kb. 28 perc olvasás
Bölcs vagy balga, boldog-boldogtalan
Életképek, lelkivilágok és szellemtörténetek
Korrajz, arckép-életút, életbölcsesség, ars poetica
Szabad idézetek jegyzéke – 11.
Kosztolányi Dezső: A nyár
A nyár az én szerelmem, érte égek,
halálthozó csókjára szomjazom,
erdőket áldozok szilaj tüzének,
bár ajkam is hervadna el azon.
Görnyedve várom télen a szobámba,
a tűz körül álmodva csüggeteg,
lángóceánját képzeletbe látva,
mely semmivé hamvasztja a telet.
S ha lángszerelme sápadt őszbe vénül,
s zöld pártadísze hullong a fejérül,
virrasztom árva, bús menyasszonyom.
Zokogva már hülő keblére fekszem,
s elsírva ottan legnagyobb szerelmem,
sápadt, aszú haját megcsókolom…
*
A meleg Budapest története és legendái
Szerző: Ivanyos Judit
Hol buliztak a huszadik században a melegek Budapesten? Ki vállalhatta nyíltan másságát a Rákosi-korban és kiket zsarolhattak ezzel? A főváros érdekességeit bemutató sétasorozat legújabb programján több hírességről hull le a lepel, és azt is megtudhatjuk, hol zajlott a meleg közösség élete a múlt században.
http://hvg.hu/elet/20130705_Budapest_legmelegebb_helyei
*
Biblia és Pride: a mások (nemi) élete
Szerző: Balavány György
Inkább legyen egy keresztény ember meleg, mint hideg.
Alig vártam az idei Pride-ot; mocorog bennem a mondanivaló jó ideje, érintett vagyok ugyanis. Részint, mint a „jobboldali” tábor egykori – bár nyilvánosan kiiratkozott – tagja; mint homofóbiával (részben jogosan) megvádolt köz- és magáníró, aki felülbírálta és megbánta néhány korábbi nézetét. S végül, de nem utolsósorban, mint evangéliumi hívő, akitől sokan kérdik: ha a bibliai hagyományt teljes egészében komolyan veszem, miért álltam ki a tavalyi Pride mellett, vagyis: ha bűn a homoszexualitás, miként lehet pártolni mégis.
http://hvg.hu/velemeny/20130705_Biblia_es_Pride_a_masok_nemi_elete
*
Szóbonctan / CSABA
A név nem török, hanem ősmag(yar)-nyelvi eredetű név. Ezzel is más zsebében keressük a név születési bizonyítványát. Még a kezdeti juhászkodások idejéből való, amikor még egyetlen nyelvet beszélt a Föld népe.
A CSABA, BACSA, BACSÓ, BÁCS, berBÉCS stb. mind e fogalomkörből ered. A juhok nagyBECSű állatok voltak, mert gyapjúból, bőrből ruha készült, mely egy életen át hasznavehető volt. A CSABA a kiCSI BArika, azaz bárányka ide-oda forgatott, becézett alakjából állandósult.
A magyar nyelv szómegfordító képességeiből, főleg a kedves lény (gyermek, kisállat) esetében, annak megnevezésekor, minden lehetőséget kimerít. Így van a Katalinnak húsznál több becézett változata, de a Piroska, Rózsa, Erzsébet, Eszter, Anna, Éva, Zsuzsánna sem maradnak le nagyon. Ezek is mind ősmag(yar)-nyelvi eredetűek.
A kiCSI BArika CSÁBOs szépségű kis állat. A báránykák után szaladgáló kis legényke, a BACSÓ, kiCSIny mása, a kiCSI BAcsó, CSIBA, CSABA, CSABI és változataik innen erednek.
Ha török nyelvben is jelen van, azt az ősmag-nyelvből örökölték.
Az ajándék értelmi párhuzama a BECS, BECSES szóalakban is jelen van. Egy kis csecseBECSE. Vagy cseCSEBEcse. Hivatalos névmagyarázók kóborlóként is említik. E jelzőnek – a CSABA név CSA ősgyökére gondolva – lehet némi alapja. A CSA egyik jelentése: félre. Ilyen a CSÁ (irány), CSÁkó (félreCSApott), CSÁrda (az úttól félre).
Ugyanakkor a CSÁB, elCSÁBÍt az egyenestől, más irányba terel. A szépséghez is lehet köze, szép – CSÁBOs.
Az első CSABA, CSÁBOsan szép CSÁBÍtó legény lehetett, és férfiként a nők által szeretett, becézett CSABIKA.
*
A Hét Mesterlövésze
Ezekben a pillanatokban indul újra a Jazzy-rádión A Hét Mesterlövésze, az a négyszáz órás műsorfolyam, amelyet a Szélsőközép-projekt és a Forrás című könyvem mellett a munkásságom legértékesebb darabjának tartok. A Szélsőközép (csakúgy, mint két klónja, a Demokrácia Rt. és az Apokalipszis Rt.) olyan közéleti-kulturális platform (nem csak rádióműsor, hanem vele párhuzamosan futó blog) volt, amely a médiakritikát, az elitkritikát és a globalizációkritikát tekintette küldetésének. Olyan paradigmákat próbált beemelni a közgondolkodásba, amelyeket az újságok és hírportálok hasábjairól vagy a televíziók képernyőiről tudatosan és módszeresen szorítanak ki politikai valamint gazdasági érdekek. Biztos, hogy sok jogos kritika merülhet fel az egykori Szélsőközép kapcsán, de azt, hogy annyira nem csináltuk rosszul, jól mutatja, hogy a műsor – miközben kimagasló hallgatottságot produkált – ellehetetlenült a politikai és gazdasági nyomás hatására, pontosabban e két érdek összefonódásának eredményeként. Büszke vagyok, hogy a brand lezárásaként a Szélsőközép szellemét méltó módon lettünk képesek grafikus kollégám, Eötvös Gábor segítségével egy könyv oldalaira kimenteni.
