kb. 33 perc olvasás
 2015 december 09. |
 |
ENGESZTELŐ SZENT MISE a SZEPLŐTELEN FOGANTATÁS NAPJÁNAK TISZTELETÉRE MAGYARORSZÁG BÉKÉJÉÉRT, és az EMBERISÉG MIELŐBBI BÉKÉS MEGTÉRÉSÉÉRT
Advent, 2015. December 12-én 11. óra, Pilisszántói Boldogasszony kápolna Szent mise Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása, ill. Földtiltó Boldogasszony (december 8.) ünnepére. A Csillagösvény kápolnájának egész évi Boldogasszony ünnepeinek utolsó miséjéhez érkezünk 2015. december 12-én, szombaton 11 órakor. Egész évben Regnum Marianumhoz, országunk oltalmazójához fohászkodtunk hazánk védelméért. Ma minden eddiginél nagyobb szükségünk van Égi Édesanyánk segítségére. Európa keresztényi értékrendjén alapuló kultúránkat, benne hazánkat, életveszély fenyegeti. Húzzuk meg hát Pilis Lelkének vészharangját! Mutassunk mi magyarok követendő példát, erkölcsi irányt az eltévedt Európa vezetőinek! Ezért ezt az engesztelő misét felajánljuk Boldogasszonyunknak. Kérjük, hallgassa meg imáinkat, és gondoskodó anyai szeretetével óvjon meg minket a világ bajaitól, védelmezze meg hazánkat a kereszténység ellenségeitől.
Szőnyi József December 8. – Szeplőtelen Fogantatás napja Szeplőtelen Fogantatás latinul Immaculata Conceptio, a Tihanyi-kódexben Asszonyunk Máriának foganata, zalai, főleg göcseji nevén Földtiltó Boldogasszony, illetőleg Eketiltó Boldogasszony napja a legnagyobb Mária-ünnepek egyike A magyar egyház az egész középkorban nagy tisztelettel ünnepelte meg a napot, sőt Mátyás király uralkodása alatt Bécsre is kiterjesztette. Hazai miseváltozatait is megtaláljuk a középkor végén. Bonfini följegyezte azt a jámbor hagyományt, hogy 1495. december 8-án, tehát az ünnepen Buda népe a föllegek között megjelenni látta Máriát. A magyarság tisztelete töretlen. A kor eszmei harcai nem kezdik ki. Wass Albert Erdélyről, Trianonról és az emigráció küldetéséről – Felvétel 1967-ből Az archív felvételen Wass Albert 1967-ben arról beszél San Franciscóban, hogyan élte meg Erdély összeomlását, hogyan küldte parancsnoka amerikai emigrációba, miért lett tanár, mit gondol Trianonról és a Duna-menti népek együttéléséről. Mesélt vállalkozása, az Amerikai Magyar Szépmíves Céh küldetéséről is: „Sajnos, itt Amerikában magyar könyvet csak úgy tudunk kiadni, ha más könyvvel megkeressük azt, amit a magyarra ráfizetünk.” (mandiner.hu – kuruc.info) Adventi időben és Karácsonyra szép nemzeti ajándék és meglepetés lehetősége! Ivancsics Ilona színművész húsz esztendő elteltével visszatér a fővárosba és nyilvánvaló, hogy nem jön üres kézzel: tarsolyában, saját produkcióját, a nemrég elhunyt iró, Hubay Miklós egyik utolsó darabját, az Elnémuláscímű színművét hozza az Új Színházba december 16-án, és január 29-én 19.00 órás kezdéssel. A mű a közeli jövőben játszódik, ahol létében van fenyegetve egy kis nemzet és egy nyelv, s benne az emberiség lángelméjének megismételhetetlen csodája. A jegyek 30%-os kedvezménnyel az alábbi email címen történő megrendelés esetén, egységesen 2.000.-Ft-ba kerülnek.  Hubay Miklós:
ELNÉMULÁS (színmű közjátékkal) Szereplők: Aleluja: Ivancsics Ilona Renegát: Almási Sándor Patrik: Fábián Szabolcs Meg nem született lány: Török Anna Rendező: Török Tamás Asszisztens: Kozma Krisztina Jelmez: Harák Judit „Hubay élete summázatában elgondolkodott az UNESCO szinte felfoghatatlan jóslatán, melyben azt jövendöli, hogy e század végéig 4500 nyelv fog kihalni: a jelenlegi ötezer nyelvből csak ötszáz marad meg. A magyar is a veszélyeztetett nyelvek között van.Tehát bő nyolcvan év alatt kimúlhat e tizenötmilliós nemzet nyelve? Az lehetetlen – vonta le Hubay következtetést, de elég volt neki a saját életére gondolni. Ő maga a múlt századfordulón egy félszázezres, lényegében színmagyar nyelvű városban született – s mire elhagyja e világot, szülővárosában szinte senki nem beszél magyarul.” Az előadással kapcsolatos bővebb információ és szabad felhasználású fotók a iiszt.hu oldalon találhatóak. Madagaszkár-terv: Az európai zsidóság kitelepítése, amelyet az angolok buktattak meg „Németország küszöbön álló győzelme megteremti számunkra a lehetőséget – amely nézetem szerint kötelesség is – az európai zsidókérdés megoldására.  