kb. 21 perc olvasás
Szerencsés Károly – történész
szo, 2008-09-13 .
Szerző: Boros Károly
Ha felmenőire gondol, az jut eszébe, hogy ő maga az őse önmagának. Tudatalattijában lebeg a nemzet sorsa. Azért fogalmaz így, mert családfakutatással nem foglalkozik.
– Történésztől ez meglepő.
– Sokféleképpen lehet megközelíteni a múltat. Az én elképzeléseimben így jelennek meg a felmenők, amibe belefér az is, hogy anyai ágon például kései honfoglalók az elődeim; Németországból jöttek a tizennyolcadik században. Ez is honfoglalás volt. Megteremtették a saját életüket, és később voltak olyan bátrak és erősek, hogy 1941-ben magyarnak vallották magukat, amikor pedig úgy nézett ki, hogy a Dunántúl a Harmadik Birodalomhoz fog tartozni, és a magyarságnak ott nem lesz helye. Igazi bátorság és igazi erő kellett ehhez, ugyanúgy, mint az eredeti honfoglalóknak. E kettőből folytam én össze valamikor, valahol.
– Hol született?
– Nem magyar területen, hanem Prágában. Vagyis idegen vagyok a szülővárosomban. Az én „bejövetelem” Magyarországra szintén egyfajta honfoglalás volt. A hetvenes évek elején jöttem el Csehszlovákiából, ami eléggé szürke világ volt a hatvannyolcas Prágai Tavasz elfojtása után. Egyébként elmondhatom, hogy annak a történelmi eseménynek sebesültje vagyok. Ugyanis 1968 szeptemberében kezdtem el iskolába járni, és a cseh gyerekek rajtam töltötték ki a bosszújukat, betörték a fejemet. Úgyhogy senki ne mondja, hogy Prágában nem folyt a vér hatvannyolcban, mert az én vérem folyt… Tíz nappal voltunk az ország katonai lerohanása után, dühösek voltak. Miközben én a történésekből semmit sem értettem. A katonai beavatkozás után ott valami sötétszürke, reménytelen színű, bigott kommunista világ kezdődött, annyira, hogy az már Közép-Európához képest is idejétmúltnak tűnt. Úgy is hívták maguk a csehek, hogy a reménytelenség kora.
– Milyen érzés volt hazajönni?
– Olyan volt, mintha valaki tényleg a paradicsomba érkezne. Pezsgés volt. Radics Béla játszott a színpadon, én pedig csak lesétáltam és megnéztem. Aki őt látta, akárhogy játszott is, annak olyan érzése volt, mintha Jimmy Hendrixet látta volna, olyan kisugárzása, olyan hangulata volt. Akik jártak az ő fellépéseire, mind úgy érezték, hogy ez itt maga a „brit szellem”, maga a szabadság. De mondhatnék mást is. Egészen valószerűtlen jelenségként élte meg az ember, hogy a Szelíd motorosok című filmet játszották Budapesten néhány hónappal az eredeti bemutató után. Ilyesmi elképzelhetetlen volt más, úgymond, szocialista országban. Ez szabadságérzést adott, akkor is, ha tudjuk, hogy a Kádár-rendszer diktatúra volt, ugyanúgy, mint minden más kommunista rendszer. Nem másfajta, nem puha, hanem ugyanolyan, mert ha kellett, keményebb volt mindegyiknél. Annyi kivégzés, annyi börtönbüntetés soha nem volt, mint a „Kádár-korszak” kezdetén. A második világháború után sem végeztek ki annyi embert, mint ötvenhat után. A Kádár-rendszer mindig annyi erőszakot alkalmazott, amennyit szükségesnek látott. A hetvenes években már elegendő volt a visszafogott, alig észrevehető terror. Ezért volt élhető világ az akkori Magyarország, amihez nekem még a magyar középiskola élménye is csatlakozott, amely sokkal jobb, kulturáltabb, szabadabb és élvezhetőbb volt, mint az orosz iskola, ahova végül is beírattak Prágában a testi épségem megőrzése érdekében. Micsoda skizofrén helyzet, ha belegondolok…
– Az egész társadalomban megvolt ez a szabadságérzés, vagy csak egy serdülő élte meg így?
– Akik nem ültek börtönben egy „izgató” verssorért, vagy nem zaklatták őket egy szerencsétlen sajtóhiba miatt stb., azok úgy élhették meg ezeket az időket, hogy végre valamit lehet csinálni. Nagyon tudatos politika volt ez, ami szerencsére nem mentette meg a Kádár-rendszert, viszont az utóéletét erősen megkeseríti. Nemcsak az itt maradt édeskés érzések miatt, hiszen bőven lehetnek keserű érzések is, hanem azért, mert ezekkel az érzésekkel a politikában vissza lehet élni, és a demokráciát legalábbis viszonylagossá lehet tenni. Ez a legfontosabb következménye a Kádár-korszaknak.