A Forrás azokat a lelki és szellemi összhangzatokat foglalta rendszerbe, melyeket lét, élet és tudat struktúrájának átlátásáért folytatott évtizedes munkám során lépésről lépésre kristályosítottam ki. Arra vállalkoztam a kötettel, hogy egyetlen spirituális foglalatba integráljam a valóságot feldolgozó három módszertan, a tudomány, a művészet és a vallás legalapvetőbb vonatkozásait.
A Hét Mesterlövésze a filmművészet legnagyszerűbb darabjai iránti szenvedélyes rajongásomat kísérelte meg hanghullámokba zárni. Természetesen akad néhány mocsok szar film, amely teljes joggal kapja meg azt, amit érdemel, de ez a mától négyszáz órán keresztül, minden szombat és vasárnap délután hallható műsorfolyam valójában egy gigantikus tisztelgés civilizációnk legjelentősebb celluloidkockái előtt. Abban bízom, hogy az ismétlés révén még szélesebb nyilvánosság figyelmét tudjuk felhívni arra a hozzávetőleg ezer filmre, melyek értelmezéseit kiváló kollégáim részvételével a következő több, mint két év során ismételten a rádióhallgatók elé tárjuk. A legjobb szívvel tudom ajánlani a hétvégék délutánjait a Jazzy-n, az a munka, amit a műsorok gyártásába fektettem, kilojoule-ban nem kifejezhető. Az alábbi linken hallgathatod. Jó szórakozást és alapos okulást kívánok!
http://www.jazzy.hu/909.php?jad=1
*
BESZAROCK
Na, itt van ez a két rockopera. Az István, a király, és a Jézus Krisztus Szupersztár. De haladjunk szépen, sorban.
Tegnapelőtt a Kossuth Rádió katolikus félórájában kellemes kis átkötő zene készült a „Superstar” egyik dalbetétjéből. Két katolikus híradás közé. A zenei szerkesztő történetesen azt a dalrészt választotta erre a célra, amely a „Pilate and Christ” című dal intrója. Mivel hamarosan következett a riport, nem hallhattam, amint Pilátus ezt énekli: „Who is this broken man cluttering up my hallway? Who is this unfortunate?”…
Aki egy kicsit is tisztában van a rockopera keletkezésének körülményeivel, az ugye, eleve tudja, hogy az amúgy virággyerekek által előadott rockopera Iskarióti Júdás szemszögéből mutatja be a Nagyhetet, nem kevés „Szeretkezz, ne háborúzz!” feelinggel fűszerezve azt. Annak idején a klérus komolyan elgondolkodott rajta, hogy a művet tiltó listára teszi, ahogyan például a „Krisztus utolsó megkísértése” című Scorsese filmmel is tette. Minden esetre bárhol el tudnám képzelni ezeket a dalokat. Bárhol, csak nem egy katolikus híradóban.
Ma pedig egy internetes nemzeti televízió egyik műsorának bevezető dalaként csendült fel az István, a király egyik dala, a „Mondd, mennyit ér az ember”. A műsor vendége Vona Gábor volt. Mindenképp megmosolyogtató egy olyan dal, amiben többek közt ez szerepel: „Ó, jó uram, nem tudom már, hűséges kihez legyek?”. Illetve… megmosolyogtató… lenne. De:
Aki egy kicsit is tisztában van a rockopera keletkezésének körülményeivel, az tudja, hogy a késő Kádár kori diktatúra egyik, ha nem a legnagyobb szelepéről beszélhetünk. Liberál-cionista ügynökök által írt, és kevés kivételtől eltekintve általuk is előadott műről van szó. Minden tekintetben profi munka, ez kétségtelen. Némely dala egyszerűen gyönyörű. Csak éppen… funkcionálisan olyan, mint amikor Marx vagy Lenin a kommunista értelmiségről vizionál, aztán a gyakorlatban teljesen kiirtja az értelmiségnek még a csíráját is.
Ilyen meghasonlottak vagyunk ma majdnem mindenhol, minden élethelyzetben. Fals értékeket dicsőítünk, az igazi kincsekre pedig, amikor a lábunk elé kerülnek, homokot rúgunk a cipőnkkel, mert nekünk sem kellenek, de máséi se legyenek!
Egy azonban biztos: már a gondolkodás képességét is elfelejtettük, nem hogy a tovább gondolás művészetével élnénk.
() Varga B. Tamás ()
*
Rádiószínház – Hitel – 5/1. rész
Hitel – 5/1. rész
Részletek Széchenyi István tanulmányából
Felolvassa: Dörner György
Szerkesztő: Katona Imre József
A felvételt Kiss László és Maksay Helga készítette.
Zenei szerkesztő: Molnár András
Rendező: Csizmadia Tibor (1998)
(5/2. rész: holnap, K. 21.32)
http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2013-07-02
*
Shelley
822. július 8-án egy Ariel nevű kis vitorlás hajó az Adriai-tengerből kiszögellő speziai öbölben szélviharba került, felfordult, s mind a négy utasa vízbe fulladt. Az egyik utas Shelley volt, a költő. Nem érte meg 30. születésnapját. Holttestét a hullámok négy nap múlva vetették partra. Jó barátja, az akkor már világhíres Byron a közelben lakott, ő rendezte meg a temetést. Ókori mintára a tengerparton máglyát emeltetett, a felcsapó lángok előtt búcsúztatta a jó barátot, akiről első találkozásukkor már felismerte, hogy egyenrangú társa a lázadás indulatában és a szépség mámorában is. A hamvakat a tenger hullámaiba szórta.
Emlékezés
Gyorsabb voltál, mint a nyár,
gyorsabb, mint az ifjú báj,
gyorsabb, mint az éjhomály,
égi tünemény:
s mint a föld, ha tél van, és
mint az éj, ha álma vész,
mint a szív, ha sírba néz,
árva lettem én.