A kívánatos megoldás: kitelepíteni a zsidókat Európából”, kezdte Franz Rademacher, a német külügy zsidóügyi osztályának vezetője helyettes államtitkárának, Martin Luthernek 1940. június 3-án elküldött memorandumát. Meglehetősen előremutató ötlettel állt elő: Európa zsidó lakosságának Madagaszkár szigetére történő kitelepítésének tervével. A zsidók Madagaszkárra történő kitelepítését elsőként egy német tudós, Paul de Lagarde javasolta 1885-ben. A polihisztor írásai többek között Adolf Hitlerre is nagy hatást gyakoroltak, és Európa számos antiszemita vezetője tette magáévá a koncepciót, miszerint a zsidók a Madagaszkáron élő malagaszik leszármazottai. 1937-ben a lengyel kormány még egy küldöttséget is menesztett annak kivizsgálására, hogy a sziget alkalmas lenne-e az új zsidó otthon szerepének betöltésére, de a delegáció zsidó tagjai abban a meggyőződésben tértek haza, hogy Madagaszkár éghajlata, valamint beszűkült infrastrukturális lehetőségei szerintük csak néhány száz család letelepítését tennék lehetővé. Bár a nemzetiszocialisták 1933-as hatalomátvétele után számos koncepció született a zsidókérdés megoldásával kapcsolatban, Rademacher tervének közvetlen előzményét Heinrich Himmler 1940 májusában Adolf Hitlernek írt levele jelentette, amelyben az SS vezető kifejtette, hogy a zsidókérdést legegyszerűbben a zsidók Afrikába vagy más gyarmatra történő kitelepítésével lehetne megoldani. Miután a franciák legyőzése a küszöbön állt, az egyik francia gyarmat, Madagaszkár neve is felmerült, mint a zsidók deportálásának helyszíne. Rademacher terve a zsidók állampolgárságának visszavonásával számolt, az indiai-óceáni szigeten létesítendő zsidó állam felállításával kapcsolatos költségeket a zsidók vagyonából finanszírozták volna. Az új kolónia rendjét egy SS-rendőrség biztosította volna. Rademacher úgy vélte, terve propagandaeszközként is kiválóan működhet, amelynek révén a német nép az egész világ előtt bebizonyíthatja nagylelkűségét. A terv villámgyorsan eljutott a nemzetiszocialista vezetés legfelsőbb köreibe. Adolf Eichmann és Joachim von Ribbentrop külügyminiszter is felkarolta az ötletet, és még Adolf Hitler is megemlítette egy Benito Mussolinival folytatott megbeszélésén. A lengyelországi gettót felállításának munkálatai ideiglenesen leálltak, mivel úgy tűnt, már nem lesz szükség a zsidó lakóövezetek létesítésére. A koncepcióról a zsidóság vezetőit júliusban egy titkos találkozón informálták, és a tervről szóló pletykák pedig nemsokára már a nép körében is megjelentek. Adam Czerniaków, a varsói zsidó tanács vezetője feljegyezte, hogy egy német hivatalnok azzal dicsekedett el neki, hogy „a háború egy hónapon belül véget ér, mi pedig [vagyis a zsidók] pedig mindannyian megyünk Madagaszkárra”. 1940 augusztusáig Rademacher és Eichmann a terv számos módosított változatát nyújtotta be a német hadvezetésnek. Többek között javasolták, hogy a Franciaországgal kötendő békeszerződés egyik pontja a zsidók Madagaszkárra történő kitelepítéséről szóljon. A németek eszerint kárpótlásban részesítették volna a szigetről áttelepített francia gyarmati lakosságot, majd a háború befejezése után megkezdték volna évi egymillió zsidó deportálását. A madagaszkári zsidók saját postaszolgálattal és rendőrséggel rendelkeztek volna, ráadásul még a polgármestert is maguk közül választhatták volna meg, az igazi hatalom persze ennek ellenére a német kormányzó kezében összpontosult volna. A németek koncepciója azonban az idő előrehaladtával egyre távolabb került a megvalósítástól. A terv szerint a zsidókat a brit haditengerészet hajóival szállították volna a távoli szigetre, a britek azonban makacsul kitartottak a németekkel szemben, nem voltak hajlandóak rábólintani a megoldásra. A németeknek pedig nem volt megfelelő flottájuk a terv kivitelezésére, ráadásul a szövetségesek hajói miatt a Madagaszkár felé tartó vízi út sem volt járható. A Madagaszkár-projekt 1940 végére a feledés homályába merült. A britek 1942 májusában partra szálltak Madagaszkáron, és a sziget év végére már a szövetségesek kezén volt. Kapcsolódó: Jövő héten indulhat a bandaháború a fideszes oligarchák között „Mint kés a vajon”. Így ment át Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) fideszes elnöke által jegyzett törvénymódosító-javaslat