kb. 11 perc olvasás
Önsorsjavítók vagy rontók – XIII.
Egy-egy mondatban a bölcs/balga,
a boldog vagy boldogtalan lelkekről
Ősi-örök igazságok magyarán szólva
Táltos paripa vagy állatorvosi ló
Isten édes gyermeke – ördög/sátánfajzat
Édenkert-aranykor vagy a vaskori poklok
Önsorsjavító vagy rontó típusok példatára
Talált, kapott, szerzett/vesztett életkincstár
Szellemi, lelki, testi és társas életek/halálok
Szándékok-következmények és okok-okozatok
(Elvek/tettekðmagatartásokðjellemekðsorsok)
Magadon szörnyülködsz vagy kacagsz,
a mese rólad szól: ismerj hát magadra,
a baj felismerése a „gyógyulás” kezdete:
bölcsen bátran változtasd meg az életedet…
*
Boris Vian –
Sznob vagyok
Sznob vagyok… Sznob vagyok, sznob
Nincs ennél jellemhiba jobb
Ez nem jön csak úgy magától
Ehhez legény kell a gáton kit semmi se gátol
De ha valahova Hildegarde-dal megyek el
Minden szem énrajtam legel
Sznob vagyok… Kib…ottul sznob
Egyszer hopp és másszor se kopp
Mert minden barátom sznob
.
Organdi ing, zebucipő
Öltöny amit kikezdett az idő
Ujjamon gyűrű – de a lábujjamon
Körmömet gyászolni hagyom de zsebkendőm előkelő nagyon
Csak svéd film jöhet számba ha mozizok
A bárban csak go-go whiskyt iszok
Nincs májbajom az ma már nem divat
Csak a fekély, azzal bélelem a gyomromat
.
Sznob vagyok… Sznob vagyok, sznob
Patrick a nevem de úgy hívnak hogy Bob
Minden reggel lovagolok
Mert szeretem a lócitromszagot
Csakis bárónőkhöz járok látogatóba
Nevük emlékeztet a trombitaszóra
Sznob vagyok… Túlságosan sznob
S ha nálam a szerelem szóba kerül,
Hát csakis az udvaron, meztelenül
.
Barátaimmal partikat rendezek
Minden pénteken, sznobbulik ezek
Coca-colával, mindenki rühelli
Meg camambert-rel, kanállal kell nyelni
A lakásom őrülten sikkes
Gyémánttal fűtöm az füstöl és vicces
Tévém is volt de meguntam azt is
Megfordítottam… a fal felé így csuda izgis
.
Sznob vagyok… ebben van csak stílus
Megfertőzött az a bacilus vagy vírus
Jaguárban száguldozok a földön
Az augusztust az ágyban töltöm
Az ilyen dolgok azok amik
Mutatják hogy a sznobság istene a részletekben lakik
Sznob vagyok… még sznobb mint az előbb
A halált is meg kell rendezni jól
Mi lesz a szemfedőmre írva? Dior!
*
Müller Péter Sziámi: Egy sznob
Egy sznob… egy sznob…,
mert nálam még nem volt nagyobb!
A turkáló az otthonom,
az egyedit, azt kutatom,
s az eredmény, az döbbenet,
lesnek az emberek!
Egy sznob… az vagyok, sznob!
S míg léteznek sznobok,
csak velük sznobulok.
.
Egy tört selyeming, egy szőrmecipő,
Egy cuki zakó, egy vadállat tüllnyakkendő…
A rubin a trend, nem fönt, de itt lent,
a körmöm fekete.. s a kalap lesz a teteje!
A mozi nekem: az norvég legyen!
S a bárban aztán gint iszom a mozi után.
Nincs májbajom már… a divattal jár:
gyomorfekély… s a bulvár rólam beszél!
.
Én sznob… vagyok…,
A nevem Patrick, vagy inkább Bob!
És boldogít, ha lovaglok,
mert imádom a lószagot!
Csak csúnya nőket szeretek,
s nevet nem jegyzek meg.
Mert sznob… az vagyok én… sznob!
A szerelem nekem
bizarr és más legyen!
.
És összejön még tán péntekenként
egy sznob estebéd, és ott a sznobizmus a tét:
van kokain is, (de) ha szippantunk is,
nem elég snobbish, a tutti egy kis curry-s rizs!
A lakás dizájn, nincs ízléshiány,
a kandallónál minden plafonig füstben áll.
