Szent Péter esernyője

Június 9-én egészséges, néhány órás újszülött kisfiút találtak a Péterfy Sándor Utcai Kórház bejáratánál elhelyezett babamentő inkubátorban. Nem telt el egy hét sem, újra jelzett a kórházi dolgozóknak az inkubátorhoz kapcsolt riasztó: ismét egy egészséges kisfiút tett valaki oda. Nem tudni, köze volt-e ehhez annak, hogy a sajtó beszámolt az első esetről, de tény, hogy a gyors egymásutániság nagyon ritka. A Péterfy kórházhoz az inkubátort tavaly szeptemberben tették ki, és egészen mostanáig egyetlen gyereket sem helyeztek el benne. Sőt, az országban vannak olyan évek óta működő inkubátorok, amelyekre még soha senki nem bízott újszülöttet.

A budapesti – azóta bezárt – Schöpf-Mérei-kórházban 1996-ban indult a Babamentő Program a krízishelyzetben lévő nők megsegítésére, itt helyezték ki az első babamentő inkubátort is. Most összesen 27 ilyen eszköz működik az ország különböző kórházainál. Az utolsót az idei gyereknapon adták át Cegléden. Ott azután kezdtek gyűjtést szervezni inkubátorra, hogy tavaly év végén csecsemőholttest került elő egy szemetes konténerből.

Állatkerti biciklitároló, diszkó

Magyarországon kezdtek először babamentő inkbutárokat tenni kórházak elé. Később Szlovákia is követte a példát. Hasonló program más országokban is van – Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban – de ott inkább bölcső vagy rácsos ágy van erre a célra. A magyar rendszer lényege, hogy azok az anyák, akik valamilyen okból nem tudnak gondoskodni újszülöttjükről, az inkubátorba helyezéssel hozzájárulnak a baba titkos örökbeadásához. A csecsemő hathetes koráig gondolhatják meg magukat, az örökbefogadást ezután az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat intézi.

Még ha ennél biztonságosnak számító helyről is van szó, a gyermek kitevése kimeríti a családi állás megváltoztatása btk-tényállását, ami akár öt év szabadságvesztéssel is büntethető. Ezzel gyanúsította meg, és kezdte el keresni a rendőrség 2007 novemberében azt az anyát, aki dunaújvárosi I-es számú rendelőintézet gyermek ügyeleténél, az ügyelet két ajtaja közötti bejáróban hagyta csecsemőjét egy levélle, amelyben megírta, lemond róla. Dunaújvárosban ekkoriban még nem volt inkubátor, azóta már van.

Kórházi lift pótolta a megrongált inkubátort

Előfordult azért, hogy a rendőrség figyelembe vette: az anya a körülményekhez képest minden tőle elvárhatót megtett. Tavaly nyáron  a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ diósgyőri telephelyén, az egyik kórházi liftben találtak csecsemőt. A plédbe, törölközőbe bugyolált kislány mellett egy cédula volt, rajta, hogy mikor született. A kórháznál volt ugyan inkubátor, de megrongálták, akkor éppen üzemképtelen volt. A rendőrség mindezt mérlegelve nem indított eljárást.

A babamentő program kezdetén még az inkubátorok sem voltak védett helyek az anya büntetlensége szempontjából, 2005-ig még ez is családi állás megváltoztatásának számított. Volt is rá példa, hogy büntetőeljárás indult ilyen ügyekben. Székesfehérváron, ahol 1996 óta van babamentő inkubátor, 2000-ben, 2002-ben, 2004-ben került be újszülött baba, és mindegyik esetben rendőrségi nyomozás is indult, tudtuk meg a Fejér Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) igazgatójától.

Inkubátorbabák, akikről tudunk

A babamentő inkubátorok kihasználtsága nagyon hektikus, derült ki, miután körkérdést intéztünk a megyei területi gyermekvédelmi szolgálatokhoz. Hajdú-Bihar megyében 1999 óta összesen négy baba került a két ottani babamentő inkubátor valamelyikébe. Tolna megyében eddig egy babát találtak inkubátorban, 2010-ben. A békéscsabai inkubátorban két újszülöttet hagytak, mindkettőt 2007-ben. Veszprémben szintén két csecsemő került babamentő inkubátorba, egy 2005-ben, egy két évvel korábban. A kecskeméti és a gyulai inkubátorban egyáltalán nem került még baba, bár az előbbi körülbelül hat, az utóbbi hét éve működik. A székesfehérvári inkubátorba sem tett senki újszülöttet 2004 óta, és ugyanez a helyzet a 2007-ben átadott dunaújvárosival is.