az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságán. Legalábbis így látta Sallai Róbert Benedek, az LMP szakpolitikusa, amit később csak megerősíteni tudott Magyar Zoltán, a bizottság jobbikos alelnöke. Mint ismert, Győrffy Balázs azután nyújtotta be a Tisztelt Ház elé a javaslatát, hogy a földtörvény módosítása nem kapta meg az Országgyűlés kétharmados támogatását, így a fideszesek a Lex Simicskát kénytelenek más módon áterőszakolni a törvényhozáson. A lényeg: Az első Orbán-kormány még 2001. június 12-én játszott ki tizenkét állami mezőgazdasági vállalatot („piszkos tizenkettő”) magánkézbe („dolgozói magánosítás”), amelyből aztán három (Lajta-hansági Mezőgazdasági Rt., Sárvári Mezőgazdasági Rt., Szombathelyi Tangazdaság) Simicska Lajos érdekeltségébe került (Mezort Általános Befektetési Zrt.). Jellemző, hogy ezek az értékes állami tulajdonban lévő földterületek jóval a piaci ár alatt kerültek bérbe, és döbbenetesen hosszú ideig, 50 évig gazdálkodhattak a szerencsés kevesek ezen a földön. Még a második Orbán-kormány is annyira szerette a földoligarcháit (vö.: Simicska, Csányi), hogy kétharmados védelmet biztosított számukra a földforgalmi törvényben. Csakhogy a két kollégiumi barát összeveszett egymással, és Orbán Viktor bosszúja nemcsak a Közgépre, hanem a Mezortra is lesújtott. Magyar Zoltán is erre hívta fel a figyelmet, amikor arról beszélt az Alfahírnek, hogy a Fidesz még a saját maga által kreált Alaptörvénnyel is szembemegy, csakhogy kijátssza a földeket a haveroknak, és hogy ártson Simicskának. A kicsinyességet azon is tetten érhetjük, hogy a Fideszt az elmúlt öt esztendőben, amiből több mint 4 évet kétharmados többséggel töltött el a parlamentben, nem zavarta, hogy Simicska mennyiért bérli a földjeit. A kormánypártot mindössze egy hete érdekli ez. A nemzeti ellenzék politikusa egyébiránt elmondta, a Mezőgazdasági bizottság egy húsz perces „vita” után támogatásáról biztosította a beterjesztőt, és azzal, hogy egy eredetileg kétharmados törvényt egyszerű többséggel akarja a Fidesz elfogadtatni, a bandaháború szintjére húzza le a magyar jogalkotást. S ennek a bandaháborúnak az oltárán áldozzák fel az egyik utolsó nemzeti vagyont, a termőföldet – sóhajtott fel Magyar Zoltán, majd hozzáfűzte a Jobbik az Alkotmánybíróság elé viszi a kérdést. Sallai Róbert Benedek is az értetlenkedésének adott akkor hangot, amikor lapunknak azt fejtegette, hogy hiába próbáltak érvelni a fideszes képviselőknek, hiába jelezték, ha a módosító átmegy perek sokasága fogja megbénítani a magyar mezőgazdaság szereplőit, a kormánypárti politikusokat ez hidegen hagyta. Aggodalmát fejezte ki a huszonkét állami erdőgazdaság kapcsán is. Mint ismert, a kiszivárogtatott Kehi anyagok komoly szabálytalanságokat, hiányosságokat tártak fel a gazdálkodásban, azonban az állami erdészetek elleni kampány időpontja gyanakvásra ad okot. Mindenesetre lapunkhoz is eljutott több olyan pletyka, mely szerint a Fidesz célkeresztjében már az erdőgazdaságaink állnak. S ne legyünk szívbajosak, akkor, ha tagadják, korábban arra is nemet mondott Orbán Viktor, hogy magyar termőföld külföldi kézbe kerülhet. A törvényjavaslatot várhatóan jövőhét kedden fogadja el az Országgyűlés. Sándorné Ács: Senki nem vállal felelősséget a földárveréseket bonyolító hadseregből A KISHANTOSI KIFOGÁS KALANDJAI 2015 december 4-én árverezték az első kishantosi földet, ma érverezik a többit… 4-én, pénteken az adott föld árverezési regisztrációjánál Kishantos nevében kifogást akartam benyújtani az árverezés ellen, mert a terület nem per és tehermentes. A regisztrációt vezető hölgy azt mondta, hogy ő nem veheti át, de mindjárt jön az elnök úr. Elnök úrra vártunk egy órácskát (a TV stábokkal együtt) de nem jött. Közben Lakatos Huba, a földbérleti pályázat nyertese, az egyetlen licitáló vidáman beregisztrált. Látván, hogy a várakozás értelmetlen, felmentem a licit helyszínét adó terembe, (ahol Lakatos Huba már beült a licitálók helyére) hogy ott adjam át a kifogást. Az elnök, akiről később kiderült, hogy nem is ő az elnök, elutasított, és csak annyit mondott, hogy „Szent István tér 9” – majd rámküldte a biztonsági őrt, aki kitépte kezemből a dokumentumot… Tagnap (hétfőn) újra elmentem a