A fecske Nyár visszajön még,
bagoly Éj is hozza csöndjét, –
de a hattyú Ifjúság szép
mennyre elszállt hűtelen:
veled száll, s most egyre várlak,
még az álmom az is bánat:
a bokorról napos ágat
hasztalan kér a telem.
Liliom nász-nyoszolyára,
rózsa az asszony hajába,
ibolya a lány virága –
árvácska lesz az enyém:
élő sírra, mert az lettem,
azt szórjatok könnyezetlen,
barát ne sírjon felettem,
se félelem, se remény.
Szabó Lőrinc fordítása
*
Veszély! – A 13 év alatti magyar gyermekek egynegyede már facebookozik
Egy friss reprezentatív felmérés szerint a 13 év alatti magyar gyermekek egynegyede már facebookozik. Ez egyrészt ellenkezik a közösségi portál szabályaival, másrészt jelentős adatvédelmi és nevelési kérdéseket vet fel.
*
Egy dán család lekapcsolta magát a civilizációról
2011-ben a Hejlskov család a fogyasztó társadalom és a rohanó világ elől kiköltözött egy svéd erdőbe ahol az életnek igazi élet íze van. Andrea Hejlskov férjével és négy gyerekével szó szerint kivonult a világból: ekkor költöztek el Dániából a vadon kellős közepébe. Távol a stressztől, kifizethetetlen számláktól, időhiánytól és attól a mindennapi kényszertől, hogy több és több pénzt keressenek, és többet és többet keressenek.
*
Felvonulók kérték…
Faludy György: Ha nézlek
Ha nézlek, háttér nélkül látlak,
ha hallgatsz, senki mást nem hallok.
Szépséged elfed minden tárgyat,
szépséged elnyel minden hangot.
Kimégy vagy elfordulsz, ha hosszan
lesem az arcod. Megtanultam,
hogy egyetértesz Plótinosszal,
aki pirult, hogy teste is van.
Ne szégyelld. És ne féltékenykedj
külsődre. Lényedért szeretlek.
A többi díszlet. Járj kabátban,
fürdőköpenyben vagy mezítlen,
mit félsz? Úgyis kiabsztrahállak
szép testedből szonettjeimmel.
(Málta, 1966)
A 28 éves Eric Johnson két év kutatás után, 1966-ban, Máltán talált rá az akkor 56 éves Faludy Györgyre. A fiatal balett-táncos New Yorkban olvasta el a magyaremigráns költő Pokolbéli víg napjaim című önéletírását. Addigra már a háta mögött tudott egy katonai szolgálatot Koreában és egy sikeres táncosi karriert Párizsban. A férfiakhoz vonzódott, ezért is tetszett neki a magyar költő könyve, melyben feleségei és női szeretői mellett kendőzetlenül beszélt a marokkói arab fiatalemberhez, Amárhoz fűződő szerelméről is. A könyv alapján azt is érezte, hogy világlátásuk, művészeti ízlésük is hasonló. Elolvasta Faludy angolul elérhető verseit, és elhatározta, hogy mindenképpen találkozik a szerzővel, ezért Budapestre utazott. Nem tudhatta, hogy a költő recski raboskodása után évtizedekkel sem térhetett vissza hazájába, ahol hivatalos kiadványban még a nevét sem volt szabad leírni. Eric, ha már Faludy országába vetette a sors, eldöntötte, hogy a találkozás előtt megtanul magyarul. Franciául, németül, japánul, oroszul, ógörögül és latinul már tudott, úgyhogy ez sem jelenthetett neki akadályt. Bekopogtatott a magyar hatóságokhoz, és közölte, hogy Budapesten akar letelepedni, és munkát keres. A magyar szervek nem tudták eldönteni, hogy a fiatal amerikai vajon kém lehet-e vagy csak egyszerű bolond. Mindenesetre megfigyelés alá helyezték, és sportriporteri munkát adtak neki a Magyar Rádió angol nyelvű adásánál. Amikor úgy érezte, hogy kellőképpen bírja a nyelvet, továbbutazott Németországba, ahol a BBC segítségével rábukkant a költő nyomára. Faludy éppen második feleségét, Szegő Zsuzsát gyászolta Málta szigetén. 1966-ban kapta meg az amerikai fiatalember levelét, aki azt írta, hogy szeretne közelebbről megismerkedni Faludyval, és hogy a legnagyobb álma teljesülne, ha a költő küszöbén alhatna. A költő megígérte, hogy ha legközelebb Németországban jár, felkeresi lelkes olvasóját. Erre azonban nem volt szükség: Eric nem bírta tovább a várakozást, és maga indult el Máltára. Nem tudni, végül ki csábított el kit, de szinte azonnal szerelem lobbant a sármos, középkorú költő, és a fiatal, rendkívül szép külsejű táncos között. Szerelmük emlékét őrzi Faludy 1966-os máltai szonettcsokra. „Ha nézlek, háttér nélkül látlak, / ha hallgatsz, senki mást nem hallok. / szépséged elfed minden tárgyat, / szépséged elnyel minden hangot.” Eric 36 évig maradt Faludy mellett. A költő hivatalosan titkáraként mutatta be mindenkinek, de ismerőseik előtt nyilvánvaló volt kapcsolatuk. Eric rendben tartotta az özvegysége után kallódni látszó Faludy életét. „A sótartóban mindig volt só, a kenyeresdobozban friss kenyér, a fürdőszobában szappan, a szekrényben frissen vasalt ing. Ott vártak rám, de soha nem láttam, hogyan kerültek oda.” Faludy mellett Eric is költő lett. Latin nyelvű verseit az Osservatore Romano, a Vatikán lapja közölte, mit sem tudván arról, hogy a szerző az egyháznak nem tetsző viszonyt folytat. 1988-ban Faludy és Eric közös könyvet is írtak, Feljegyzések az esőerdőből címmel. Egy évvel később az emigráns költő visszatért Magyarországra, ahol egy kanadai cikk szerint „az emberek imádták Faludyt és eltűrték Johnsont”. Eric azt tervezte, hogy idős társa mellett marad, amíg lehetséges. „Vigyázok rá élete végéig”, mondta egyszer „ez az én életem.” „Eric egy nagyon különös, különleges lény” – nyilatkozta Faludy, „Nélküle aligha hiszem, hogy 90 évig éltem volna.” Történetük mégsem úgy fejeződött be, ahogy arra számítani lehetett. Faludy beleszeretett egy nála 65 évvel fiatalabb lányba, Fanniba. Amikor nyilvánvaló lett, hogy a viszony komoly, sőt, esküvő is lesz belőle, Eric úgy döntött félreáll. Faludyék kérték, hogy maradjon mellettük, de ő elköszönt tőlük és Európától is. Indiába, majd Nepálba utazott. Rövid ideig dolgozott a dalai láma mellett is, amerikai ismerőseinek pedig arról írt, hogy elégedett az életével. Akkor már áttétes rákja volt. 66 éves korában lett öngyilkos Katmanduban, Himalájára néző szállodai szobájában. Előtte megmaradt pénzét és vagyontárgyait a szegények között osztotta szét. Személyazonosságát csak hosszú idő után sikerült azonosítani. Faludy György két évvel élte túl egykori szerelmét.