Országos összesítés nem készült. Radoszáv Miklós, a fővárosi Tegyesz szakértője szerint az országos átlag évi egy-két inkubátorbaba, volt olyan év, amikor négy-öt volt, máskor egy sem. A területi különbségeket a szakértő indokolhatja az is, hogy az inkubátorok elhelyezkedése nem egyforma, vannak, amelyeket nehezen lehet észrevétlen megközelíteni, a kilétüket titkolni akaró anyák pedig nem akarják kockáztatni, hogy esetleg észrevegyék őket.

Néha meggondolják maguk

„Nem is az a cél az inkubátorokkal, hogy az emberek oda tegyék a gyerekeiket. Az inkubátor végső megoldás, egyébként inkább egy szimbólum: üzenet arról, hogy lehet segítséget kérni” – magyarázta Radoszáv.

Ő két olyan fővárosi esetről tud, amikor a vér szerinti szülők meggondolták magukat, és jelentkeztek a babáért a hathetes várakozási idő alatt. A  veszprémi Tegyesz vezetőjétől is értesültünk egy ilyen esetről. Radoszáv Miklós szerint ezek a szülők az élő példák arra, hogy működik az, amit elterveztek: az inkubátor emlékezteti a válságba kerülteket arra, hogy van segítség, például lehet szociális munkáshoz fordulni.

Könnyű az örökbeadás

2005 óta, mióta az inkubátoros szükségmegoldás választása már nem büntetendő, az oda helyezett gyerekek örökbeadása is könnyebbé vált, mivel már nem kell kivárni ezzel a büntetőeljárás befejeződését. Az inkubátorba kitett csecsemőket – mint az újszülötteket általában – szinte minden esetben sikerül nagyon rövid időn belül örökbe adni. Ha csak valamilyen egészségi probléma nem indokolja, nem is tartják őket a kórházban addig sem, amíg az örökbeadás hivatalosa lezárul. Általában későbbi örökbefogadó családjukhoz kerülnek addig is gondozásba.

A hajdú-bihari négy baba mindegyike legfeljebb három hónap elteltével örökbefogadó családra talált, csakúgy, mint a Tolna megyében talált baba, a székesfehérvári három baba, a békéscsabai két baba, valamint a veszprém megyei baba. Radoszáv Miklós egyetlen kisgyerekről tud csak, akit egészségi állapota miatt nem sikerült örökbe adni. Ő most gyermekotthonban nevelkedik.

Buszon egy síró újszülöttel

A 2005-ben meghozott törvénymódosítás a büntetlenség garantálásán túl előírta, hogy a válsághelyzetben lévő állapotos anyákat tájékoztatni kell az inkubátorok létezéséről. Nem is az a baj, hogy az anyák ne tudnának erről, mondta Mórucz Lajosné, a Gólyahír Egyesület elnöke. A civil szervezet célja a csecsemőgyilkosságok megelőzése. Nyílt – azaz nem titkos – örökbeadások segítésével foglalkoznak, és krízistelefont működtetnek válságba került várandós nők számára. Tíz év alatt 530 gyereket sikerült családba helyezniük, és az évi 50-60 örökbeadás mellett évente 20-25 olyan anya is akad, aki eredetileg örökbe adta volna a gyerekét, de úgy döntött, mégis vállalja, hogy felneveli ő maga.

A Gólyahír vezetője szerint az inkubátorok azért nem tudnak több anyán segíteni, mert sok esetben – a falvakból – megoldhatatlan, hogy észrevétlen elvigyék oda a gyereket. „Ha valaki megszül a lépcsőházban, hogy jut el oda? Szállhatnának taxiba, de általában erre nincs pénzük. Fel kellene szállni a buszra egy síró újszülöttel. Ez életszerűtlen” – mondta. Szerinte „az inkubátorok megoldhatatlan baja, hogy nem ott előtte szülnek az anyák”.