltételekhez nincs köze 
h) Általában sztrájkot csak kollektív szerződés kötésére jogosult fél kezdeményezhet, a ksz kötésére jogosult fél ellen, a ksz-el rendezhető ügyben
– abszolút vagy relatív békekötelem (ksz tartalmazza) – a felek tartózkodnak a sztrájk kezdeményezésétől, vagy a munkáskizárástól
– a jogszerű és jogellenes sztrájk elhatárolása (jogszabályok írják elő) 

SZTRÁJKOK KÖVETKEZMÉNYEI 

– munkajogi 
– polgári jogi 
– büntetőjogi természetűek lehetnek  

alapelv: 
szankciók csak akkor alkalmazhatók (az egyéni mszerződés megszegéséért, ill. a vétkes károkozásért) ha a sztrájk a sztrájkszabadsághoz nem pedig a sztrájkjoghoz kapcsolódik, ill. ha jogellenesen gyakorolták  

sztrájk alatt tiltott cselekmény elkövetése: 
szsz felelőssége – köteles gondoskodni a jogszerűségről (pl. sztrájkőrök) 

büntetőjogi következmény: 
-ha a sztrájkra vonatkozó, ill. a szervezkedési szabadságról szóló jogszabályokat megszegik

A sztrájk kiindulópontja, kezdeményezésének feltételei: 
1) kollektív érdekvita 
a jogszerű sztrájk kiindulópontja a mtatók és a mvállalók csoportja és / vagy a szsz-k közötti konfliktus lehet, mégpedig olyan munkaügyi konfliktus, amelynek intézményesített változata kollektív munkaügyi vita, vagyis kollektív érdekvita. 
2) sztrájkképesség, sztrájkhangulat 
a) megfelelő gazdasági háttér (sztrájkalap) , 
b) a sztrájk szervezőinek és résztvevőinek szervezettsége, szakértelme
c) sztrájkra vonatkozó időpontok pontos kitűzése és betartása, 
d) sztrájkhangulat léte, illetve megteremtése

A sikeres sztrájk feltételei: 
a) elérhető és világos célok 
b) egyértelmű sztrájkfelhívás
c) a sztrájk megvalósításának törvényes feltételei biztosítottak legyenek 
d) legyen megfelelő sztrájkhangulat
e) jogszerű sztrájk végrehajtásának technikai, szervezési, személyi feltételei biztosítottak 
f) a sztrájk kezdeményezői rendelkezzenek sztrájkszabályzattal (a szsz. által kidolgozott vagy a mtató és a szsz által közösen megfogalmazott, jóváhagyott dokumentumok , mely egységes dokumentumba foglalja a sztrájkban résztvevő munkavállalók sztrájk során követendő , elvárandó magatartását, cél: a sztrájk jogszerű feltételeinek biztosítása)  

Sztrájkbizottság fogalma:  
A sztrájk szervezésére, irányítására, ellenőrzésére alakított bizottság. A sztrájk idejére átveszi a sztrájkkal kapcsolatos döntéseket, annak irányítását. 

A sztrájkbizottság létrehozatalának indoka, feltétele: 
A sztrájkbizottság létrehozatalára a kollektív érdekvita kirobbanását követően kerül sor, amikor a szsz úgy értékeli a kialakult helyzetet, hogy abból nyomásgyakorló eszközök bevetése nélkül nem tudnak kimozdulni.  
A sztrájkbizottság felállítására csak a sztrájk megkezdését követően kerülhet sor

A sztrájkbizottság szintjei, feladatmegosztásuk 

Sztrájkbizottság típusa Sztrájkbizottság meghatalmazottsága 
Helyi sztrájk esetén Kiterjedt sztrájk esetén 
Helyi sztrájkbizottság Teljes felhatalmazással bír, egyeztetésre, megállapodásra, operatív irányításra 
Személyi és vagyonvédelem ha nem jogszerű az esemény, értesíti a központi sztrájkbizottságot Együttműködés a mtatóval, operatív feladatok végzése, sztrájkőrök kijelölése és visszavonása, 
Középszintű sztrájkbizottság Koordináció a helyi és a központi sztrájkbizottság között  
Szakmánként, területenként, területenként célszerű létrehozni  
Magasabb szintű sztrájkbizottság Tárgyalás, egyeztetés megállapodás a mtatóval, kiadja a sztrájkfelhívást, 
Szükség esetén bírósághoz fordul
Sztrájkbeszüntetés közzététele 
Értékeli a sztrájk eredményességét  