Kormányhivatalba, és most már az összes kishantosi földre szóló kifogást akartam benyújtani a földlicitekért felelős személynek, akit a portás telefonon kapcsolt is. Dr. Simon Katalin a Fejér Megyei Kormányhivatal koordinációs és jogi osztályának vezetője, a földárverések felelőse azt mondta, hogy ő nem veszi át az iratot, mert minden vezető az árverésen van. Mondtam neki, hogy akkor kiviszem az árverésre, de szerinte ez sem volt megoldás. Kértem, hogy jöjjön le a portára, vagy küldjön valakit, aki átveszi az iratokat, azt mondta, hogy nem… Végül nagy kegyesen azt a megoldást javasolta, hogy adjam postára (ami így Karácsony táján azt jelenti, hogy már el is felejtik az árverést, mire odaér) másik javaslata az volt, hogy hagyjam ott a portán, de a portás nem írhatja alá, hogy átvette… Ezzel az erővel a kukába is dobhattam volna… Végül 30.000 Ft-ot fizettem azért, hogy gyorspostával ma reggel kikézbesítsék a postától néhány száz méterre levő Fejér Megyei Önkormányzathoz… Ebből a kis történetből látható, hogy a kishantosi földek árverésével valami nagyon nincs rendben – a Fejér Megyei Kormányhivatal földárverésekért felelős munkatársa, koordinációs és jogi osztályának vezetője nem veszi át a kifogást, nehogy szembesülnie kelljen mindazzal a törvénytelenséggel, amit végrehajtanak. Az eset BIZONYÍTÉK arra is, hogy bár hadseregnyi kormányhivatalnok dolgozik a földárveréseken – egy sincs köztük, aki felelősséget is vállalna azért, amit tesznek… Arra is BIZONYÍTÉK ez a szánalmas színjáték, hogy állampolgár és állampolgár között nagy-nagy különbséget tesznek a Kormányhivatalnál. Érdekes módon engem nem vártak virágcsokorral… de még jó szóval, korrekt ügyintézéssel, tájékoztatással sem… sőt, mindent megtettek azért, hogy panaszomat ne tudjam benyújtani. A képen jobbra Simon Katalin, aki nem érzi magát illetékesnek, és nem tudja megoldani, hogy egy iratot átvegyenek, és aki megfelelő megoldásnak tartja, hogy a portán otthagyjak egy életbevágóan fontos iratot úgy, hogy senki nem igazolja az átvételt…   Ács Sándorné, a kishantosi biogazdaság egykori vezetője Kapcsolódó: Reagálás a Fidesz korrupcióellenes közleményére Hangos derültséget váltott ki a Jobbikon belül, hogy épp a Fidesz adott ki közleményt a korrupcióellenes világnap alkalmából. Hiszen a Fidesz csak az elmúlt héten három esetben volt érintett korrupciógyanús esetekben. Még most sem tudjuk, hogyan nyert és mire költött el Gál Péter fideszes államtitkárt frissen alakult, 100 ezer forintos forgalmú cége 3 millió forint közpénzt. A Kecskemét Sport Egyesület Kft. gazdálkodása okán vádolták meg a helyi Fidesz volt elnökét, frakcióvezetőjét különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt, ugyanis számlagyárat üzemeltetett. A Fidesz és az MSZP korrupciókoalíciójának bizonyítéka, hogy a botrányban egy szegedi MSZP-s képviselő rokonai is érintettek. Az is kérdés, hogy a fideszes országgyűlési képviselő Tiba Istvánnál landolt több mint négy és fél millió forint korrupciós pénz vajon egy az MSZP-nél már megismerthez hasonló fekete pártkasszába, netán egy Simon Gáboréhoz hasonló titkos külföldi bankszámlára, esetleg egy egzotikus hely luxusbárjának pénztárába került-e. A Jobbik kormányra kerülve korrupcióellenes hivatalt fog felállítani, a politikusok számára négyévente kötelezővé teszi a vagyonosodási vizsgálatot, eltörli a mentelmi jog idejétmúlt és indokolatlan privilégiumát, a politikusok által elkövetett gazdasági bűncselekmények esetében pedig megszünteti az elévülést és az elkövetőket dupla büntetési tétellel fogja sújtani. Jobbik Magyarországért Mozgalom Mikor utasítják ki hazánkból Soros Györgyöt és ügynökeit? Tisztelt Miniszter Kisasszony! Először is kérem, nézze el nekem a szokatlan megszólítást, de higgye el, én is legalább annyira meglepődtem az Ön által írt beköszöntésen.  Ugyanakkor azért is találom helytállónak az általam leírtakat, hiszen csak valami durva identitászavarral magyarázható az a kettősség, hogy noha levelében bátornak és cselekvőnek ítéli a kormányt, s azon keresztül saját magát, de még egy egyszerű kérdésre sem mer érdemben válaszolni. Ismétlésképpen, jómagam azt „bátorkodtam” kérdezni: ha egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a migránscunamit – s azon belül terroristák Európába történő utaztatását – Soros György és ügynökei szervezték és pénzelték, akkor mikor lép fel ellenük végre a kormány. Vagyis mikor utasítják ki Soros Györgyöt és ügynökeit hazánkból, tekintettel arra, hogy súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek?   