kb. 6 perc olvasás
Pio atya jövendölése Magyarországról:
„Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
19:05, Hétfő (december 19.), Filmmúzeum
Pio Atya
(Padre Pio)
Kattintson a képre!
olasz filmdráma, 2/1. rész, 100 perc, 2000
rendező: Carlo Carlei
író: Renzo Allegri, Massimo De Rita, Mario Falcone
forgatókönyvíró: Carlo Carlei, Massimo De Rita, Mario Falcone
zeneszerző: Paolo Buonvino
operatőr: Gino Sgreva
szereplő(k):
Sergio Castellitto (Pio atya/Francesco Forgione)
Pietro Biondi
Gianni Bonagura (Benedetto atya)
Lorenza Indovina (Cleonice)
Jürgen Prochnow (Visitatore)
Ez a film megrendelhető DVD formátumban.
1968-at írunk, amikor a híres szerzetest, Pio atyát a halálos ágyán láthatjuk. Egy vatikáni küldött érkezik hozzá, hogy meggyóntassa. A látogató a beszélgetés során betekintést nyer Pio atya életébe. Minél többet tud meg a haldoklóról, annál biztosabb benne, hogy szent emberrel van dolga. Láthatjuk a gyermek Piót, amikor megjelennek az első látomásai és a pillanatot, amikor elhatározza, életét Istennek és az egyháznak áldozza. 1918-ban, miután belép a szerzetesrendbe, megjelennek testén a keresztre feszített Jézus véres sebei, a stigmaták. A csodának hamar híre megy. Az egyház először fenntartással fogadja az esetet és a kapucinus szerzetes felettesei tíz évre megtiltják, hogy misét tartson. Az atya odaadó jótékony tevékenysége a szegényekért és a rászorulókért, illetve különleges jövendőmondó képessége (Karol Wojtylának, a későbbi II. János Pálnak is megjósolta a pápaságot) világszerte egyre nagyobb visszhangot kelt.
Egyéb epizódok
Idő szerint | Hely szerint
Vetítik: FILMMÚZEUM: Hétfő (December 19.) 19:05
Kedd (December 20.) 13:05
Kedd (December 20.) 19:05
Szerda (December 21.) 13:35
ÉLETRAJZ: http://hu.wikipedia.org/wiki/Pietrelcinai_Szent_Pio
__________________________________________________________
AHOGY EZT A HIT GYÜLI/HETEK LÁTJA-LÁTTATJA:
Benke László
2008. 05. 02. (XII/18)
Pio atya biztos üzlet
Az olasz Las Vegas vonzereje a szerzetes üvegkoporsója
Negyven évvel halála után egy kristálykoporsóban közszemlére tették a legnépszerűbb olasz szent, Pio atya földi maradványait. Bár az exhumálást és főként a kapucinus szerzetes körül kialakult ereklye- és bóvlibizniszt a hívek jelentős csoportjai rosszallják, San Giovanni Rotondo falucska – az egykori pap plébániája – már jó ideje Európa egyik legnépszerűbb zarándokhelye.
Az egyházi tisztségviselők Padre Pio halálának negyvenedik évfordulója alkalmából még március elején nyitották fel a sírt, hogy meggyőződjenek a holttest állapotáról, s a zarándokok közvetlenül imádkozhassanak hozzá. A holttestet az elmúlt két hónap során készítették fel a mostani bemutatásra.
„A lélegzetem is elakadt – ismerte el tévériportereknek egy hatvanas hölgy. – Pontosan olyan, mint amilyennek emlékeztem rá.” Márpedig Padre Pio testét nem tartósították különleges eljárással: testébe formalint fecskendeztek, hogy a temetéséig megőrződjön, amíg a hívők leróják előtte kegyeletüket. A tetem a fejet kivéve viszonylag jól megőrződött, Pio atya erősen bomlásnak indult arcát azonban egy élethű szilikonmaszk pótolja – a világhírű londoni Madame Tussaud Panoptikum szakembereinek bizonyára jólesett az elragadtatott hívők elismerése. Pio atya egykor sokat csodált tenyereit – akárcsak éltében – ujjatlan kesztyűk takarják (ezek másolatai a templom körül kétezer forintos áron kaphatók, a feleennyit kóstáló Padre Pio-hógömbök mellett). A kihantolás szemtanúi szerint a holttesten nincs nyoma a stigmáknak, azok ugyanis röviddel Pio atya halála előtt nyomtalanul eltűntek.
Az 1887-ben született Francesco Forgione már pásztorfiúként látomásokat tapasztalt meg, melyek hatására 1903-ban szerzetesi csuhát öltött. Hét évvel később pappá szentelték, majd 1916-ban San Giovanni da Rotondóba helyezték, ahol haláláig élt. A fiatal, rendkívül ájtatos papnak 1911-től újabb különös megtapasztalásai támadtak. „A múlt éjjel történt valami, amit nem tudok megmagyarázni, és nem is értek – írta egyik barátjának –, a tenyerem közepén egy pénzérme méretű vörös folt jelent meg, és heves fájdalmakat okoz.” Stigmáinak – amelyek a lábaira és egyik oldalára is átterjedtek – hamarosan hírük kelt, és számos zarándokot vonzottak. Mi több, Pio atya állítólag levitációra és bilokációra is képes volt – vagyis hatalmában állt, hogy felemelkedjen a földről, s akár egyidejűleg két helyen is megjelenjen –, emellett magával az ördöggel is birkózott cellájában, a vezeklőknek pedig alkalomadtán még a gyónás előtt felsorolta bűneiket. Szentté avatásánál azonban mindennél többet nyomott a latba a több mint ezer csodás gyógyulás, amelyet a szerzetesnek tulajdonítanak.