– Az egyetemen is megmaradt ez az érzés? Azért kérdem, mert a történelem erősen ideológia lúgozta tárgynak számított akkoriban.
– A katonaság bezártsága után már alig vártuk az egyetemet, az a szabadság utáni vágyaink netovábbja volt. Tényleg jó helynek számított az ELTE bölcsészkara, volt hangulata, nemritkán a kihelyezett tagozatokon valamely vendéglátóipari helyiségben. A nyolcvanas évek elején a történészek már izgalmas kérdéseket vetettek fel előadásokon. Az mondjuk jó lett volna, ha tanáraink közül valaki néha megáll, és azt mondja: kérdezzenek a világról. Amit akarnak. Az hasznos lett volna. Mert annyi mindent nem tudtunk, annyi mindenről fogalmunk sem volt, és közben annyi mindent tömtek a fejünkbe…
– Hogyan választotta annak idején témájául a kék cédulás választásokon elkövetett csalásokat? A nyolcvanas években ez még tabunak számított.
– Éppen az egyetemen meglévő szabadság adott rá lehetőséget. Egyik tanárom ajánlotta általában a választásokat, nagyon jól tudva, hogy eljutok az 1947-es kék cédulás választási csalásokig, amellyel a kommunista párt hatalomra jutott. Később ebből írtam a doktorimat is, még később az egyik első könyvemet. A nyolcvanas évek egyébként átkozottul izgalmas évtized volt, mert akinek valami kis orra volt a történelmi változásokhoz, az érezte, hogy itt valami hamarosan történik. Hiszen az ország az évtized elején már a csőd szélére jutott, 1985-től pedig már nyilvánvaló volt a rendszer haláltusája. A történelem engem mindig is foglalkoztatott. Van, akit a jövő érdekel, van, aki a jelenben érzi jól magát, és van, aki a múlt iránt fogékony. A múlt nem ellentéte a jövőnek, hanem forrása. Együtt futnak velünk, és ha a kettő nem öli ki egymást, akkor harmóniába kerülhet egy nemzet sorsa, de ugyanígy az egyén sorsa is. Ha vannak olyan erők, amelyek a múltat kijátsszák a jövő ellen, akkor lehet baj. Ha a múltat elnyomják, ha – ahogy énekelték – végképp el akarják törölni, megroppan egy nemzet önérzete, tartása. A történész feladata, hogy a kívánt összhangot valahogy elősegítse a maga eszközeivel. Ezek nem túl jelentős eszközök, de szívós munkával sok mindent el lehet érni. Főleg a tantermekben. Ösztönösen vállaltam ezt a feladatot. Az ösztönt igen fontosnak tartom, fontosabbnak a tudásnál is.
– A történelmi munkái mellett szépirodalommal is foglalkozik. Miért tartja fontosnak, hogy írjon?
– Azért, mert egy nemzet, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy a magyar nemzet léte kultúráján áll vagy bukik. Ebbe irodalom, nyelv, még a történelem is belefér. Tehát a kultúrája és a sorsa tartja a magyarságot. A vér harcában már többször csatát vesztett – nem kell mondani a tatár dúlást, a törökök másfél évszázadát, a betelepítéseket –, és ma is vesztésre áll. Viszont a kultúrájával ezt mindig ellensúlyozni tudta. Olyan vonzó műveltség ez, hogy ezért mindig jó volt magyarrá válni azoknak, akik ide érkeztek, például az én nagyapámnak is, vagy akik itt éltek idegen tömegek. Emiatt a legveszélyesebb támadásnak a magyar műveltség elleni támadást látom, ezen belül is a kultúraiszony megteremtését. Az embereket olyanná teszik, hogy iszonyodjanak a valós kulturális értékektől. Ezért erre a területre kell összpontosítani, ennek pedig egyik legfontosabb része az irodalom. Tizennégy történelmi munkát írtam, de úgy gondolom, a szépirodalom útján is erősíteni kell a nemzethez kötődés érzését. Kezdetben elbeszéléseket írtam, egyik írásomat az év novellái közé választották. Legutóbbi regényem – Ahogy rendeltetett címmel – éppen a hetvenes évek Magyarországáról szól, és arról a vonzásról, amit a magyar kultúra, sors kelt. Írásaimért megkaptam a Magyar Írók Egyesületének nagydíját, amire igen büszke vagyok.
– A betegség is élete része lett. Hogyan viseli?