Vagy esetleg azért nem kaphatok választ, mert Soros nemcsak a migránsokat, de a magyar kormányt is pénzeli? Lehet, hogy az egykori munkáltató és mecénás még mindig fogja a miniszterelnök kezét? Hegedűs Lorántné 1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak Az Európai Bizottság ellenőrző szervei a vezetői interjúk alapján 20 százalékos tűréshatárt alkalmaztak a túlárazások megítélésénél, azaz az EU körülbelül 1750 milliárd forintnyi túlárazás felett hunyhatott nekünk szemet a most záruló uniós időszakban – kalkulálható ki a Transparency International Magyarország (TIM) által készített közelmúltbeli átfogó korrupciós jelentésből. Ez a becsült túlárazás és a kormány maximális forráslehívásra való törekvése az anyag szerint már eleve magában hordozta a korrupció veszélyét, miközben a közbeszéd csak arról szólt, hogy sikerül-e az összes EU-forrást lehívnunk. A 2014-2020-as uniós ciklus kapcsán arra a veszélyre mutat rá a jelentés, hogy mivel több mint duplájára nő a közvetlen gazdaságfejlesztésre fordítható források aránya, ez erőteljes abszorpciós nyomást fejt ki, ami így növeli a korrupciós kockázatokat. A TIM átfogó anyagának főbb megállapításai: 1. A korrupciós érzékelési index (CPI) alapján Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt országnak tekinthető, azonban a saját régióján belül a mezőny végén helyezkedik el. 2. Magyarország 2007 és 2020 között évente a GDP-je több mint 3,5%-át kapja az EU-tól, ami sokkal nagyobb a német Marshall-terv 3 évre járó, a GDP évi 2%-át kitevő segítségnél 3. A TIM kimutatása szerint a régi EU-ciklusban a gazdaságfejlesztésre fordított források aránya 24% volt és ez nő meg a kormány tervei szerint 60%-ra, ami az abszorpciós nyomás miatt növeli a túlárazás és ezáltal a korrupciós kockázatok veszélyét 4. Az anyag szerint az uniós források felhasználásának rendszerébe beépül egy minden szereplő által elfogadott, a megvalósuló fejlesztések túlnyomó többségében érvényesülő járadék. 5. Számos jelből jól látszik, hogy az itthoni szervek nem jeleskednek a túlárazási, illetve a korrupciógyanús ügyek felderítésében, hiszen egyetlen ilyen esetet sem jelentettek az EU Csalás Elleni Hivatalának 6. A 2014-2020-as időszakra érvényes jogszabályi környezet és az új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat is központosította. 7.Utóbbival együtt is igaz, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül jelenik meg. Rengeteg pénzt kaptunk, de mire jutottunk vele? Nagyobb, mint a Marshall terv… Magyarország jelentős mértékű fejlesztési forráshoz jutott uniós tagságának első költségvetési ciklusában. A korábbi nagyszabású Marshall-terv keretében Németország nyugati része az akkori éves GDP mintegy két százalékának megfelelő forrást kapott egy három éves időszakra elosztva – mutat rá a TIM anyaga. Magyarország 2007 és 2020 között a jelenleg egy év alatt megtermelt GDP-je közel 60 százalékának megfelelő összeget kap fejlesztési célra az Európai Unió költségvetéséből, ami évente a GDP-hez viszonyítva több mint 3,5 százalékot jelent. Bár ezt az összeget csak fejlesztések finanszírozására használhatjuk fel, de megállapíthatjuk, hogy bizonyos területeken minden korábbinál lényegesen több elkölthető és elköltendő pénz áll rendelkezésünkre. Ez a helyzet magában hordozza a túlárazást és számottevően megnöveli a korrupció lehetőségét, illetve veszélyét – hívja fel a figyelmet a TIM. A tanulmányból kiderül, hogy a 2007-2013-ra vonatkozó tapasztalat alapján a forrásbőség Magyarországon óriási abszorpciós nyomást okozott, ami háttérbe szorította a hatékonyság szempontjait, illetve már nem feltétlenül a minőség, hanem a mennyiség számított. A tanulmány ezzel összefüggésben kifejti, hogy a hazai fejlesztési programok hatékonysága általában alacsony. Ennek egyébként egyfajta tükörképe lehet az, hogy a beömlő források ellenére stagnált, illetve romlott az ország nemzetközi