A sztrájkbizottság típusa a működés időtartama szerint: 

Sztrájkbizottság
Állandó Ideiglenes (ad hoc)
A szakszervezet választási ciklusára hozzák létre A sztrájk előtt hozza létre a testület Sztrájk közben jön létre utólagos jóváhagyással 
Csak a sztrájk meghirdetésekor veszi át az irányítást A sztrájk meghirdetésekor veszi át az irányítás A sztrájk megkezdését követően veszi át az irányítást 
Tagjait, mint tisztségviselőket folyamatosan megilleti a védelem Tagjait , mint tisztségviselőket a sztrájk alatt megilleti a védelem Tagjait, mint tisztségviselőket a sztrájkbizottság megalakulását követően illeti meg a védelem 
A sztrájk befejezésekor nem szűnik meg, csak felfüggeszti tevékenységét A sztrájk befejezésekor megszűnik A sztrájk befejezésekor megszűnik 

A sztrájkbizottság összetétel, tagjaival szembeni elvárások: 

A feladatkörök, jog- és hatáskörök gyakorlására alkalmas személyek legyenek. 
A tagok állandó elérhetősége alapvető feltétel 
A sztrájkbizottságban valamennyi szervezeti egység arányos képviseletét biztosítani kell  

Sztrájkfelhívás megfogalmazása
A sztrájkfelhívás a sztrájk céljának végső megfogalmazása 

A sztrájkfelhívás megfogalmazásának kritériumai: 
1) a sztrájkfelhívás első alkalom az önkontrollra 
2) orientálni kell a potenciális résztvevők a sztrájkban való tényleges részvételre 
3) felhívásnak egyértelműnek kell lenni
4) egyértelműen tartalmaznia kell az akció címzettjét, a követeléseket, a sztrájk megkezdésének pontos időpontját
5) érvényesülni kell az arányosság elvének

a sztrájkfelhívás kezdési időpontjának összehangolása a
a sztrájk sztrájjlfelhívás gyakran társul röplapok kiaádásával (a röplap tartalmazza az akció címzettjét, a követeléseket.

A sztrájk tervezett időtartamának, típusának meghatározása 
1) a legtöbb esetben csak elmélyült konfliktushelyzetben célszerű alkalmazni
2) fokozott szervezettséget és felelősséget igényel a kezdeményezők részéről  
3) a sztrájkolók keresetvesztéséből adódó problémák  
5) az érzelmek fokozott korában tartása 

a sztrájk támogatottságát befolyásoló tényezők: 
dönteni kell a sztrájk megerősítéséről vagy lefújásáról. A tagság ötven százalékánál kisebb támogatottság esetén nem szabad a sztrájkot elkezdeni 
a támogatottság növekedését eredményezi, ha megtaláljuk a legautomatikusabb tájékoztatási formát, amely segítésével asztrájk szükségessségét meggyőzően bizonyítni tudjuk. Célszerű, hogy a tájékoztatás a célokról a szakszervezeti taggyűlésen történjen. 
A szükséges sztrájkhangulatot ápolni, gerjeszteni kell. 

A sztrájk támogatottságának mérése, szavazással történő megerősítése

A sztrájkkészség felmérése történhet aláírásgyűjtéssel, szavazással, zártkörű információs rendszer felhasználásával, szakszervezeti taggyűlés összehívásával , ahol a tagok ténylegesen szavaznak, vagy kinyilvánítják a tagság támogatja-e az akciót, vagy sem. 
Az alacsony támogatottság 3 okra vezethető vissza: a munkavállalók félelme, célkitűzés hiányosságaira, az ismerethiányra. 

A sztrájk időpontjának megválasztása
A sztrájk időzítése a sikeres sztrájk egyik legfontosabb feltétele 
Az időpont megváltoztatásának mérlegelése, korlátok közé szorítása két ok miatt fontos:
1) az időpont többszöri megváltoztatása a sztrájk komolyságát kérdőjelezheti meg. 
2) a sztrájk kitűzött kezdési időpontjához közeledve a mtatók megegyezési hajlandósága nagy mértékben megnő

