kb. 1 perc olvasás
Leírás: Petrusz Tibor (1924) a Ludovika Akadémián végzett, az utolsók között. 1944. november 15-én avatták magyar királyi katonatisztté.
A „Ludovikás” és a „horthysta” kifejezések néhány évvel később szitokszóvá váltak, a „felszabadulás” előtt végzett tisztek túlnyomó többségét kiebrudalták a „demokratikus” hadseregből. A sorsuk internálás, kitelepítés, bebörtönzés, a legrosszabb esetben kivégzés lett.
Az 1948-tól végképp kilátástalanná váló belpolitikai helyzet sokakban felébresztette a „valamit tenni kellene” érzést. Petrusz Tibor is kapcsolatba került egy társasággal, amelyet a Katonapolitikai Osztály hamarosan felgöngyölített, 1949 végére le is letartóztatták őket.
Az életfogytiglani ítélet után végigjárta a váci börtön, a Budapesti Gyűjtő poklát, majd a csolnoki munkatáborban raboskodott. Nem sokkal az után, hogy visszakerült Vácra, kitört a forradalom, és kiszabadult.
Nem került vissza a börtönbe és 32 évesen megbélyegzett emberként kezdett „új” életet. Visszaemlékezése hiánypótló adatokkal szolgál a kommunista diktatúráról.
*
A kötet TARTALMA:
• CSALÁD ÉS GYERMEKKOR;
• GYORSÍTOTT KIKÉPZÉS A LUDOVIKA AKADÉMIÁN;
• NÉMETORSZÁGBAN:
– Drezdától Krampnitzig;
– Bergen Láger;
– A dán kaland;
– A hammi fogolytábor;
– A borghorsti fogolytábor;
• ÚJRA OTTHON PINCÉRKÉNT:
– A határátlépési kísérletem;
• SZERVEZKEDÉSI ÜGYEM ÉS ELÍTÉLÉSEM:
– A Katonapolitikai Osztályon;
– A Margit körúti fegyházban;
• BÖRTÖNBEN:
– Váci börtön;
– A budapesti Gyűjtő;
– Csolnoki munkatábor;
• ÚJRA VÁCON, KITÖR A FORRADALOM;
• SZABADLÁBON, MEGBÉLYEGZETTKÉNT;
*
A „Rákosi börtönében” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a visszaemlékezésnek a segítségével további információkhoz, hiánypótló adatokhoz szeretnének jutni a kommunista diktatúráról.