versenyképessége. Beömlő EU-támogatások és romló versenyképesség Jó példa erre a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások, hiszen az elmúlt bő egy évtizedben az uniós átlag 2,7-szeresét fordította vállalatok állami támogatásra, miközben versenyképességi mutatói az átlagnál gyengébben alakultak. A május végén megjelent cikkünkben már megírtuk, hogy Románia a 47., Magyarország pedig a 48. helyen stagnált a svájci IMD 2015-re érvényes versenyképességi listáján, közben a szlovénok 6 helyet javítva a 49. helyre, a görögök pedig 7 helyet javítva az 50. helyre jöttek fel. A régiós országokat tekintve a legjobban a litvánok állnak: 6 helyet javítva a 28.-ra jöttek fel, őket a csehek követik (4 helyezést javítva) a 29. helyen. Az észtek a 31. helyen láthatók, a lengyelek 3 helyet javítva a 33.-ra jöttek fel, viszont érdekes, hogy a lettek 8 helyet rontva a 45.-re zuhantak vissza. A szlovákok 1 helyet rontva még mindig megelőznek minket a 46. helyezésükkel. A régiós országok közül mögöttünk csak a szlovénok (49. hely), a bolgárok (55. hely), illetve a horvátok (58. hely) láthatók. A Világbank Doing Business versenyképességi rangsorában az új módszertan szerint a 40. helyről idénre a 42. helyre csúsztunk vissza, amelynek hátterében az áll, hogy a 10 fő szempontban Magyarország egy esetben javított egy helyet, három tekintetben nem történt változás, míg hat esetében romlott a magyar helyezés. A tanulmány rámutat arra a fontos szempontra is, mely szerint a jelenlegi, 2014-2020-as programozási időszak forrásainak 60 százalékát közvetlen gazdaságfejlesztésre akarja fordítani a kormány, míg az előző, 2007-2013-as periódusban ezek aránya az ő adataik szerint csak 24 százalék volt (a kormány rendszeresen 16 százalékot mond). A közvetlen gazdaságfejlesztési források arányának és összegének ilyen jelentős növelése ezen a területen nagyon felerősíti az abszorpciós nyomást, ami hozzájárul a korrupciós kockázatok fokozódásához – mutat rá a TIM anyaga. El kell költeni, akár túlárazással is A tanulmány szerint az, hogy a magyar kormány az EU-tól érkező források maximális felhasználására törekszik, nő annak a veszélye, hogy központosítva zajlik a projektek túlárazása. Leegyszerűsítve arról van szó: a forrásfelhasználás egyetlen kiemelten kezelt kérdése az, Magyarország el tudja-e költeni az uniós pénzt, aminek elérésében segíthet a túlárazás is. Éppen emiatt a TIM szerint 2007 és 2013 közötti időszakban rendszeresen túlárazták az uniós projekteket. A vezetői interjúk alapján a tanulmányból kiderül, hogy az Európai Bizottság ellenőrző szervei a túlárazások megítélésénél egy körülbelül 20 százalékos mértékű tűréshatárt alkalmaznak, igaz ezzel a kis mértékű csalások felett is szemet hunyhattak. Mivel a 2007-2013-as ciklusra mintegy 8700 milliárd forintnyi forrás állt az ország rendelkezésére, ebből az adódik, hogy mintegy 1750 milliárd forintnyi túlárazást nézhetett el nekünk az EU. Az uniós ellenőrzések akkor eredményeznek az ország számára pénzügyi korrekciót, ha a túlárazások kirívóan magasak, de ezt igyekeztek elkerülni a hatóságok, és így rendszerszinten egy 15-25 százalékos túlárazás intézményesülta tanulmány szerint. Mit jelent a korrupció? A korrupció során a szereplők bizonyos csoportja gazdasági előnyt szerez ellenszolgáltatás nélkül, ezért a túlárazást nevezhetjük ebben az esetben a járadékszedés egyik fajtájának. A korrupció a járadékszedés többi formájához hasonlóan társadalmi szinten veszteséget okoz, mind a kevésbé hatékony erőforrás-allokáció, mind a működtetés és az üldözés költségei révén. A korrupció visszaszorítása nemcsak etikai, hanem gazdasági megfontolásból is fontos. A TIM anyaga szerint azzal, hogy a rendszert központosították és új szervezeti rendszert alakítottak ki, nem szüntették meg a korrupciót és a túlárazást sem, sőt a veszély ugyanúgy fennáll és fenyegeti a magyar gazdaságot. Mi az a csalási háromszög? A tanulmány rámutat a szakirodalomban azonosított csalási háromszögre, melynek minden eleme rendszerszinten jelen van a magyar uniós fejlesztések megvalósításában. A hazai uniós fejlesztési rendszerben több területen is megtaláljuk a csalási háromszög alkotó elemeit: Minden adott a „sikeres módszerekhez” Mivel a