*
A nagymama
„…amit szeretnétek, hogy veletek tegyenek…”
A nagymama mindig mást mondott. Általában a közlendőjét fel is vezette ezzel a mondattal, ami a család tagjaiból sűrű mennyezetre nézést és sóhajokat váltott ki. Ha kitalálták, hogy kirándulni mennek, a mama biztosan javasolt valami egészen eltérő programot, például, hogy látogassák meg Gizikét, a naftalinszagú, rosszul halló nagynénit, akire soha senki nem nyitja rá az ajtót. Persze nélküle, mert a nagymama nem szeretett sehová sem menni. Vagy éppen ha a családi tanács megszavazott valami új készüléket a háztartásba, ő biztosan aggályoskodni kezdett, hogy nem arra kellene költeni, hiszen nemsokára leesik az ereszcsatorna (meglátjátok, egyszer az én fejemre fog zuhanni), jó lenne inkább azt megcsináltatni. Ha pedig vita hallatszott ki valamelyik szobából, a mama biztosan benyitott, és látatlanban elkezdte megoldani a nézeteltérést, leginkább az egyik oldal felé húzva, kivívva ezzel a másik oldal neheztelését.
Többnyire ráhagyták, hadd ossza a jó tanácsokat, és nem vették komolyan. Legfeljebb leintették, ha már nagyon fárasztó volt. A nagymama végül is azért van, hogy főzzön, süssön, meg vigyázzon a gyerekekre. Az nem jutott senkinek az eszébe, hogy egyszer megkérdezzék tőle, igazából boldog-e. Hiszen csak boldog lehet: vele van a család, gyönyörködhet az unokákban, ha rendetlenkedne a szíve, nincsen egyedül, van, aki orvost hívjon, és a függönyt sem kell egyedül letornásznia, ha ki akarja mosni. A mama voltaképpen csak úgy volt, és ha éppen nem szólt bele semmibe, egészen jól ki lehetett vele jönni.
A mama szobája olyan volt, mint egy kis kápolna. A papa képei a komódon, mellette vázában friss virág, a falon hatalmas festményen Krisztus az Olajfák hegyén. Tompa, nehéz öregszag volt a mama szobájában, nem is szerettek bemenni hozzá, főleg a gyerekek. Unták is, mert csak Benedek Elek mesekönyve volt, a tévéjén pár csatorna jött be csupán, és amikor elfogyott a kis porcelán tálkából a bonbon, semmi érdekes nem volt már, gyorsan kiszöktek hát, vissza a saját birodalmukba.
A nagymama valamikor szép, törékeny, de erős asszony volt. Eltemette a férjét, megélt két rendszert, és mindig kijött valahogy a fizetéséből, majd később a szerény nyugdíjból. Soha nem félt semmitől, felnevelte a gyerekeit, taníttatta őket, végignézte, ahogyan révbe érnek, családot alapítanak, majd anyuból mamává lépett elő, és ezzel elfoglalta minden nagymamák helyét a sütemény – templom – vigyázok a házra, amíg nyaraltok háromszögben. A nagymama tanárnő volt, mielőtt nyugdíjba vonult, és hosszú évek múltán is tudta az összes osztályának névsorát. Néha a tévében örömmel látta viszont valamelyik tanítványát, egy-egy politikust vagy művészt, s ilyenkor csöndes büszkeség töltötte el: nem hiába volt a sok küszködés, a kemény munka.
Egy borongós kedd délelőtt rosszul lett, amikor éppen a gyomot húzogatta a kertben. Szerencsére a szomszéd meglátta, hogy a földön fekszik, és kihívta mentőket. A fiatalok összeszorult szívvel álltak a kórházi ágy mellett, a gyerekek a másik nagymama konyhájában szép, színes képeket rajzoltak a mamának, hogy hamar meggyógyuljon.
Elég gyorsan hazaadták, kellett a hely az újabb betegeknek, a mentősök csak éppen a bejáratig gurították el, majd siettek is tovább. Remegő lábakkal állt meg az előszobában, az örömtől, hogy újra itthon lehet, a könnye is kicsordult.
„Gyere, édesanya”, mondta a fia, és ölébe kapva a kicsi asszonyt, bevitte a szobájába. „Emlékszel, amikor elestem a kertben, mert fellökött a Morzsi, ömlött a vér a térdemből, akkor pont így hoztál be engem” – mosolygott a mamára. „Most te vagy a soros, kisfiam. Én lettem a te gyermeked.”
Ezalatt már a kicsik is ott sündörögtek, virágot hoztak, illatos rózsát, legyen a betegnek jobb kedve.
„Vigyázni fogunk rád, nagymama, csak szólj, ha valamit szeretnél, ha akarod, mesélünk is neked.”