Egy tévém is volt, de úgy untatott,
a hátlapot bágyadtan bámulhatod.
.
Én sznob vagyok,
a vírus már jól elkapott.
Csak Zsagüárral koccanok,
az ágyikómban nyaralok,
rém fontosak a részletek,
s én örök sznob leszek!
Nagy sznob, még annál is nagyobb, igen!
S ha meghalok, legyen
Dior szemfödelem!
Je suis snob Boris Vian
p 1
p
p A fanatikus kemény magba keveredve nem önleplező: az ellenfélnek szurkoló
p Az egyre jobban blöffölő, felfuvalkodó, majd hirtelen halállal kipukkanó béka…
p A tücsök és hangya mese neki hazug, a gaz-dögöket látva nem szorgalom-hívő
p Az egyre nehezebb a feladataihoz egyre kevesebb gondolkodási időt ad magának
p Azt hiszi: minden az igyekezeten múlik, és nincs antennája az isteni kegyelemre
p Sors bona, nihil aluit: jószerencse, semmi más nem számít – élethazárdjátékos
p Ő egyre fokozott öngyötréssel hiába pótolná az alapadottságai súlyos hiányait
p Te csak nyugodtan tombold ki magad, majd már az életed vége felé megtérsz…!?
p Életed végén napi jó pontjaidat majd mind beválthatod a Paradicsomba lépéshez
p Buzgó volt a karitatív jótettekben, „csak” Ő maga nem volt Isten rendelte helyén
p Isten nem ver bottal – az egész bűnös élete ki van rajzolva a rossz/csúf arcra…
p Legyen egy Példaképed s kövesd őt, még akkor is, ha ő éppen a mély kútba ugrik
p A legjobb meg sem születni, de ha ez már késő, akkor meg halj meg mielőbb…!?
p
p
p 2
p
p Akit Isten szeret, az fiatalon halhat meg, mert ugye a csúcson kell abbahagyni?
p Ami nem megy elsőre, azt ne erőltesd – mondj le erről egyszer s mindenkorra
p Miért is olvasnál végig egy önismereti tükröt, ami nem lektűr/ponyvaregény?
p Orzott, meglopott bűnös titkaiddal zsarolható vagy – te örökre rab maradsz!?
p A kínos nyílt bűnvallást messzire elkerülve oly aljas dolgokra lettél rávehető…
p Aki megtanult az ellenfél előtt póker arcot vágni, de a vesztére ő így is maradt
p Aki csak mások rovására akar/szeret nyerni, győzni, „diadalt aratni” – megverni
p Aki mem rendeltetésszerűen használja testét-lelkét: ezért dögrováson van
p Mint süketnémák „pár-beszéde” a vaksötét éjben: ő valahogy így „kommunikál”
p Aki mindig valami álfontos ügyben kint nyüzsög, mert nem várja békés otthona
p Aki mögött is ott állt az Isten: de ő érte a Földet is kerülő „heroikus” pótcselekvő
p Aki az ő nagy nyers igazságaival ő „agyonveri” és elüldözi még a hű jóbarátait is
p Aki örül, ha elvonuló (?) ellensége „nagylelkűen” trójai falovat hagy ajándékba
p
p X
Csikesz Hajnalka Mária
Sznob világ
Úgy szeretném, hogyha vörös hangya lennél,
És a fűszálakon vízgömböt keresnél,
Ahol megláthatnád rút, kis pofikádat,
S többé nem írhatnál sértő kritikákat.
Imádom, ha engem kortársként kezelnek,
Főleg, hogyha bennem Petőfit keresnek.
Lehet, hogy elavult, de én nem szégyellem,
Lehet, hogy csak népdal lesz az én kis versem.
Szép és kerek lenne az én kis világom,
Sajnos, sznobság lengi át ez édes álmom,
Bár nem érdekelnek mások, hiszen látom,
Sznob vagy te is, „görbe körös” kis barátom.
Láttam ezer lepkét tündérként repülni,
Aranyozott szárnyuk gyermekként csodálni.
Gyermeki világomban minden egyszerű,
Sosem volt benne hamis, álnok, csak derű.
Szólj végre, kérlek, hozzám, de ne kritizálj!
Légy velem barátságos, kedves és vidám!
Barátin fogjuk meg inkább egymás kezét,
Olvassunk szép verseket, hallgassunk zenét.
Szép és kerek lenne az én kis világom,
Sajnos, sznobság lengi át ez édes álmom,
Bár nem érdekelnek mások, hiszen látom,
Sznob vagy te is, „görbe körös” kis barátom.