– Harminchárom éves koromban gyógyíthatatlan betegséggel lepett meg a sors. Az első szervátültetés nem sikerült, aztán a második igen, azóta megvagyok, de azért más a viszonyom a világhoz. Az élethez és a halálhoz. Az az igazság, hogy az ember mindennap szembesül ennek a kettőnek a létezésével. A szerencsés ember csak egyszer találkozik a halállal. Aki kevésbé szerencsés, azzal együtt fut éveken keresztül, és azt hiszi, hogy lehagyhatja. Én nem hittem ezt soha. Éreztem mindig, hogy itt van mögöttem, és ennek ellenére vonszoltam magam tovább. Megtört a betegség. S hogy el tudtam viselni ezt a terhet, köszönöm feleségemnek, Földesi Margitnak, aki az élet minden rezzenésében társam, meg lányaimnak, Dorkának és Annának. Ha elgondolkodom, hogy mi a dolgunk az életben, azt mondom, hogy a terhet cipelni. A teher az ember isteni eredetének hite. A teher az ember vágyainak, az ember tökéletlenségének érzése. Aki ez iránt fogékony, annak a teher a nemzet sorsa. Mindezt cipelni kell. Le lehetne dobni, vannak, akik ledobják, és könnyen táncolnak a világban, előrejutnak, érvényesülnek, megaláznak másokat, tobzódnak, ezt lehet. De ők nem tudják ennek a következményeit. Én azok közé számítom magam, akiknek cipelni kell a terhet. Nem fogom föl adománynak, bár jól nézne ki, csak tényként kezelem. Cipelni kell, akkor is, ha tudja az ember, hogy agyonnyomja. Azt üzenném mindenkinek, hogy van értelme. És ez az út teremtéstől a megváltásig tart.
__________________________________________________________________
SZERENCSÉS KÁROLY (1960)
egyetemi docens, kandidátus
Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék
e-mail: ady01@t-online.hu , egyetemi: rmet@freemail.hu
telefon: 06 30 611 6356
szobaszám: II/223.
fogadóóra: K 11-12 és Sz 11-12
Tanulmányok:
ELTE BTK történelem-orosz, 1980–1985
Szakmai életrajz:
1988 egyetemi doktor (dr. univ.) (Új és legújabbkori magyar történelemből)
1996 történelemtudomány kandidátusa
1985–1986 Magyar Külügyi Intézet, tudományos segédmunkatárs
1986–1988 ELTE ÁJK Államigazgatási Jogi Tanszék könyvtára
1988–1991 tanársegéd ELTE BTK Új és Jelenkori Magyar Történeti Tanszék
1991–1998 adjunktus
1998-tól docens
Tudományos konferenciák
1997 1947-es választások utáni politikai helyzet.Kovács Imre emigrálása. Tudományos emlékülés. 1997. november 18.
A nemzeti demokrácia időszerűsége. Tudományos Konferencia Sulyok Dezső születése 100. évfordulóján. Pápa, 1997. Április 5. (Szövege kiadva a dr. Herman Imre által szerkesztett füzetben. ISBN:963 03 4432 7
Szerencsés Károly: „A demokrácia esélyei Magyarországon 1945-47.”
Kovács Imre Emlékkonferencia. 2000.november 18. XX. Század Intézet, Budapest.
Szerencsés Károly: „Magyar parlamentarizmus 1944-1949.”
Parlament és parlamentarizmus. Tudományos konferencia az Országház átadásának 100. évfordulóján a magyar parlamentben. 2002. október 8.
Szerencsés Károly: A kékcédulás választások 1947.
Fesztivál a határon: „A kékcédulás választások és a baloldali hatalomátvétel”. Kőszeg, 2002. augusztus 24.
3.Szerencsés Károly: „ A szociáldemokrácia szerepe a magyar demokrácia kísérletben 1944-48”
Gondolatok a szociáldemokráciáról Tudományos konferencia. 2003. április 25. XX. Század Intézet, Budapest.
Szerencsés Károly: „Választások és népakarat”
Választások és népakarat. Tudományos konferencia. 2003. június 5. XX. Század Intézet, Budapest.
Szerencsés Károly: „Petíciós per Magyarországon 1947.”
Perek és összeesküvések. Tudományos konferencia. 2003. november 7. XX. Század Intézet.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely : előadás a Kodolányi János Főiskolával és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesülettel közösen szervezett tanár továbbképzés keretében. (2003)
Magyar Közösségi Ház, Kassa: előadás a Kodolányi János Főiskola, a Zürichi Magyar Történelmi egyesület és a Kassai Polgári Klub szervezésében, a tanár továbbképzés keretében. (2003)
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Tusnádfürdő, 2004. július 18-25. Előadás 2004. július 21.: Győztesek és vesztesek problematikája, nemzeti sorskérdések a XX. században.
Szerencsés Károly: Választások Magyarországon – 1985. “Keleten a helyzet változatlan? – Azok a forrongó 80-as évek.” Tudományos konferencia. XX. Század Intézet, 2004. november 18-19.
Szerencsés Károly: Mit értett József Attila a történelemből? A Magyar Írók egyesületének tudományos emlékülése József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából. Budapest, 2005. január 27. (Petőfi Irodalmi Múzeum)
Szerencsés Károly: Magyarország megszállt állam. Felszabadulás? Megszabadulás? Megszállás? Tudományos műhelybeszélgetés. MTT. 2005. április 16.