Az asszony nem válaszolt, csak felnézett az Olajfák hegyére, és összekulcsolt kézzel hálát adott mindazért, ami eddig olyan természetes volt a számára.
Jezsoviczki Noémi
*
Ismeretlen: Vénlánycsúfoló
(1578 után)
Vénebb leány [énnálamnál] nem volt az városon,
Kacagni is [rajtam kívül] nem tudtak már máson.
Asszony vagyok, mint akárki, oda van a párta,
Ifjú uram van énnékem, én szívem azt várta.
Kurv’ az anyja, ki irigyli és ki nem dicséri,
Arra vágytam, én szereztem, adta én Istenem!
*
Írta: Balogh Géza
Gondolom, van mindenkinek egy másik háza, ahol szívesen leélné a másik életét. Az enyém Gelénesen, vagy ahogy Beregben mondják, Génesen van. Szelíd partoldalba épült, és hatalmas fák tornyosulnak fölé. Vén fenyők, dió- meg körtefák szűrik az esőket, csendesítik a szeleket. A bokrok alatt rozmaring, dália és cintória nő, a kert végén, a legöregebb tölgy sűrűjében pedig székácsgalamb fészkel. A házból, legalább is az utcáról nem sokat látni. Csupán egy impresszionista fénykép az egész. Zöld bokrokon átszűrődő fehér falak, árnyékból előbukkanó tornácoszlopok, a tetőn egy pléhgalamb…, majd egy idős, haját kapkodva igazító nénike. Gazdag Berta, a ház asszonya. Most szaladt haza a lányától, a kukoricakapálást hagyta félbe a jöttünk hírére, és szégyenkezik, hogy ilyen loncsos az öltözéke. Van valami megmagyarázhatatlan finomság a mozdulataiban, és a beszéde is választékosabb a köznapinál. Nagyon rég, húsz esztendőnél is régebben talán, hogy utoljára náluk jártam. Ő persze már nem emlékszik ránk, hisz hány kíváncsi idegen bekukkantott hozzá azóta! Ketten voltunk, fiatal, kezdő újságírók, a régi házak, kertek bolondjai. Húsz év nagy idő. De nem az öreg fák, házak életében. Egy száz éves körtefa már semmit se változik. Legfeljebb egy-két ága szárad el. Nő azonban helyette új, s húsz év alatt utoléri a másikat. Az öreg házak se vénülnek már tovább. Csupán a vakolat repedései, a pléhtető rozsdafoltjai figyelmeztetnek a múló időre. Ám azok se többek néhány ráncnál a vén ház arcán.
http://napkeletnepe.blog.hu/2013/07/05/elrepulnek_a_plehgalabok
*
Bevásárlóközösségek: érzékeny veszteség a multiknak
Gombamód megszaporodtak az országban a különböző alulról szerveződő, szatyor, kosár és batyu elnevezésű bevásárlóközösségek. Ezek egyebek között azért jöttek létre, hogy a hosszú kereskedelmi láncot kikerülve segítsék a helyi vásárlók és termelők egymásra találását. Sikerrel teszik, mert akad olyan egyesülés, amely éves szinten már több millió forintos forgalmat bonyolít le. A pénz a multinacionális cégek helyett a termelőkhöz kerül, a haszon helyben marad, ami erősíti a térség gazdaságát.
http://veddamagyart.info/eletmod/6507-
bevasarlokozossegek-erzekeny-veszteseg-a-multiknak
*
CSÁNYI NIKOLETT
Az egyik legelterjedtebb beszédprobléma. A népesség 1-2%-nál fordul elő, kb. a dadogók 80%-a fiú, valamint a véletlennél jóval többször elsőszülött. A dadogás megjelenése két és hét éves kor közé tehető, a leggyakoribb az ötéves kor körüli indulás, valamint elmondható, hogy tizenegy éves kor után szinte soha nem indul. A dadogás problémájával logopédusok, neurofiziológusok, foniáterek, pszichiáterek, pszichológusok is foglalkoznak. Általában elmondhatjuk, hogy a dadogás sohasem értelmi problémára vezethető vissza, mert a dadogók jellemzően átlagos, vagy annál kissé jobb kognitív képességekkel rendelkeznek.
A dadogás esetében meg kell különböztetnünk két típust:
– klónusos dadogás: ebben az esetben a beszélő görcsös erőfeszítése egy-egy hang kimondására irányul.
– tónusos dadogás: ennél a típusnál a beszélő egy-egy szótagot ismétel meg többször.
Két-három éves kor környékén megfigyelhető még az ún. élettani dadogás, ami azonban rövid ideig tart és nyomtalanul elmúlik.
Mi lehet a dadogás oka? Ennek a kérdésnek a megválaszolására számtalan elmélet létezik, ezért levonhatjuk azt a következtetést, hogy a dadogás kialakulása általában összetett és multikauzális (több okú) jelenség.
Éppen ezért gondolom úgy, hogy hasznos lehet, ha ismerjük az esetleges kiváltó okokat (Ranschburg és Klaniczay nyomán).
– Szeparáció: Az anyától való tartós távollét (nyaralás, kórházi tartózkodás).
– Dadogást kiváltó konkrét esemény.
– Átszoktatott balkezesség.
– Anya személyisége: elfojtott indulatok a gyermekkel szemben, esetleg fokozott szorongásra való hajlam, bizonytalanság.
– Bloodstein szerint a dadogás nem más, mint anticipációs küzdelem, azaz a dadogó elvételezi (anticipálja) a kudarcot és az ebből fakadó frusztrációja valóban megakasztja a beszédet. Ezt az anticipációt okozhatja a felnőtt környezetben tapasztalható ésszerűtlen perfekcionizmus. Azaz valaki a gyermeket folyton figyeli, kritizálja, és hibáit azonnal javítja. Így a gyermek azt tanulja meg, hogy beszélni nem könnyű és a beszédtevékenységhez egy erős szorongás társul.