A néhai Pio atya tehát nem ok nélkül a legnépszerűbb szent Olaszországban. A Famiglia Cristiana című katolikus lap felmérése szerint Olaszországban többen imádkoznak hozzá, mint bárki máshoz az égiek közül – beleértve Szűz Máriát és Jézust is. Közvélemény-kutatási eredmények szerint minden második olasz a kapucinus szerzeteshez fordulna, ha természetfölötti segítségre szorulna.
A Vatikánban azonban hosszú időn keresztül ambivalens módon ítélték meg a pap-barátot, és sokan kétségbe vonták sebeinek és misztikus elhivatottságának valódiságát. Maga XXIII. János például szenzációhajhász szemfényvesztőnek és szoknyavadásznak tekintette. Az egyik vatikáni orvosszakértő is hasonló látleletet adott: „elvakult, öncsonkító lelkibeteg, aki kihasználja az emberek hiszékenységét” (lásd keretes írásunkat). A minden más pápánál több szentet avató II. János Pál pápa azonban (akit még 1940-ben a stigmatizált szerzetes meggyóntatott és megáldoztatott) merőben más véleményen volt, és az 1968-ban, nyolcvanegy éves korában elhunyt Pio atyát 2002-ben szentté avatta. A Szentszék a modern korban – II. János Pál pápa előtt – erős gyanakvással tekintett a csodákra és a csodatevőkre, XVI. Benedek személyében pedig – úgy tűnik – ismét „racionálisabb” pápa ül Péter trónján; legalábbis az egyházmegye érseke mindeddig hiába kérlelte, hogy keresse fel a zarándokhelyet, a Vatikán közölte: egyelőre nincs tervbe véve pápai látogatás a szent koporsójához.
A szent kihantolásának ellenzői a helybéli érsek szemére vetik, hogy csupán marketingfogásról van szó. A közszemlére tételt élesen bírálta a Pro Padre Pio Egyesület, amely a múlt hónapban halottgyalázás és kegyeletsértés miatt bírósághoz is fordult. San Giovanni Rotondo és a környező települések önkormányzatai nem is rejtik véka alá, hogy reményeik szerint Padre Pio teste hívők tömegeit vonzza majd – no és a pénztárcájukat.
San Giovanni Rotondo bevételeinek több mint ötven százaléka ugyanis Pio atya kultuszának köszönhető: a foglalkoztatottaknak körülbelül a fele közvetlenül vagy közvetve a szentnek köszönheti megélhetését. A környéken több mint száz szálloda, ugyanennyi étterem és több tucat nagy területű parkolóhely található, a faluba egy-egy jól sikerült hétvégén akár ötszáz autóbusz is érkezik. Az utóbbi években azonban a Padre Pio iránti érdeklődés egyre lanyhult.
„Dél-Itália Las Vegasa válságban van” – kommentálta a helyzetet az olasz média, miután több szálloda és szuvenírüzlet is kénytelen volt bezárni. Az üvegkoporsó bemutatása óta azonban mintegy 750 ezren foglaltak szállást a környéken, a teljes évben pedig már hatmillió látogatóra lehet számítani. S ha a forgalmat sikerül fenntartani, a falu a közszemlére tétel hat hónapja után is a világ egyik legjelentősebb búcsújáróhelye maradhat.
Savval a szentek közé?
Sergio Luzzatto olasz történész tavaly kiadott Pio atya, csodák és politika a 20. századi Olaszországban című könyvében amellett érvel, hogy az atya karbolsavval állította elő a stigmáit.
Luzzatto a Vatikáni Levéltárban talált olyan dokumentumokra, amelyek bizonyítják, hogy az ifjú Padre Pio 1919-ben titokban nagy mennyiségű karbolsavat vásárolt egy helybéli gyógyszerésztől. „Padre Pio teljes titoktartás mellett magához hívatott – szólt a gyógyszerész visszaemlékezése –, és azt kérte, hogy találkozásunkat ne említsem a szerzetestársainak. Saját kezűleg adott át nekem egy üres fiolát, amit tiszta karbolsavval kellett visszajuttatnom hozzá.” Luzzatto szerint Pio nem csinált volna ebből titkot, ha – állításának megfelelően – csakugyan sterilizálásra használta volna a savat. A vallomást eredetileg az akkori helybéli érsek terjesztette a Vatikán elé, aki aggódott, hogy Pio körül irányíthatatlan kultusz alakul ki.
A Vatikán a sebeket is megvizsgáltatta egy orvossal, aki megállapította, hogy azokat mesterséges úton okozták és tartották fenn. Mi több, a Szentszék által megrendelt jelentések szerint az atya rendszeresen korbácsolta magát, és hetente kétszer együtt hált egy nővel. Az atyát ezt követően évekre eltiltották attól, hogy tömegek előtt hirdesse nézeteit. A jelentéseket a Szentszék a boldoggá avatási eljárás alatt megvizsgálta, és – láthatóan – elvetette.