Szerencsés Károly: “Akaratunk ellenére – A Trianon-szindróma 1920-2004” “Trianon-85 éve töretett szét Magyarország”. Tudományos konferencia. PPKE Történettudományi Intézet. 2005. május 4.
Szerencsés Károly: Ügynökvilág Magyarországon. Szakkollégiumi beszélgetések (ELTE) 2005. április 7.
Szerencsés Károly: Csapdák és perspektívák: Magyarország 85 évvel Trianon után. Kárpát-medencei fiatalok regionális találkozója. Dabas, 2005. Június 4.
Szerencsés Károly: Választások és népakarat a XX. században. Budapesti Nyári Szabadegyetem (ELTE ÁJK. MÁSZ, BMF) Budapest, 2005. július 6.
Szerencsés Károly: “Pozitív beletörődés? – a Kádár-rendszer Magyarországon”. – “a közös barakk” – Kárpát-medencei magyar sors a vasfüggöny mögött (1945-1990) Nemzetközi Konferencia. Mátrafüred, 2005. július 26.
Karoly Szerencsés: After-effects of the presence of the Red Army in Hungary 1944-1956. “The soviet repression against the societies of Eastern and Central Europe”. Nemzetközi konferencia. Tomaszow Mazowiecki, Lengyelország. 2005. Szeptember 8-10.
Szerencsés Károly: Magyar cseh-szlovák kapcsolatok 1945-1949. Szlovák-magyar együttélés. Nemzetközi tudományos konferencia. Budapest, szlovák nagykövetség. 2005. november 28.
Szerencsés Károly: Azok az ötvenes évek. Előadás a Budaörsi Napokon. 2006. március 30.
Szerencsés Károly: Kompország, Magyarország Európában 1945-2006. Budapesti Nyári Egyetem, 2006. augusztus 17.
Szerencsés Károly: Cél a szabadság: forradalom és szabadságharc Magyarországon 1956. Budapesti Nyári Egyetem, 2006. augusztus 18.
Szerencsés Károly: A forradalom következményei. Tudományos konferencia, Szekszárd, Garay János Gimnázium. 2006. október 14.
Szerencsés Károly: Álomból rémálomba. Kiállítás megnyitó, 2006. Október 22. Szombathely Savaria Múzeum.
Szerencsés Károly: Elhatárolás, megtorlás, bosszú. Magyar miniszterelnökök bírósági perei, mint a megtorlások jelképes aktusai. Megtorlások a XX. századi Magyarországon. Tudományos konferencia. 2006. december 6-8. Salgótarján.
Szerencsés Károly: “Átmenet a koncentrációs tábor és az őrültek háza között”. Sződligeti Szabadegyetem, 2007. február 22.
Szerencsés Károly: A Kádár-korszak. Szent Angéla Gimnázium. 2007. február 26.
Szerencsés Károly: Korrigált népakarat. Tudományos konferencia, Békés Megyei Levéltár, 2007. május 18. Gyula
Szerencsés Károly: “Pozitív beletörődés”, a Kárár-rendszer fénykora. X. Kárpát-medencei magyar történelemtanárok találkozója, Mátrafüred, 2007. július 25.
Szerencsés Károly: Forradalom és Kárár-rendszer. Szabadkai Nyári Akadémia, Szabadka. 2007. Augusztus 9.
Szerencsés Károly: Forradalom és megtorlás. Rákóczi Szövetség “Glória Victis” rendezvénysorozat. Budapest, Műszaki Egyetem, 2007. október 23.
Szerencsés Károly: A II. világháború és következményei. (1944-1990) A Szövetség a Nemzetért Alapítvány Civil Akadémiája, Bp. Polgárok Háza. 2008. január 3.
Szerencsés Károly: A magyar társadalom a XX. század második felében. Megyei történelem központi szakkör, Szekszárd, Garay János Gimnázium. 2008. február 15.
Szerencsés Károly: A kékcédulás választások és a fordulat éve. Révfülöpi Téli esték. 2008. február 21.
Szerencsés Károly: 1956 és következményei. XI. Kárpát-medencei történelem tanár tábor. Mátrafüred, 2008. július 24.
Szerencsés Károly: Költő és történelem. Emlékest József Attila születésének 103. Évfordulója alkalmából. Fővárosi Román Önkormányzat és Belváros-Lipótváros Román Önkormányzat. Budapest, 2008. szeptember 26.
Tudományos ösztöndíj:
1. Közép-és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – XX. Század Intézet
Magyar miniszterelnökök a bíróság előtt témában. 2001. január – 2002. január.
2. Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány – XX. Század Intézet
Szabadság a döntésben kutatócsoport vezetésére. 2003. január- szeptember
3. Magyar Ösztöndíj Bizottság – Oktatási Minisztérium
Magyarország Cseh szemmel 1944-1949-témában. 2003.június-2003.szeptember. ( OM E-7562/2003)
4. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2003.szeptember – 2006.augusztus.
A klasszikus Kádár-korszak ( A hetvenes évek Magyarországa) témában.
(BO/00268/03)
Nemzetközi kapcsolatok:
Károly Egyetem, Prága. Rendszeres kutatások és előadások Prágában. Legutóbb: „Magyarország cseh szemmel 1944-1949” – témában, három hónapos állami ösztöndíjjal.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely : előadás a Kodolányi János Főiskolával és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesülettel közösen szervezett tanár továbbképzés keretében. (2003)
Magyar Közösségi Ház, Kassa: előadás a Kodolányi János Főiskola, a Zürichi Magyar Történelmi egyesület és a Kassai Polgári Klub szervezésében, a tanár továbbképzés keretében. (2003)
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Tusnádfürdő, 2004. július 18-25. Előadás 2004. július 21.: Győztesek és vesztesek problematikája, nemzeti sorskérdések a XX. században.
Elismerések:
A “Rebellis tartomány” c. munkám (Földesi Margittal) az Új Képes történelem sorozat keretében elnyerte a könyvtárosok Fitz József díját 1998-ban.
Elismerő oklevél a XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományok szekciójában díjnyertes munka témavezetői tevékenységéért. 1999.
Elismerő oklevél a XXV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Humán Tudományok szekciójában díjnyertes munka témavezetői tevékenységéért.
A Magyar Írók Egyesületének 2005. évi nagydíja. (Liza-díj.) Írói, történészi tevékenységéért.
Nyelvtudás: orosz, cseh, angol
Oktatási terület:
20. századi magyar történelem
Magyarország története 1944-1990.
Választások, parlamentarizmus Magyarországon 1918-1990.
Revízió, országgyarapítások és kormánypolitika Magyarországon 1938-1947
Demokrácia vagy diktatúra. Politikai küzdelmek Magyarországon 1944-1949
A magyarországi sztálinizmus: a Rákosi rendszer
Az ítélet: halál! Magyar miniszterelnökök a bíróság előtt.
Pozitív beletörődés. A Kádár-korszak Magyarországa.
A Doktori Iskola alapítója és tanára:
A politikai küzdelem eszközei Magyarországon 1944-1990. (A választási csalástól a hangulatjelentésekig)
A Márton Áron Szakkollégium tanára
Rebellis tartomány: Magyarország 1944-1990.
Kutatási terület: XX. századi magyar történelem, ezen belül is a második világháború utáni periódus. Szűkebb kutatási terület: Választások, választójog Magyarországon a XX. században., Revízió, országgyarapítások és kormánypolitika Magyarországon 1938-1944, Politikai küzdelmek Magyarországon 1944-1948. A pártállam Magyarországon 1949-1956., Krízishelyzetek és sorsfordulók a XX. századi Magyarországon. , A nemzeti demokrácia politikai szere a XX. század derekán., Miniszterelnökök a bíróság előtt 1945-1958., A Kádár-korszak, különös tekintettel a hetvenes évekre. Magyar-cseh- szlovák kapcsolatok a XX. században.
Szakdolgozati témakörök:
1. Választójog, választások és parlamentarizmus Magyarországon 1919-1990.
2. Revíziós gondolat, revízió országgyarapítások és kormánypolitika Magyarországon 1938-1944.
3. Politikai küzdelmek és intézményrendszer Magyarországon 1944-1949.
4. Politikai perek Magyarországon 1945-1958.
5. A sztálinista állam, intézményrendszer, működés. 1949 – 1956.
6. Forradalom és szabadságharc 1956.
7. A Kádár –rendszer. Megtorlás és konszolidáció. A Kádár-rendszer sajátosságai, nemzetközi körülményei és bukása 1956-1990.
8. A demokratikus jogállam megteremtésének folyamata és körülményei Magyarországon. 1988-1990.
Hobbi:
Szépírói munkássága:
Kötet: Rákosi Mátyás a Forgács utcában (novellák, esszék) Kairosz, 2003.
Az év novellái 2004. Antológia. Válogatta és szerkesztette: Nagy Gábor, Bíró Gergely. Magyar Napló 2004. Benne: Szerencsés Károly: Rákosi Mátyás a Forgács utcában. (Novella)
Szépirodalmi alkotásai főként a Lyukasóra című irodalmi lapban jelennek meg.