tanulmány leírja, hogy a kontrollrendszer elfogad egy jelentős túlárazást (a fent említett 20 százalék körüli mértéket), így a leleplezés esélye kicsi, és a büntetés mértéke összességében jóval alatta marad a megszerezhető járadéknak. Így tehát megvan a csalás lehetősége. A csalások rendszerszintű elfogadására a TIM anyaga szerint jó illusztráció a kistelepüléseken megépített, kirívóan drága játszóterek esete. A csalások leleplezése után a visszafizetendő támogatást a központi költségvetés megtérítette a települési önkormányzatoknak, mintegy legitimálva az önrész beépítését és a kivitelező járadékát egyaránt beépítő túlárazással megvalósított csalást. Az anyag részletesen bemutatja azt is, hogy az uniós források felhasználása során milyen csalási és korrupciós módszerek azonosíthatóak a rendszerben. A továbbiakban ezeket foglaljuk össze 9 pontban. Ez a cikk folytatódik: 1. Rengeteg pénzt kaptunk, de mire jutottunk vele? Lakatos Pál: Elgondolkodtató tanulmány, bár én a hozzánk áramló EU-s pénzt visszaosztásnak nevezem. Szerintem ugyanis nem kapjuk, mintegy ajándékként a pénzt az EU-tól, hanem a tőlünk kasszírozott pénzből kapunk vissza. A címben említett túlárazás meg a korrupció melegágya. Kapcsolódó:  Ennyire nem lehet vastagbőr: Orbán szerint a legtisztább közbeszerzés Magyarországon van 2015. december 07. propeller – civilhetes Európa legszigorúbb közbeszerzési szabályozásának nevezte a magyar közbeszerzési törvényt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések és válaszok órájában. Magyarországon a közbeszerzések nyilvánosak, a cégek tulajdonosait fel kell tárni, mindenki láthatja, ki indult és ki nyert a közbeszerzéseken – hangsúlyozta a kormányfő az LMP-s Schiffer András kérdésére, aki felidézte: bekerült az új közbeszerzési törvénybe, hogy az állami vezetők hozzátartozói a továbbiakban nem pályázhatnak közbeszerzéseken – írja a Propeller. Azonban „ez a szabály élt talán másfél hónapot: még a múlt héten (…) ezt a kört szűkítették a közös háztartásban élő hozzátartozókra” – jelezte az LMP frakcióvezetője. A kormányfőtől azt kérdezte, kezdeményez-e szigorúbb összeférhetetlenségi előírásokat a politikai vezetők, pályázati döntéshozók esetében. A miniszterelnök válaszában azt mondta: a hatályos közbeszerzési törvény a legszigorúbb Európában, szigorúbb, mint bármely korábbi hazai közbeszerzési törvény, és szigorúbb, mert szélesebb körre, több állami vezetőre terjed ki, mint bármikor korábban. Hozzátette továbbá, hogy a mostani közbeszerzési szabályozási rendszer betartható és életszerű, mert azt mondja ki, hogy az ember azokért tartozik felelősséggel, akikkel egy háztartásban él. Az egy háztartásban élő családtagok köre egyértelmű, így világos, miként kell betartani a jogszabályt – érvelt. Schiffer András viszonválaszában felvetette, hogy a politikusoknak legyen kötelező vagyonosodási vizsgálatuk. Erre Orbán Viktor úgy reagált: régi vita a vagyonbevallások kérdése, és sosem szimpatizált a kérdésben uralkodó zűrzavarral. Végül azt kérte Schiffer Andrástól: „ha bármelyik családtagom közbeszerzésen indul, akkor legyen kedves, és ezt tegye szóvá”.  Orbán Viktor miniszterelnök válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. december 7-én  Pál György: Megjött az éves Tigáz elszámolás. Remélem minden egyes agymosott Fidesz hívőnek is megjött. Az alábbi táblázatot a számlákról írtam ki, aki nem hiszi, beszkennelem neki. Köszönöm így karácsony előtt ezt az 53 ezer forintos csekket! Pénteken megbukhat a Nyugat-barát ukrán koalíciós kormány Kijevben pénteken fognak az ukrán képviselők szavazni a kormány sorsáról, miután Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök ellen képviselők bizlmatlansági indítványt nyújtottak be. A törékeny koalíció megmentésében leginkább Ukrajna nyugati szövetségesei érdekeltek, ezért is látogatott a héten Joe Biden amerikai alelnök az országba, írja a Financial Times. A két oligarcha, Jacenyuk és Porosenko által vezetett koalíciós kormány népszerűsége amúgyis megcsappant köszönhetően az eladósodottság miatt bevezetett megszorító intézkedéseknek és a keleten dúló háborús helyzetnek. Az állam ráadásul egyszerre adósa a nyugatnak is, és keletnek is: Moszkva éppen egy három milliárd dolláros adósságot akar behajtani Ukrajnán, az IMF pedig azzal fenyeget, kormányválság esetén befagyasztaná a legutóbbi kölcsön folyósítását. Eközben Mihail Szakasvili egykori grúz államfő, jelenleg odesszai kormányzó is beindult, kormányfőnek készül, és korrupciós ügyei miatt támadja a miniszterelnököt. A koalíciós erők másik oszlopát, Petro Porosenkót is tűz alatt tartják politikai és üzleti kapcsolatainak korrupciós ügyei miatt. (FT) Kapcsolódó:  Porosenko a barátság jegyében Joe Biden látogatása alkalmából kiadta a parancsot, hogy térdre