*
Bardosi Attila
A SZNOB
Nekem nem kell, ami másnak már van,
Hogy páratlan, benne van az árban.
.
Egy Picasso a kandalló fölött,
Amiben egyedül gyönyörködök.
.
A táskám csak Louis Vuitton lehet –
Hogy is kell kimondani e nevet?
.
Este egy korty szerelmi bájital,
Nem számít, ha ezért egy faj kihal.
.
Milyen színű legyen a Ferrari?
Ki pénzét szégyenli, az beszari.
.
Nem nevetek, mert ráncokat csinál,
Egy kis botox mindenkinek kijár.
.
Tükörképem nem szívesen nézem,
A lényeg, hogy lássák, van rá pénzem.
.
Borravalót nem adok, míg élek,
Hiába rajzanak, mint a méhek.
.
Az öt csillag nekem már nem elég,
Ahol megjátszhatom a remetét.
.
Koporsóm gyémánttal kirakatom,
Ez lesz az utolsó kirakatom.
.
Ha valaki egyszer megtalálja,
Fölkiált: Jé! A világ királya!
.
De azt az egyet sajnálni fogom,
Hogy nem lesz, aki sírjon síromon.
*
Major Tamás
A sznob
Bársonyszék,
Színházkellék.
Ó, hányan ülnek benne
Másnap erről hencegve.
És mondd, mi volt?
Shakespeare vagy Gogol.
Utóbbi ma „aktuál” divat is lehetne,
Ne fáradj, Ő nem biztos, hogy nevetne.
p 3
p
p Nem úgy él mintha, pedig minden, pl. éppen a mai napja is lehetne a legutolsó
p Ő ha tudja, alig van hátra, akkor/későn kezd úgy élni, ahogy eddig kellett volna
p Aki csak halogatja a bűnei rendezését, azok feltorlódnak, s halálosan ráomolnak
p Olyan léha, frivol, komolytalan, mintha már csak egyetlenegy nap lenne a világ
p Akit álnokul szembe dicsérhetnek, hogy a hiúságának hízelegve elbízza magát
p Akire a csak a „javát akaró” ügynök tukmálhat rá drága szirszart, mérget stb.
p Akit megfélemlíthető, hogy azután drága, felesleges-káros biztosítást kössön
p Akinek minden presztízskérdés: egyikük sem enged, mind szamárként szenved
p Aki minden lényegesből enged, de minden máshoz körömszakadtáig ragaszkodó
p Aki rafinált (ön)áltató: trükkösen kikerül(tet)i az igazi megmérettetés alkalmait
p Sok hűhó semmiért: nagy hegyek vajúdnak, de mégis csak kisegérke születik
p Aki ön-kény-uralkodna a természeten: ki is irtja, pusztítja saját éltető közegét
p Aki a jó és a rossz szellemiség harcában az örök semleges akarna maradni
p
p
p 4
p
p Aki nem kér, vagy fogad el beavatkozást a válsághelyzetben: bele is pusztul
p Aki a krízisben lelki vak: nem látja az előző állapotnál jobb minőségű kiutat
p Az egy bajára száz embertől kér tanácsot, és mindent ki is próbálja, hátha…
p Aki sűrűbben cserélgeti az elveit, mint az alsónadrágját – aki egy szélkakas
p Aki az elvtelensége miatt egy karakter nélküli, embernek látszó senki lesz…
p Aki a langyos, állott, poshadt sört sem reklamáló, sőt még borravalót adó
p Aki csak ott érzi úrnak magát, ahol fizet: mindig tele is írja a panaszkönyvet
p Aki végletes: hol mérgezett egérként, hol meg lassított felvételben mozgó
p Aki egy olykor kompenzálva különcködő, de amúgy konformista nyárspolgár
p Aki feltűnési viszketegségben szenved: pl. utcán tótágast/fejen álló, kézen járó
p A mindenki eszén túljárni akaró beképzelt élősködő – ha lebukik, éhenhalhat…
p A hálátlansága miatt magát nehézségbe navigáló – izolált magányban tengődő
p A „Kérem! – Köszönöm! – Elnézést!” varázs-igétlen követelőző, gőgös stb. egoista
p
p X.
Tóth Árpád: A MŰBABA
Van már műláb, van már műfog,
És vannak már műszerek,
Van műfül, műorr, műgége,
Mindmegannyi műremek!…
.