2004:
Hurrá, nyalunk! (novella) 2004. július
A forrónadrág és a hidegháború (novella) 2004. október
Publikációk:
Válogatott publikációk:
A/ Önálló kötet:
Szerencsés Károly: A nemzeti demokráciáért (Sulyok Dezső 1897-1997) Pápa, 1997. 352 p. ISBN: 963 03 4239 1
Szerencsés Károly: Az ítélet: Halál! Magyar miniszterelnökök a bíróság előtt. Budapest, 2002. Kairosz Kiadó, 423p. ISBN: 963 6404 65 1
Szerencsés Károly: A kékcédulás hadművelet (Választások Magyarországon 1947.) Budapest, 1992. IKVA Kiadó, 120 p. ISBN: 963 7757 082
Szerencsés Károly: Magyarország története 1945-1975. Budapest, 1991-92.(4 kiadás) IKVA Kiadó, 166 p. ISBN: 963 7757 35 0
Szerencsés Károly: A politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után. Budapest, 1990-1992. (4 kiadás) IKVA Kiadó, 104 p. ISBN: 963 7757 34 1
Szerencsés Károly: Tizenhárom életrajz. Budapest, 1991. Tankönyvkiadó, 66p. ISBN: 963 18 3595 2
Szerencsés Károly – Földesi Margit: A rebellis tartomány. Budapest, 1998. Magyar Könyvklub – Helikon Kiadó, 104 p. ISBN: 963 548 842 4
Szerencsés Károly – Földesi Margit: Halványkék választások. Magyarország 1947. Budapest, 2001. Kairosz Kiadó, 387 p. ISBN: 963 9302 81 3
Szerencsés Károly- Földesi Margit: A megbélyegzés hatalma. Pfeiffer Zoltán 1990-1981. Kairosz Kiadó 2003. 381 p. ISBN: ISBN 963 9484 41 5
Szerencsés Károly: Rákosi Mátyás a Forgács utcában. Bizarr iratok. (Novellák, esszék) Kairosz Kiadó, 2003. 251 p. ISBN: 963 9568 01 5
Szerencsés Károly – Simon István: Azok a kádári „szép napok”. Dokumentumok a hetvenes évek történetéből. Kairosz Kiadó, 2004. ISBN: 963 9568 759
Szerencsés Károly: Ahogy rendeltetett. (Regény) Vadló Kiadó, 2007.
Szerencsés Károly-Estók János: Híres magyar nők. Kossuth Kiadó, 2007.
Szerencsés Károly – Földesi Magit: A magyar forradalom és szabadságharc kalendáriuma. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. 82 p. ISBN: 963 195789 6
Magyarország 1938 egy amerikai szemével. Margaret Bourke-White fotói. Szerencsés Károly esszéivel. Strausz Péter jegyzeteivel. Szerk.: Kádár Lynn Katalin. L’Harmattan Kiadó, 2008. 108 p. ISBN 978 963 236 005 8
B/ Könyvfejezet:
1. Tisztelt Ház! A magyar országgyűlések története 1848-1998. Budapest, 1998. PTTT Kiadó, szerk.: Stemler Gyula, Tombor László, 219 p.
ISBN: 963 03 4611 7
Szerencsés Károly : Parlament a pártállamban 1949-1990. 167-204 p. és Közjogi fordulat – alkotmányozás 1990-1998. 205-118. p.
2. Magyarország története 1918-1990. Egyetemi tankönyv. Budapest, 1996. Korona Kiadó, szerk.: Pölöskei Ferenc, Gergely Jenő, Izsák Lajos. 347. p. ISBN: 963 8153 55 5
Szerencsés Károly: A Kádár-korszak. 234-266. p.
3. Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Budapest, 1993. Cégér Kiadó, szerk.: Dus Ágnes, 237 p. ISBN: 963 81 0702 2
Szerencsés Károly: Magyarország miniszterelnökei 1952-1990. 187-237. p.
4. A XX. század krónikája. Budapest, 1995. Officina Nova, 1463 p. ISBN: 963 477 004 5
Szerencsés Károly: Az 1945 utáni magyar történelemi tárgyú cikkek. 644-1426 p.