Egyeztetés a sztrájk alatt 
Egyeztetésre 2 ok miatt kerülhet sor: 
1) a már korábban elkezdett, de megakadt tárgyalás (pl.koll.tárgy.) alakul át egyeztetéssé
2) a mtató az érdemi tárgyalások folytatására csak a sztrájkkilátásba helyezésével lehet rábírni, így a sztrájkfenyegetés hatására meg kell indítani az előzetes egyeztetést

a sztrájk előtti egyeztetés elsősorban a sztrájkot kezdeményező oldal (szsz-t, mvállalói oldalt) terheli,s az egyeztetésben való részvételt a sztrájk alatt is biztosítani kell 

Egyeztető Bizottságok, tárgyaló küldöttségek létrehozása 

Egyeztetésre a paritásos Sztrájk bizottságban kerül sor. 
A mvállalói tárgyalóküldöttségét a sztrájkbizottság választja vagy delegálja saját tagjaiból, míg a mtatói tárgyaló küldöttséget a mtató nevezi ki. 
A Sztrájk Egyeztető Bizottságban folytatandó tárgyalások fő területét a sztrájkfelhívásban megfogalmazott mvállalói követelések és azok teljesítési feltételei vagyis döntően gazdasági jellegű – témák alkotják, ezért a bizottság tagjainak alapos gazdasági, közgazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük  
A sztrájk alatt gyakran biztosítani kell a még elégséges szolgáltatást . (az állampolgárokat alapvetően érintő tevékenységet végző mtatónál a szolgáltatásnak az a szintje, amely még nem okoz aránytalanul nagy kárt a lakosságnak, vagy az érintett harmadik személynek. (célszerű Elégséges Szolgáltatást Egyeztető Bizottságot létrehozni) 

Az egyeztető bizottságok szervezete és hatásköre 
Az egyeztető bizottságok saját hatáskörükből vagy külső személyek közül közösen levezető elnököt választanak. A bizottságok felkérhetnek egyeztetőt, közvetítőt, békéltetőt, döntőbírót s a bizottság munkájában való közreműködésre. 
Az egyeztető bizottság, vagy a felkért döntőbíró a felekre nézve kötelező erejű döntést csak akkor hozhat, ha előzetesen írásban felhatalmazzák erre, illetve a vitában álló felek alávetési nyilatkozatot tesznek.  

A sztrájkőrség felállítása 
A sztrájkolóknak joguk van, hogy a munkát felvenni kívánó társaikat – nem erőszakos eszközökkel – meggyőzzék a sztrájkhoz történő csatlakozásról, illetve képviselőik útján felügyeljenek a munkahely rendjére, az esetleges provokációk elkerülésére . E feladatok ellátására szükséges kialakítani a sztrájk időtartamára – a sztrájkolók képviselőiből – a Sztrájkőrséget, melynek vezetője együttműködik a mtató képviselőivel annak érdekében, hogy helyrehozhatatlan kár , illetve a sztrájk céljával arányban nem álló károsodás a mtatókne érje. 

A sztrájkőrök feladata
1) betartani és betartatni az önkéntesség elvét (kényszeríteni senkit nem lehet)
2) biztosítani kell a sztrájk törvényes lebonyolítását, jogszerűségének ellenőrzését, a még elégséges szolgáltatások ellátásának garanciáit
3) ellenőrizni a személyi és vagyonvédelmet
4) biztosítja a mhelyi rendet és fegyelmet
5) figyelmet fordít arra, hogy a sztrájkban részt nem vállaló mvállalók munkavégzését ne akadályozzák 
6) esetleges provokáció, vagy jogellenes cselekmény gyanúja esetén az abban résztvevők adatait rögzíti, a tényállást felderíti, rendőrség, Sztrájkbizottság értesítése
7) intézkedések a rendbontások megszüntetéséről 
8) gondoskodni a megfelelő információ áramlásról a sztrájkolók és a sztrájkbizottság között

Sztrájkalap, sztrájksegély

A sztrájkalap léte, nagysága jelentős mértékben befolyásolja, meghatározza a szsz sztrájkképességét. 
A sztrájkalap a szsz-nek a sztrájk finanszírozására szolgáló pénzügyi eszköze, amely állhat központi és helyi sztrájkalapból. 
A sztrájkalap titkos. 
Forrását a szsz-i tagdíj és egyéb befizetések képezik. 
Az alap rendeltetésszerű kezelésének és felhasználásának ellenőrzése a szsz-i ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozik. 

