kb. 5 perc olvasás
K.D.: Fejtörő felnőttekn
Tudod-e, ez mi?
Jó torna eszednek:
asztalt terítenek,
asztalt leszednek.
Haladnak az utcán,
feküsznek az ágyon,
mint pille cikázik
fejükben az álom.
Karjuk követ, ércet
izzadva vonszol,
sürgöny fut az éjben,
vad telefon szól.
És csönget az ajtón
az orvos, a lázas
szerelmes, a postás,
a koldus, a gázas.
Fejjel nekimennek
a hetyke tavasznak,
harcolnak azértis,
ordítva szavaznak.
Bölcsőt tologatnak,
megcsendül egy ének,
már vége a dalnak,
bámulnak a vének.
Csókok ligetében
örvény köde nyildos,
és ölnek, ölelnek,
te drága, te gyilkos.
Nem látni a végét
a hosszu menetnek.
Kacagnak-e ottan,
vagy talán temetnek?
Egy kis vidámság,
sok-sok sohajtás.
Sejted-e már mi,
pedzed-e, pajtás?
Nincs nála nagyobb jó,
mert ez a kincs.
Úgy hívják: élet.
Értelme nincs.
KARINTHY FRIGYES
MINDEN MÁSKÉP VAN
Hetvenéves koromban megkért egy fiatalember, hogy mondanék egy nagy és bölcs aforizmát: mondanék egy egyetemes nyilatkozatot, melyben világnézetemet egybefoglalom.
Ennek a fiatalembernek azt feleltem: Minden máskép van. Amivel nem a szkeptikusok és kételkedők közé sorozom magam, mert a szkeptikusok csak azt mondják: nem bizonyos, hogy minden úgy van, ahogy hisszük, – én pedig határozottan és meggyőződéssel mondom, bizonyos, hogy semmi sincsen úgy. Ez az egyetlen tétel, amibe fanatikusan hinni szabad és amitől eltántorodni bolondság: minden máskép van.
Mert ha nekem egy görbe tükröm van, ami eltorzítja a dolgokat, akkor micsoda bolondság volna azt állítani, hogy vannak dolgok, amiket ez a tükör nem torzít el, mikor egyetlen generális és kivétel nélkül való törvénye hogy torzítson? Ilyen görbe tükör az emberi értelem, amelyben az Igazság tükröződik. És hol a lénia, mely ezt a tükröt kiegyenesítse, holott a lénia is csak emberi értelem lehet, agyvelő, mely a koponya görbe vonalához tapad? És hol a geometria, aki kiszámítsa, mennyivel görbít ez a tükör, hogy az Igazságot legalább elképzelhessük, ha látni már nem tudjuk, holott az Igazság hol vékony, hol vastag a valóságban is?
Minden másképpen van, s aki meggyőződést hirdet akár filozófiában, akár művészetben, akár politikában az gonosz vagy ostoba; jóhiszemű, akkor ostoba, és rosszhiszemű, akkor gonosz. Mert micsoda tökéletes munkát vártok a tökéletlen szerszámtól? És gonosz és ostoba a szkeptikus is, aki azt mondja: nem bizonyos, hogy helyes-e a tétel, – holott bizonyos, hogy nem helyes.
Aki megérti végre, hogy minden másképpen van, az az igaz ember, az legalább hinni tud valamiben, amit nem lát és nem ismer, tiszteli és féli ezt a valamit, vonzódik hozzá, vár reá és megnyugszik benne. Nem nevezi őt el istennek, mert mihelyt elnevezné, kép jelennék meg a görbe tükörben és a kép hazugság volna, mert rögtön elmúlik, és nincsen mintegy varázsszóra, aminek a nyomorult emberi elme nevet ád. S az isten is meghalt abban a percben, amikor kimondták a nevét, csak addig él, amíg nem tudnak róla. Az egyetlen becsületes gondolkodót olyan emberhez hasonlítom, aki alszik s álmában tudja, hogy csak álmodik s ezt bevallja magának, mosolyogva nézi, amit az álom eléje varázsol, mert tudja, hogy odakint, az Ébrenlétben, mindez nincsen meg, vagy ha meg van, másképpen van meg, s amit gondol magában, tudja, hogy helytelen, mert az Álom eltorzította a gondolatot. Nem küzd a gondolat ellen, hiába küzdene, de tisztában van eggyel: hogy álmunkban gyakran széknek nevezzük az asztalt és mégis a szekrényt értjük alatta. Hallottatok már álmában beszélő embert? A becsületes gondolkodó úgy van, mint aki tudja, hogy álmodik, s éppen azért nem hisz el semmit, amit hall, amit lát, amit érez, de tudja, hogy mindez odakünt, az Ébrenlétben, jelent valamit, elteszi magának, amit látott, hallott és érezett, s megnyugvással hisz benne, hogy majd megfejti valamikor e jeleket. Aki álmából ébredni akar, úgy-e, nem az álomképeket kezdi figyelni s nem azokkal foglalkozik, mert csak jobban belegabalyodnék s még mélyebben süllyedne az álom vizébe, hanem valami határozatlan, ismeretlen dologra gondol erőlködve, megfeszíti elméjét, küszködik kifelé, s e határozatlan valamit így foglalom egybe: minden máskép van.