5. Officina egyetemes lexikon. Budapest, 1994. Officina Nova, szerk.: Markó László. 1007 p. Ebben a magyar történelmi tárgyú szócikkek. ISBN: 963 818587 2
6. A magyarok története. Officina_’96 Kiadó, 2006. Szerkesztette: Karádi Ilona. 116 p. ISBN 963 9464 68 6 (Társszerző)
7. Budapest krónikája. A kezdetektől napjainkig. Corvina Kiadó, 2007. Szerk.: Bart István. Budapest az ötvenes években. ISBN 978 963 13 5676 2
C/ Tanulmányok kötetben:
1. Szerencsés Károly: Predesztinált választások 1947. In.: A magyar parlament 1944-1949. Budapest, 1991. Gulliver Kiadó. Szerk.: Hubai László, Tombor László. 320 p. ( 105-143. p.) ISBN: 963 7447 01 6
2. Szerencsés Károly: Békés forradalom. In.: Ötven nagyon fontos évszám. Budapest, 1995. Lord Kiadó. Szerk.: Poór János. 363 p. (357-363 p.) ISBN: 963 85 163 72
3. Szerencsés Károly: Az 1867-1990 közötti történelem tanításának neuralgikus pontjai. In.: Új törekvések a történelemtanításban. Budapest, 1993. Keraban Kiadó. Szerk.: V. Molnár László. 191 p. ( 101-112.p.) ISBN: 963 8146 13 3
4. Szerencsés Károly: Blue system. In.: Skandalum. Magyar közéleti botrányok. 1843-1991. Budapest, 1993. T-Twins kiadó. Szerk.: Gerő András, 250 p. ( 216-234. p.) ISBN: 963 7977 32 5
5. Szerencsés Károly – Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság és a Magyar Szabadság Párt. In.: Vissza a történelemhez. Budapest, 1997. Napvilág Kiadó. Szerk.: Izsák Lajos, Stemler Gyula. 434 p. 73-881.p.) ISBN: 963 85 557 3 4
6. Szerencsés Károly: A parlamentarizmus korlátai. In.: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Budapest, 2000. ELTE BTK. 553-563.p. ISBN: 963 463 355 2
7. Szerencsés Károly: Választójog és választási rendszerek Magyarországon 1848-1989. In.: Választástudományi tanulmányok. Szerk.: Dezső Márta, Kukorelli István. Budapest, 1999. ISSN: 1419-3523
8. Szerencsés Károly: Magyarok cseh(szlovák) szemmel. In:. Század Intézet Évkönyve 2003.
9. Szerencsés Károly: A vörös hadsereg jelenlétének következményei Magyarországon 1944-1956. In.: Represje sowietskie wobec narodow Europy 1944-1956. Aténa Kiadó, Zélow 2005. 451.p. (279-295.p) ISBN 83-922460-5-5
D/ Tanulmányok folyóiratban:
1. Szerencsés Károly: Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei. Levéltári Szemle 1995. 3. Sz. 88-97. p. ISSN: 0457-6047
2. Szerencsés Károly- Simon István: Csehszlovákia megszűnése és a szociáldemokrácia. Valóság 1995. 4. Sz. 80-94. p. ISSN: 0324-7228
3. Szerencsés Károly: Választójog Magyarországon 1919-1989. Jogállam 1993. 2. Sz. 102 – 116. p. ISSN: 1216-8688
4. Szerencsés Károly – Földesi Margit: Levelek Londonba, anno 1947. Valóság 1997. 7 sz. 110-113.p. ISSN: 0324-7228
5. Szerencsés Károly: The limitations of Parliamentarism. ( Inter-Party Conferences in Hungary 1945-1947) Central European Political Science Review. 2002. 8.sz. ISSN: 1586-4197
6. Szerencsés Károly: Petíciós per, 1947. Valóság 2004. 6. sz. 3-49.p. ISSN: 0324-7228
7. Szerencsés Károly: Életfogytiglani emigráció. Rubicon, 2008.1.sz. 12-23.p.
E/ Válogatás a nem lektorált cikkekből:
Szerencsés Károly: Sikertelen politikus erkölcsi magaslaton. Magyar Nemzet 1995. május 18.
Szerencsés Károly: Emlékirat 1861-ből. Magyarország, 1997. 2. sz.
Szerencsés Károly: Hogyan nem lett miniszterelnök Sulyok Dezső. Magyarország, 1997. 3. Sz.
Szerencsés Károly: A nemzeti demokrata. Magyar Nemzet, 1997. III. 28.
Szerencsés Károly: „Kék cédulás hadművelet” . Magyarország 1997. 25. Sz.
Szerencsés Károly: Veszedelmes szavak. A Holnap elnémítása és a sajtószabadság. Magyar Nemzet 2001.május 5.
Szerencsés Károly: Kétezred milliméteres hiba. Magyar Nemzet 2001szeptember 8.
Szerencsés Károly: Szánalmas diadal. Választások Magyarországon 1953-ban. Magyar Nemzet 2001. január 27.
Szerencsés Károly: A szenteste akkor szerdára esett. 2000. december 23.
Szerencsés Károly – Földesi Margit: Elkábítva hagytam el az országot. San Francisko-i beszélgetés Pfeiffer Magdolnával. Magyar Nemzet 2001. augusztus 4.
Szerencsés Károly: Nemzetgyűlés és razzia. Magyar Nemzet 2001július 21.
Szerencsés Károly: Hideg megfontoltsággal. Magyar Nemzet 2000. október 28.
Szerencsés Károly: Gránitba harapnak uraim! Magyar Nemzet 2000. november
25.
Szerencsés Károly: Szoboralakzattan. Szabad-e nekünk akarni a győzelmet? Magyar Nemzet, 2002. augusztus 31.
Szerencsés Károly: Célkeresztben. ( A „B. Szabó ügy”) Magyar Nemzet, 2002. december 28.