A sztrájksegély a sztrájkban résztvevő szsz-i tagok keresetkiesésének pótlására, kompenzálására szolgáló pénzbeli támogatás, amelynek jogosultságát, mértékét, folyósítását általában a Sztrájkszabályzat rögzíti. 
A sztrájksegély mentes a személyi jövedelemadótól és a nyugdíjjáruléktól, nem képezi egyéb levonás alapján sem. 
A sztrájksegély általában csak a sztrájk meghatározott napjától kezdődően jár (pl. 4. napjától) 
Előre tisztázni kell , ha a keresetvesztés pótlására nem rendelkeznek elegendő saját forrással, ugyanis ha ez a fontos tényező csak a sztrájk közben derül ki, akkor az nagymértékben befolyásolhatja a sztrájk támogatottságát, meghiusíthatja sikerességét.  

A sztrájk előkészítése és végrehajtása 
A sztrájk megkezdését a sztrájk Egyeztető Bizottság által kiadott, a tárgyalások eredménytelenségét jelző nyilatkozat alapján lehet elrendelni. 

A sztrájk előkészítése és végrehajtása során a következő tevékenységeket kell ellátni: 
1) sztrájkőröket kell megbízni, ki kell rendelni
2) meg kell teremteni a sztrájk egyeztető Bizottság folyamatos működésének garanciáit. 
3) ki kell jelölni a sztrájkban résztvevő munkavállalók tartózkodási helyét, 
4) a sztrájkban érintetteket tájékoztatni kell (a sztrájk résztvevőit, a munkaadót, lakosság stb) 
5) belső információs rendszert kell működtetni
6) ki kell jelölni a sztrájkolók sajtóval kapcsolatot tartó képviselőjét. 
7) ismertetni kell a sztrájk alatt érvényes munkarendet

A sztrájkban résztvevő munkavállalókat a sztrájk időtartama alatt meghatározott kötelezettségek terhelik: 
1) a sztrájkolók kötelesek megtartani munkaképes állapotukat
2) a sztrájk ideje alatt a kijelölt helyen kell tartózkodniuk
3) a sztrájkban részt nem vevő munkatársakat nem akadályozhatják a munkavégzésükben
4) a sztrájk ideje alatt az elégséges szolgáltatás szintjét – megállapodás értelmében – be kell tartaniuk
5) a sztrájkolók kötelesek megvédeni a személyi- és vagyoni és környezeti biztonságot, fel kell tehát venniük a munkát közvetlen veszély elhárítására
6) a munkabeszüntetés végét jelentő határozat tudomásukra jutását követően a munkát haladéktalanul fel kell venniük. 

A sztrájk lezárása, befejezése, értékelése 

A sztrájk megegyezéssel, az azt követő Megállapodás aláírásával ér véget. A sztrájk hirdetője és irányítója határozatot hoz a sztrájk befejezéséről 
A határozott idejű sztrájk véget ér a meghirdetett időintervallum lejártával, vagy az azt megelőző megegyezéssel 
Határozatlan időre meghirdetett sztrájk esetében megegyezéssel kell a sztrájkot befejezni. 
(előfordulhat, hogy a sztrájk kifárad, vagy valamilyen nem kívánt esemény következik be, ezért a szsz lefújja azt. 

A sztrájk befejezését követően több összehangolt lépést kell tenni: 
1) a sztrájk végeztével vissza kell vonni, illetve fel kell függeszteni minden olyan megbízást és felhatalmazást amelyet kizárólag a sztrájk idejére adtak ki.  
2) értékelni kell a sztrájkot, az értékelés bázisát a megfogalmazott célok és az elért eredmények összehasonlítása adja
3) vizsgálni kell a sztrájk során felmerült rendkívüli eseményeket (okait) 
4) az értékelést célszerű írásban elkészíteni
5) el kell készíteni a sztrájk gazdasági elemzését is 
6) behatóan kell vizsgálni a mtató által alkalmazott új sztrájktaktikai, stratégiai elemeket.
7) elemezni kell , hogy a szsz-z vagy a sztrájkban résztvevőket esetleg milyen kártérítési felelősség terheli 

Sztrájkaktivitás mutatói
A sztrájkaktivitás mérésére különböző mutatókat alkalmaznak. 
Abszolút mutatók köre: a sztrájkban töltött munkabeszüntetések éves gyakorisága, a sztrájkban résztvevők száma
Sztrájk aktivitás általános rátája: az 1000 fő munkavállalóra vonatkozó sztrájkban töltött munkanapok számát mutatja adott évben 

A sztrájk szabályozása, gyakorlása Magyarországon 

A munkavállalók sztrájkhoz való jogát az Alkotmány garantálja. 
A sztrájkjog részletszabályait az 1989. évi VII. törvény a sztrájkról valamint 1994-ben kötött Megállapodás határozza meg. 
A sztrájktörvény mint anyagi, mind eljárási értelemben szabályozza és korlátozza a munkavállalók sztrájkhoz való jogát. 