– A szülő-gyermek kapcsolat konfliktusokkal terhelt.
– Későn kialakuló féltekei dominancia. Azaz a neurológiai érés során későn dől el, hogy melyik a domináns agyfélteke.
– Örökletes tényezők.
A dadogás terápiája általában hosszú és összetett folyamat. A pszichoterápiától a logopédiai foglakozásokig minden bevethető. Ami nagyon fontos minden esetben, hogy a család és a gyerekkel foglalkozó pedagógusok, szakemberek oldják a gyermek szorongását.
egy idő után „elkerülő magatartás” kialakulásához vezet. Azaz a gyerek a dadogás miatt egyre kevesebbet beszél, hogy elkerülje a kudarcot. Először csak a nehézséget okozó szavak kimondását kerüli el, később már egyre kevesebbet beszél, végül kapcsolatai is egyre szegényesebbek lesznek. A legfontosabb, hogy szeressük és fogadjuk el a gyermeket úgy, ahogy van (akár dadogónak is). Elfogadásunk és szeretetünk talaján jöhet létre az a bizalommal teli légkör, amiben fokozatosan oldódik majd a szorongás. Azaz a cél nem a gyors gyógyulás, hanem a gyermek beszélőkedvének és önérzetének megőrzése.
Felhasznált irodalom: Ranschburg Jenő: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban, Klaniczay Sára: A frusztrált megkapaszkodás szerepe a dadogás etiológiájában
http://pindur.hu/index.php/nevelunk/677-a-dadogas.html
*
Belát a lakásunkba és le is hallgat minket az új vírus
Szerző: hvg.hu
A Kaspersky Lab szakértői egy újabb veszélyes, böngésző alapú sérülékenységet azonosítottak, amely a gyanútlan felhasználók életét örökíti meg, tudtuk nélkül. A legújabb sebezhetőséget kihasználó vírusok a Google Chrome böngészőjén keresztül fotózzák le az áldozatok féltett pillanatait.
Talán köztudottnak mondható, hogy az Adobe Flash programja egy felkérés után képes aktiválni a készülékünk mikrofonját és webkameráját, amelyet teljes mértékben kontrollálhat a felhasználó. Azonban a Google Chrome böngészője olyan sebezhetőséget tartalmaz, amelyben a böngésző képes egy fotóval elrejteni a biztonsági-felkérés paneljét. A felhasználó csupán a grafikára kattint (ami lehet egy play gomb vagy egy bezárásra szolgáló X ikon), de ekkor a webkamera rögzíti a fotót, amelyet a rendszer továbbít a kiberbűnöző szerverére.
Persze azt gondolja az ember, hogy ez vele nem történhet meg hiszen a saját készülékének webkamerája jelzőfénnyel rendelkezik, azonban mikor már észrevesszük a gépünk készenléti fényének felvillanását, akkor a fotónk már a kiberbűnöző illegális szerverén található. A Kaspersky szerint a leginkább érintett operációs rendszerek a Windows 7,
Az ellopott és begyűjtött fotókat később visszaéléseknél, valamint akár zsarolásoknál is felhasznáhatják a kiberbűnözők. Továbbá a Kaspersky Lab kutatói olyan eseteket is azonosítottak és elemeztek, ahol a kiberbűnözők még a készülék mikrofonját is képesek voltak észrevétlenül bekapcsolni, amelynek köszönhetően így több órányi beszélgetéseket rögzítettek.
A Kaspersky Lab szakemberei azt tanácsolják, hogy lehetőség szerint tiltsuk le ezeket a funkciókat a Google Chrome speciális beállításai között.
*
Szerezd vissza az örömödet!
„Az Isten országa nem evés és ivás, hanem jóság, békesség és a Szentlélekben való öröm.” (Róma 14,17 NLT fordítás)
Te mit veszítesz el a legkönnyebben? A szemüveged? A kulcsaidat? Az eszedet?
A legegyszerűbb elveszíteni az örömöt. Elég egy telefonhívás vagy egy e-mail, egy levél vagy egy beszélgetés, és már el is veszett. Megnézel egy tévé reklámot és elszáll az örömöd. A világon az örömöt lehet a legkönnyebben elveszíteni. És nagyon sok ember számtalan körülményben arra törekszik, hogy megfosszon az örömtől.
Amikor Isten gyermekei nincsenek megtelve örömmel, rossz színben tüntetik fel Istent. A zsémbes keresztyének rossz tanúk. Úgy néznek ki, mint akit ecetben kereszteltek, mert soha nem mosolyognak. És ez rossz fényt vet Istenre.
Miért? Mert Isten azt szeretné, hogy a magatartásunkkal tanúskodjunk Róla.
A Biblia azt mondja, hogy a keresztyén életet össze lehet foglalni három szóban: jóság, békesség és öröm. A Róma 14,17-ben így írja: „Az Isten országa nem evés és ivás, hanem jóság, békesség és a Szentlélekben való öröm.” (NLT fordítás)
De az igazság az, hogy rettenetesen gyorsan és százféleképpen elveszítheted az örömödet. Számtalan örömgyilkos és ünneprontó van az életben, ami elrabolja az örömöt, és egy olyan pontra juthatsz, mint Jeremiás, Isten egyik prófétája, aki ezt mondta Siralmaiban: „Semmi öröm nem maradt a szívünkben.” (JSir 5,15)
Nem tudom, hogy te így érzel-e ma, de ha valaha átéltél egy olyan időszakot, amikor azt érezted, hogy elveszítetted a szikrát és már nem vagy olyan közel Istenhez, amennyire voltál és csak haladsz át az életen, tudnod kell, hogy nagyon könnyen vissza is szerezheted az örömödet.
Szóval, hogyan tudod visszaszerezni az örömödet?
Első lépésként be kell ismerned, hogy elvesztetted.
Egyszerűen nézz vissza a múltadba és kérdezd meg magadtól: Volt olyan időszak az életedben, amikor közelebb voltál Istenhez, mint most? Volt olyan időszak az életedben, amikor nagyobb örömöt leltél az Úrban, mint most?
