kb. 1 perc olvasás
MINDEN AMIT AZ IDEI SZENT KORONA-SZERTARTÁSRÓL TUDNI KELL!
2016. augusztus 29. (hétfő) Hortobágy, Vókonya-puszta
„A napnyugtakor kezdődő Szent Korona szertartás a nemzet koronázását jelképezi.
Erre a magyar közjogi hagyományok adnak lehetőséget, hiszen abban Szent Koronánk személy feletti élő minőségként, minden jog egyedüli forrásaként van jelen, és testét a nemzet és a király együttesen alkotja. Ezt a szakrális és közjogi meghatározottságot senki jogszerűen nem hatálytalanította és nem hatálytalaníthatja, így a Szent Korona ezen jogköre jelenleg is elevennek tekintendő, koronázott király hiányában is érvényes.
A Szent Korona szertartás életre hívója Pap Gábor művészettörténész.
A szertartást első alkalommal 1980-ban Budapesten rendezték meg, majd azt követően különböző helyszíneken, több alkalommal megismételték.
Műfaját tekintve a keresztény hagyományokban gyökerező betlehemezéshez, regöléshez, illetve passiójátékokhoz hasonlítható, amely átadja az Evangéliumok üzenetét a magyar népnek és az egész világnak a Szent Korona zománcképein található apostolok, arkangyalok, és szentek újtestamentumi idézetekkel történő megszólaltatásával.
A szervezők szándéka szerint, a szertartás vezetőjének és házigazdájának egyetértésével, olyan önként jelentkezett és kiválasztott férfiak személyesítik meg a Szent Korona zománcképeit, akik életükkel, és munkásságukkal példát mutatnak szűkebb és tágabb közösségüknek.
A résztvevők ezúttal a történelmi Magyarország területéről érkeznek, beleértve Moldvát, Kárpátalját, Délvidéket, Felvidéket, Csángóföldet, Erdélyt, Partiumot és természetesen a mai Magyarországot is.
Gyönyörű környezetben, a Kárpát Haza kiváló embereivel. Csángóföldtől Őrvidékig.”
Kérlek alaposan olvasd át az oldalt!