A sztrájktörvény alapján a sztrájkjog címzettjei a munkavállalók. A sztrájk kezdeményezésének joga kollektív jog: a munkavállalókat (mvállalók csoportját ) illeti meg.  
Szolidaritási sztrájkot csak szsz kezdeményezhet. 
A mvállalókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására illeti meg a sztrájk joga. 

A sztrájkjog gyakorlásának általános szabályai
– a sztrájkban való részvétel önkéntes (az abban való részvételre, illetve az attól való tartózkodásra senki nem kényszeríthető) 
– a sztrájk megkezdésének eljárási feltétele az előzetes egyeztetés kezdeményezése
– sztrájkot jogszerűen csak akkor lehet megkezdeni, ha az egyeztetés legalább hét naponát tartott és az nem vezetett eredményre
– bizonyos munkahelyen tilos sztrájkolni (igazságszolgáltatási szerveknél, nemzetbiztonsági szolgálatoknál, az államigazgatási szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál) 
– sztrájkot csak a mvállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosítása céljából lehet kezdeményezni, kizárólag olyan cél érdekében, amely nem ütközik az Alkotmányba, és olyan követelések nyomatékosítása érdekében, amelyeket kollektív szerződés nem szabályozott, csak akkor, ha a követelés tárgya nem tartozik a mügyi bíróság hatáskörébe
– nincs helye sztrájknak, ha a sztrájk életet, testi épséget, vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná

a sztrájktörvény nem tiltja meg kategórikusan a sztrájkot a közszolgálatban: 
a sztrájktörvény értelmében az államigazgatási szerveknél a sztrájkjogot a Kormány és a szsz-k megállapodásában rögzített sajátos szabályok szerint lehet gyakorolni. 

A sztrájk jogellenessége, annak megállapítása
A törvény taxatíve felsorolja azokat az eseteket, amikor a sztrájk jogellenesnek minősül: 
1) nem a mvállalók gazdasági és szociális érdekeik biztosításának céljából kezdeményezték, 
2) a kezdeményezők megsértették az előzetes egyeztetés kötelezettségét
3) Alkotmányba ütköző célra irányul
4) olyan egyedi mtatói intézkedéssel, vagy mulasztással szemben kezdeményezték, amelynek megváltoztatására vonatkozó döntés bírósági hatáskörbe tartozik 
5) kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatása érdekében kezdeményezték 

a jogellenességet bíróság állapíthatja meg. 
a bíróság nemperes eljárásban 5 napon belül bírálja el

a sztrájk lehetséges következményei 
a jogellenes sztrájknak súlyos következményei vannak mint a résztvevőkre, mind a szervezőkre: 
1) a szervezőkkel szemben kártérítési igényt lehet támasztani, 
2) a résztvevőkkel szemben a munka megtagadására előírt jogkövetkezményeket lehet alkalmazni
(ha szabályos volt a sztrájk semmilyen jogkövetkezmény nem lehet – nem lehet elbocsátani a dolgozót. A jogszerű sztrájkban résztvevő mvállalót megilletik a mviszonyból eredő jogosultságok a sztrájk idején is – mbér, a mbérhez kapcsolódó további juttatások, a sztrájkban töltött idő szolgálati időnek számít) 

a sztrájkok főbb jellemzői Mo-n 1989-2001 között 
első nagy sztrájk 1988. Mecseki szénbánya – 5oo bányász , 2o órás munkabeszüntetés 
első tömegdemonstráció – Pécs , uránbánya – 5ooo munkavállaló 

a sztrájmozgalom 1988-s fellángolásában több tényező is szerepet játszott: 
1) a gazdasági körülmények gyors romlása 
2) a szsz belső érdekegyeztetési mechanizmusának csődje 
3) az állam esetenkénti túl gyors kivonulása 
4) a sztrájk a hatalmi törekvések, illetve a hatalom megőrzési próbálkozások eszközévé vált