Most pedig itt az idő, hogy változtass! De azzal kell kezdened, hogy beismered, hogy elveszítetted azt, ami megvolt a múltban. Kérd Istent, hiszen Ő vár, hogy segíthessen rajtad! Dávid így imádkozott a 51. zsoltár 14. versében: „Vidámíts meg újra szabadításoddal.” (ÚF)
Beszéljünk róla:
Gondolj arra az időszakra az életedben, amikor nagyobb örömöt leltél az Úrban, mint most. Mi volt akkor másképp a lelki fejlődésedben és a csendességedben?
Melyek azok a dolgok, amelyek elrabolják az örömödet? Változtatnak bármit is ezek a dolgok Istennel kapcsolatban? Változtathatnak-e bármit azon, hogy te mennyire szereted Őt és bízol Benne?
http://www.keresztenymagyarorszag.hu/forum/103
*
Fábri Péter: A csönd és a szó
Ne less mögé, hisz úgyis tudhatod, mi más:
a szó a csönd ruhája csak.
A szó a dísz, a csábító, kacér selyem,
s a csönd a vér, a hús, a csont,
a csönd a test, a néma lüktetés, a lét.
Ha néha szóba rejtezik,
csak mint, ha nő incselkedik, tréfál velünk,
s hogy vetkezhessen, öltözik,
mert szűnni vágyna csak szünös-szüntelenül:
s a csönd is éppen ezt teszi.
A csönd a test, öröm és nyűg és fájdalom,
az öntudatlan élet ő:
a Semmi teste, néma változás, anyag.
S a szó a csönd ruhája csak,
s a csönd a test, a néma lüktetés, a lét.
*
Tudtad-e?
CZIK
elvont gyök, s értelme különböző. Jelent 1) puszta hangot, melyet hallani, midőn valakinek valami torkán akad. Innen czikákol. 2) Csirát, hajtást, új növést, midőn attól czika ered. 3) Mint a czikornya név gyöke ízlés nélküli czifraságot. 4) Osztályt, részt, részecskét a könyvben, beszédben. Általános értelme a három utóbbi esetben: kicsi, kicsike, részecske. Rokon vele: szik, szik-szak. V. ö. CZIKK.
*CZIKK
(ugyanaz, ami czik) fn. tt. czikk-ět. Jelent általában egyes kisebb részt, szakaszt, mely értelemben rokon vele a német Stück, Zwickel, a latin seco, sectio, hellen ptux. Egy czikk alma, körte, foghajma. Különféle áruczikkek. Különösebb jelentései: 1) A törvény táblának, végzeménynek egyes-egyes szaka. Első, második, harmadik törvényczikk (Articulus). 2) A hitvallásnak egyes ágazata. 3) A könyvek fölosztásában kisebb szakasz, mely egyes részletes tárgyról értekezik. Első rész első czikke.
Kettőztetett véghangjánál fogva a bűkk és makk szókhoz hasonló alakú. Toldva: czikkely.
CZAKÓ
(czak-ó) fn. tt. czakó-t. Gólya. Értelemre és hangra a latin ciconia szóval megegyezik (Czakó = cico…). Nevét czak czak, vagy czik czik hangjától vette, melyet kelepelésnek is hívnak.
Rokon vele: czikákol. Apátfalva határában van Czakód (gólyás) nevü düllő, a Mocsolyás mellett.
Czuczor-Fogarasi szótár, 1862.
*
Nap szentje
GORETTI SZENT MÁRIA
Corinaldo (Ancona), 1890. október 16. +Nettuno, 1902. július 6.
Goretti Mária szüleinek volt néhány hold földjük Corinaldóban, de ebből a család nem tudott megélni. Elköltöztek hát, és Nettunótól 11 kilométerre, Ferriere di Concában egy özvegy emberrel, Serenellivel és ennek fiával közösen béreltek egy kisebb birtokot. A vidék azonban mocsaras volt, és alig telt el egy év, Mária édesapját elvitte a malária. A hatgyermekes özvegy nem tehetett egyebet, ott maradt, és továbbra is fenntartotta a bérletet. Mária volt a testvérek közül a legidősebb, ő segített neki a legtöbbet. Ellátta a háztartást, és vigyázott a kicsikre, amikor édesanyja a nagyobbakkal kinn dolgozott a mezőn. A részeges Serenellinek és a fiának is ő volt kénytelen főzni.
Ez a fiú, akit Alessandrónak hívtak, először szép szóval próbálta megnyerni magának Máriát. Amikor ez nem sikerült, kétszer is megkísérelte, hogy erőszakhoz folyamodjon, de Mária ereje végső megfeszítésével kiszabadította magát a keze közül. A következő hét szorongásban és félelemben telt Mária számára. Kérte édesanyját, ne hagyja soha magára, de az nem vette komolyan a dolgot, és megszidta érte. Mária nem tudta, hogyan magyarázza el a helyzetet az édesanyjának, mert Alessandro megesküdött, hogy ha csak egyetlen szóval is elárulja, megöli. Serenelli és Mária édesanyja közt amúgy is feszült volt a viszony, s Mária nem akarta édesanyja helyzetét tovább nehezíteni. Hallgatott hát, de annál többet imádkozott mennyei Édesanyja segítségét kérve. Már nem volt gyermek, tudta, miről van szó.
Így érkezett el 1902. július ötödike. Szombat volt. Az idő dél felé járt, és Mária egyedül volt otthon. Alessandro megtámadta. Amikor nem akart vele bemenni a hálószobába, a fiú megragadta, szájára tapasztotta a kezét, és bevonszolta a maga hálófülkéjébe. Mária kapálódzott, és egyre ismételte: ,,Nem, nem, az bűn, Alessandro, elkárhozol érte!” Amikor Alessandro látta, hogy nem bír vele, fölkapott egy éles, hegyes kést és szúrni kezdte. Tizennégy mély sebet ejtett Márián. Végül felfigyeltek a szomszédok, és odasiettek.