Szerencsés Károly: Demokrata és magyar. (Gondolatok Vázsonyi Vilmos, Sulyok Dezső és Pfeiffer Zoltán politikai örökségéről). Magyar Nemzet, 2004. május 8.
Szerencsés Károly: Szájbiggyesztők. Hangulatjelentések a hetvenes évekből. Magyar Nemzet, 2004. augusztus 14.
Szerencsés Károly: Minden zaklatás nélkül. Választások Magyarországon a hetvenes években. Magyar Nemzet, 2004. október 9.
Szerencsés Károly: Az értekezlet. Központi eligazítás és feddés a sajtónak, 1979. Magyar Nemzet, 2004. december 11.
Szerencsés Károly: Se kézzel, se szóval. József Attila és Rákosi Mátyás az Aradi utcában. Magyar Nemzet, 2005. február 19.
Szerencsés Károly: Nemzeti nyomor. József Attila: politika az értelemig és tovább. Lyukasóra,,2005. április.
Szerencsés Károly – Földesi Margit: Feketevágás. A Vörös Hadsereg jelenlétének következményei Magyarországon. Magyar Nemzet, 2005. április 2.
Szerencsés Károly: Kádár, kisbetűvel. Magyar Nemzet, 2005. április 30.
Szerencsés Károly: És elment az utolsó szovjet katona is… Magyar Nemzet, 2005. június 18. (Interjú)
Szerencsés Károly: Vagy mi az ördögöt?… Irányított közvélemény a hetvenes években. Magyar Nemzet, 2005. június 25.
Szerencsés Károly: A lánc szeme (Az állampárt a hetvenes években) Magyar Nemzet, 2005. október 8.
Szerencsés Károly: Ahogy lehet. (Illyés Gyula XX. százada). Lyukasóra, 2006. március.
Szerencsés Károly: Külön kenyér. “Népjóléti” döntések a hetvenes években. Magyar Nemzet, 2006. július 29.
Szerencsés Károly: Szabad személyek imája. Egyház a hetvenes években. Magyar Nemzet, 2006. szeptember 16.
Szerencsés Károly – Földesi Margit: Ítélet az óraszalonban. Magyar Nemzet, 2007. február 10.
Szerencsés Károly – Földesi Margit: A nagy puccs. Magyar Nemzet, 2007. február 23.
Szerencsés Károly: Bukásmentes alapszervezet. A KISZ a hetvenes években. Magyar Nemzet, 2007. március 24.
Szerencsés Károly: A piszkos trükk. Magyar Nemzet, 2007. augusztus 25.
Szerencsés Károly: Ellopott tavasz. Prága 1968. Magyar Nemzet, 2008. augusztus 16.
Tanulmányok az elektronikus világhálón:
1. Szerencsés Károly: Választások és népakarat Magyarországon. www.xxszazadintezet.hu
2. Szerencsés Károly: A szociáldemokrácia szerepe a magyar demokrácia kísérletben 1944-1948. www.xxszazadintezet.hu
3. Szerencsés Károly: Petíciós per 1947. www.xxszazadintezet.hu
4. Szerencsés Károly: Hangulatjelentések a hetvenes évekből. www.xxszazadintezet.hu
Televíziós ismeretterjesztés.
Az elátkozott XX. század. Szerencsés Károly és Szöllős István filmsorozata 1-10.rész. ( Szakértők: Pölöskei Ferenc, Salamon Konrád, Romsics Ignác, Gergely Jenő, Pritz Pál, Földesi Margit, Szakács Sándor, M.Kiss Sándor.) Magyar Televízió 2.csatorna 2002.
Függetlenség kifelé, szabadság befelé. Film Pfeiffer Zoltán életéről. Rendező: Mihályffy Sándor, szakértő: Szerencsés Károly. Magyar Televízió, 2. csatorna. 2002.
Magyar Történelmi Arcképcsarnok. Sulyok Dezső. Szakértő: Szerencsés Károly. Duna Televízió, 2002.
Szellembridzs. Beszélgetés történelemről, irodalomról, magyar sorskérdésekről. 5 x 1 óra. Zenit TV 2005. április-május. (Gyurkovics Tibor, Földesi Margit, Szerencsés Károly)
Még nem késő. Irodalom, történelem, nemzet. 16x 30 perc. Echo TV. 2005. Szeptember-december (Gyurkovics Tiborral, Földesi Margittal)
Még nem késő. Irodalom, történelem, nemzet. 52x 48 perc. Echo TV. 2006. (Gyurkovics Tiborral, Földesi Margittal)
Az áruló kacsintott. Forradalom 1956 és a Kádár korszak. Történelmi sorozat. Echo TV. 28x 48 perc. 2006.
Az elátkozott szabadság. A rendszerváltoztatás és következményei. Történelmi sorozat. Echo TV. 2007 január –