a sztrájk során a három legfontosabb követeléscsoport: 
bér, létszám, illetve a létszám megtartása

a sztrájk címzettjeinek prioritása: 
mtató, kormányszerv, kormány, helyi önkormányzat, tulajdonos (mivel a közalkalmazotti jogviszonyban a költségvetési szerv mtatója igen kevesen tehet a bérkövetelések teljesítése érdekében, ( a működéshez szükséges eszközöket központi vagy helyi önkormányzati forrásból kapja ) a köza. bérharcában nem az intézményi mtató az akció címzettje, hanem a költségvetés felett döntési hatáskörrel bíró személy, illetve szervezet. 

A sztrájktörvény szerint a munkabeszünetést munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban a munkavállalók csoportja és a szsz kezdeményezhet, míg a közszolgálati jogviszonyban csak a szsz. 

A munkáltatók nyomásgyakorló eszközei  
A munkáskizárás a munkaügyi kapcsolatok szereplői közötti erőegyensúly fenntartásának az egyik mtatói formája. 

Munkáskizárás egy vagy több madó olyan szervezett akciója, amelynek során egy sztrájkra vagy sztrájkkal történő fenyegetésre reagálva, ellenintézkedésként a maadó nem enged be egyetlen mvállalót sem a cég területére nem fizet bért egyetlen mvállalónak sem, hogy ily módon nyomást gyakoroljon a sztrájkolókra, s azokat közvetetten rábírja a sztrájk befejezésére, a sztrájkenyegetés visszavonására.  

A munkáskizárás a mtató oldaláról gyakorolt direkt akció, a sztrájkjog megfelelője a madó részéről (1945-ig hazánkban is gyakori volt) 

A munkáskizárás szabályozása 

A munkáltatói nyomásgyakorló eszközök elismertsége az országok többségében jóval korlátozottabb, mint a mválalói eszközöké, ugyanis az állam a gazdasági , szociális erőfölényben lévő mtatók részéről korlátozza a lehetséges eszköztárat, ezzel is biztosítva a felek közötti erőegyensúly kialakítását. 

Munkáskizárás
A munkaadók harci eszköze, a munkavállalók munkavégzésének tömeges megszüntetése, illetve felfüggesztése a munkából történő kizárás, vagy az üzem bezárása által. 
-A sztrájkok ellenszere
-a sztrájkjog megfelelője a munkaadó részéről 
Olyan mtatói akció, amelyben a madó nem enged be egyetlen mvállalót sem a cég területére, nem fizet bért egyetlen mvállalónak sem, hogy ily módon nyomást gyakoroljon a sztrájkoló mvállalókra 

A munkáltatók munkaharc eszközei: 

1) munkáskizárás 
a) általános lock out: egész szakmák, vagy egy város , régió összes mvállalójának kizárása 
b) vállalati lock out : a vállalat összes, vagy meghatározott körű mvállalójának kizárása 
-részleges
-teljes
c) szimpátia lock out : más mtatók kizárásának támogatása 
d) rafinált lock out
%-os : 1 héten a mvállalók 1o %-t, a 2 héten a mvállalók 2o %-t….zárják ki
A-B-C : azonos betűvel kezdődő nevű mvállalók kizárása 
Korosztályos
e) követő lock out: sztrájkra választ adó lock out

2) sárga szakszervezetek szervezése 
3) sztrájktörők szervezése 
4) munkavállalóktól kilépési nyilatkozok kikényszerítése 
a) közvetlenül (fenyegetéssel)
b) közvetetten: (önkéntes távozási programok felajánlásával)
5) feketelisták készítése: 
jegyzékek készítése, mtatók közötti cseréje
6) ellenállási alap létrehozása a sztrájk elleni védelemre 
mtatók pénzalapja, cél a sztrájk letöréséhez szükséges eszközök finanszírozása 
7) bojkottbiztosítás megkötése
a felmerülő kár esetén annak megtérítésére irányul a biztosítás e neme 
8) sztrájk elleni biztosítás
a sztrájk költségeinek megtérítésére  

A kizárásra vonatkozó jogszabályok: 
– van ahol tiltott a kizárás (pl. Portugália)
– van ahol a mtatónak bért kell fizetnie a kizárt mvállalónak – a kizárás elveszti közvetlen hatását (Franciao, Olaszo.)
– gyakran több korlátozás alá esik, mint a sztrájk