FIGYELMEZTETÉS: Ukrajnában nukleáris apokalipszist készítenek elő! Egy fontos hír nyomában:  1./ 2./ 3./ 4./ 5./ Ne tápláljunk reményeket a jövőnk iránt! Erre mutatnak napjainkban a történeti összefüggések egymásra épített – a nyílt agressziótól sem mentes – provokatív eseményei, mint amilyen az arab tavasz, a migráns háború, a török terrorcselekmény, a montenegrói Nato bővítés és az ukrán háború tervszerű felélesztésének a szándéka is. Egy képzett stratégának fel kell ismernie azt is, hogy a washingtoni külügyminisztérium stratégiai tervezői által megírt, és a budapesti amerikai nagykövettel a magyar katonák kiválóságáról elmondatott Glóriái szoros összefüggésben vannak a fentiekkel! A sok „magyar ellenes köpködés” után nagy hírtelen előrántott Glória a magyar nép tudatos felkészítését jelenti egy önként vállalandó hatalmas véráldozat meghozatalára. Ez volt a célja! Megtanultuk a történelemből, hogy a szép szavak, a nagy szavak, valójában csak beugrató hazug szavak! A válaszunk röviden és tömören csak ennyi: Mi nem ontunk drága magyar vért mások érdekeiért, különösen nem Ukrajnáért . Amen. Kiadmányozta: Kapcsolódó: Megdöbbentő igazság! Miért nem akarja Obama, hogy a szír elnök a hatalomban maradjon A nyugati szövetségesek mindent megtesznek, hogy a szír elnököt elmozdítsák a hatalomból. Szinte minden emberiség ellen elkövetett bűnnel megvádolták már Bashar al-Asszadot és folyton hangoztatják, hogy ezek miatt Asszád nem maradhat hatalmon. De vajon mi az igazság és mi mozgatja a „jóságos szövetségeseket”, akik nagy nehezen elkezdték bombázni az Iszlám Állam szíriai állásait is?  A legfőbb ok Szíria olaja. Ha NATO háborúba kezd az emberi szabadságjogok megvédése miatt rögtön olajszag csapja meg az ember orrát. Nem volt ez máshogy Irakban, Líbiában, Kuvaitban, Afganisztánban. Az energiahordozók kitermelése és szállítási útvonalainak kézben tartása az USA és Nagy-Britannia legfontosabb célja. 2013-ban Szíria 25 éves szerződést írt alá Oroszországgal az ország Olaj és gázkészletének kitermelésére. Ha a szír elnök bukik ezt a szerződést felül lehet majd vizsgálni, persze ehhez Vlagyimir Putyinnak is lesz egy-két szava. Szíria jegybankja az állam tulajdonában és ellenőrzése alatt van. Szíria saját pénzt bocsájt ki és ebbe nincs beleszólása a globális bankároknak New Yorktól kezdve Londonon át Párizsig, Baselig. 200 ezermilliárd dolláros üzlet az ország újjáépítse. Szíriának nincs adóssága a Nemzetközi Valutaalapnál. A nyugati koalíció tenne róla, hogy legyen. A nyugatbarát kormánnyal 200. ezermilliárd dolláros hitelt vetetnének fel, aminek a fejébe brit és amerikai vállaltok kapnák meg Szíria olajának a kitermelési jogait, ezen kívül nyugati multicégek építenék újjá a lebombázott országot. Azért nem bombázta az Iszlám Állam szíriai állásait Barck Obama mert ezzel a szír elnököt támogatta volna az ISIS-el szemben, de a párizsi és a kalaifoniai terrortámadás után már nem volt más lehetőség, a közvélemény megköveteli az Iszlám Állam állásai elleni támadásokat. Kapcsolódó: 
 Az USA légiereje az Iszlám Állam által körbezárt Szíriai Arab Hadsereg állásait bombázta (titkolthirek) Végjáték Hogyan akarják a fehér lakosságot eltüntetni ősei által felépített és mindeddig megvédett hazájából. A fegyver egyszerű: Színesek bevándorlása, állítólagos „üldözés” ürügyével, és a fehérek tiltakozásának elfojtása jogi eszközökkel, „rasszizmus”, „nácizmus” és hasonló „érvek” hangoztatásával. Tényleg tűrnünk kell saját megsemmisítésünket, sőt, asszisztálni ehhez? Videó: https://www.youtube.com/watch? Kapcsolódó: 
|
|||||||||||
| Honlap | Leiratkozás |
Feliratkozás
Olvasás honlapon
Programajánló
Facebook
Támogatás-tagdíj