Van vízmű, és van mű víz is,
Példa rá a köntösgát,
Ott a vízmű úgy szuperál,
Hogy direkt művizet ád!…
.
Van azután egy színmű is,
Gyan Thuláé e remek,
Ezt a színműt egy szép műszín:
A frész fene ette meg!…
.
Van aztán még egyéb mű is,
Például egy elmemű:
Szávi tata távirata:
Talpnyaláshoz elve hű!…
.
Mind e műveket azonban
Lefőzi egy műremek.
Dőderlein professzor műve,
Amely mű egy műgyerek!
.
Műbabát hoz a műgólya,
Így lesz eztán a divat,
S ez, úgy mondják, a jövőben
Szerelmünkre is kihat.
.
Műszerelem, műölelés,
Műcsókokból műnemű,
S régimódra születendő
Gyermekünk lesz – parvenű!
1912
*
Zelenka Brigitta
Parvenü induló
Azt akarom, szép, nagy legyen,
tündököljön fenn a hegyen
panorámával a tóra,
uramisten, váltsd valóra
álmaimnak titkos vágyát,
míg a bankot be nem zárják.
Berendezésre is gondolj,
(most még várhat a műfogsor),
a technikát napra készen,
swimmingpoolt a kertbe kérem,
s míg stabil a konjunktúra,
éves Golfom cseréld újra.
.
De kell más is, ez nem elég,
(őszinteségem gyengeség),
kimondom hát nyíltan, bátran:
bővíteném ruhatáram,
mert ha változik a módi,
nem jó a sorból kilógni,
s nem mindegy ám, milyen márka,
fontos az, hogy legyen drága.
Aztán nyaralni is kéne,
(ház elejét szó ne érje),
tengerparton, pálmák alatt
élvezhetem csak a nyarat,
s ha kihalnak már a partok,
télen vár a havas Alpok.
.
Szóval, így akarok élni,
nemcsak várni és remélni,
de megszerzem, addig hajtok,
kongathatnak vészharangok,
s ha már nem bírom erővel,
(ez mindig a végén dől el),
időm elfogy, kedvem széled,
s elmegy mellettem az élet,
tűnődhetek, késő bánat,
megérte-e ezt az árat?
Bielefeld, 2020. augusztus (Újkenyér hava)
*
Aranyosi Ervin:
Értsetek magyarul!
(Ezt csak az vegye magára,
akinek a ruhatára,
ilyen ingekkel van teli,
s anyanyelvét nem tiszteli!)
„Happy Birthday” veszi kedvem,
hányszor kell még veszekednem?
Ne legyetek ilyen sznobok,
abban jobbak az angolok!
Nem vagy képes két szót írni?
Én sem tudlak szóra bírni?
Elfelejted magyar nyelved?
Inglisül kell megfelelned?
Én magyarul szólok hozzád,
jó lenne, ha viszonoznád!
Ne képeket rittyents ide,
szép szóval találj telibe!
Vagy elfelejtettél írni?
Nincs jó válasz? Kezdjek sírni?
Vagy már magyarul sem értesz,
szép szavaddal el nem érhetsz?
Vagy tán mától megfogadod,
s az alkalmat megragadod,
s újra használod a nyelved,
s holnapodat így teremted?
Magyar szóval, kedves, széppel,
nem képekkel, szép „igékkel”!
Helyesen és szép írással,
szép beszéddel, semmi mással!
Ha magyarnak érzed magad,
használj ízes, szép szavakat!
Mert én magyaroknak írok,
értük szólok, értük sírok!
Én magyar nyelven teremtek,
s adok helyt isteni rendnek!
Szépen szólva, szeretettel,
ahogy csak egy magyar ember!
pppppppppppppppp
Életünk végtelen pozitív-negatív minősége,
a jó megőrzése-javítása vagy rontása a tét
Szellemi segítség magyarán lélekbátor örökifjú
bölcsességszeretőknek és boldogságkeresőknek
.
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
ön/társemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
.
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
.
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
.
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
.
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd a baj okát,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
.
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is – sőt: a hasznukat veheted…
.
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
.
?
Magyarán íródó érzékenyítő, felfedeztető, elképzeltető,
rácsodálkoztató, megértető, megítélendő, értékelendő,
súlyozandó, tovább-gondolásra serkentő, igaz önismeretre
és szeretetre: bölcs változásra indító, ősrégi/újított intelmek…
pppppppppppppppppppppp