Ez csak a kiteljesedése, a koronája volt Mária fiatal életének. Hogy azt tudta gyilkosa keze közt mondani: inkább meghal, semmint súlyos bűnt kövessen el, nem volt előzmény nélkül. Nem sokkal előbb így beszélt: ,,Mama, inkább öljenek meg, mint úgy beszéljek” (tudniillik ahogy előzőleg a kútnál az egyik szomszéd lányt hallotta beszélni). Épp öt héttel korábban volt Mária elsőáldozó. S aznap reggel, amikor Alessandro megtámadta, még örömmel újságolta barátnőjének, Teréznek: ,,Holnap megyünk Campomortóba — alig várom a szentáldozást!” Az édesanyja pedig azt mondhatta róla: ,,Mária mindig, mindig, mindig engedelmeskedett nekem!”
Alessandro Serenelli később maga is tanúsította, hogy esős napokon vagy amikor kevesebb volt a munka, s akadt egy-egy szabad órája, mindig a rózsafüzért látta Mária kezében. Barátnője, Teréz pedig így nyilatkozott: ,,Lehetett látni, hogy olyan lány volt, aki különösképpen vonzódott a Megváltóhoz”.
folytatás:http://www.keresztenymagyarorszag.hu/napszentje
*
Bal-jobb
1941.július 6.
Magyarország területén hajnali 3 órakor
bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert
(Budapest és közvetlen környéke kivételével).
Ezt az áttérést a fővárosban csak 1941. november 9-én hajtják végre.
Az 1700-as évekig az emberek mindenütt az utak bal oldalán közlekedtek.
A történelmi feljegyzések szerint már az ókori Rómában bal oldali közlekedés dívott. Ennek pontos oka nem ismert, de feltehetően arra vezethető vissza, hogy az ókorban a római birodalomban nem volt mindig veszélytelen az utcán való közlekedés. Így a lakók rendszeresen magukkal hordták fegyvereiket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, ezért biztonságosabbnak érezte, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon halad, így a rossz indulattal felé közeledőre gyorsabban ránthatta kardját.
A középkorban a hintók, szekerek szintén a bal oldalon közlekedtek. Természetes reakció volt a gyalogosok részéről, hogy a járdával nem rendelkező utakon inkább a járművekkel szemben, az út jobb oldalán kezdtek el haladni. A Nagy Francia Forradalom idején szimbolikus jelentősége volt annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a forradalom ellenségei, az arisztokraták pedig a bal oldalon. Így nem csoda, hogy Napóleon a közlekedés megváltoztatása mellett döntött. A rossz nyelvek szerint döntésében szerepet játszott az is, hogy ő maga balkezes volt.
A Napóleon fél Európát elfoglalta, és ezekben az országokban bevezette a jobb oldali közlekedést. A szokás elterjedt Svájcban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, sőt még Egyiptomban is. A jobb oldalon közlekedőkhöz még csatlakozott Hollandia, majd jó száz évre e téren kettészakadt Európa. Nagy-Britannia, az Osztrák-Magyar Monarchia, valamint Portugália lakói továbbra is a bal oldalon közlekedtek.
Oroszország az első világháború utolsó napjaiban, Portugália 1920-ban változtatott. Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország 1938-39-ben szánta rá magát a cserére, Ausztria az 1938. március 12-ei Anchluss-t követően Hitler nyomására. Az európai kontinensen Svédország tért át utoljára a jobb oldali közlekedésre, 1967-ben. A váltást elsősorban gazdasági okokkal magyarázták.
Nagy-Britannia azonban kitartott a bal oldali közlekedés mellett, és minden gyarmatán ezt vezette be. Kivételt a már említett Egyiptom képez, melyet előttük Napóleon már meghódított, és az átmeneti angol uralmat követően, ismét visszatértek a jobb oldali közlekedésre.
Az Egyesült Államok és Kanada területének egy részét britek, más részeit franciák (pl. Quebec Kanadában, vagy Louisiana állam az USA-ban) kolonizálták. Az amerikai kontinens meghódításában részt vettek a hollandok (New York), valamint délen a spanyolok és a portugálok is. Így végül a brit fennhatóságú területek közlekedési szokása „kisebbségbe került”. A jobb oldali közlekedés hivatalos bevezetésének ezentúl szimbolikus jelentősége is volt északon, az angol gyarmati múlt utolsó láncait is levetették ezzel.
Érdekesség, hogy vannak tanulmányok, amelyek azt sugallják, hogy a bal oldali közlekedés biztonságosabb, mint a jobb oldali. A legtöbb embernek ugyanis a látás terén is a jobb oldala a domináns. Baloldali közlekedés esetén pedig, például egy előzésnél, a domináns jobb szem pontosabban képes a távolságot, sebességet megbecsülni.
A következő országokban, brit külbirtokokon a mai napig bal oldali közlekedés van:
Antigua és Barbuda, Ausztrália, Bahama-szigetek, Bangaldes, Barbados, Bermuda, Bhután, Botswana, Brit Virgin-szigetek, Brunei, Ciprus, Csatorna-szigetek, Dél-Afrikai Köztársaság, Dominikai Közösség, Falkland-szigetek, Fidzsi-szigetek, Grenada, Guyana, Hongkong, India, Indonézia, Jamaica, Japán, Kajmán-szigetek, Kenya, Lesotho, Makaó, Malawi, Malajzia, Málta, Mauritius, Montserrat, Mozambik, Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Észak-Írország, Wales, Man-sziget), Namíbia, Nepál, Pakisztán, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek Seychelles-szigetek, Srí Lanka, Saint Kitts és Nevis, Saint Helena, Saint Lucia, Saint Vincent, Suriname, Szingapúr, Szváziföld, Tanzánia, Thaiföld, Tonga, Trinidad és Tobago, Uganda, Új-Zéland, Zambia, Zimbabwe.