De közben, míg ez sikerül, aludni és álmodni kell, s ha máskép nem lehet, legalább kellemessé kell hogy tegyük ezt az álmot. Így jött létre a Logika, a Törvényszerűségben való hit, amiből nehéz és értelmetlen álmodók meggyőződéseket vonnak le maguknak; a Logika, ez a kedves és nemes játéka előkelő és tudatos álmodóknak, akik tudják, hogy csak játék ez, szép, érdekes, izgató játék, olyanfajta, mint a sakk. Szabályai vannak, amiket a korrekt és előkelő játékos betart, ragaszkodik hozzá, holott jól tudja, hogy e szabályokat ő maga állította fel, mégis úgy tekinti őket, mintha megmásíthatatlan törvények volnának, s ha a szabályok értelmében a király már nem mozdulhat, akkor azt mondja: matt vagyok, te nyertél, barátom, s feláll és fizet, holott felemelhetné a királyt s kitehetné a tábláról, mert csak a sakkszabályok értelmében nem szabad annak mozdulnia.
Közben pedig minden másképpen van; másképpen van a Newton-féle törvény és másképpen van a Darvin-féle elmélet. Máskép áll a dolog ellenségeinkkel, mint ahogy mi hisszük és másképpen van velünk, mint ahogy ők hiszik. Máskép van az ég, máskép van a föld, másféle emberek laknak a Marson, máskép szeret minket a jóbarát, mint ahogy máskép gyűlöl az ellenség, és a nő, akiről azt hisszük, hogy máskép van, máskép van és nem máskép.
Minden máskép van, csak ez az egy van így.
NEVETŐ DEKAMERON
(SZÁZ HUMORESZK)
TARTALOM
A HUMORISTA
A KÁLYHA MINDENKIHEZ MELEG
MÁJUS
A TANULSÁG
EGYÜGYÜ MESE
A MEZŐ
LEVÉL AZ ŰRÖN ÁT
SZABADALMI IRODA
CSEVEGÉS AZ ŰRBEN
TESTI SZÉPSÉG
AMERIKAI PÁRBAJ
KERTÉSZ KETTŐ
BÁTORSÁG, FIATAL BARÁTOM!
MESE AZ ELTÉVEDT VILLAMOSRÓL
A GAZDAG EMBER
A GAZDAG EMBER SÍR
A FEJETLEN EMBER
A KÖLTŐ
UGYANEZ FÉRFIBAN
JÓTÉKONYSÁG
GASPARECZ
IRODALOM
BUXBAUMNÉ, A FA
VÍZCSEPP ÉS GYUFASZÁL
MONOLÓGOK A KÁDBAN
VÉGSŐ ÉRVELÉS
AZ EMBERISÉG VÁROSA
FÉLELEM ÉS REMÉNY
NEM ISMERT MEG A SAJÁT ANYÁM
AZ ŐSEMBER
ÖRVENDETES FEJLŐDÉS
ZÖLD BARACKOK
A HÓEMBER
LEGENDA A KÖLTŐRŐL
HERAKLESZ TIZENHARMADIK HŐSTETTE
HÍRLAPKIVONAT
A BUNDONBENGHI BUMERANG
DIPLOMÁCIA
MŰFORDÍTÁS
ÁLLAMREGÉNY
KIK CSÓKOLÓZNAK TÖBBET?
ZENESZERZŐK
FOGYÓKÚRA
TÖRTÉNELEM
FELKELÉS
NEVELÉS
A FORRADALMI MOZGALOM LÉLEKTANA
MESÉK VILÁGA
GYULA BÁCSI
IDEGKÓRTAN
AZ ASZFALTBETYÁR
RÁJÖTTEM VALAMIRE
A FELESÉGEM SZIGORLATOZIK
A BOSSZÚS TUDOMÁNY
MOKAN
MARSLAKÓK A FÖLDÖN
MEGSZÓLAL A TELEFÓN
DICKENS, MÉLY KEDÉLY
«VILÁGEGYETEM» KAUCSUKSAROK
HINTA
HIÚSÁG
ÉNEKELNI TANULOK
KÉT ORVOSI LELET
ÓRÁK
TEGEZÉS
HALANDZSA
NÉPEK ÖRÖME
TANULMÁNYOZOM A LELKET
NYOMOZÁS
CSOPORTOSULÁS
IDEGES ÚR ELALSZIK
IDEGES ÚR ELKISÉRI A BARÁTJÁT
IDEGES ÚR ÖNGYILKOS
HÁZINYÚL
BELEBESZÉLNEK
JÁTÉK A FIAMNAK
AZ ÉN GYEREKEM
TÖLTŐTOLL
CIPŐPERTLI
HOGY VAN?
ÚJ ÉLET
BESZÉLGETÉS-MINTA
A FELELŐS EMBER
PROTEKCIÓ
KI A VÉRENGZŐ BESTIA?
KARÁCSONYI SZÁM
OKKULTIZMUS
A NŐ, AKI GŐGICSÉL
POLIGÁMIA
STANCI NÉNI, FRÉDI ÉS A MÁRKI
Ő AD NEKEM TÉMÁT
OMNIBUSZ
TANU VAGYOK
LEONIDAS
SZÍNÉSZET
ÉN ÉS A BANK
AZ IGÉNYTELEN EMBER
A KÖNYVNYOMÓ, AZ KIRÁLY, A POÉTA, VAGYIS UJSAGH-ÍRÓ
ŐSKOR
MINDEN MÁSKÉP VAN